Üveget különösképpen jól lehet vele hegeszteni. Csak a kihűlésnél kell vigyázni.

Kerál. Lehetne vele vízbontós üvegeket is összehegeszteni.

Elkészültem egy prototípussal.
http://www.youtube.com/watch?v=7wv6p_2ESCU

Nem tudom. KOH-t nem kaptam, NaOH-t próbáltam, kénsav jobb volt, de a + ette a lemezt.

Igen, akkor a soros megoldást kell majd használni, minél több csövet egyberakva.
Azt nem tudom még, NaOH illetve KOH között van-e különbség elektrolitként használva őket? Mert nátrium-hidroxidom van egy kiló már, nem olyan drága, ha az jó, akkor inkább olyat használok.

2 lemez 1A-nél 2V-nál és 230V-nál is ugyanannyi gázt termel. A különbség, hogy 230V-nál sokkal kisebb cella elég, és a szükséges energia százszorosával éred el ugyanazt az eredményt. 2-3V-nál több felesleges egy cellára. A gazdaságossághoz a lehető legalacsonyabb cellafeszültség szükséges.

Nem kell feltétlenül, mivel a távolság a lényeg, elég, ha van két elektróda, de azok megfelelő távolságban vannak. Még nem tudom előre, milyen csöveket tudok szerezni, találtam most 1-2 centi átmérőjűeket de ezek kicsik, legalább 10-20-30 centis kéne.

Sok cellát kell sortosan kapcsolni, ha egyenirányított hálózati áramról fog működni.

Topikot felhozom, mivel én is készülődöm hho cellához. Tudtok olcsó helyet, ahol rozsdamentes acélcsövet lehet kapni? Én nézegettem neten, de vagy nem írnak árat, vagy pedig milliókba kerül. Van egy elég nagy rozsdamentes lemezem, de jobban szeretném csőből elkészíteni, közvetlen hálózatról menne.

96000C= 0,75 mól gáz=25l x0,75=18,75 liter.
1 liter gáz= 5120C=5120As.
1 liter gáz= 5120/60s=85,33333333A/perc, 1,422222222A/ h.

Én 80A/percet mértem 1 liter gázhoz.

NaOH kapható a háztartási boltokban, persze keverve más anyagokkal. A NaOH kristályokat csipesszel szoktam kiválogatni.

A kémiakönyv nem részletezte a cellánkénti üzemi feszültséget és az áramot. Szerintem az átfolyó áram egy adott feszültségnél - mondjuk 3 V-nál - a cella méreteitől függ, amit modellkisérletekkel lehet meghatározni. 1 mól H+ semlegesítéséhez 96000 Coulomb töltés kell, ebből fejlődik 0,5 mól H2 és 0,25 mól O2. Ha jól emlékszem 1 mól gáz 25 liter 25 fok Celsius-on. Ebből ki lehet számolni, mennyi gáz fejlődik egy adott áramerősségnél. Pl. jelen esetben 1 deci H2 fejlődik másodpercenként, ha az elektrolizálócellán 800 A folyik át. Vagy 10 sorbakötött cellán 80 A folyatunk át.
Lehet vele melegházat fenntartani.

Akkor NaOH-t kell szereznem.Az azbeszt ennyire jól képes lenne elválasztani a fejlődő gázokat még 160atm- n is?
A fejlődő hővel lehetne a lakást fűteni.Persze kissé drága fűtés lenne.
Nem írtad a gáztermeléshez szükséges áramerősséget, és a cellánkénti üzemi feszültséget.

Az ólom az tényleg reakcióba lép, mégpedig az O2-vel, és PbO2 keletkezik, ez elvileg hozzátapad az ólomlemez felületéhez, és vezeti is az áramot, de a buborékok azért koptatják az elektródok felületét. Szerintem ez nem olyan nagy probléma, szerintem az elektródok ettől még sokáig bírják, ha pedig zavaros az elektrolit, az a gázfejlődést nem befolyásolja, a gáz sem lesz piszkos tőle.
Amikor kipróbáltam az ívlámpaszenet, az is kopott valamennyire. Azt viszont nem próbáltam ki, hogy 4000 fok C-s kezelés után is kopik olyan sebességgel elektrolízis közben, mint a kezeletlen.

