A szilárdtest reléken 0,8....1,5V körüli feszültség esik bekapcsolt állapotban (mivel általában triak a kapcsolóelem benne). Egy átlagos 32A-es kismegszakítóval biztosított hálózat esetén ez 25...48W elfűtendő teljesítményt jelenthet (fázisonként), ami azért már nem kevés. Ehhez vagy egy igen nagy hűtőborda is kell, vagy aktív (ventilátoros) hűtés. Ha a félvezetőt kis késéssel áthidalja egy mágneskapcsoló, akkor nincs melegedési probléma.

Megint építettem átkapcsolót:

(katt a képre a nagyításhoz)

Én is csináltam egy ilyet a lányoméknak kb 10 éve. Ott a három fázist egy 100A-es háromfázisú szilárdtest kapcsolóval csináltam meg. Volt rajta hűtőborda (egybeöntve), de alig melegedett. Egy egyszerű 12V-os bedugós táp vezérelte. Egy baja volt: a szilárdtest kapcsoló nagyon drága volt.
Már elköltöztek onnan, így fogalmam sincs mi lett vele.

Felhozom egy kicsit a témát! Pár fotó szünetmentes átkapcsoló áramkörről:

Bővebb infó itt!

del..

Előfordul, sajnos abban az esetben 1db mágneskapcsolóval nem lehet megoldani, mert jó eséllyel okoz zárlatot a fázisok között. Ebben az esetben szünetmentes átkapcsolást sem lehet csinálni.

hmli: Jó nagyot tévedsz - de próbáld ki, vagy modellezd le szimulátorban. Pár Voltnyi különbség már elég. A triak amúgy is sokkal gyorsabban gyujt mint ahogy egy relé el bír engedni, egyáltalán meg sem birna moccanni a relé annyi idő alatt. Ha pedig a triak csak akkor gyujtana, ha már 0V a fesz, akkor már nem lenne szünetmentes az átkapcsolás (de persze nem ez fog történni).

Ros-Co: Mifelénk csak egy fázist kötnek be, nincs a vezéreltnek külön csatlakozóvezetéke.

Skori: Szerintem a triak csak akkor tud gyújtani, ha a kimeneti oldalon nincs feszültség (itt kell esetleg játszani a gate köri zenerekkel) , ergo már az ív is megszakadt. Ekkor már nem juthat a kimenetről a vezérelt oldalra áram, azaz nem húzhat újra meg a triakon keresztül. De hangsúlyozom, hogy még nem próbáltam ki.

hmli

Mi van akkor ha a vezérelt áram, és a nappali az külön fázison van? Láttam már ilyet. Ez esetben rövidrezárhatja a két ágat.

Ebben a kapcsolásban a relé nem enged el amikor a vezérelt áram ot lekapcsolják, mert a triakon és a záróérintkerzőjén keresztül továbbra is tartóáramot fog kapni.

Legyen akkor 1200W átlag, + némi induktív összetevő.. Lényeg az, hogy a névleges áramot tudja a relé. Igaz, nem megszakítani, csak átvinni.

Egyébként az 1400W kb 5* akkora betűkkel van felírva a gépre, mint a S@msung.

hmli

A porszívó nem vesz fel folyamatosan 1400W-ot. Egyébként is egy baromság a porszívó teljesítménnyel reklámozása

Elég jól ki van körzőzve az ötleted Skori! Ha sok időm lesz, kipróbálom, de előtte inkább a saját elgondolásomat (Tulajdonképp olyasmi, mint a tied, ebbe is kell triak meg relé, csak a többi nyavaja nem. :-) )
http://hmli.uw.hu/terminal/triak.gif

Elgondolás az, hogy abban a pillanatban, amint a kapcsolt oldalon megszűnik az áram (ív kialszik), gyújtóáranot kap a triak, és áthidalja a folyamatos oldalról a delejt. Mondjuk fogalmam sincs, hogy az íven kb. mekkora fesz esik, lehet szükség lenne a két zenerre, ahogy te rajzoltad. Nehogy még az égő ívre begyújtson a triak, aztán nappaliról megy a bojler..

