Petróleum alatt szokták tartani, úgy tudom.

Magnézium sem égne? Miért,az is magától gyullad szerinted a levegőn?
Különben valami semleges gáz kellene az egész köré,ami kiszorítaná a párás levegőt..nemtudom amivel a lufikat fújják,hélium azt hol veszik,teljesen veszélytelen,csak be kell csukni mert elillan.
Persze így a termelődő CL gáz is bent reked,ha meg ki akarjuk vezetni pazaroljuk a semleges anyagot is.
Gázvezetéket részemről inkább nem kötnék egy ívvel működő,izzó anyagot tartalmazó berendezésre
Bár a tömény vezetékes gáz valóban nem képes meggyulladni,sem felrobbanni,én azért nem kisérteném a jószerencsét.

Pedig a nátriumot tényleg az oxid réteg védi meg.
8. ban csináltunk kísérletet vele. Papír hajó a vízre, és a tanár belenyomott egy nátrium darabot. Úgy felgyulladt a hajó.. Aztán meg elkezdett szaladgálni a nátrium a víz tetején.

ezen az elven a magnézium sem égne. De mégis!

Szerintem száraz levegőben nem ég lánggal a nátrium,mert oxidálódik,és az oxid ilyen védőréteg félét képez rajta.Legalábbis középiskolai okosságokból így emlékszem.
Feltehető folyékonyan olvadék halmazállapotban kicsit más történik,mivel az egész anyag energiaszintje eleve magas,de ha sikerül lehűteni oxigén nélkül szobahőmérsékletre,akkor valami szennyezett NA féleség már lesz belőle.
Unnamed-nek gratula,nem is gondoltam volna,hogy 150A elég ehhez!!!
Ez a párás télies idő nem kedvez a kinti kisérletnek,maximum nehezebb felgyújtani mindent.

Vízzel érintkezve agresszíven hidrogént fejleszt. Ha megakadályozzuk hogy a vízen mozogjon is (mert bizony úszik rajta szegény) akkor meggyullad, de a hidrogén is. BUMM

A nátrium égése a levegőn a pára és az oxigén miatt van, ha jól tudom, elég lenne, ha a kettőt minimálisra csökkentenénk?

Egy nagy cég felszámolásakor szereztemem konzervdobozokhoz hasonló fémdobozba zárt folyadék alatt lévő fémpasztát. Akkor azt hittem valami ezüst, vagy ónpasza. Azóta mondták, h nátrium. Ha valaki még kattan rá, PÜ-ben jelezze, szívesen megválnék tőle

A grafitégely fogy, oxidálódik, de csak lassan. Az izzó szénrúd is sok mindent kibír. Bizonyos spec. magas hőmérsékletű kemencék belül kizárólag szénből vannak, mert a legtöbb szilárd anyag megolvadna. Az igaz, hogy ebben már nitrogén vagy argon légkörben végzik a hevítést.

Érdekes kombináció. A nátriummal hűtött reaktorhoz nemis kell nehézvíz és grafit sem

Béláim az Úrban!
Bár én nem gerjedek a nátriumra, de egyszer szeretnék alumíniumot önteni.
mindig emlegetik a grafittégelyt. Még lángmelegítésnél is.
Miért nem gyullad ki? Csak szénből van szegény pára...

Melegítésnek nem jó a termit? Vasúti sín hegesztésekor használják
Rozsda+aluforgács.

ha tudtok plazmaívet csinálni, akkor lehetne folyamatos adagolású leolvasztót csinálni. Kohászokat kérdezzétek, biztos lehet trükköket ellesni.

Milyen lenne szilveszterre 10 kilós nátriumtömböket görgetnénk a Dunába? (bár akkor már inkább franciumot ) Grafit tégely kéne, meg még egy két apróság, és már mehetne az üzem... Vákumozott só kell, és én azúrban vettem 1kg os kiszerelésben a kalcium kloridot.. szép piros volt az ív, mikor húztam ám Az oxigéntől, és a párától viszont még el kell választani valahogy ügyesen, de egyszerüen az olvadt nátriumot..

Huhh uhh ! COOL ! Grat !