A nagyfelületű elektród kialakítására grafitból tettem kisérletet: a Tesco-ban vettem 1000Ft-ért 100 db grafitcerkát, és belükből akartam elektródokat csinálni. Sajnos kiderült, hogy nem vezetik az áramot, ráadásul hőkezelésre (öngyújtóláng, gyertyaláng, ívkisülés, mikrohullám, stb.) felrobbannak apró szilánkokra.

Megnéztem egy 1960-as kémiakönyvben az ipari méretű vízelektrolizáló berendezést:
- nikkelezett acéllemez elektródok
- 20%-os NaOH oldat
- azbesztszövet diafragma
- vízhűtés

Úgy látszik, ez a nikkel valami nagyon szívós fém. Sajna nincs ilyenem, bár biztos lehet venni NiSO4-et, és elektrolízissel nikkelezni acélt.

Nyomásálló kivitelben a fejlődő gáz nyomása felmegy 160 atm-ra, és egyből lehet a H2-t meg az O2-t palackba tölteni (külön-külön) + eladni.

A víz melegedésének elkerülésére hatalmas felületű elektródokat kell használni, egymáshoz minél közelebb, és alacsony cellafeszültséggel.
Ólmot próbáltam, de úgy emléxem reakcióba lépett a fejlődő gázzal, és kis piszokdarabok úszkáltal a vízben.Megismétlem majd a kísérlett.
Rozsdamentes és ammónium-karbonát reakciójáról nem tudok érdemi információt szolgáltatni számodra.

Bármilyen elektrolitot is használsz, vannak veszélyes összetevői, kivétel a NH4CO3, vagyis az ammóniumkarbonát, aminek minden összetevője gáz. Na jó, a C nem gáz, de ebben az esetben olyan erősen kötődik az O-hoz, hogy gáz.
A fejlődött gázt amúgy is érdemes átengedni egy mosótartályon. Lehet mosni vízzel, vagy alkohollal. Én speciel benzinen engedem át a fejlődő gázt, és nagyon kicsit fogy a benzin. Persze amikor az égőfejben nincs meggyújtva a H2-O2 elegy, érezni a kijövő gázon a benzinszagot.

Ha nem használsz erős elektrolitokat (kénsav vagy nátronlúg), a víznek nagy lesz az ellenállása, és az elektrolizálás közben a villamos energia jelentős része hővé alakul. Az sem túl jó, ha fellforr a víz elektrolizálás közben - lásd gőzölős vasaló, ott éppenhogy jó. Akkor meg erősen kell hűteni.

A rozsdamentes anyagok bírják pl. a NH4CO3 oldat elektrolizálását?

Mindenesetre jól el lehet barkácsolgatni. Lehet, hogy az ólomlemezek más elektrolitnál is jók, ha már a tömény kénsavat is kibírják.

A hihidrogén-monoxid cé-es-a-pé változatát tervezem használni,NaOH-t még nem próbáltam, HSO4 megtámadja a rozsdamentes acéllemezeket.ezen kívül érdekes dolgokat produkálhat a motor szívócsövébe jutott híg kénsav, és nátronlúg is.

Talán 150 USD lehet a membrán egy csomaggal. Egyenként nem nagyon árulják tudomásom szerint.

Közben meg rájöttem, hogy nem jót írtam a múlt pénteken:



Mivel a vízben a protonok vezetik az áramot, mégpedig úgy, hogy átugrálnak az egyik vízmolekuláról a másikra, tehát a H3O+ vagy OH- ionok vándorlása a vízben nem számottevő az áram vezetése szempontjából.
Vagyis az elválasztó anyagnak olyan anyagnak kell lennie, ami magába szívja a vizet, és nem oldódik fel az elektrolitban.

