Hát nem tudom majd kipróbálom ezt is azt is,különben jár errefelé egy babettás az utcánkba annak is be berreg a motorja,először azthittem valami korlátozás hogy ne menjen 40 nél többet.Felmegy 45-ig bebereg és visszaesik 40KM/h-ra

De, az üzemi fordulatszám nem esett, csak kevesebb keveréket adott neki, és akkor megint ment rendesen...

Nekem a jó öreg pedálos, kormányváltós akkor csinált ilyet, mikor a megszakítóhézag túl kicsi volt.

Igen olyan mintha kimaradna minden második ütem,és horkoló hangot ad,de nem pukkadozik mint amikor a gyertya elkoszolódik.Ezekszerint akkor túltölt,majd megpróbálom lejjeb tenni a síbert.

Valszeg olyan hangra gondolsz, mint amikor kicsit húzod neki a szívatót.
Aszerintem, túldúsított keveréket kap, és attól kimarad minden másokdik munkaütem.

Én meg úgy jártam, hogy vettem egy keeway focus robogót, ami alap 50km/h-val zötyög. Használtam is rendesen és egyszercsak ősszel az történt, hogy elindításkor alapjáraton pöfékelt rendesen és ha húztam neki egy kicsit akkor, meg lefulladt. Aztán ha felmelegedett, akkor meg már ment rendesen, de a végsebessége lecsökkent 45km/h-ra. Nem is kerítettem neki nagy feneket, gondolván, majd tavasszal megjavúl(Gyúrcsok módra kézrátétellel).
De nem így lett. Idén tavasszal sem lett jobb magától, Hát nekiestem és kiszereltem a karbit, hátha eltömődött. Kompresszorral adtam a pofáájának, de nem lett jobb. Sőt olyannyira eltekergettem a légcsavart is? hogy füstölt mint állat.

A vége az lett, hogy a használt yamaha robogómról levettem az origi új 18000ft-os karburátort és rátettem a keewayre. Na akkor meg nem akart menni, mert annyi benyát kapott. Szétszedtem a két karburátort és a keeway gyorsító fuvókályát átraktam a yamaha karbiba, a menete pont megeggyezett. összeraktam és gyí ! Erre a robogó úgy megtáltosodott, hogy 56km/h ig lehet húzni. A község határában lévő sebességmérőn teszteltem . Végülis megjavult, és hogy ettől kevesebbet fogyaszt e vagy sem az nem tudom. De legalább olyan mint fénykorában, sőt jobb.

Az mitől lehet,nekem Komár motornál csinálja,mikor már jó gyorsan megyek egyszercsak elkezd más hangon szólni a kipufogó és visszaesik a sebesség,ha visszaveszem a gázt megint gyorsul?

Hi!

Sajnos, a túltöltéssel csak az öblítési veszteséget növelnénk, épp úgy, mint a kipufogó moddal, vagy légszűrőmoddal.

Rezódob+túltöltés!
Na igen! Ennek lenne hatása

Nekem birizgálja a fantáziámat, hogy egy ilyen kis gépszörnyre kellene tenni turbót. Mondjuk nempont a fogyasztáscsökkentés lenne a cél. Ki mit szól hozzá? Bár valszeg nem lenne jó hatással az élettartamra, viszont csúnyát tudna "harapni". Most nézem, hogy itt épp kétüteműről lehet szó.

"Erdekes modon levett legszurovel tobbet eszik."

Mert huroköblítésű, sőt! membránvezérelt, és pont a csőre, és a szűrőházban található két síppal van kihangolva.
~3500-4000rpm között van a nyomatékmaximuma.
Ott odarántod neki, és horkol, mint egy Simson, és harap is
A műanyag "Induction Tuner"-t én első körnben hajítottam ki belőle, mert az egy aranyos folytás.

Suzuki Eco tema: megneztem az attetelt, 13,5.
Ez tul sok,nagyon rovid es porog a motor.Most 1,5 liter a fogy.Erdekes modon levett legszurovel tobbet eszik.
At kell varialnom 10esre.

Izopropil alkoholt tudok szerezni. Forrasztásnál használják folyasztószernek is. Az a baj, hogy drága, és amit nyernénk vízzel árban, így elveszítjük.

A vízbefecskendezést próbáltam. Spec. annál a motornál, amit próbáltam (1.1 Trabi) nekem nem hozott változást. Skodánál pl. állítólag jelentős a teljesítménynövekedés. WV bogarasok is dícsérik jótékony hatását. Vszínű nagyban függ az égéstértől, kompressziótól,és egy sereg más mindentől a hatása.

(de ezt már előttünk sokat kitrágyalták)

A hidrogénnel remélem hamarosan jutunk valamire...

Nem emléxik valaki, volt itt valahol egy elektromotoros feltöltő "turbó" link. Valami kínai cucc volt, elérhető áron. Na az most érdekelne...

Ros-Co,

http://www.klte.hu/~wwwinorg/essays/essay069.html

Ros-co,
valahol Arizonában talán a városi buszok 40% víztartalmú dízelolajjal mennek, az emulzifikálószer neve ha jól emlékszem, A21, fogalmam sincs mi lehet, tejszerű lesz tőle az olaj

Akkor ultrahangos párásítóval rázatom össze. Jó lenne valami bikább példány szerezni, ráadásul 12V-osat. Info esetleg??

De hogyhogy a dízel olaj meg keveredik???

Ros-Co,
kísérleteztem benzin-víz keverékkel én is, te is elvégezheted a kísérletet

8:1:1 arányban kevertem a benzinhez vizet és denaturáltszeszt, a vizes alkoholkeverék a benzin alján, teljesen különváltan lötyögött, néhány tizedmásodperc alatt, tehát ez az emulzióban tartás nem alkalmas, és így szerintem a porlasztó előtti keverés sem

a megoldás lehet: bonyulultabb szerkezetű alkohollal a víz bevihető a benzinbe, ez az izopropilalkohol, 70:15:15 arányra gondoltam

a múlt héten megvalósítottam a a vízbefecskendezést: az EGR-visszavezetes a pillangószelep alatt kb. 10 cm-rel csatlakozik a szívőcsőbe, igy elég vákum keletkezik ahhoz, hogy egy infúziós vezetéken keresztül egy tartályból szívhasson vizet, csak persze kell egy csőszorító, amelynek először elzárva kell lennie, a jó láthatóság miatt ablakmosófolyadékot használtam
a helyes beállítás esetén kb. 1 liter/100km-nek kell lenni a fogyasztásnak (mármint vízből )

Mi történne, ha az autóban a karbi előtt egy kis motorral egy keverő alkalmatosságot tennék be, ami a benzin-víz keverékből emulziót alkotna, és ezzel próbálnám járatni?

