feltelepítetted a giveio drivert?
(avrdude-gui jobb felső sarokban)

Helló mindenki!

Egy STK200 programozóval probálok feltölteni egy hex fájl egy ATmega8L-re, WinAVR-rel.

Hibaüzenet:
avrdude: can't open device "giveio"
avrdude: failed to open parallel port "lpt1"

Hogyan is kéne...?
Lerajzoltam hogyan csinálom: http://vizslancs.hu/upload/programmer-proba-1.gif

Arra gondolok, az a gond csak, hogy nem adok tápot az IC-nek. De gondoltam megkérdezem a profikat mielőtt folytatnám.

Értem. Köszönöm. Akkor nem veszek többet. Maradok az Atmel MCU-knál

A diplomamunkámhoz C167CS kontrollert használtam, de megbántam, hogy azt választottam (külső cég adta a témát, meg az anyagot is). A belső flash-t sikeresen letiltotta a tématársam, így maradt a külső flash prg memória használat, de valamiért csak kis programokat tudtunk beleprogramozni, ami nem fagyott szét. A bemutatómon így ram-ból futtattam a programját, amit bekapcsolás után kellett rátölteni egy PC-ről.
Állítólag a CAN vezérlő része nagyon szuper a kontrollernek, csak éppen a CAN interfészig nem jutottam el...
Arra hamar rájöttem, hogy nem kezdőknek való kontroller, mert elég sokára sikrült azt is bekonfigurálni rajta, hogy egy Hello world program elinduljon rajta. Főként autóiparban használják, így a nagy cégek biztosan nem tőled fogják megvenni (ill. ez már egyébként sem kell nekik). Ezen tanulni a uC programozást nem ajánlom...

Az oldalukon megtaláltam:
http://www.infineon.com/cgi-bin/ifx/por ... peId=17099

az azonosítójának csak a legvége különbözik

Én nem foglalkoznék vele, hamár leállították a gyártását, hacsak nem látsz valamit, amihez fel tudod használni nagy számban őket, hogy érdemes legyen megtanulni.

Üdv mindenki!

Lehet hogy ez egy kicsit OFF lesz, ha igen, akkor elnézést.

Van egy

Infineon
SAB-C167CR-LM
GA-T 6
(C) BOSCH
(C) SIEMENS'95
0112

mikrocontroller IC-m. Tiszta olcsón hozzá tudok jutni. Ha jól tudom befejezték a gyártását. Amúgy elég drága lenne.
A kérdésem az, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni?
Letöltöttem egy pdf-et róla, van benne néhány dolog.. de mivel még csak mostanában kezdek foglalkozni a mikrokontrollerekkel, nem tudom annyira felmérni, hogy érdemes lenne-e belőle többet venni. (Amíg még van - bár nem biztos hogy olyan sok ember akarna ilyesmit venni. nemtudom..)
Jó nagy, 144 db apró lábacskával

Köszi a válaszokat, megtaláltam az említett doc-ban pontosan ezt a pgmspace részt. Bocs az amatőr kérdésért...

Üdv.
Chiga

Lásd az AVR-libc-manual FAQ-ban:
"How do I put an array of strings completely in ROM?"
ill.
<avr/pgmspace.h> függvényeit, makróit.

Ha az AVR-libc-manual-ban figyelmesen körülnézel, sok egyéb kérdésedre is választ kaphatsz...

valami ilyesmi van a C51 fordítónál, és úgy emlékszem, ugyanígy megy a pic esetén is, talán ugyanígy megy a WinAVR-ben is. Ha nem, akkor bocs, de valami ilyesminek kell lennie

unsigned char code var = 15;
vagy táblázat esetén: unsigned char code var[] = {1, 15, 134, 216};

Sziasztok!

Hogyan tudok konstansokat deklarálni a programmemóriába vagy EEPROM-ba WinAVR-ben? ASM-ben van a .dseg, .eseg. Itt mi van helyette?

Köszike...

Szia!

Regisztráció nélkül is le lehet tölteni az AVRStudiot
http://www.atmel.no/beta_ware/
oldalról, ahol a legfrisebb béta verziókat is megtalálhatjátok.

Szia!

Köszi mégegyszer, nagyon sokat segítettél!!!
Közben már én is frissítettem... Nah, kitalálták, hogy regisztrálni kell... De jó...