Tulajdonképpen milyen elektrolitot használnál?
Én kettőt ismerek: a 40%-os kénsav, és a nátronlúg oldat. Mind a kettő elég agresszív, de jól vezetnek.

A membrán szerintem minden lehet, csak nem olcsó.Akkor inkább üzemanyagcellát készítenék belőle.

Tavasszal kaptam prémiumot, és vettem az OBI-ban egy ROTHENBERGER keményforrasztó készletet, 1 literes oxigénpalackkal és 1 literes PB palackkal. Ebben a készletben van egy sárgaréz égőfej, meg vannak valami spéci fémből készült 2 cm hosszú és 1 mm átmérőjű fémcsőből készült égőfejek, eddig ez utóbbiakat használtam. Ezeknek a spéci fémből készült égőfejeknek az a tulajdonságuk, hogy nem oxidálódnak, nem vetemednek, és nem megy vissza a láng bennük semmilyen körülmények között. Olyan volt már, hogy az égőfejen kijövő gázt nem tudtam meggyújtani, mert gyorsabban áramlott kifelé, mint a láng sebessége.
Ezt a palackos gázoknál is kipróbáltam, be lehet állítani olyan gyors kiáramlási sebességet, hogy a láng 3 - 5 cm-re van az égőfej nyílásától.

Ebben a keményforrasztó készletben van visszaégésgátló, de nem tudom az elektrolízises gázfejlesztőhöz használni, mert túl kicsi a nyomás.

A PB - oxigén láng hőmérséklete valamivel magasabb, mert a vékony vaslemezt megolvasztotta, a hidrogén - oxigén láng viszont nem tudta megolvasztani a vaslemezt, a nagyon vékony vaslemezt 'kiégette', viszont soha nem kormoz!

A robbanás ellen több védelem is van. Az első, hogy nem csinálunk semmit, a semmi ugyanis nem robban, de akkor meg összemegyünk.
Mivel állandóan húzzuk a derékszíjat.

A robbanás elleni második védelem a lefúvószelep, ami kiereszti a túlnyomást. Szerintem kisérletezéssel is elkészíthető. Valami nagyobb dugó, ami kimegy, ha túl nagy a nyomás.
A robbanás elleni harmadik védelemként egy vastag falú ládát tudnék elképzelni, az oldalára fordítva és lerögzítve. A ládába helyezett készülék darabjai csak a láda nyitott oldalán repülnek ki, persze ügyelni kell arra, hogy ne legyen a láda nyitott oldala közelében olyan valami, amiről a kirepülő alkatrészek visszapattanhatnak.

Azt, hogy a műanyag flakonok hogy bírják a durranógáz berobbanását, csak akkor akarom kipróbálni, ha már beszereztem egy nagyméretű 5 cm vastag plexilemezt, és a plexilemezre ráragasztottam még 2 cm üvegréteget. Ez átlátszó, és megvéd a szilánkoktól.


Ha az elektrolízis közben akarod szétválasztani a H2-t és az O2-t, akkor olyan cucc kellene, ami a H3O+ vagy OH- ionokat átengedi az elektrolitban. Ha viszont ezek át tudnak menni a cuccon, akkor némileg a H2 is átmegy, de nem hiszem, hogy ez számottevő lenne.
A modern készülékekben PEM-eket használnak: Proton Exchange Membran, magyarul protonvezető műanyag, pl a metanolos tüzelőanyag-elemben is ez van. Akik saját maguk akarnak metanolos tüzelőanyag-elemet készíteni, azoknak árulnak alkatrészeket, így PEM-et is. Ha ez nem elérhető, akkor sajnos más anyagot nem tudok, próbálgatni kell.

Igen.Érdemes maroklőfegyvert vásárolni.
A gázfegyverek rajongói sokat vitatkoznak, melyik előnyösebb önvédelmi célra: a gázcső, vagy a gázpalack?