Ez adta az ötletet:
http://fenykapu.free-energy.hu/pajert40/OlajEsViz.htm
(igaz ez dízel)

Én a víz/benzin keverék 1:3 vagy 1:5 arányú elegyére gondoltam +speciális nagyon nagy energiájú gyújtás.

Vajon menne ez?

Sziasztok!
Most találtam ezt a fórumot.Nagyon érdekes dolgokat boncolgattok.
Csak bámulok!
De sajnos még az autóink benzinnel működnek.
A fogyasztás csökkentést,az áttételezés oldaláról nem közelíti senki??
Pedig itt is lehet jelentősen csökkenteni.Főleg ha hosszú távon egyelletes tempóval autózunk.Nem kell nagy dolgokra gondolni.A gumi mérete is mérvadó.A lehető legnagyobb kerületű gumi a jo.A fabiámon 15"195/70-es
gumi van (a sima / nélküli gumi bele ér müanyag dobba)és 4,5L körül
fogyaszt.De egy hosszabb difivel vagy váltóval még kevesebb lenne.
Meg persze ezek a magyar úthálózatok is megkivánják a magas gumit.
Nektek mi a véleményetek erről?

hi


nem igazán jó a bingó fuel,
fogy a szénrúd,magas a hömérséklet (azt hiszem 4600 c-fok körüli)
bár van olyan kisérletezö kolléga amelyk megoldotta a szénrúd problémát
de ott a másik,és talán az egyik legnagyobb gond,amivel egyenlöre nem tud mit kezdeni.mégpedig a nagy áramfelvétel.zabálja neki az áramot!!

a Horváth féle vizbontó lassan halad,sajnos nem sok idö jut rá.
pedig ez már profi lenne.

üdv:Krisztián

Érdekes dolog, bár kissé szkeptikus vagyok
Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy 2.5x annyi hidrogént lehet vele előállítani mint hagyományos vízbontással még mindig ott van a kérdés, hogy az össz befektetett villamos energia mennyivel lesz több, mint amit a belső égésű motor emészt fel a rossz hatásfoka miatt. Azaz jobban járnánk-e, ha a villamos energiát tárolnánk és villanymotorral hasznosítanánk.

Bingo-Fuel-ről mi a véleményetek?

Hidrogénmeghajtás drága és nehezen megvalósítható.Maradok a durranógázbevezetéses benzinesnél/dieselnél.

A füst az üzemanyagban lévő olaj mennyiségétől függ.
Ha a felére csökkented a fogyasztást és 3 helyett 1,5 liter benzinnel viszed be ugyanazt a mennyiségű olajat(1:30 1:60 helyett)nem fog jobban füstölni.
A lényeg,hogy kis fordulaton 1:100-as keverékkel is elmenne,ha hajtod akkor kell az 1:30(Fullgáz Eddy visszatérése,merev görcs a jobb csuklóban).
Úgy emléxem a gyári fúvóka 45-ös.30-as kellene.
A regulátort nem igazán tudom értelmezni.
A foly(ta)tás az fojtás
A karbit hátul egy műanyag doboz fedi,ebból kijön egy gumicső egy másik műanyag dobozhoz(nem igazán átlátható minek ez a sok kalamula a motoron.Talán hogy ne lehessen könnyen tisztítani a légszűrőt.)
Az én GUMIÉGETŐ-ASZFALTSZAGGATÓ FENEVADAM 8000 km-t futott

Ui.: Fogyasztását, 1,5l/100km alá nem is akarom vinni, mert már gyak. így is majd levegővel megy
Ha lejjebb akarnám vinni, az olaj/benzin arányt kellene növelnem, de akkor csökken az oktánszám, és füstölni is fog....

Ízirájder!

50-es asszem most.
Kipuffantóban, vanik egy folytás. A cső, jóval hosszabban nyúlik be a dobba, a szükségesnél. ezt 10cm-el rövidebbre véve, fent megjön az erő, és fogyi is marad.
Karbi elől a műanyag regulátort is kikaptam, az is csak folytás volt.
Lánckereket nem cseréltem, de lehet az következik.
Nem nagyon izgatom szegényt, mert 92-es, és 20ezer km van benne.
Blokk, bontva nem volt.
1:50-1:60-as szinti keverékkel járok.
225-ös Isolatorral, vagy Bosch Super-el, nem kopog melegen, magasabb fordulaton.

"Van egy Suzuki TVS 50-es robogóm. ~1,5l-t iszik százon, és megfigyeltem egy érdekes tényt. Párás időben, nagyon nem akar menni. Van, hogy hirtelen gázra torpan is. De, ha +10%-al növelem a benzin-főfúvókát, már sokkal jobban megy párában is, de a fogyasztás, csak pár %-al növekedett."

Nekem is,Márkatárs
Az enyém alig indul be(letekertem az alapjáratit)viszont meleg motornál két személlyel is 40 körül repeszt.(Tuning?)Nagyon nem erőltetem,nem hiszem,hogy használna neki.Riga kerékkel hátul(35 fog 42 helyett)sokkal kevésbé pörgött,kevesebbet evett,fél gáznál tartotta a 40-et.(csutkagáznál 1,6l/100km volt ekkor)
Lehet hozzá 42-esnél kisebb gyári lánckereket vásárolni valahol?
Gyári áttétellel 2,4 liter fullgázon,ez már azonos a 150-es ETZ-mmel.
Ha nyitsz a kipufogóján ugrásszerűen megnő a fogyasztása.
Kipróbáltam hosszú menetű gyertyával 2 alátéttel de nagyon kopog(részterhelésen jobb nyomaték,felül gyengébb.full powwához alacsonyabb sűrítés kell.).A Rigához viszont használható ez a megoldás,annak alacsony sűrítésű a hengerfeje.Ráadásul jóval szegényebb keveréket is begyújt a hosszúmenetű gyertya,közelebb helyíezkedik el a szikra az átömlők dúsabb keverékáramához.
Normális emberi utazósebességhez(50-60)a leggazdaságosabb egy 70-80cm3-s moci lenne 3-4000 fordulaton,elszegényített keverékkel+durranógázzal.

Neked mekkora a főfúvókád?Egyedi menete van,nehogy könnyen be tudjak szerezni kisebbet:(

Tegnap Szegeden a Kálvárián láttam berúgókaros változatot növelt méretű hűtőbordákkal.

potyo: tökéletes. Én is valami proci-tápfesz előállító IC-re gondoltam.

Hi!

1. Robbanómotor műszakilag nincs Van amikor robban, e nem üzemi állapot
Van robbanás hengerben néha, de ezt kopogásos égésnek hívják szakzsargonnal.

Van egy Suzuki TVS 50-es robogóm. ~1,5l-t iszik százon, és megfigyeltem egy érdekes tényt. Párás időben, nagyon nem akar menni. Van, hogy hirtelen gázra torpan is. De, ha +10%-al növelem a benzin-főfúvókát, már sokkal jobban megy párában is, de a fogyasztás, csak pár %-al növekedett.