Ha pedig a relé nyugalomban van, a triakon nem folyik áram, ergo hűteni sem kell.
Vélemény?

Ros-Co: a fentebb említett relé gond nélkül kibírt egy fél órás porszívózást egy 1400W-os géppel.

A nyúzópróbák alapján, (és nem a katalógusadatokat figyelembe véve) a Schrack RP310012 típus a legjobb. Utána Jön az Omron G2R1E. Mindkettő 16A-es, de az előbbi többet is bír.

Az autós relé is elég izmos, de az nem tud nagyfeszt kapcsolni, csak nagy áramot vezetni. Túl közel vannak az érintkezők.

Kellene valami viszonylag kicsi (nyákba ültethető), morse érintkezős relé aminek nem probléma akár folyamatos 25A sem. Tudtok valami tippet? (alkatrészbolt, beszerezhetőség, tipus...) Az sem baj ha a behúzótekercs nem 230V-os.
Megrajzoltam a szünetmentes átkapcsoló kapcsolási rajzát. Nem kell megijedni, hogy 2 relé van benne, az egyik csak egy kis áramot kapcsoló pici relé. Íme a rajz, meg némi leírás.
A második relét természtesen ki lehetne váltani félvezetőkkel is, a jelenlegi rajz az egyik legegyszerübb megoldást mutatja.

10teletem urak!

Kipróbáltam egy kb 15*15*20 mm-es műa. tokos 1xváltó relét (10/7A 250VAC kapcsolási teljesítmény), de elejtésnél ezzel is van némi villanás az izzóknál. TV, digit mikrónak meg se kottyan, hűtőn nem hallatszik a váltás.

Üdv.
hmli

A távolsági szállításon túl, van egyéb jelentős előnye is potyo felvetéséhez kapcsolódóan. A rendszerek, erőművek összekapcsolásában. Ugyanis a jelenlegi, váltóáramú rendszereknél nagyon ügyelni kell a feszültségre, fázisra és a frekvenciára is. Elcsúszás esetén hatalmas meddő áramok alakulnak ki, ami fizikailag tönkretehetik a rendszer elemeit - gyakorlatban, persze, előbb szétkapcsolódnak azok, ami áramellátási zavarokhoz vezet. Tehát jelenleg probléma a túlterhelés, az alulterhelés és a nem egyenletes elosztás is. (no, meg kisfeszültségi oldalon a háromfázis félreterhelése)
Az egyenáramú rendszer mindezektől mentes. Persze, nyilván van hátránya is: nehezebb szétkapcsolni, jelenleg még drágább átalakítók.

Bizonyára csak a távvezeték volna egyenáramú, hiszen az erőmű váltóáramot tud termelni, meg ugye nem cserélheti le mindenki egyszerre az összes elektromos gépét egyenáramú gépekre.
Csak nem értem, miért volna jó (vagy jobb, mint a mostani rendszer).

Miért miért, mer nem lehetne transzformálni pl... állíthatnánk át mindent kapcsolóüzemre.

És az miért volna jobb, mint a váltóáram???
(Én csak a vezetékhálózat kapacitív veszteségére bírok gondolni -- amit az egyenáramú átvitel megold --, de szerintem ez a veszteség kevesebb, mint a berendezések ára, amivel ekkora áramot egyenirányítanak, aztán persze mindenütt visszalakítják, hogy a már meglévő háztartási berendezések tudjanak működni)

Már előttem megtették páran, párszor: nagyfeszültségű egyenáramú energiaátvitel.

Lehet. Kifejtenéd, hogyan képzeled el?

Mondtad, de már akkor sem volt túl jó ötlet. A hidrogént eleve nem könnyű tárolni és kezeleni, foglalkozzunk inkább szénhidrogénnel. Viszont az így (pl. szélerőművel) előállított szénhidrogén egy cseppet sem lesz olcsóbb, azaz jóval drágább lesz, mint a földől bányászott. És itt pont is kerül a dolog végére.

a fűtőanyag olcsó, és van belőle elég. Nehogy azt gondold, hogy a villamos energia árának számottevő részét teszi ki!