Hi, én is elkezdtem csinálni nátriumot, itt bővebben olvashattok róla http://collectorib.googlepages.com/n%C3%A1triumk%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s

a pozitív üregtényező nem eredményez teljesítmény csökkenés, hanem a megszaladásra ad lehetőséget.

Egyértelmű, hogy nem szabad alacsony teljesítményen járatni, ahogy csernobilban sem lett volna szabad.
Persze, ezt nem a szabályzatban kell leírni, hanem lehetetlenné tenni.

A NA előállításnál az a bukta,hogy most a virágcserép hőszigetelőként vagy hőátadóként működik? Igen rossz hővezető,tehát a fűtőszál nehezen izzítja át,vagyis a cserépen belül kellene lennie,ahol persze nem lehet.De ha meg két cserép közt van pl,a külső cserép is olyan "langyos" lesz,mint a belső,meggyulladni az nem fog,(és amin az egész áll?),de mi van,ha pl megreped egy anyaghiba miatt?
Próbáltam forrasztáshoz használatos kis lánggal megolvasztani az alu-t..a vasszeg fehéren izzik a lángban..meg nem folyik..az alu meg csak vigyorog,eszében nincs olvadni.Láng-hegesztő pisztolyom nincs.
Kovácsoláshoz fogadott nagyapámmal gyerekkoromban használtunk házi samottéglás-faszenes kohót,régi fémlapátos fürdőszobai melegítő nagy ventillátorával fújva,de ott is csak fehéren izzott az acél,kétlem,hogy az alu megolvadt volna.
RGB kisérletei azért ijesztőek mert nem tünik úgy,hogy biztosra ért hozzá,pedig elég egy figyelmetlenség vagy valamit számításból kihagyni a katasztrófához.Én aránylag olcsón tanultam ezt meg,de volt kollega aki nagyon drágán:((

Az hagyján,de aztán meg "elengedték" a reaktort,mintha motor lenne,hogyha több gázt adunk,majdcsak felpörög,kivettek majd minden rudat,de legelőször kikapcsolták(ki lehetett!) a vészleállító rendszert.Ráadásul a szivattyúkat másik cselovék kezelte egy nagy kapcsolótáblán,aki akkor kezdett rájönni,hogy a reaktort már elárasztotta,de a reaktorkezelő cselovékkal mégsem beszélgetett,hogy épp nincs szabályzórúd a reaktorban gyakorlatilag +100% instabil,tehát a hűtővíz keringetését is lekapcsolta fullra(ott mindent lehetett manuálisan,egyetlen mozdulattal szinte).
A reaktort már az első perekben tönkretették,és a súlyos (nehezen elhárítható következményekkel járó) baleset is kilátásban volt végig,de ha a sokból csak 1-2 hülyeséget nem követnek el,csak komoly baleset következik be,de nem katasztrófa.

Na,kb ennyi kellett csak egy horror-reaktorbalesethez..meg még annyi,hogy akik ott voltak,a kapcsolgatáshoz értettek,de a reaktorfizikáról csak sejtéseik voltak.Lehet,ma a középiskolások jobban értenek a reaktorhoz(tanulják!) mint az akkori -kisérlet levezetésével megbízott- "éjszakai műszak".

Bocsesz T68m, de nem cseszegetni akarlak...
Az elző hsz-ben én a csernobili eseményeket véltem felfedezni. És ha jól emléxem, akkor ott nem vártak 1 napot a Xe és I mérgezés kitisztulásáig (instabilitást okoz) és emiatt 0,03 GW-on tudták stabilizálni. És a szabályzatban meg 0,7 GW alatt pedig tiltották az üzemelést!

Valóban, de a pozitív üregtényező is eredményezheti a reaktor nagy mértékű teljesítmény csökkenését, csökkentett teljesítményen való járatáskor. Azaz jobban leesik a teljesítmény a vártnál. Vagy erre is rosszul emléxem?
Különben is, csak nagy teljesítményen üzemelteted?

xenon mérgezés alacsony teljesítményen járatott reaktor esetén következik be.

T68m
Nálad nem szokott a reaktivitás növekedése bekövetkezni?
Hogy oldod meg? És mi van a Xenon mérgezéssel?