Ha az aqua-spricc-el kísérleteztek, először, mindenképp egy 4ütemű motorral tegyétek azt. Én világéletemben 2T-s voltam, és mondhatom, bonyolultabb a "lelkiviláguk", mint azt sokan gondolnátok.
Elsőnek említeném a huroköblítést, ahol a henger öblítését nagyban befolyásolja a kipufogó, szívócső, karburátor, és légszűrő ellenállása is.

Ez milyen lenne?

Inkább step-down konverter például SUP75N06 típusú FET-eket használva. No meg speckó alacsony soros ellenállású induktivitás. (12V miatt) A meghajtás mindegy, LEHEt LM2574, TL494, akármi.

De ez sztem még nem lesz elégséges...

Az kb. 120A-t igényel jelen körülmények között.
12V 10-15A-t(2 fényszóróizzó) felhasználva,áttranszformálva 1-1,5V-ra meg is lenne a szükséges áramerősség.
Ehhez kellene 12V DC-12V AC átalakító,a másik oldalon pedig brutál Graetz.

hi

az már bio gáz


kisérletezünk ezerrel,és remélem hamarosan készen leszünk a remekmüvel.
mindig adodik valami új probléma,ami hátráltatja a müveleteket

ha vége lesz akkor 1.45 liter per másodpernyi gáz fog termelödni a H2 oldalon.
de ehez még sok idöt kell végigkisérletezgetnünk,tásaimmal és Ros-co barátommal együtt,hogy rájöjjünk a fekete foltok
rejtelmeire.


üdv:krisztián

Igen,utána csapatosan beléphetnénk a Twenty Fing-ersbe.

Hehe
Pedig már-már elképzeltem, hogy mész az autóval, egyszercsak elkezd rángatni. Megállsz, belepössentesz a tankba és már mész is tovább

Apropó ha már durranógáz! Jó sok babot kell enni aztán hamarosan aktívan beindul a gáztermelés...

Mivel nem sikerült zsblámpaelemmel percenként 1m3 durranógázt termelni úgy döntöttem lex..arom az egészet
Azonban rájöttem,az eljárás drasztikus Voltára,ezért inkább levizeltem...csapvízzel.
Csak vicc volt,kíváncsi voltam a reakciókra
Egyszer csak kiderülne,hogy valóban igazat szóltam...
Ti hogy álltok a vízbontóépítéssel?

Kérdés, milyen gázét?

Szentes egy kiraly varos )))

a modelleket is hívja a természet, és ha épp kéznél van egy vízbontó

Erre hogy jöttél rá?

10-szeresére növeli a gáztermelést némi vizelet hozzáadása.Próbáljátok ki.

Öntöttem egy kis kénsavat a vízhez.1,5V-on is termelődik a gáz,0,3Aáramerősséggel.rozsdamentes acél lemezeim vannak,de nem hiszem,hogy használ nekik a kénsav:(
Próbáltam egy töményebb koncentrációt konzervdobozban alufóliával,.brutálisan jól vezet a vízhez képest.

Megnézem én azt az autót ,ami 3 liter vizet és 1 liter benzint fogyaszt.
Ezek szerint esőben gumikat szaggatnak az autók.
Megyek is,és slaggal locsolok az MZ karburátor szívótorkába
Max némi üzemanyagtakarékosságot és környezetbarátabb működést,alacsonyabb emissziót érhetünk el.

MÉRJÉTEK meg mennyi víz szükséges 1,10,100 liter durranógáz fejlesztéséhez.
A számolással az a probléma,hogy a neten 106 féle eredményt találok azonos feladatra...
Én először mérek,utána számolok.
Egy ipari vízbontó:
http://www.laborexport.hu/ceg/domh2.htm

"A levegő/hidrogéngáz keverék aránya tehát 139,3:1. Ez még rendben is van, hiszen a hidrogén begyullad 180:1 L/H arány mellett is"

Én 4%ra emléxem.A begyulladás és az erőt is termelő égés között van különbség.

"A hagyományos elektrolízis során 1 A/perc egyenárammal 6,2728 ml/perc, azaz 0,0062728 l/perc hidrogéngázt tudunk előállítani, feltételezve, hogy az elektrolízis hatásfoka 100 %-os. A percenként 200 liter hidrogéngáz előállításához tehát 203 / 0,0062728 = 32362 A áramra van szükség. Ezt honnét vesszük?"

1l durranógáz/ perc 80A-es árammal lehetséges.ennek 2/3 része hidrogén,tehát 1 liter hidrogénhez 3/2x80=120 A kell.
200 literhez 24000A.

"1 gramm víz 1,23 liter hidrogént tartalmaz"
Akkor lehet,hogy én tudom rosszul.
"a szükséges 5,45 liter hidrogén előállításához 5450 / 51,9 = 105 A áramra van szükségünk. Ehhez 12 V-os akkumulátort (illetve generátort) használunk, tehát a felvett teljesítmény 105 * 12 = 1260 W = 1,26 kW, az egy óra alatt felhasznált energia pedig 1,26 * 3,6 * 106 = 4,536 MJ."
Mi a faxnak?3V-nál nagyobb feszültséggel gazdaságtalan,4-5 vízbontót kell sorosan kapcsolni.Ráadásul 15 perc alatt forr a víz.

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs,gyakorlatilag VAN különbség
Max 3V,minél nagyobb méretek,spirál alakban feltekert,sorbakapcsolt cellák:
12V 10A(4szer 3V 10A): 40A-nek megfelelő mennyiségű gáz fejlődik.
Hátrány:
Természetesen 2,5V-nál 0,1A-t,3V-nál csak 0,5A-t vesz fel az a vízbontó,ami 12V-on 20A-t is,emiatt nagy méretekre van szükség.
Számolok:
2,5Vx0,1A=0,25W, 1A-re 2,5W.
3Vx0,5A=1,5W, 1A-re 3W.
12Vx20A=240W, 1A-re 12W.
A 12V-os vízbontás csak 12/2,5=4,8-szor több áramot fogyaszt.
Gazdaságtalan.

Ha ez így menne, már minden erőmű robbanómotorral működne, természetesen vízzel! Ne haragudjatok, de én nem hiszem, hogy a víz bomlik a hengerben, meg azt a 0 fajhőt sem könnyű megemészteni. Méghogy nem kell energia, hogy emeljem a hőfokát a víznek? Akkor nem is fog több energiát visszaadni!
Ez is csak egy elmélet, de ettől akár még nem is működhet!
A nullpont energia olyan dolog, ami valószínűleg létezik, de még senkinek nem sikerült bizonyíthatóan megcsapolnia! Csak szóbeszédek keringenek. Jó lenne már egy működő készüléket látni, ami mindenkit meggyőz! Eddig az ellenkezőjét jobban sikerült elérnie az ingyenerergiában forgó rétegnek! Sajnos! Én szurkolok nekik!