Üdv.

Szia!

A WinAVR20070122 nem működik együtt a 4.12 AVRStudióval, ha az AVR Studiot frissíted(4.13 verzióra), akkor simán úgyanúgy tudod debuggolni a c forrást, mint az asm-et. Tegnap kipróbáltam.

A WinAVR csomagban vagy egy kis hasznos program az MFile, ami egy makefile ganarátor és nagyon felhasználóbarát.

Köszönöm a választ!

WinAVR 20070122, AVR Studio 4.12 SP4

Körülnézek az ügyben, bár ez a C-s dolog nekem elsőre bonyolultabbnak tűnik, mint az asm!

Üdv.

Szia!

A makefile-ról itt olvashatsz nagyon bőven: http://www.gnu.org/software/make/manual ... troduction

Egyébként nem annyira bonyolult. Néhány fontos dologot kell beállítani, a rövid leírásukat megában a makefile-ban is megtalálod:
- a uC típusát: MCU= (pl.: MCU = atmega128)
- a proci órajelét(Hz-ben): F_CPU= (pl.: F_CPU = 1000000)
- a lefordított program kimenetei típusát, általában az ihex-et használjuk: FORMAT= (pl.: FORMAT = ihex)
- a fő c programod nevét, amit le akarsz fordítani: TARGET= (pl.: TARGET=main)
- a többi általad írt c forrás fájlainak felsorolását: SRC= (pl.: SRC = ad.c timer.c uart.c $(TARGET).c)
- a C optimalizálásának típusát: OPT= (pl.: OPT = s)
- a printf, és az scanf függvények opcióit, amit a #---------------- Library Options ---------------- alatt találsz meg.

Röviden ennyi. Én a WinAVR20060421 verzióját használom és annak a sample makefile-t. Egyébkent a WinAVR\doc könyvtárban rengeteg dokumentáció található ott is érdemes szétnézni.

Te milyen verziót telepítettél fel a WinAVR-ből, mert a legújabb 20070122 verzió csak a legújabb 4.13-as AVRStudioval tud együttműködni.

Én a ProgrammersNotepad2-et használom a programírásra és debugolni általában nem szoktam az AVRStudióval, hanem általában soros porton keresztül közvetlen, úgyhogy ebben nem tudok segíteni neked.

Hali!

Erre remélhetek még választ?

A WinAVR az AVR-GCC windowsos verziója...

Haver valami GCC-t szokott emlegetni, de lehet, hogy azt Linux alól használja.

Sziasztok!

Szerintem C programozásra a Codevision az egyik legjobb program. Van benne ilyen automatikus project generálás, aholis beállítod pl az uart paramétereit, s ő automatikusan a regisztereket beállítja.
Winavrt is használok, de messze nem olyan jó, igaz a Codevision nem ingyenes (40 ezer forint)

ui: meg van valakinek a legújabb codevision?

solder

Én 8051-eshez használtam a bascomot, iszonyat bugos volt. A winavr nagyon bejött.

Az eslő képen az alsó rajz, ha mindenképp parallelt akarsz.

Érdemes a sima STK200 programozót megépítenem, vagy a bufferelt változatot kéne inkább? Azt olvastam, hogy újabb gépen (kb 400MHz felett) és notebookokon nem biztos, hogy stabil a sima. A sima alatt azt értem, hogy pár ellenállást leszámítva egy csatlakozóból és vezetékekből áll az egész.

Sima programozó alatt ezt értem:
http://vizslancs.hu/upload/stk200.png (a kép felső részén lévő rajz)

De van egy ilyen sima változat is:
http://avr.tavir.hu/images/contents/4b.gif

Ez meg a bufferelt:
http://avr.tavir.hu/images/contents/4d.gif

Melyikkel érdemes inkább próbálkoznom?

okés. Van ugyanis olyan project, ahová nem érdemes C-t használni, ha meg annyi időt tölt vele az ember, akkor a megrendelő nem hajlandó megfizetni.

Jelenleg két nagyon jó basic fordító van, az egyik a bascom, a másik a fastavr. Előbbi doksijáról komplett magyar fordítás (!!) és rengeteg magyarázat, példaprogramok, komplett projecteken végigrágódás Cseh Robi honlapján akadnak. Igen részletes, olvasgasd, de nézd meg azért a fastavr fordítót is, érdemes.