Egyébként potyo megírta a szakmai okot, ami igaz. (Lehet, hogy túl kéne lépni a váltóáramú villamosenergia-átvitelen.)

Én már próbáltam a triakot. Elég komoly zavart keltett, igaz szűrésről nem gondoskodtam. Én sima diakkal gyújtottam (30V körüli fesz, ~5 fok gyújtásszög), lehet hogy korrektebb módon vezérelve elmúlna ez a probléma.

Egyébként a relé kattogás megszokható. 1-2 hét és aludni is tudsz mellette... :-)

http://www.google.hu/search?hl=hu&q=nap ... 3%B3&meta=

Érdekes találatok. Az X-perts céget érdemes lenne felhívni..

hmli

Szerintetek ezt az átkapcsolót meglehetne oldani triakkal, vagy valami hasonló nagyteljesítményű félvezetővel? Én már vagy 2 hete összeraktam a mágneskapcsolósat és szépen működik is, csak mikor bekapcsol elég hangos. Van, hogy reggel mosakszom és mögöttem a falon beránt a kapcsoló, én meg majd összehugyozom magam olyat csattan.

Mert ha többlet energia van a rendszerben, akkor emelkedik a frekvencia, a feszültség, lengés kezdődhet, ami akár a rendszer szétesését is okozhatja.

Ezt mondtam én is már valamikor régebben valamelyik topikban. A szélerőmű (és a naperőmű) közvetlenül a villanyhálózat táplálására nem alkalmas, hiszen nem tudja biztosítani a folyamatos ellátást. Még a vízierőmű sem garantálja a folyamatos ellátást, de nem egyik napról a másikra változik a vízállás, így előre tervezhető a termelése, van idő másik erőmű indíthatására/leállítására.

Az erőművek "nehézkesek", bár szabályozhatók. Gazdasági költségek hatalmasak lehetnek, az pedig épp elég nagy indok. Az atomerőmű más tészta, de negatív csúcs esetén ha a többi leállna Pask még vígan mehetne.

Felénk kitalálták, hogy igaz van (rész)megállapodás, de az 1 szélerőművet csak akkor lehet bővíteni, ha azt nem kapcsolják a hálózatra. Bontsanak vele vizet, a hidrogén üzemanyag meg kell. Nevetséges. Megnézem én, hogy hány hidrogénes autó lesz 10év múlva Magyarországon.
Mondjuk a vízbontásnak lenne értelme, el kell tárolni a hidrogént és villamos csúcs esetén elégeve áramot fejleszteni. Könnyen leállítható, újraindítható.

Mérmér. Mer akkor fölöslegesen fűtik. Az meg veszteség. Mindenkinek. Drága a fűtőanyag, és kevés is van belőle.

egyrészt gátolják, másrészt amúgy se lenne jelentős tényező a Kárpátok szélárnyékolása folytán.

*******************

Miért is baj (eltekintve a gazdaságtalanságtól), ha villamos energia többlet van? Miért okoz(na) ez problémát egy erőműben?

Így van!

Hát, igen. Ez más kollegának se esett le!

Pontosan az, hogy csak átkapcsolás történne drága és olcsó tarifa között, mutatja, hogy a tiltás csak egyetlen célt szolgál: az elektromosok extraprofitját.
(különben úgy lenne, hogy lenne egy olcsóbb villany, amit akkor kapcsolnak, amikor akarnak. És lenne egy drága villany, ami azért drága, mert ott (jobban) garantálják a delejt.)

Ne haragudj, de a szezont a fazonnal?! Egy atomerőművet nem lehet leállítgatni-újraindítgatni. Élettartama alatt nagyon kevés leállítás-úrjaindítás ciklust bír ki. Szenes (olajos, gázos) erőművet le lehet állítani, simán. Az lehet, hogy gazdaságilag nem éri meg. A könnyen szabályozható erőművek: a gázosak és a vizi erőmővek (egy része) Ezeket szokták a csúcsok kiszolgálására "bekapcsolni". Többlet energiát exportálni szokták, amire van is piat. Jelenleg inkább villamos energia hiány van nem többlet.