Erre már nagyon régen kitalálták a visszaégés gátlót. De azért a védelem valóban fontos.

Kémiakönyvben mázolatlan agyagedényt használnak.A hidrogén átdiffundál rajta, az oxigén nem.Üdítős falkonba durranógázt tettem.Napok múlva összehúzódott, és nem durrant.Azon is átmegy idővel a hidrogén.
Valami olyan cucc kellene, ami vékony(1mm), és a lemezek közé tudom dugni.
Úgy érted, hogy a durranógázt égeted az égőfejben, és nem ég vissza?
Egyszer visszaégve szétvágja a tömény savval teli akkut, és akkor jajjujjuj.
Nekem egyszer szétdurrant az akkoi bontóm műanyagflakonja.szemem alatt nagy horzsolás, homlokomat meghasította.Megúsztam.
MINDIG LEGYEN RAJTATOK VÉDŐSZEMÜVEG!!!!
És hallani sem hallotam rendesen órákon át.

Az a két ólomakku, amit most gázfejlesztésre használok, már elhasználódott akkuk, és évekig álltak kisütve. Úgy tudom, hogy az ólomakku töltéstároló kapacitása azért csökken le, mert a szivacsos ólomszulfát réteg (PbSO4) átkristályosodik, egy keményebb és az elektrolit számára nem átjárható tömeggé. Egy új ólomaksi is tönkremehet így, ha kisütve tárolják hosszabb ideig.

A durranógáz fejlődésekor persze egy kicsit folyamatosan porladnak az ólomelektródák felületei, és egyszer csak el fognak fogyni. Mivel ezek elhasználódott akkuk, szerintem az ólomelektródok felületén már ez a keményebb átkristályosodott PbSO4 réteg van, ami jó áramvezető, ha jól emlékszem. De majd utánanézek részletesebben, pl régi autószerelési könyvekben ez le van írva. Hogy az ólomelektródok elfogyása 100 óra használat után következik be, vagy 5000 óra után, még kérdéses. De ki fog derülni. Még csak olyan 5 - 6 órát használtam a gázfejlesztőt.

Az ólomoxidból hevítéssel lehet ólmot előállítani, csak előtte össze kell keverni szénnel, így csinálják ipari méretekben is.
Az ólomszulfátra most nem tudok egyszerű dolgot javasolni, a wikipedia szerint tömény - 80%-os - kénsavban feloldható, talán onnan elektrolizálni lehet. Vagy 1200 fokon megolvasztani, amikor is a kéntrioxid tartalma eltávozik, és marad az ólomoxid.

Én az akkus gázfejlesztőben nem különítem el a hidrogént az oxigéntől, hanem összekeveredve vezetem a csövekkel az égőfejhez. A durranógáz kb. 450 fokon gyullad meg, tehát a hőmérsékletet ez alatt kell tartani.
A hidrogén amúgy sok anyagon áthatol, utána kéne nézni, mi az ami viszont az oxigént már visszatartja, mivel az sokkal nagyobb.

Jah. 1 liter durranógáz fejlesztéséhez 1 perc alatt 80A, 1 óra alatt 1,33A szükséges.Minél alacsonyabb feszültség(max3 V/cella), jól vezető elektrolit, és hatalmas lemezfelületek szükségesek.Télen lakást fűteni is lehet vele.

Nem semmi srác vagy.
az akkuval az a baj, hogy a vízbontáci cellafesz felett, főként nagy áramnál a fejlődő gáz lelökdösi az aktív anyagot a cellarácsokról, és zárlatos lesz a cella.Kísérletezni jó, ha végképp tönkremegy az akku, még mindig leadhatod jó pénzért.Vagy előtte szétbontod, megolvasztod az ólmot, és házilag új akkut készítesz belőle.Az ólom- oxidból, ólom-szulfátból hogyan lehetne olcsón ólmot előállítani?

A Vileda mosogatóronygyon kívül milyen más megoldással lehet elkülöníteni a fejlődő oxigént, és hidrogént?Milyen vastag a rongy?
Az akkus megoldásnál hogyan különítetted el őket?