én kálium-nátrium ötvözetet használok, mert az már szobahőmérsékleten is folyékony, MHD motorral keringetve.

igaz, a reaktor grafitos, mert nem akartam szórakozni nehézvízzel és dúsított urán sehol sem kaptam, de legalább az az előnye megvan, hogy szaporító, tehát a plutóniumból el vagyok látva egy időre.

aggódni nem kell, az csak egy ócska, imperialista duma, hogy a grafitos reaktor a pozitív üregtényezője miatt robbanásveszélyes és kísérletezni is csak éjjelente szoktam vele.

Talan innen:
http://users.atw.hu/cnctar/Video/Ontes.avi

kéne nekem is a video, de nem jön! honnan tudnám leszedni?

Uhh, mennyi hozzászólás, kezdtem azt hinni, hogy otthon már mindenki folyékony nátriummal hüti a házi atomreaktorának belsö körét...

Öööö... ...de!
látod, már követni sem tudom a pergő eseményeket

Ezt nem a fényképezős topicba szántad?

Béláim az Úrban!
csak meglett...

http://www.clusterballoon.org/intro/intro.html

Fentebb már jelezte hogy öntött. 2 ütemű motort akart csinálni. Ez nekem is megfordult már a fejembe, igaz 4 üteműben

Itt egy home made motor pl.:

http://lodestone.dynodns.net/new/progress.html

___________________

Üdv: tAB

Béláim az Úrban!
Megnéztem a filmet! Nagyon korrekt!
Szerintem mindentelmondanak benne, amit tudni kell!!!!
Javaslom minden műkedvelőnek.
Közben kezem közé keveredett egy alus könyv: Koltai Gyula: Közúti járműmotorok könnyűfém dugattyúi
Sajna csak a nagyipari kokillaöntéssel foglalkozik. (ki akarna otthon dugattyút önteni... ...gondolj a lemunkálásra)
szerintem kimerítettük az elméleti témát.
Gyakorlat később.
Én azthiszem a hulladékkal azt fogom csinálni, hogy vascső, belül kikenve samottporos masszával, és abban is hagyom kihülni.
A CD olvasók, 5 1/4"-es floppymeghajtók vázát el tudom tüntetni, és esztergályozni is lesz anyag...
RGBn-t régen láttam.
Amilyen buherátor, lehet, hogy ő már öntött alumíniumot, csak nem mondja el nekünk a trükkjét
Vagy ideje nincs, vagy a Moderátorral küzd, vagy túl sikeres volt valamelyik kísérlete. Remélem inkább a legelső az ok!
Kíváncsi lennék a topicindító ötletének az eredményére!
Különben létezik ballonos fényképezés zárt térben!
Templomnál hallottam róla, hogy egyszerűbb volt lufizni, mint állványozni (igaz ott webkamerával néztek meg valamit)

Ja, fémöntési fórum: http://forum.sg.hu/listazas.php3?azonos ... 1128193122

Na, megnéztem, közben jegyzeteltem is Főleg az itt felmerült kérdésekkel kapcsolatban.

- Alapanyag: hulladéknál lényeges hogy az is öntött legyen (pl. dugattyú)
a jobb megmunkálhatóság érdekébe mehet bele egy kis vörösrézdrót

- Az alu oldja a vasat. Tehát vas olvasztó tégelyt csak bevonattal lehet használni. Bevonat: samot por + 2% vízüveg. Öntöttvasat nem muszáj bevonni, de nem lesz tartós. Az igazi a grafit tégely lenne.

- Öntési hőmérséklet: 720-760 Cfok Ezt onnan ismerjük meg, hogy a salak meggyvörösen izzik, ha azt lehúzzuk a felületről, alatta fényes (higanyszerű) az olvadék. Ha az is vörös, akkor tűlhevült, öntésre nem jó, mert gázosodik.

- Az olvadékba csak előmelegített szerszámmal szabad nyúlni!

- nagy mennyiségnél salakoló só, vagy gáztalanító tabletta használata

- Homokformázáshoz: Bicskei homok, vagy K3, K4-es homok (90%) bentonit (5%), víz (5%)

- formaelválasztáshoz: likopódium, síkpor (lovaglócsizma felhúzásánál használt)

- a formára először kb. 1 cm vastagon szitálni kell a homokot, utánna lehet tömni

- a forma kivétel után jön a "lámpázás", sárga lánggal megmelegítjük a homok felületét, ha kihül, akkor lehet összerakni, ilyenkor 10 percen belül kell önteni, mert átpárásodik

- másik öntési mód: polistyrol habból (kék színű Styrolfoam) kell csinálni a formát, azt száraz homokkal körberakni, és egyből lehet is önteni, az olvadt alu kiégeti maga előtt a habot...