A megújuló energiák közül a szélerőmű is igen jelentős. Mivel könnyen leállítható, nagy területeket figyelembevéve pedig szél mindig fúj valahol.
Más kérdés, hogy főleg hazánkban eléggé gátolják az elterjedését.

Pontosan így van. SEMMIT nem változik a hálózat terhelése, még 1W-ot sem !!! Hiszen az ÁTkapcsolás (már a nevében is benne van!) leveszi a terhelést a nappaliról és az éjszakaira adja rá. Az "éjszakai" áram biztosítékkal van korlátozva, bővítéséhez komoly indok kell, ellentétben a "sima" bővíthetőségével.
Az áramszolgáltatót sem éri különösen nagy kár (az extra profitról és a pofátlanságtól tekintsük el). Egyrészt nem adja olcsóbban még az éjszakai áramot sem mint amennyiért beszerzi. Másrészt vállalta, hogy a megszakító névleges terhelhetőségének megfelelő árammal látja el a háztartást napi legalább 8 órában. Mint már írtam (ha betartjuk/betartanánk az elavult szabályozást ami ráadásul az áramszolgáltatónak kedvez) semmi köze hozzá, hogy akár 1 hónapig egyetlen Wh-át SEM fogyasztok, és ahoz sem, ha a megszakítás határán ÁLLANDÓAN fogyasztok. Példul 10A esetén (kb. ez a legkisebb) nem szólhat hogy 1 hónap alatt 1Wh-t vagy 134400 Wh-t (134,4 kWh) fogyasztok. Ez picit ott sántít, hogy ha hoszzú távon nincs éjszakai fogyasztás akkor szoktak nyavajogni (nem tudom jogosan-e) , hogy kapcsoltassák ki az éjszakait.

Gyanítom, hogy rosszulm látod, és a másik oldalt sokkal jobban ismeri itt az átlag mint gondolnád....
Ez nem állja meg helyét. Ha átdugom a fogyasztómat amikor megjelneik az "éjszakai áram" akkor a fogyasztása ugyanannyi mint előtte volt, csak a tarifa lesz más. Ebből köveztkezik, hogy nem lesz túlterhelés, sőt a az is előfordulhat, hogy a terhelés nem növekszik annyival mint ami a tervezett. Illetve csak a fixen éjszakaira kötött fogyasztó teljesítményfelvétele jelenik meg plusszként.
A másik hiba az elméletben, hogy az "éjszakai áramról" felvehető teljesítmény erősen korlátozott, (pl. a megszakító által) tehát mindent nem tudunk "átdugni". Továbbá a preciz szabályozhatósága ellenére, a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok helyen a mai napig fix időpontokban történik a vezérelt kapcsolás is.

Pár háttérinfó (mert úgylátom, a másol oldalt nemnagyon ismeri itt senki):

- Erőműveink nagy része (és ez az egész világon így van) nem kapcsolgatható ki-be, mint egy villankörte. Paks pl több mint egy hét, amig beindul vagy leáll. Folyamatosan csúcstermelésen jár, mert így működik. A szenesek is ilyenek. Viszont a tú/alul terhelés védelme néhány másodperc alatt kapcsol. Mi következik ebből? Nagyon egyszerű. Vegyük például az este 10 óra körüli időpontot. Ilyenkor az emberek többsége pánikszerűen kapcsolja ki fogyasztók sokaságát és fexik le. Az ilyenkor létrejövő töblettermelés ugyan úgy haza tudja vágni a rendszert, mint a túlterhelés. Na ilyenkor jön az "éjszakai" vezérelt fogyasztás: elkezdik szépen bekapcsolgatni. Egészen addig, amig a túltermelés egyensúlyba nem kerül a terheléssel (nagyjából).
- Ezért olcsóbb a vezérelt áram. Ezt alapvetően a rendszer tehetetlenségéből adódó káros túltermelés megakadályozására találták ki, nem pedig azért, hogy a fogyasztónak jó legyen (bár úgy rakták össze, hogy jó legyen)
- A fentiekből adódik az is mért nem szabad, csak fixre kötött fogyasztót használni. Ha az "éjszakai" áram megjelenésekor mindenki átdugdosná a fogyasztókat, egy túlterhelés jönne létre, ami miatt első körben szépen lekapcsolnák újra a vezérelt fogyasztókat.
- Mért hívják (még mindig tévesen) éjszakainak a vezérelt fogyasztást? Erre is egyszerű a válasz. Anno régebben tényleg lakatfogóval ill. a fogyasztótól bekért infók alapján tervezték az éjszakai fogyasztást (és osztották el a terhelést), amit mechanikus órával vezéreltek. Ezek jellemzően az este 10 - reggel 6 közti időszakban, vagyis valóban éjszaka kapcsoltak. Jó poén volt, hogy elég pontatlanok voltak az órák, volt, ahol egy év alatt akár 12 órányival is elcsúsztak. Ezért az óraleolvasóknak feladatuk volt ezek pontosságának ellenőrzése is.