Hm. Érdekes. De ez nem ennyire 1xű, hogy bespriccelem és kész. A vízbefecskendezés jótékony hatása ismert. Valószínű ott is fellép egy nagyon-nagyon pici ZPE effektus, de nem fog vízzel menni.

És sajnos csak az elektrolizáló sem képes önmagában csodára. Egy csomó paraméternek, pl. megfelelő mágneses tér, megfelelő freki, elektródageometria, stb. És a siker még ettől sem biztos...

A számítások, viszont ha tényleg korrektek, akkor jól használhatóak a hidrogénszükséglet kiszámolására.

Üdv!

Csak copy-paste-val raktam be a szöveget, nem nagyon olvasgattam, de itt le van írva a hidrogén szükséglet.


Üzemanyag Fűtőérték (Ha)
Benzin 42,494 MJ/kg
Propán 41,950 MJ/kg
Hidrogén 119,590 MJ/kg

1.táblázat. Néhány üzemanyag fűtőértéke

Mint az 1.táblázatból látjuk, 1 kg hidrogéngáz fűtőértéke 119,590 MJ. Egy 45 LE-s motor egy óra alatt végzett folyamatos munkája 119,16 MJ.

Ha a motor térfogata 1000 cm3 és a fordulatszáma 4000/perc (azaz a percenkénti szívóütemek száma 2000/perc), akkor a percenként beszívott levegő-hidrogén keverék mennyisége 2000 * 1000 = 2 000 000 ml = 2000 liter, az egy óra alatt beszívott keverék mennyisége pedig 60 * 2000 liter = 120 000 liter.

1 kg hidrogén az 500 mól, 1 mól viszont szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson 24,45 liternek felel meg, vagyis 1 kg hidrogén literben kifejezve 500 * 24,45 liter = 12 225 liter.

Ha egy óra alatt 1 kg hidrogént fogyaszt a motor, akkor a levegő mennyisége 120 000-12225 = 107 775 liter = 107,775 m3. Mivel a levegő sűrűsége 1,2928 kg/m3, így 107,775 m3 levegő súlya 107,775 * 1,2928 = 139,3 kg. A levegő/hidrogéngáz keverék aránya tehát 139,3:1. Ez még rendben is van, hiszen a hidrogén begyullad 180:1 L/H arány mellett is, viszont itt két probléma merül fel:

A belsőégésű motorok hatásfoka igen alacsony, 30 % körül van. Az 1 kg hidrogéngáz elégetésekor felszabaduló 119,590 MJ energiának tehát csak a 30 %-át tudjuk hasznosítani, azaz a motor teljesítménye a benzines üzemmódhoz képest a harmadára csökken. Ezt kompenzálandó a hidrogénmotorokat nagyobbra tervezik, ill. a helyes arányú keveréket nagy nyomáson juttatják az égéstérbe.
A második kérdés az, hogy hogyan lehet gazdaságosan előállítani 12225 l/óra, azaz 203 l/perc hidrogéngázt. A hagyományos elektrolízis során 1 A/perc egyenárammal 6,2728 ml/perc, azaz 0,0062728 l/perc hidrogéngázt tudunk előállítani, feltételezve, hogy az elektrolízis hatásfoka 100 %-os. A percenként 200 liter hidrogéngáz előállításához tehát 203 / 0,0062728 = 32362 A áramra van szükség. Ezt honnét vesszük?


Azzal kapcsolatban is kaptam számításokat, hogy mennyi vízre van szükség az imént említett hidrogénmennyiség előállítására. Íme a számítások:

1 gramm víz 1,23 liter hidrogént tartalmaz. Az előbbi példánál maradva, legyen a motor térfogata 1000 cm3 és a fordulatszáma 4000/perc (azaz a percenkénti szívóütemek száma 2000/perc). Azt már pár sorral feljebb kiszámoltuk, hogy 119,16 MJ munkához 12225 liter hidrogént kell elégetni, így a szükséges vízmennyiség 12225 / 1,23 = 9939 gramm/óra, azaz 9,939 liter/óra. Ha a percenkénti szívóütemek száma 2000, akkor a hengerekbe óránként 60 * 2000 = 120 000-szer kell üzemanyagot juttatni. Egy szívási ütemben tehát 9939 / 120 000 = 0,0828 g vizet kell bejuttatnunk az égéstérbe.



A vízautó hidrogénszükséglete

Valóban nem tűnik megvalósíthatónak az, hogy a szükséges hidrogéngázt menet közben állítsuk elő.

De mégis van rá megoldás! A víz és a nullpontenergia közötti szoros kapcsolatot kell kihasználnunk. Nem véletlen, hogy a vízautó témáját a Fénykapun, vagyis az ingyenenergiával foglalkozó weboldalon taglaljuk.

Az elv a következő: A szükséges hidrogén túlnyomó részét víz formájában juttatjuk a hengerekbe. Az előző oldalon már szó volt arról, hogy magas hőmérsékleten a víz spontán módon lebomlik hidrogénra és oxigénra. A teendőnk tehát csak az, hogy a szükséges mennyiségű vizet bejuttassuk az égéstérbe a levegő/hidrogén keverékkel együtt. Ott meggyújtjuk a hidrogéngázt, s az így keletkezett hő hatására lebomlik a víz, majd újraegyesülve felszabadítja a számunkra szükséges nullpontenergiát.



Az AQUA-spricc

Mielőtt mindezt a tudományos fantasztikum témakörébe sorolnád, olvasd el a Bágyi Miklós magyar feltaláló AQUA-spricc nevű találmányáról szóló ismertetőt. A találmány lényege, hogy a benzin-levegő keverék mellé bizonyos mennyiségű vizet is bejuttat az égéstérbe, ahol az a magas, 2500 °C-os hőmérséklet következtében lebomlik hidrogénra és oxigénra, majd újraegyesül vízzé. Ez a szétválási és újraegyesülési folyamat egyetlen munkavégzési ütemben többször is lejátszódik. A találmányt sok különböző típusú gépjárműben alkalmazzák nagy sikerrel, az üzemanyag-megtakarítás 15-20 %-os.

A vízautóban ugyanezt tesszük, annyi különbséggel, hogy a szükséges hőmérsékletet a hidrogéngáz, nem pedig a benzin elégetésével érjük el.