- gipsz nem használható ugye a kristályvíz tartalma miatt "megfő a forma" buborékos lesz

Nagyjából ez volt a lényeg Azért érdemes megnézni...

____________________

Üdv: tAB

Végülis azzal is lehet hűteni, csak azzal mást

Alu öntés jópofa lenne, de pl. házilag egy jó borda profilt nagyon nehéz kivitelezni szerintem.

folyamatban... ...töltögetek... ...filmet
mennyivel egyszerűbb anyag a sör!

Egy kicsit most én is rákattantam az alu öntésre Ezt találtam:

http://users.atw.hu/hobbycnc2/Video/Ontes.avi

Vigyázz!!! több mint 300 Mb

Most nézem, utánna mondok okosságokat belőle

___________________

Üdv: tAB

> Öntőformához

Okos kerdes.....

Szerintem inkabb ezen all a dolog lenyege ))))

Béláim az Úrban!
Gafly-> köszönöm!
Érlelem még a dolgot, és tavasszal (amint nem fagyok ki a garázsból (szellőzés...) kipróbálom)
a **** azért szimpi, mert tán van benne CO2, ami védőgáznak is jó.
Persze tudom, hogy oxigénfelesleggel égetünk... ...de a semminél több.
Nem biztos, hogy lesz védőgáz... ...honnan vegyek...
Acélnál kipezsgetik a gázt ("csillapított") Itt lehetne vmi vegyülettel?
Ha valaki azt meri mondani, hogy kockacukorral, mert az neki kólánál bevált, ne tegye, mert felsírok, és tocsogósra áztatom a klavitúrát!!!!

Öntőformához egyszerű trükk?
A kiszárított gipsz gyanús, hogy a kristályvizétől szabadulni akar, és buborékos lesz az egész.
A samott-vízüveg a kályhák belső oldalán bevált, de nem eléggé finom szemcsézetű
Agyagos formázóhomokot honnan a búbánatból vegyek (és hogyan égessem ki?)
Acélból összeheftelni az egészet macerás. Főleg vékony lemezt (kis alkatrész) ívhegesztővel...
Mondjuk acél jó lenne esztergályozáshoz forgástestnek (szétszedhető), ha nem tapadna rá az alu...

Iranytu

Megkerdeztem a fatert, az alu
ekszijjtarcsa ontesehez vascsobol
keszult edenyben f a s z e n n e l
melegitette az alut.
Azt mondja hogy semmi kulonosebb
trukk nem kell hozza.
Ma mar valoszinuleg gazperzselovel
probalna....

Udv,

G.

Védőgázban csináld, akkor nem lesz tele buborékokkal, Amúgy pedig az Al ugyanúgy szereti a zoxigént folyékony állapotban, csak nem annyira veszélyes, dolgozni azért lehet vele.

Béláim az Úrban!

Ez a virágcserepes történet lelkesített be.
Bár én alumínium olvasztására használnám.

Eddigi tégelyötleteim:

edény:
acélcső, egyik végén lehegesztve, esetleg csőr, fogó kialakítva.
az acélhoz tapad az alumínium? (kúpos kivitelű formatestből ki tudom venni a dermedt fémet?) Kicsi az esélye, de remélem hogy az alu nem oldja az acélt (ahogyan az cin zabálja a pillanatpáka réz hegyét...)

fűtés1: 2 db nagy virágcserép (köszi az ötletet) egymásba téve
a belső kifurkálva, és telepakolva ****, a külsőben kőzetgyapot, és az aljába egy rakéta porszívó kifúvónyílása applikálva.

fűtés2: 1 virágcserép, 2 egymásbahelyezett acélcső. A nagyobbik átmérőjűre van tekerve a porcelángyöngyös vasalócekász, és ez így kőzetgyapottal belegyógyítva a virágcserépbe.

fűtés3: csőspirál, belül perforálva, rágyógyítva egy reduktorra, és egy PB palackra. Olyan képződmény mint amit a disznóvágáson tesznek az üst alá.