Rengeteget töprengtem, hogy hogyan lehetne minél egyszerűbben megoldani ezt a kérdést.

Felmerült lehetőségként rozsdamentes acél elektróda, de grafitelektróda is.

Végül eszembe jutott, hogy ha az ólomakksit túltöltjük, akkor H2 - O2 gázkeverék szabadul fel, vagyis az elektrolitből a víz elbomlik.
Találtam két elöregedett 12V-os savas ólomakksit (nem jó a géles, és a gondozásmentes), és 16 V egyenfesz rákapcsolásával 10 - 15 A megy át rajtuk, 20 V-nál pedig 47 A-t mértem. Persze az elektrolit kezdetben nagyon híg kénsav volt, de ahogy fogy a víz, mindig akkusavval fogom újratölteni, amíg be nem töményedik 37%-osra.
A gázkeverék nagy mennyiségben fejlődik, égőfejen kivezetve meggyújtható, üveg, alu, réz, vashuzal megolvasztható.
Ha lesz egy kis időm a hétvégén, rakok fel képeket.
A gázfejlesztő összeépítése elég egyszerű volt, mert az akksik gázkivezetése nullára 6mm-es furatokat raktak az akksik tetejére, amikbe tömítés nélkül belenyomható a 6 mm-es pneumatika cső, és abból is pont volt egy darab a polcon. A 6 mm-es pneumatika csöveket 8 mm-es pneumatika csövekkel toldottam meg, amikhez volt éppen T-elágaztató tagom, így a két akkut úgy kötöttem össze pneumatika csövekkel, hogy végül egy csőbe vezettem a kijövő gázt. Aztán a gáz mehet a gázmosó-palackba, ami egyenlőre egy üdítős flakon, majd a gázmosó-palackból a gáz megy az égőfejbe.

Egyhuzamba most 1 órát tudom használni a gázfejlesztőt, mert az egyik öreg akksiban annyira híg az elektrolit, hogy 1 óra alatt felforrósodik 13 A-es áramnál. A két akksit elektromosan sorba kötöttem, és egy inverteres hegesztővel adom rá az áramot. Az inverteres hegesztő a minimumra lecsavarva kb. 32 V-ot és 13 A-t ad. A szabályzógomb szerint max állásban 80 A-t is tud, de akkor már annyira fejlődik a gáz, hogy fütyül az égőfej.
Az invertert kikapcsolva, vagy az áramkört megszakítva a gázfejlődés egyre csökken, az égőfejen a láng egyre kisebb, majd amikor 1 mm-esre csökken, akkor elfújom.

Ez a vízbontó addig használható, amíg el nem kopnak az elektródaként bennük lévő ólomlemezek. Ez még ismeretlen időtartam. Azután szereznem kell további elöregedett ólomakksikat.
Több ólomakksit használva pedig az egyes akksik nem melegednek annyira, így hosszabb ideig lehet egyfolytában üzemeltetni a vízbontó-gázfejlesztő készüléket.

A fent leírt gázfejlesztő készülék szabadalmaztatására szívesen fogadok el pénzadományokat.

Oxigént nem terveztem mellé eregetni.

Ha csak magában a hidrogént gyujtod meg,az még nem akkora probléma,bár iszonyatos hőfokon ég el.Ha viszont kevered oxigénnel,akkor durranógázt kapsz,és ez már nagyon veszélyes!

Hélium drága az a baj. De meggyújtottam 2l hidrogént, nem gyenge dolog. Ajánlott mindenkinek, mielőtt továbblép.

hmli

Ros-Co!