Na lehet folytatni a vitatkozást.

.....

Lehet, hogy nem írják fel, hogy x,y fogyasztó az R fázison van, de a fogyasztókat úgy kötik a hálózatra, hogy figyelembe veszik a fázisok terhelését. Vagyis egy utcában nem mindenkit azonos fázisra kötnek. (egyenletes terhelési elosztásra törekednek)
Vagyis trafokörzetre nézve megvan a fázis terhelési adat is.

> A szolgáltatónál megvan, hogy melyik háztartás melyik
> trafókörzethez, melyik fázison csatlakozik,

A trafokorzetet elhiszem, de a fazist nem (nem eletszeru).

Miért omlana össze a rendszer? Miért kellene ezért "importálni"?
A vezérelt fogyasztást "éjszakai áramot" legtöbb helyen vezérlik. A vezérlés legtöbb trafóházban benne van mind a 3 fázisra. (lehetséges, hogy ha 1 trafóból több kitáplálás megy akkor ezeket külön vezérlik) A szolgáltatónál megvan, hogy melyik háztartás melyik trafókörzethez, melyik fázison csatlakozik, valamint az is, hogy mekkora a vezérelt fogyasztás max áram (így teljesítmény) felvétele. Ez pedig nem a bojler vagy hőt.kályha áramfelvétele, hanem a vezérelt ág előtti kismegszakító.
Szerintem minden adat rendelkezésére áll ahhoz, hogy csak a "felesleges" teljesítményhez megfelelő fogyasztót kapcsoljon be. Végülis nem azt vállalta, hogy felfűti a bojlerem hanem azt, hogy x Amper nagyságú vezérelt áramot biztosít napi 8 órában.
Máshogy megközelítve: pl. 10A-es vezérlés van akkor semmi köze hozzá, hogy én lekapcsolom a bojlert 1 hétre így nem fogyasztok semmit és ahhoz sem, hogy a Vezérelt időszakban "elfolyatom" a melegvizet így "kényszerítve" a bojlert hogy fűtsön (a bojler mondjuk 2KW-os).

A szabályok felől megközelítve:
- semmiképpen nem szabályos ha NEM fixen csatlakozik a fogyasztó a vezérelt hálózathoz. (pl konektor)
- egyes vélemények szerint nem lehet "kötés" a vezérlőmű és a fogyasztó között. Ha ez tényleg így van akkor elég nehéz plusz relét betenni. (ez utóbbi lehet hogy csak városi legenda, de megpróbálok utánnanézni)
[Ez utóbbihoz jutott eszembe: így az is szabálytalan (lenne) ha van 10A-em és 2 db 2KW-os bojler amit relével megoldok, hogy egyszerre csak az egyik működjön]

idevágó idézet: "kaptam rózsaszín meg rácsos szemüveget / mégis lilának látom a helyzetet." Ezzel sztem épp azt akarta mondani a szerző, hogy a helyzet már eredetileg sem volt rózsás.... tehát hiába a szemüveg, nézheted is akárhonnan....