Vélemény?
Valakinek gyakorlati tapasztalata?
kell védőgáz?
ha túlhevíteném, hány fokon gyullad be?
a salak elvileg felúszik. Igaz?
ötlet, vélemény?

igazad van, köszi a megértést!

üdv. RGB

Írtam az adminnak, hogy ne zárja le ezt a topicot, mert érdekes.
Íme újra nyitva van. Köszönjük!


Szóval amit én csináltam az két virágcserép volt egymásba rakva, a kettő között pedig elektromos fűtőszál.
Nos, nekem a kísérlet nem sikerült, mert a konyhasó nem olvadt meg. Szerintem nem csinált a fűtőszál 800 fokot. Aztán valamiért nem folytatam a kísérletezést (tizenéves voltam még), biztos valami "érdekesebbe" fogtam...

A kémiát tisztelni kell.
Petrik-ha mond neked valamit. Ha nem akkor holnap
Amúgy sokan úgy vannak vele, hogy a nyilvános tudást (csak néhány kémiakönyv kérdése) valami hétpecsétes titokként kezelik. H miért azt nem tudom, talán féltik, vagy nem értették voltak annó és féltek kisérletezni, esetleg valamelyik alkímista leszármazottja és a családi hagyomány:) vagy valami gyerekkori trauma... Ne nézzd le őket. Bizton meg van az okuk. Úgyis fogsz találni mindig valakit aki megosztja veled a tapasztalatait...
Aki megszállot az szereti és tudja nagyon jól, hogy ezek olyan dolgok amit bárki megtudhat egy könyvtárból is ha veszi a fáradtságot. Csakhogy a könyvben nem biztos, h le vagyon írva, h mit hogyan csinálj! Csak az, h mit öntsél össze:) No ez valóban veszélyes. Erre találták ki a technológiát-a biztonság érdekében. Ki tiltással nevel-hazúgságra tanít!
Csináltunk kémia órán. A klórozásnak vmely válfaját (arra már nem emléxem melyiket:(() reprezentálja ez a kisérlet. Rendkivül egyszerű, aránylag biztonságos és látványos a végeredméyne.
Sok sikert,

Na jó, még annyit, hogy ha bármit ésszel csinál az ember, akkor semmi gáz.
OFF:A barlangozásra is mindenki azt mondja, hogy milyen veszélyes, meg évente megpusztul egy magyar barlangász. Erre csak annyit, hogy az emberi hülyeség és felelőtlenség gigantikus méretű tud lenni. Nagymennyiségű eső előrejelzésekor lemenni egy víznyelőbe...no comment. Kevés és elégtelen felszereléssel olyan helyre menni, ahol a tapasztalt helyiek lebeszélnek a cuccod láttán... no comment.
ON:
Anno nekünk azt tanították, hogy inkább megmutatjuk, h hogy kell csinálni helyesen egy kisérletet, és mindezt veszélytelen adagokban, mintsem a hozzá nem értésből valaki megprunnyadjon. És az alapokkal meg jó tisztába lenni. Pl nem a savba vizet, hanem fordítva...stb..
Neked is ezt javallom természetesen, h 1-2 dl-rel próbálkoz elsőre és ne literekbe gondolkozz, mert ahhoz már komoly felszerelés kell, hogy optimálisan tudjál keverni és hűteni-fűteni (mármint a reakciót). Pl nagy adagban már hűteni kell az elegyet, mert elszál!!! Pár dl környékén még lehet, h alá kell fűteni, h beinduljon, de aztán stop és ellenőrizni a hőmérsékletet.

mégegyszer nagyon köszi

végre kezd olyan normális forumszagú lenni a dolog! kérdezek vmit, és nem anyázás, és a hozzánemértés miatti hüje viccelődés a válasz, hanem igazi segítség!


amúgy honnan ez a kémia ismeret? csináltál már etilkloridot?
csak mert látom, hogy te értessz is hozzá, nem úgy, mint a napofájú, de 0 tudású vegyészek...

jogos

Etil-alkeszbe beleszoród a sót, majd lassan, kevergetés mellett a savat. Miből mennyi arra nem emléxem, de 20% H2SO4 felesleggel kell számolni és a reakcióegyenletből ki lehet számítani, hogy miből mennyi kell. H2SO4+2C2H5OH+2NaCl=Na2SO4+2C2H5Cl+2H2O.
A kénsav itt katalízátorként is viselkedik.