Itt egyből azt mondhatnád, hogy "de ahhoz, hogy a víz a szükséges hőmennyiséget megkapja, nagy mennyiségű hidrogént kell elégetni, s így visszajutunk az eredeti problémához, azaz a hidrogén előállításához." Ez azonban csak látszólag igaz! Mint az előző oldalon már olvashattad, a víz fajhője egy bizonyos hőmérséklet után nem növekszik, hanem csökken, míg el nem éri a nullát. A nulla fajhő azt jelenti, hogy 0 J hőt kell közölni ahhoz, hogy az m tömegű vízen DT hőmérsékletváltozást érjünk el. A másik fontos feltétel, hogy nem lassan melegítjük fel a vizet, hanem hirtelen hozzuk létre a magas hőmérsékletet, ezáltal a víz magas hőmérsékletű fajhőjével számolhatunk.

A kérdés tehát az, hogy mennyi vizet és mennyi hidrogéngázt kell egy munkavégzési ütemhez bejuttatni az égéstérbe.

A számításokat kezdjük a már említett AQUA-spricc szabadalomnál található Lada Samarán végzett mérések eredményeinek az ismertetésével. A következő mérési adatok ismertek:

A fogyasztás tiszta benzinüzemnél 11,71 liter/100 km. Az egyszerűség kedvéért úgy vesszük, hogy 100 km-t 1 óra alatt teszünk meg, így a fogyasztást 11,71 liter/órának vesszük.
Vizet hozzáadva a fogyasztás lecsökkent 8,96 liter/100 km-re, azaz 8,96 liter/órára.
A víz aránya a benzinhez képest a következő volt: 36-40 liter benzinhez adtak 2,5 liter vizet. Az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy 38 liter benzinhez adunk 2,5 liter vizet, azaz minden liter benzinhez 2,5 / 38 = 0,066 liter vizet adagoltunk, a lecsökkentett 8,96 literhez pedig 8,96 * 0,066 = 0,59 litert.
Tiszta benzinüzemnél a motor maximális teljesítménye 42 kW, egy óra alatt tehát a munkavégzés 42 * 3,6*10^6 = 151,2 MJ.
Vizet hozzáadva ez a teljesítmény megnövekedett 45 kW-ra, egy óra alatt tehát a munkavégzés 45 * 3,6*10^6 = 162,0 MJ.
Ezen adatok alapján kezdjünk el számolni.

A benzinfogyasztás a víz hozzáadásával 11,71 - 8,96 = 2,75 l/órával csökkent. Ez 2,75 * 100 / 11,71 = 23,5 %-os benzin-megtakarítást jelent.

Mivel a motor nem tudja 100 %-osan felhasználni az üzemanyag teljes fűtőértékét, ezért először határozzuk meg a motor hatásfokát. Tiszta benzinüzemnél a fogyasztás 11,71 liter benzin volt. 1 liter benzin súlya 0,74 kg, így 11,71 liter benzin fűtőértéke 11,71 * 0,74 * 42,494 = 368,2 MJ. Ezzel szemben a motor fékpadon mért teljesítménye 151,2 MJ volt. A motor hatásfoka tehát 151,2 * 100 / 368,2 = 41 %. Az elszegényített benzin-levegő keverék 8,96 liter benzint tartalmazott, aminek a fűtőértéke 8,96 * 0,74 * 42,494 = 281,7 MJ, de a motor hatásfokát is figyelembe véve ennek csak a 41 %-át tudjuk hasznosítani, azaz 281,7 * 0,41 = 115,7 MJ-t.

Ezt ellenőrizzük le egy másik módszerrel. Mivel tudjuk azt, hogy a fogyasztás 8,96 * 100 / 11,71 = 76,52 %-ra csökkent, így tiszta benzinüzemnél az elszegényített benzin-levegő keverékkel (víz hozzáadása nélkül) a teljesítménynek le kell csökkennie 151,2 * 0,7652 = 115,7 MJ-ra. Ez pontosan az, amit az imént kiszámoltunk egy másik módszerrel, mégpedig a benzin fűtőértékének és a motor hatásfokának a figyelembevételével.



Megjegyzés: A 41 %-os hatásfok túl jó értéknek tűnik, de itt figyelembe kell vennünk azt is, hogy fékpados mérésről volt szó, a fordulatszám optimális volt és nem is nagyon változott. A valóságban természetesen a benzinmotoros autók hatásfoka ennél alacsonyabb, városi forgalomban ez leeshet akár 12-13 %-ra is. Hogy mi mégis ezzel a hatásfokkal számolunk, annak az az oka, hogy az összes mérési adat is ehhez igazodik.



Menjünk tovább. A víz hozzáadásával a teljesítmény megnőtt 162,0 MJ-ra. Ebből arra következtethetünk, hogy a víz energiája 162,0 - 115,7 = 46,3 MJ. Ez a teljes energia 46,3 * 100 / 162 = 28,6 %-a. Mivel azonban a motor hatásfoka 41 % benzinüzemnél, feltételezhetjük, hogy a víz lebontása során keletkezett hidrogén elégetésekor is hasonló hatásfokkal fog működni. Ezért a víz fűtőértéke 46,3 / 0,41 = 112,9 MJ.

0,59 liter vízzel tehát 112,9 MJ fűtőértéket értünk el, míg a 8,96 liter benzinnel 281,7 MJ-t. Megdöbbentő!

De menjünk még tovább. Tudjuk azt is, hogy 1 gramm víz 1,23 liter hidrogént tartalmaz, 590 g pedig 590 * 1,23 = 725,7 litert. Az is ismeretes, hogy 12225 liter hidrogén fűtőértéke 119,59 MJ, így kiszámíthatjuk, hogy 725,7 liter hidrogén 725,7 * 119,59 * 10^6 / 12225 = 7,099 MJ fűtőértékkel rendelkezik. Ezzel szemben mi azt tapasztaltuk, hogy 112,9 / 7,099 = 15,9-szer több energiát nyertünk ki, mint amennyit elméletileg kapnunk kellett volna. Ezt kerekítsük 16-ra. Mindezt azzal magyarázhatjuk, amit Bágyi Miklós a szabadalmában is említ, vagyis hogy az égéstérben uralkodó 2500 °C-os hőmérsékleten a víz lebomlik hidrogénre és oxigénre, de mivel a hidrogén öngyulladási hőmérséklete 575 °C, így az újból vízzé "ég", mely víz aztán ismét lebomlik. Ez a körfolyamat addig folytatódik, amíg a dugattyú lefelé mozgásának következtében meg nem növekszik az égéstér térfogata, ezáltal csökkentve a hőmérsékletet, valamint a kipufogószelep megnyitásával a vízgőz ki nem jut a szabadba.

Itt a nullpontenergia megcsapolását láthatjuk "működés közben"!