Köszönöm.
Azt hiszem akkor az ATmega8L -el fogok próbálkozni előbb. Azt olvastam róla, hogy másoknak bejött.
A későbbiekben lehet hogy sorozatgyártás lesz majd belőle.
először arra gondoltam, hogy assemblyben kéne nekiállni, de azt olvastam, hogy az avr C-re van optimalizálva. És mivel időm nincs sok, így a C mellett döntöttem. A WinAVR jó proginak tűnik.
Kérdések:
- 1. A WinAVR-el lehet ki és betölteni a programot is az IC-be/IC-ből?
- 2. Az STK200 programozónak ha jól láttam van 2 változata: egy sima és egy bufferelt. Ha a simát megépítem, az biztos hogy fog menni a gépemmel? 533MHz-es Celeron -os gépem van, XP van rajta.

snapscan: a bascom-ra céloztál? Egyszerű dolgokra rá tudtam venni, de például néhány spec. számláló beállításra (PWM) nem tudtam rávenni, mert nem volt előre megírva függvény. asm betétet hogy lehet belepakolni? A megszakítások beállításával is volt gondom. C-ben jobban ment... Amúgy csak tanulgatom nem vagyok egy profi...

Énis kicsit vau.
Csak annyit szeretnék, hogy a "magasabb szint" azt jelenti, hogy egyre távolabb van a hardver saját nyelvétől. Ami nagyon jó ha nincs az embernek kedve 3 soros összehasonklító utasítást írnia assembliben, mikor basicben vagy c-ben egy fél sor.

(Ez olyan mint az atomok világa, amik molekulák lesznek, aztán sok és sokfajta molekulából sejt lesz, sok és sokfajta sejtcsoportokból szervezet, sok szervezetből élővilág. Aztán az élővilágban valakik kiemelkednek és társadalmat alkotnak szabályokkal.
Viszont a [majdnam]legyalacsonyabb szinten még mindig az atomok vannak akiket nem érdekel, hogy Balek Elek mit tankolt a gépkocsijába.
Ez nagyon érdekes, nem? Talán nem is tartozik a témához.)

Kicsit belevauvau. Mindegyik programnyelvnek megvan az előnye és hátránya. Ezt már nemcsak a feladat, hanem a kontroller is meghatározza. Nyilván több minden dolog meg magát a kontrollert is.
Ha nem ebből él valaki, felesleges az asm és C, mivel nagy sorozatok eleve nem lesznek, kis darabszámnál meg lehet erősebb uC-t venni, ott nem árérzékeny. A uC-t ebben az esetben felesleges is az első tranzisztortól az utolsó regiszterig ismerni. Én asm-ről tértem át magas szintű nyelvre, valamint PIC-ről ATMEL-re. Az életemet megkönnyítendő nem C-t, hanem basic nyelvet választottam. A 8 bites kontrollerekhez több, mint elég, pláne esetlegesen 1-2 asm blokkal megtodva a kritikus részekhez. Amit ezzel nem lehet megcsinálni, oda a 8 bites uC sem lesz már elég. A programfejlesztési idő tizedére csökkent, a későbbi kódértelmezhetőség pedig tízszeresére...

Persze aki komolyan akar programozással foglalkozni, az tanuljon C-t, de uC esetén érdemes fontolóra venni, hogy marad-e hobbi, vagy megélhetés-e? Utóbbi esetben én is a C-t támogatnám, hobbi esetén viszont kimondottan lebeszélném róla a delikvenst.

Azt, hogy mi a különbség köztük, az adatlapjaik összehasonlításából megtudod. Olyan nincs, hogy egyik jobb, vagy a másik a jobb, mindig a feladat határozza meg, hogy melyiket célszerűbb használni. Mindegy melyikkel kezdesz, az elv ugyanaz mindegyiknél. Ha egyet megtanulsz használni, akkor már a többi sem fog gondot okozni.

A másik három kérdésedre csak annyit tudnék mondani, hogy először asm-ben kellene egy kicsit programozgatnod, hogy megértsd a kontrollerek működését, és később áttérni C-re. Más programnyelvet nem érdemes használni. De konkrétan nemtudom, hogy milyen égető, milyen program, stb., én picekkel foglalkozom.