Figyelj a hőmérsékletre, mert elszálhat. Felforr az alkesz +etilén keletkezik és pukk.

A gyógyi sz*rok nem tudom, h mennyit tartalmaznak, de vmi 5% körüli érték villan be.( vagy 30% nem tudom (mármint C2H5Cl-t). Bemész megkérdezed, van-e és mennyiért. Esetleg felhívod a József körúti vegyszerboltot, hogy van-e kilóra és mibe fáj neked. Szerintem biztos árulnak. Nem hiszem, h vegyszerengedélyes lenne.
Lépek home, a többit holnapra...

Nagyon köszi a leírást! nacl és kénsavból keletkező hcl használjam?
lehet keverve is, ahogy te írtad?

még annyit, hogy denaturált szesz-szel gondoltam, amúgy a gyógyszertári klóretil hány % alkoholt tartalmaz ill egyéb összetevőket és miket? mennyibe kerül és mennyit adnak?

ammónia vagy 20ft/kg, nagyon olcsó. de mégis jobban örülnék egy sajátkészítésűnek. Amúgy hűtőközegnek mondom jó a pb gáz, sőt majdnem tökéletes. Az etil klorid csak érdekességképpen kell.
freon van rengeteg, de elég drágák: r134 2500ft/kg. Ha más home-made lesz a hűtőm, akkor legyen egyedi a közeg is

Te, ez ilyen veszélyes, meg olyan pity-puty:
etil-alkohol+kénsav+NaCl+melegíteni, HJEx kb. 40-50 fokon. A keletkező gázt vizes moson átmosni és jeges szedőbe gyűjteni. Könnyű előállítani. Etil-alkesz helyett denszesz is jó, csak akkor szennyezettebb lesz a keveréked, de hűtésre még jó lesz. Amúgy gyógyiban, vagy ismerős égési osztályról. Ezek alkesszel kevert rendszerek, nehogy szerencsétlen égési sérült -25 fokra hűtse a sérült felületét. Tehát ezekből ki kell vonni, mondjuk desztillálással.
Tuning hűtésre miért nem használsz freont vagy ammóniát? A freont (ózon kimélő fajtát) palackban lehet venni klíma szaküzletben. Ammóniát meg...készíteni::)

ha már itt tartunk, akkor megkérdezném, hogy etil-kloridot hogyan tudok előállítani? sosav és etilalkohol kell hozzá, de hogy zajlik a reakció? hágy t%os sósavoldat kell? mi kell még hozzá? hány fokon zajlik a reakció, hogyan állítanátok elő?

venni lehet vhol, gyógyszertár stb, mert talán égési sérülések hűtésére használják: amúgy aki még azt se tudja miről bszélek:

oké, hogy a folykony propán-bután is gyorsan párolog, de kéne vmi alacsonyabb gőznyomású is: etil.klorid (fp:+12C)
(propán-bután: forráspont -40 körül)


(képek a tuningnetről vannak)
- http://tuningnet.hu/cikkek/750p3/1nezet.jpg
- http://tuningnet.hu/cikkek/750p3/3nezet.jpg

vásárolnék, attól függ mennyibe kerül, de persze függetlenül ettől elő is szeretném állítani. mivel forráspontja magas +12C mint gőnek, de persze folyadékként alacsony: relatív. gondolm víz is keletkezik, aztán mivel oldani nem oldja, hogy válasszam ki? desztillálással? a reakcióról bövebben?!

a segítségeket előre is köszönöm és bocs az offért! a mellébeszélésekre nem ragálok előre szólok! (ilyen veszélyes, olyan veszélyes rég nem érdekel stb)

mire kell?

saját képeim:
http://rgb.tvn.hu/pb/1.jpg
http://rgb.tvn.hu/pb/f.jpg
http://rgb.tvn.hu/pb/h8.jpg
http://rgb.tvn.hu/pb/h5.jpg
http://rgb.tvn.hu/pb/h1.jpg

igen: kolás flakkon+szódásszelep