Figyeljük meg, hogy ezeken a magas hőmérsékleteken a víz már egészen másként viselkedik, mint a "normális" körülmények között. Normális körülmények között a víz fajhője növekszik, ami azt sugallja, hogy minél magasabb hőmérsékletre akarjuk melegíteni a vizet, annál több hőt kell vele közölni. Ha az előző oldalon bemutatott 2.ábra exponenciális görbéjére tekintünk, azt (az első ránézésre helyesnek tűnő) következtetést vonhatjuk le, hogy a 2500 °C-os hőmérsékleten már olyan sok hőt kellene közölni a vízzel, ami jelentősen meghaladná azt a hőmennyiséget, amit a víz lebontásával nyert hidrogén elégetésekor kapunk. Ez pedig a szokásos, 1-nél kisebb hatásfokhoz vezetne.

De nem ez történik, mivel a víz fajhője egy bizonyos hőmérsékleten eléri a maximumot, annál magasabb hőmérsékleten pedig a fajhő csökkenni kezd, majd egy bizonyos hőmérsékleten a fajhő nulla lesz. Emlékeztetőül nézd meg az előző oldalon látható 4.ábra jobb alsó sarkában lévő haranggörbét és az 5. ábrát, mely nem más, mint a Schottky féle fajhő görbe. Erről beszélt Kürti Miklós professzor is az egyik előadása során.

Vizsgáljuk meg a rendszer energetikai egyensúlyát. Ha nincs nullpontenergia, akkor azt kellene kapnunk, hogy a motor mért hatásfokát figyelembe véve a mért teljesítményből kiszámolt energiának egyenlőnek kell lennie az elégettet üzemanyag fűtőértékével. Írjuk fel ezt az egyenletet.

Emért / h = Ebenzin + Evíz - Emelegítés

ahol:

Emért - a motor mért teljesítménye (162,0 MJ)
h - hatásfok (41 %)
Ebenzin - az elégetett benzin elméleti és gyakorlati fűtőértéke (281,7 MJ)
Evíz - a vízből kapott hidrogén elméleti fűtőértéke (7,099 MJ)
Emelegítés - az a hőmennyiség, amit a víz adott hőmérsékletre történő felmelegítésére kell fordítanunk
Fejezzük ki ebből az egyenletből az Emelegítés-t.

Emelegítés = ( Ebenzin + Evíz ) - (Emért / h)

Emelegítés = ( 281,7 + 7,099 ) - ( 162,0 / 0,41 ) = 288,8 - 395,1

Emelegítés = -106,3 MJ

Figyeld meg az előjelet! Negatív számot kaptunk, pedig pozitívat kellett volna. Ez azt jelenti, hogy a víz hozzáadása nem hogy csökkentette volna a rendszer eredő energiáját, hanem még növelte is! Ha a kapott -106,3 MJ energia abszolút értékéhez hozzáadjuk a vízből kapott hidrogén elméleti fűtőértékét, azaz 7,099 MJ-t, akkor 106,3 + 7,099 = 113,4 MJ-t kapunk. Ez (a kerekítési pontatlanságokat figyelmen kívül hagyva) megegyezik azzal az értékkel, amit már korábban kaptunk, vagyis 112,9 MJ-al. Ez csak egy ellenőrző számítás volt.

Azt kaptuk, hogy a motor teljesítménye még nőtt is a víz hozzáadásával, s a különbözet 16-szor haladta meg a víz lebontásakor kapott hidrogén fűtőértékét. Mindez azt sugallja, hogy a 2500 °C-os hőmérsékleten a víz fajhője már nulla, tehát nem von el hőt a környezetétől ahhoz, hogy a hőmérséklete megegyezzen a környezet hőmérsékletével, sőt, még plusz hőt is ad a környezetének.

Az a szám, amely megmutatja, hogy mennyiszer több energiát kapunk a víz révén, legyen k_zpe (ha már lehetek a Keresztapa), mely a mi esetünkben 16.

A k_zpe valószínűleg a vízre és talán a hőmérsékletre jellemző állandó. Mint már korábban utaltunk rá, a 16 azt jelenti, hogy az adott munkaütemben a víz 16-szor bomlik hidrogénra és oxigénra majd egyesül újra vízzé. Ebből azonban az is következik, hogy ha a munkaütem idejét megnyújtanánk, akkor ez a szám növekedne, igaz? Ha viszont ez a szám növekszik, akkor csökken az autó hidrogén- és vízfogyasztása. Ez a későbbiekben újabb töprengések és kísérletek forrása lehet...





Tehát akkor mennyi hidrogénra és vízre van szükségünk?

Térjünk vissza az eredeti kérdésre, azaz hogy mennyi hidrogénra van szükségünk ahhoz, hogy az égéstérben a munkaütem kezdő szakaszában elérjük a 2500 °C-os hőmérsékletet. Mivel az elmélet szerint a víz ezen a hőfokon már nem von el hőt a környezetétől, ezért annak hűtő hatásával nem kell számolnunk. Az is ismert tény, hogy a víz viszonylag lassan reagál a hőre, tehát ha elég gyorsan tudjuk az égésteret felhevíteni, akkor valóban nem kell számolnunk a víz hőelvonásával.

A következő táblázatban a benzin, a víz és a hidrogén fűtőértékeit hasonlíthatjuk össze. A k_zpe-vel jelölt adatok azt tükrözik, hogy mekkora az adott anyag fűtőértéke, ha a nullpontenergiát is figyelembe vesszük. A következő számításoknál ezeket az értékeket fogjuk használni.

Anyag Fűtőérték
1 liter Benzin 31,45 MJ
1 liter Víz 12,03 MJ
1 liter Víz (k_zpe) 192,48 MJ
1 liter Hidrogén 0,00978 MJ
1 liter Hidrogén (k_zpe) 0,1562 MJ

2. táblázat. A különböző anyagok fűtőértékei a nullpontenergiával és anélkül



Már kiszámoltuk, hogy 0,59 liter vízzel 112,9 MJ fűtőértéket érünk el, míg 8,96 liter benzinnel 281,7 MJ-t. A benzin/víz fűtőértékeinek aránya tehát 281,7 / 112,9 = 5 / 2 = 2,5. Ez az arány valóban működőképes, mint azt az Aqua-spricc esetében már láttuk, de ezt még két Olvasó, Vferi és Laci is igazolták a kísérleteikkel.

Naudin kísérleteiben azonban a benzin/víz arány még ennél is jobb: 1/3, tehát 1 liter benzinhez 3 liter vizet adagolt. Ez fűtőértékekben kifejezve a következőt jelenti: 1 liter benzin fűtőértéke 31,45 MJ, 3 liter vízé pedig 36,1 MJ. A víz rezgőégését figyelembe véve azonban, amikor is a k_zpe = 16-tal, ez az érték 36,1 * 16 = 577,6 MJ-ra nő. A benzin/víz fűtőértékeinek aránya tehát 31,45 / 577,6 = 1 / 18 = 0,055.