Én is próbálkoztam alumíniummal.Meg is szívtam,mert NAOH-val tettem vezetőképesebbé a vizet,és ugye ez lebontja az alumíniumot.Beleszagoltam a keletkezett gázba,és ezután egy napig eléggé rosszul voltam,és több napig fájt a fejem.
Viszont az alulemez szép fémtiszta lett

"Az eredeti projekt egy 150 literes kukazsák teleengedése"

ATYAISTEN
Még véletlenül sem próbáld ki !!!
Először csak buborékokkal próbálkozz

Ha az felrobban kipucolja a fél lakótelepet...

Igazándiból én nem autót akarok üzemeltetni, hanem néhanapján felfújni egy lufit játékból.
Az eredeti projekt egy 150 literes kukazsák teleengedése, csak ez már nem kis para, de így fel tudnék emelni egy mobiltelót, vagy hasonlót (lásd rakétás topik :-) )


hmli

Alumíniummal azárt gyorsabb, mert az alumínium (mint a hidrogénnél pozitívabb elektródpotenciálú fém, ugyanúgy mint a nátrium) bontja a vizet. Elektrolízis során lejön a vékony védő oxidréteg, és így létrejön a víz-alumínium reakció, és hidrogén meg Al-hidroxid keletkezik. Ez sem ingyenenergia, mert a fémből nyered! Az igaz, hogy ha sikerül sok alumíniumot olcsón szerezni, akkor egy lehetséges alternatíva lehet.
Van is egy német projekt, vékony Al-dróttal üzemelteti a gáztermelőt.

Igaz drága a fém, de nincs rajta jövedéki adó, tehát átszámolva benzinre ez mégis olcsóbb!

Köszi, de most az empirikus megoldás gyorsabb volt. 1.5A körüli áram hatására 2 órán keresztül talán fél liter hidrogént tudtam fejleszteni. A sósav-alufólia páros sokkal termelékenyebb. 10-15 perc alatt megtölt egy kisebb zacsakót (ez lenne a cél).

hmli

Azért én bízok abban, hogy előbb vagy utóbb valaki elárulja a nagy titkot,és mi átalakíthatjuk a hegesztőinket,autóinkat,fűtésünket....stb.

addig marad a régi kőolaj és származékai

Eddig a bontott víz mennyisége csak és kizárólag az átfolyó áram effektív értékétől függött. Sajnos egyelőre a kísérleteink nem hoztak eredményt.

Ez csak azon múlik,hogy milyen hatásfokkal tud dolgozni az elektrolizálód.
Ez a hatásfok szinte mindig száz százalék alatt marad /jóval alatta /.
Csak akkor tudod jó hatásfokkal bontani vizet,ha egészen kicsi feszültséggel,és impulzusokkal dolgozol. Így viszont nagyon kicsi mennyiségű gázt tudsz termelni, ami nem elég semmire sem,maximum durrantani leget vele .
De vigyázz, nehoghy a plafonon kössön ki a készülék,úgy mint az én első bontóm

Ha bővebben érdekel a téma, google,és keress rá Kanarev professzorra.

Többen állítják magukról, hogy jó hatásfokkal nagy mennyiségű hidrogént tudnak termelni,mondjuk annyit, amennyi elég egy négyhengeres motornak akár 8-10 ezres fordulathoz is, csak azt nem árulják el hogy hogyan

Itt egy link,ahol sokat olvashatsz a vízbontásról,de vigyázz,mert itt sok olyan dolog is van,ami finoman fogalmazva képtelenségnek hangzik,és sokszor az is: http://fenykapu.free-energy.hu/

Sziasztok.
Érdekelne a hidrogén elektrokémiai egyenértéke, mert sehol se találom.
Vagy egy tapasztalati érték is elég lenne, hogy pl 5A-el x idő alatt y liter gáz fejlődik.

hmli

Sziasztok !