Üdv mindenkinek!
Hozzájutottam pár Atmel IC-hez, és szeretném magtanulni használni őket.
ATMEGA8L 8AI 0350
ATMEGA8515 16AC 0349
AT90S8515 8AI 0334
Lenne pár kérdésem...
- 1. Mi a különbség az előbbi 3 típus között?
- 2. Melyik jobb, és miért?
- 3. Melyikkel próbálkozzam előbb?
IC programozással még nem foglalkoztam. De programozgattam már sokmindenben... Pl. pascal, delphi, asm, php, html, wml, visualbasic, c.
Meg az elektronika olyan "másodlagos hobbi" nálam.
Egy futófényes páldaprogramot láttam már C-ben - a lényegét értettem.
- 4. Letöltöttem egy WinAVR programot. - Ez elég lesz?
- 5. Melyik könnyen megépíthető programozót ajánlanátok?
- 6. Melyik progival tudom beleégetni majd a megírt programom?
Elsőre ennyi. Előre is köszönöm a segítséget.

Sziasztok!

Most kezdek ismerkedni az AVR-ek C-ben való programozásával.
Eddig AVRStudio-ban írtam asm-ben.
Feltelepítettem a WinAVR-t, írtam is egy kis progit C-ben az AVRStudio-ban, majd a WinAVR-hez kapott sample makefile-t adtam meg az opcióban, mint külső fordító file.
Sikerült is a fordítás, de jelenleg kicsit átláthatatlan számomra a rendszer.
A makefile-ban megadott opció hegyek például. Az MCU típusán kívül mást nem állítottam. Ebben valami segítséget kaphatnék?
A másik a debugger. Az asm-ben írt progit simán tudom debuggolni, a C-st ha szeretném, kiakad az AVRStudio. A beállításban valaki tudna segíteni?
Esetleg magánban is szívesen zaklatnék egy hozzáértőt... Hátha úgy gyorsabb...

Köszi előre is. Üdv.
Chiga

No nézd már egy ismerős név. Igen én vagyok az.
Bye!

Szia Csordi! Te vagy az?

Hali !
Üdv mindenkinek, még új vagyok itt a fórumon.
Mivel hobbi szinten foglalkozom AVR -el íg majd lesznek kérdéseim.
Az viszont már most feltünt, hogy ez az AVR topik sokkal rövidebb mint a PIC-es. De nem egészen értem mér. Szerintem az AVR tudása és az ingyenes C -je olyan előny ami nem indokolja, hogy enyire háttérbe szoruljon.

Szia!

Szerintem nem olyan nehéz ezt megírni, a mikrokontroller adatlapjában szerintem eléggé jól le van írva mit hogyan kell csinálni, sőt még egy C példaprogram is van benne.

Próbáld meg először azzal. Én csináltam egykis i2c API-t, amiből nagyon gyorsan és egyszerűen összerakható bármilyen i2c IC lekezelés, ha szeretnéd szívesen elküldöm neked. Jelenleg benne van egy tmp175 hőmérő kezelés. Ez a lm75 hőmérő TexsasInstrumets-es klónja.

Hajrá!

Sziasztok!

Most kezdtem foglalkozni AVR-rel. Pontosabban atmega8-al. C-ben programozgatom, egyenlőre, csak kezdő szinten.
Arra lennék kíváncsi, hogy i2c-t hogyan lehet c-ben programozni atmelekre? I2C-s hőmérő ic-m van, amit használni szeretnék. Ha valakinek van esetleg forráskódja, azt nagyon megköszönném.

Üdv: RortHer

Köszi, közben én is rájöttem, csak régebben Codevisiont használtam, s nem ezt a **** Winavr-t s abban nem kellett így trükközni...

Nem teljesen így van. Ha avrgcc-t használsz, akkor a deklarációd ugyanannyi ram-ot is lefoglal, mint a tömb mérete. (Vagyis egy inicializált konstans tömböt hoz létre a ramban, ami elég nagy pazarlás...)
A korrekt deklaráció és használat:

Lásd az AVR-libc-manual FAQ-ban:
"How do I put an array of strings completely in ROM?"
ill.
<avr/pgmspace.h> függvényeit, makróit.

Nyugodtan túllépheted a 256-os méretet.