Számoljunk azonban kissé pesszimistábban. Vegyük úgy, hogy 1 liter benzinhez csak 1 liter vizet adagolunk. Ekkor a fűtőértékek aránya a következőképpen módosul: 31,45 / 192,48 = 1 / 6 = 0,16.

Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni pontosan a szükséges víz és hidrogénmennyiséget, először ismernünk kell a motor teljesítményét. Egy 45 LE-s motor egy óra alatt végzett folyamatos munkája 119,16 MJ. Ha a motor hatásfokát 33 %-osnak vesszük, akkor az üzemanyag szükséges fűtőértéke 119,16 * 3 = 357,48 MJ.

Azt is meghatároztuk, hogy a víz/hidrogén fűtőérték aránya 6/1, azaz 6 fűtőérték-egységnyi víz és 1 fűtőérték-egységnyi hidrogénra van szükségünk. Ez azt jelenti, hogy a szükséges 357,48 MJ energiának a 7-ed részét, vagyis 357,48 / 7 = 51,06 MJ-t a hidrogén szolgáltatja, a fennmaradó 357,48 - 51,06 = 306,42 MJ energiát pedig a víz.

A 2. táblázatban kiszámoltuk, hogy 1 liter hidrogén fűtőértéke a k_zpe-t is figyelembe véve 0,1562 MJ, a szükséges 51,06 MJ-t tehát 51,06 / 0,1562 = 326,89 liter/óra hidrogén elégetésével érhetjük el.

A pár sorral feljebb említett 45 LE-t egy 1000 cm3-es motor tudja leadni a maximális kb. 5000 / perces fordulatszámon. Ez azt jelenti, hogy 1 perc alatt 326,89 / 60 = 5,45 liter/perc hidrogént, egy szívási ütemben pedig 326,89 / (60*5000/2) = 0,00218 liter = 2,18 cm3 hidrogént kell adagolnunk. De vajon ennyi hidrogén elegendő-e arra, hogy a motort meghajtsa még anélkül, hogy hozzáadtuk volna a vizet. Erre a válasz egyértelműen igen, ezt már az egyik Olvasó, István igazolta a Honda motorján végzett kísérlettel, ahol ennek a mennyiségnek a 2/3-ával is ment a motor.

A szükséges víz mennyiségének meghatározásához induljunk ki abból, hogy annak 306,42 MJ fűtőértékkel kell rendelkeznie. 1 liter víznek a k_zpe-t is figyelembe vevő fűtőértéke 192,48 MJ, a nekünk szükséges 306,42 MJ energiát tehát 306,42 / 192,48 = 1,59 liter/óra vízből nyerhetjük ki. Ez percenként 1,59 / 60 = 0,0265 liter = 26,5 ml, az egy szívási ütemben adagolt mennyiség pedig 1,59 / (60*5000/2) = 0,000106 liter = 0,106 ml.

Ez nagyon kis vízmennyiség, ezért a precízebb adagolás érdekében a vizet ajánlatos porlasztani. Ehhez például ultrahangos párásító készüléket használhatunk, vagy a vizet felmelegítve azt gőzként adagolhatjuk. Ez utóbbi megoldás azért előnyösebb, mert azáltal, hogy a befecskendezett víz már magasabb hőmérsékletű, a további melegítéshez kevesebb hidrogéngázt kell elégetnünk. A víz gőzzé alakításához a motor hőjét hasznosíthatjuk, vagy egyszerűen visszavezetjük a kipufogógázt, ami a vízautónál forró vízgőz, oxigén és NOx. Ez a vízfogyasztást is lecsökkenti a harmadára vagy akár az ötödére, attól függően, hogy a kipufogóban lévő vízgőz hány százalékát tudjuk újrahasznosítani.

A vízgőz kezdő hőmérsékletét azonban nem növelhetjük túlságosan, mivel figyelembe kell vennünk a hidrogén öngyulladási hőmérsékletét is. Erről már szó volt a hidrogénmotoroknál (lásd itt), ahol a következő egyenlettel találkoztál:

T2 = T1 * (V1/V2)(g-1)

ahol:

V1 / V2 = Nyomásarány (általában 8 vagy 9)

T1 = Abszolút kezdőhőmérséklet

T2 = Abszolút véghőmérséklet (a hidrogén öngyulladási hőmérséklete 575 °C)

g = Hőarány (hidrogénnél 1,4)

Ebből kifejezhetjük T1-et:

T1 = T2 / [ (V1/V2)(g-1) ]

T1 = 575/[(9/1)(1,4-1)]= 239 °C

Ez a 239 °C-os hőmérséklet a hidrogén maximálisan megengedett hőmérséklete a sűrítés megkezdése előtt. A befecskendezett vízgőz természetesen valamennyire felmelegíti a hidrogén-levegő keveréket, ennek pontos értékéhez azonban ismerni kellene a víz és a hidrogén hőátadási együtthatóját, amit eddig nem találtam sehol. Ezért ezt megint csak tapasztalati úton kell meghatározni. Azt azonban biztosan mondhatjuk, hogy ha a vízgőz hőmérséklete alacsonyabb lesz 239 °C-nál, akkor a hidrogéngázt is csak ennél alacsonyabb hőmérsékletre melegíti fel. Ha a vízgőz hőmérsékletét maximum 200 °C-nak vesszük, akkor még egészen biztosak lehetünk abban, hogy nem gyullad be magától a hidrogéngáz a sűrítési ütem közben.





A hatásfokról

Van még egy érdekes kérdés, amit meg kell vizsgálnunk, ez pedig az egész rendszer hatásfoka. A hatásfokot úgy határozzuk meg, hogy a rendszer kimentéről levehető teljesítményt elosztjuk a bemenetére vezetett teljesítménnyel.

h = Pki / Pbe

De mivel a vízautónál már az ingyenenergiát is megcsapoljuk, ezért itt egy kicsit másként kell számolnunk. A motor égésterében keletkező hőenergiának csak kb. 25-40 %-át tudjuk hasznosítani. Számoljunk átlagosan 30 %-os hatásfokkal, azaz h_motor = 0,3-el.

Az elektrolizáló hatásfoka nagyon fontos tényező számunkra, minél jobb a hatásfoka, annál kevesebb energiával tudunk ugyanannyi hidrogént előállítani. Erről bővebben a következő oldalakon lesz szó. Az elektrolizáló hatásfokát nevezzük h_e-nek.

Az elektrolizáló műküdtetéséhez szükséges áramot - az autó indítási szakaszát figyelmen kívül hagyva - a generátor biztosítja. A generátor hatásfoka h_g azonban szintén kisebb 1-nél, ezt vegyük 0,7-nek.

Az előállított hidrogén elégetése során a fentebb már ismertetett rezgőégés jön létre, azaz a hidrogén energiájának a k_zpe-szorosát, vagyis jelen feltételezéseink szerint kb. 16-szorosát tudjuk felhasználni. A víz "elégetése" során szintén ezzel a k_zpe = 16 értékkel számolhatunk.