Régebben sokat foglalkoztam az elektrolízissel,mert nagyon érdekel a vízzel hajtott autó.Építettem több elektrolizálót,sajnos egy-kettő fel is robbant
Akkor találtam ezt a linket, ahol egy videóról sokmindent el lehet lesni erről a hegesztőgépről. http://www.brownsgas.com/brownsgashome.html

Béláim az Úrban!
Már volt egy ilyen topic...
keressetek rá!
A feszültséget egy picit fölé kell állítani a boltási feszültségnek, rozsdamentes perforált elektródák, Teslás plazmabontás, Vileda mosogatórongy a lemezek közé (gázok nem keverednek, elektródazárlat kizárva...)
Ha valaki emlékszik a topicta linket tehetne ki. Nekem nincsen türelmem bogarászni.

apropó!->miért nincsen a Fórumon kulcsszóra keresési lehetőség?!?

A KNO3-at még nem próbáltam, ez is egy könnyen beszerezhető anyag.

A neten sajnos nem találtam meg én sem a németek által gyártott berendezést, és a saját archívumomban sem találom.

De, meglehet csinálni, egy műanyag vályúba kereszbe betenni a lemezeket, így több cellára osztva a vályút.
Láttam olyat is, hogy különböző méretű rozsdamentes poharakat raktak egymásba.
Persze valami szigetelő távtartót raktak a poharak aljára, hogy ne érjenek össze.
Hasonló megoldás, ha különböző átmérőjű rozsdamentes csöveket rakunk egymásba, és az egész egy műanyag tartóba lenne.

ja, csak feloldja az elektródákat.

A tömény KNO3 oldat is jó vezető, ráadásul, ahogy megy fel a hőmérséklete, egyre jobban oldódik benne az anyag, tehát még jobban vezet, bár az NaOH-t nem váltja ki.
Úgy mondjuk nem lehetne építeni, hogy maguk a rozsdamentes lemezek választanák el a cellákat, és akkor a lemez két oldalán fejlődne a gáz? Vagy így nagy lenne a cellazárlat esélye?
Sztem úgy kéne hogy 3-ával sorba a cellákat, és ezeket a blokkokat párhuzamosan, és megjáratni 12V-ról.
Igaz ha visszaég, elszáll miden a környéken, de gondolom egy jó visszaégésgátlóra rá lehet bízni az életed.

A H2 + O2 láng úgy tudom 2500 fok Celsiust ad, forrasztani jó, vékony lemezeket hegeszteni, és alut meg rezet hegeszteni, de ezeket csak hallomásból tudom, gyakorlatom nincs benne.
Szóval az acetilént ezzel nem lehet kiváltani, annak 3500 fok Celsius hőmérsékletű a lángja.

Üdv. Jó néhány évvel ezelőtt egyik ismerős szerszámkereskedő berendelt próbaképp egy koreai gyártmányú hegesztőkészüléket. Az ismertető CD-n levő műsort végignézve feltűnt,hogy lángvágáson,forrasztáson,és melegitésen kivül másra nem használták,tehát lánghegesztést nem mutattak be. A készülék végülis beérkezett,temészetesen nem az unióban használt tápfeszültségű kivitelben. Csomag visszaküld majd egy hónap után megjött az itthon is használható változat. Kb úgy nézett ki mint egy automata mosógép. Beüzemelés után próbaképp a hozzáadott égőfejekkel próbálva a hegesztés nagyon silány minőségű lett. Az alap,és a hozaganyag egyaránt habosodott,hasonlóan mint amikor már egyszer eloxidált anyagot próbálunk meg újrahegeszteni. Eredmény porózus varrat. Forrasztáskor ilyen probléma nem volt,és melegiteni is kiválóan lehetett vele. Az eredeti célja az ismerősnek:szakmunkásképző intézetekben kiváltani az acetilén alapú lánghegesztést igy kútba esett...

pontosabba, ha nem azonos a cellák ellenállása, akkor más feszültség fog esni az egyiken, mint a másik. Mivel az áramerősség az egész körben ugyanaz, ezért ..., ahogy ros-co írta.

Viszont a trafóval rossz lesz a hatásfok (ha számít), ráadásul az egyenirányítással rengeteget vesztesz ilyen alacsony feszültségen. (Mondjuk egy áramkétszerező kapcsolással valamit lehet nyerni rajta)