Nem dőlt meg,mert ami akciós azt észnélkül hajlamos fogyasztani a pógár.

(ld rendőri biztosítás és tömegverekedés a villanybolt-ruhabolt-stb megnyitásakor)

Tehát,ha lehet "kapcsolózgatni",akkor az akciós időszak eszméletlen túlfogyasztást okoz,"merhá olcsó most a vellany apukám,dugjad csak be a .."

Az akció célja meg épp a felesleg eladása,ha nincs felesleg,sőt az akció ténye hiányt generál,akkor ez egy gazdasági öngól,ami csak veszteséget (minimum X összegű elmaradt hasznot) termelt.

Nem írom le többször,ha nem érted,a te bajod.
Valójában vagy te olyan értelmes,hogy értsed,csak érdekből (meggyőződésből?) fővettél egy hülye görbe szemüveget.
Aztán azóta is inkább erőnek erejével a torzított képhez magyarázol mindent,erre pazarlod az agyi kapacitásodat,tökfeleslegesen.
Miközben a szemüveget nélkülözőek számára még hülyének is nézel ki..de ha neked ez jó..

Gazdaságilag az áramszolga érdekeit szem előtt tartva nem dőlt meg. És tényleg elméletben létezhet olyan eset, amikor, feltéve, hogy a körzet összes fogyasztója átkapcsol vezérelt áramra, és ez az összes fogyasztó mondjuk azonos fázison kapja az áramot, valóban problémát okozhatna a bojlerfűtések és egyéb betervezett áramfelvételek mellé belépő háztartási fogyasztás a maga 2-500W-jával. Persze ez már akár a szolgáltató hibája is lehet, ha hagyta, hogy a vezérelt áramot mérő órák elé akkora kismegszakító kerüljön, amekkorához már nem tud áramot szolgáltatni.

Na, ez az érvelésed (mint a többi is) megdőlt, ahogy arra sahalafi (igen helyesen) rámutatott. De reméljük, legalább te magad elhiszed azt, amit mondasz!

Ha máshol nem, az offolós topikban simán.

Nem tudom, én csak a tapasztalataim írtam le. Itt nálam elvileg ha jól láttam ugyanaz a nappali három fázis és a különmért vezérelt is, csak az óra más. De lehet hogy ez másutt másképp működik.

Azért adódnak olyan esetek is, ahol tegyük fel két éve még villannyal fűtöttek, és a 6kW-os kályha miatt ott a 3*10A + egyik fázison még 6A a bojlernek. Nnamost a fűtés mondjuk megszűnt, tehát felszabadult a vezérelten 3*10A, erre szerintem bármit is aggatsz rá, a szolgáltatói oldal fizikailag nem sérülhet hisz eredetileg is "betervezték" az adott teljesítményfelvételt. Felteszem ez a legtöbb helyen így van, tehát az eredetileg tervezett áramokat (ha mondjuk 10A akkor annyit) nyugodtan ki lehet venni a rendszerből, anélkül, hogy áramszünetet okoznánk vele a fél kerületben.

Más: volna kérdésem drótokkal - pardon huzal, vagymi - kapcs... (átmérő, hossz, biztonságos terhelhetőség) nemtom, h. ven-e erre troppik itt.... Vagy csak kérdezzek bele a nagyvilágba.

Igen,ha váltó a mágneskapcsoló,akkor igazad van elméletileg,de valójában ez bonyolultabb.
Az éjszakait másik fázisról biztosítják,és úgy lövik be,hogy ne legyen asszimetrikus terhelés összesen.Ebbe is belekavarsz,ha a tilalom ellenrée mindefélét rálógatsz az éjszakaira.
A 25A sem igaz,legalábbis papiron nem rakhatnák fel mindenhova.
Épp elég baj,hogy az alvállakozó csak a beszedett lét nézi,és rakja fel nyakra főre.
Aztán olyan régi házakban ahol a villamos rendszer egy tévére és egy mosógépre meg hűtőre van méretezve lakásonként 100amperek csorognak a kátrányos vezetéken...majd mindenki csodálkozik mikor kigyullad a ház.
Vidéken meg még súlyosabb,pont a nagy terhelésű időszakokban lesz gyakran áramszünet,amikor túlterhelik a 3*25A-re átállított családi házak az eredetileg 3*10-re méretezett trafót.