Összegezve tehát azt kapjuk, hogy a motorból kinyert hasznos energia:

E_motor_hs = E_motor_be * h_m

A bevezetett energiát a következő képlettel számíthatjuk ki:

E_motor_be = (E_hidr * k_zpe) + (E_víz * k_zpe)

E_motor_be = (E_hidr + E_víz) * k_zpe

A hidrogén előállításához szükséges energia:

E_hidr = E_áram * h_e

A motorba vezetett energia értéke ezek szerint:

E_motor_be = [(E_áram*h_e)+E_víz]*k_zpe

A motorból kivehető hasznos energia tehát:

E_motor_hs = [(E_áram*h_e)+E_víz]*k_zpe*h_m

Mivel azonban a motor hasznosítható energiájának egy részét a hidrogén előállítására használjuk, ezért a mozgási munkára fordított energia még csökkenni fog.

E_mozg = E_motor_hs - (E_áram/h_g)

E_mozg = [(E_áram*h_e)+E_víz]*k_zpe*h_m - (E_áram/h_g)

vagy:

E_mozg = [E_hidr + E_víz]*k_zpe*h_m - (E_áram/h_g)

Végezzünk el egy **** a fentebb meghatározott adatok alapján. A motorunk 1000 cm3-es, ebből tudjuk, hogy 5000/perces fordulatszámon 5,45 liter/perc hidrogént és 26,5 ml/perc vizet kell beadagolnunk a hengerekbe. Mivel az eddigi kísérleti eredmények szerint 51,90 ml/perc/amperes gáztermelést értünk el, ezért a szükséges 5,45 liter hidrogén előállításához 5450 / 51,9 = 105 A áramra van szükségünk. Ehhez 12 V-os akkumulátort (illetve generátort) használunk, tehát a felvett teljesítmény 105 * 12 = 1260 W = 1,26 kW, az egy óra alatt felhasznált energia pedig 1,26 * 3,6 * 106 = 4,536 MJ. Az egy óra alatt elégetett hidrogéngáz mennyisége 5,45 * 60 = 327 liter, aminek súlya 327 * 0,09 = 29,43 g = 0,02943 kg. A 0,02943 kg súlyú hidrogén fűtőértéke 0,02943 * 119,59 * 106 = 3,52 MJ (a k_zpe nélkül)

Az elektrolizáló hatásfoka tehát h_e = 3,52 / 4,536 = 0,78 => 78 %.

Az egy óra alatt beadagolt víz mennyisége 26,5 * 60 = 1590 ml = 1590 g. Tudjuk azt is, hogy 1 gramm víz 1,23 liter hidrogént tartalmaz, 1590 g pedig 1590 * 1,23 = 1955,7 litert. Az is ismeretes, hogy 1 liter hidrogén fűtőértéke 0,00978 MJ, így kiszámíthatjuk, hogy 1955,7 liter hidrogén 1955,7 * 0,00978 * 106 = 19,13 MJ fűtőértékkel rendelkezik (a k_zpe nélkül).

Ezen adatok alapján már kiszámíthatjuk, hogy mekkora mozgási energiával rendelkezik az autónk motorja.

E_mozg = [(E_áram*h_e)+E_víz]*k_zpe*h_m - (E_áram/h_g)

E_mozg = [3,52 + 19,13]*16*0,3 - 4,536/0,7

E_mozg = 108,72 MJ - 6,48 MJ

E_mozg = 102,24 MJ = 28,4 kWh = 38,61 LEh

A rendszer hatásfoka ezek szerint:

h = E_motor_hs / (E_áram/h_g)

h = 108,72 / 6,48 = 16,77 => 1677 %

Ezt vessük össze a benzin elégetésekor elérhető 30 %-kal. Az itt bemutatott számítások alapján tehát a vízautó működőképes.



A következő táblázatban megadhatod, hogy mekkora a motor térfogata, mi legyen a legkisebb és a legnagyobb fordulatszám, milyen (fordulatszám) lépésközzel szeretnéd a fogyasztást megkapni, mekkora a motor hatásfoka és milyen a víz újrahasznosításának a hatásfoka. Ha az újrahasznosítási hatásfok nulla, akkor nyílt rendszert alkalmazunk, azaz a kipufogóból a vizet nem használjuk fel újból. Az újrahasznosítási hatásfok a 90 %-ot sem haladhatja meg, mivel bizonyos veszteségekkel mindenképpen kell számolnunk. Eredményként az adott fordulatszámhoz tartozó percenkénti hidrogén- és vízszükségletet kapjuk. A vízfogyasztást két részre osztva láthatod: az első oszlopban azt a vízmennyiséget láthatod, amit a hengerekbe kell fecskendezni, ez bomlik ott le a nagy hő hatására hidrogénra és oxigénra. A második oszlopban pedig a normál elektrolízis során felhasznált vízmennyiséget láthatod. Ebből a vízből lesz a "Hidrogéngáz" oszlopban feltűntetett mennyiségű hidrogén.

De ez csak elmélet, ettől még működhet!

A vízbontót többféleképpen lehet táplálni, a soros cella a leg1xűbb. Ha jól meglúgozod, akkor vezet rendesen, nem kell akkora méret, bár ezt még nem gondoltam pontosan végig.

20-40A-rel már elég tisztességesen lehet bontani, másodpercenként 1-2köbcentit. Ez csak a motor égését segítené.
Olyan mint ha egy megkerülő körrel a motor carnot-folyamatának a hatásfokát javítanánk, az égési sebesség és hőmérséklet megemelésével.
No persze az arányokat még nem tudjuk, hogymennyi ami már számít...

-hidrogénből kevesebb kell a motornak mint benzinből (nagyobb a kalóriaértéke)
+légfelesleggel kell járatni, különben az égésnél implózió lépne fel, azaz vákuum. (ezt is írta már valaki)
-1l vízből inkább 4000l durranógáz lesz, de ezt is kiszámolom, nem akarok hülyeséget benyögni.

Bár az egészet képtelenségnek tartom, de pont a pufogó vizét kellen visszavezetni és újra felhasználni. Zárt rendszert lehet így kiépeni, csak azt nem tudom honnan lenne az energia a vízbontáshoz?!

Még egy fontos dolog:1 liter vízből 100 liter durranógáz lesz.
Egy jó vízbontó(hatásfoktól függetlenül)óránként több tíz liter vizet használna fel,sokkal többet mint benzinből.
Lajtoskocsiba építjük a cuccot:)
Elégetés után a kipufogóra slagot kötünk,azzal locsolunk.
Minden munkaütemhez érdemes lenne 1cm3 gáz beengedni,de inkább sokkal többet.