Erre meg javaslom az srec_cat programot (lásd a \WinAVR\bin mappában).
doksi: \WinAVR\doc\srecord\srecord-1.26.pdf
pl:
srec_cat test.bin -binary -o test.c -c-array valtozonev -include

(a "test.bin" fájlból "test.c" és "test.h"-t hozza létre)
persze ezt ki kell majd egészíteni a PROGMEM minősítéssel a fentiek szerint.[/code]

Sziasztok!

Egy gyors segítség kellene:

const unsigned char patient_menu[360] = {0 , 0 , 0 , 0 , 0 , 0 , 0 , 0 , 0 , 128 , 192 , 224 , 240 , 240 , 248 , 248 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 252 , 254 };

const-tal ugye flashbe teszem az adatot, csak kérdés a tömb elemeinek száma lehet e 256-nál nagyobb? Szerintem nem.

Külső fájlból be lehet winavr-rel olvasni adatokat, hogy nagy méretű tömböket bele tudjak fordítani a flashbe?

Vagy valakinek van valami épkézláb gyors megoldása?

Előre is köszönöm!

solder

Haliho!

Ilyet meg nem pipaltam....

Adott egy ATTiny26L. Belso RC oszcirol megy, igy felhasznalnam a PB4-et es a PB5-ot is. A poen az, hogy hiaba allitom be bemenetnek ezeket a labakat, es adok rajuk logikai 1-et, nagy ivben tojik ra, mintha ott se lenne. Mi a franc lehet ez ?

Atkotottem a labikot a PA3-ra (VREF), de az AD reszet nem is hasznalom, nagy budos 0, minden azzal kapcsolatos ertek, ennek ellenere a PA3-at sem hajlando beolvasni, ha viszont pl. a PB0-ra kotom ra, tokeletesen megy....

A fuse-ek is jol vannak beallitva (mar kismillio alkalommal vegigneztem). Remelem nektek van valami otletetek (es remelem, hogy egy ilyen fejhezcsapos dolog lesz).

Udv, es elore is kosz.

Némi okítás és DEMO panelek AVR-re:
Pl. Webszerver, Kezdőpanel, stb.

Basic nyelvű programozás:).

http://avr.tavir.hu Itt található meg egy szabadon olvasható kézikönyv/tutorial magyar nyelven.

Az FT232-t rákötöd a kontroller soros portjára. A kontroller programját meg úgy írod meg, hogy amit kap a soros porton, azt tegye ki az egyik 8 bites portra. A végálláskapcsolók jeleit olyan bemenetre kellene kötni, ami megszakítást tud generálni (nem ismerem konkréten ezeket a kontrollereket, csak általánosan írom ezt). Amikor megszakítás van, akkor az annak megfelelő jelet elküldeni a pc felé.

Üdv!

Párhuzamos portos léptetőmotor vezérlést készítettem, a 8 kimenet hajt meg 2 db unipoláris motort darlington tranyókon keresztül, végálláskapcsolók adják a jelet a port bemenetére. Ez így működik is, te szeretném megoldani azt, hogy USB-ről is működjön a cucc. Ehhez beszereztem egy FT232BM chipet és egy ATMEGA16-ot. Ezekkel ez megoldható? Ha igen, hogyan?

Petya

Sziasztok!

Hatha valakit erdekel:
www.harden.hu

AVR-hez fejlesztő cuccok, pl utángyártott JTAG-ICE debugger 8800-ért.

http://www.harden.hu/termekek/elektroni ... agice.html
M.

Üdv!

gemo, a attiny2313 Xtal1 lábára kapcsold a négyszögjelet(1mhz-4mhz)..
Aztán Bascomban a programozás részben állítsd be a tiny2313-at és RESET CHIP -re katt és máris működik.

Elképzelhető, hogy ISP programozóval nem engedi meg a reset letiltást a kontroller. Az AVRStudio STK500 programozóablakában ISP módban nem is lehet ezt a bitet kipipálni. A PonyProgban viszont lehetséges.
De nem fogom kipróbálni...

Ez elég gáz, hogy ilyen kostrukciót megengednek...

A Reset lábat le lehet tiltani, és ezután lesz egy új szabad portlábad. De ettől kezdve az SPI soros programozás is le lesz tiltva.
Azaz nem érdemes kikapcsolni...

Nekem ReSeTDISaBLe-nek tűnik. Aztán lehet, hogy egész más.