Sztem rossz az érvelés, van benne egy bukfenc, mert attól, hogy másik villanyórával méred, nem nő meg a fogyasztás, még csak a vezeték terhelése sem, mert ugyanazon a MADzagon megy, vagyis jön, mint a "nappali" áram. tehát tök mindegy hogy bojler, hőtárolós kályha, vagy bármi más. Egyébként az éjszakain lévő fogyasztók többynire nagy áramfelvételűek, egy normál lakás nappali fogyasztásának időbeni átlaga kisebb, mint ami a vezérelten csorog át másodpercenként. A nappaliban tényleg lehetnek csúcsok, de sztem ritkán vasal, mos, és porszívózik vki egyszerre. Hogy a legnagyobbakat említsem.

tubybb, 25A-ig kérdés nélkül cserélik. A kiszállást munkadíjat anyagköltséget kell kifizetned a szolgáltató felé. Vagy mittomén ki felé. 25A fölött már kérdezősködnek, de 32A-ig még akkor sem kell izét.... hogyis hívják... szóval fejlesztési.. hálózatfejlesztési hozzájárulást (micsoda alliteráció) fizetni

Legtöbbször az "áramos srác" nem az áramszolgáltató embere, hanem alvállalkozó. Aki annyira nincs összeköttetésben a szolgáltatóval, hogy nálunk pl. nem megfelelő plombát tett fel a villanyóra cseréjekor, és a köv. leolvasáskor balhé lett belőle a szolgáltatóval.
A szomszédban is abban az évben volt óracsere, ott másik szerelő volt, gondolom másik alvállalkozó, na ő meg egyáltalán nem is tett plombát, mondván, hogy elfogyott neki éppen, de majd visszajön máskor, és hoz. Ott idős házaspár ebbe belenyugodott, nem hozott, talán el is felejtették, hanem leolvasáskor szintén balhé lett belőle, hogy nincs plomba.

Egyébként miért ne mondhatnád, hogy megnőtt a fogyasztása?
Kicserélted, vagy szándékozol kicserélni nagyobb fogyasztásúra. Biztos van 2,3kW-osnál nagyobb teljesítményű bojler. (Úgy emlékszem, amikor fűtőszálat cseréltünk a bojlerben pár éve, akkor a benne lévő 1200W-os volt, a boltban pedig volt hozzá 800W-os, 1200W-os, meg több is, a legnagyobb ha jól emlékszem 2400W-os volt - szóval elég ha csak a fűtőszálat kicseréled, nem is fontos az egész bojlert)

Kedves Topiknyitó!

Majd nézd meg, hogy mennyit bír az éjszakai áramhoz tartozó biztosíték. Nálunk a villanybojler van rákötve alapból, és amikor a Whirlpool mosogépet is azon akartam üzemeltetni, akkor lekapcsolt. Akkor jöttem rá, hogy 10A-es biztosítékot tettek oda, míg a nappalin 20-as van.

Mekkora poén lenne, ha mondanám az áramos srácoknak: "Légyszi cseréljétek már ki nagyobbra, mert megnött a bojlerem áramfogyasztása!"

Ebben a dologban sajnos benne van amit mondasz az is, de sajnos hagyomány/történelmi okai is vannak. Itt mindig mindent elraboltak az emberektől, és kialakult egy "spájzolási kényszer" Legyen az indokolt vagy sem.
Hosszútávú beruházásokat már nem csinálnak az emberek, de az állam sem nagyon...

Az európai árakhoz képest jóészt már csak a szolgáltatásokban van eltérés. A fogyasztási termékek ára nagyon közel van, még a drágább európai országokhoz viszonyítva is. A fizetések meg negyede, ötöde. Nyilván megpróbálja az egyszerű ember megfogni a kiadást.