Közben azonosítottam a csillagokat, de jó lenne, ha két külön forrásból tudnánk ugyanazt a fényességet megállapítani, az hihető volna.
Persze ez is relatív, hogy vörös vagy kék csillagról van szó és hogy a látszó fényességet milyen tartományban mérik.

Ha eljutok odáig (lesz erőm), lementem az egyik felvételem a sarkcsillagról álló mechanikával és valamivel animációvá konvertálom. Nagyon érdekes, hogy mocorog az egész, miközben semmi sem mozdul (szélcsend is volt + szándékosan megmerevedtem én is, tapasztaltam már durva "földmozgást" sima lépésektől )

Szia !

Este megnézem az én térképemet.
Ha sikerül, kimásolom a kért részt.

Üdv: Zoli

Fentebb mindent megadtam, ami kellhet. Eps.Lyrae-k "közötti"-t keresem meg a delta Umi melletieket, ld. Égabrosz-os kép. A látómező 13.6 ívperc vízszintesen minden képen.

Úgy néz ki az eps.Lyrae-s kis halvány csillag 10.x magnitúdós. Erre még lehet vezetni 1-2mp-cel, szóval ez tök jó!
Küzdök ezzel a legrosszabbkor jött hőemelkedéssel, de legalább már a sorozatfelvételeimet is meg tudom nézni, amik készültek. Nagyon érdekes, főleg amikor kikapcsolt óraművel vettem a Sarkcsillagot. 1-2 pixelt is "ugrál", úgy néz ki ezt simán légköri "óriáscellák" okozzák, minden felvételen ott van (óraművesen is) és nagyon hasonlók, de Tatabánya levegője felett érthetően jobban látszik.

Egy referencia-kép a sarkcsillagról és társáról:

Szia!

16mg-ig tudok segíteni, ha mailben átküldöd a képet és megadod a látómezőt és a felismert csillagot.

Grat!

Üdv: Zoli

Kis hőemelkedéssel, de muszáj voltam kimenni tegnap (ma) éjjel. Jól válaszottam: legrövidebb éjszaka, majdnem telihold (bár alacsonyan, de olvasni lehetett), erős pára. A Vega is alig világított.

Viszont megérte! Most van egy rakás fotósorozatom kül. csillagokról, de "problémám" van, mert olyan halvány csillagokat tudtam határozottan észlelni, amiket már nem találok a csillagtérképeimen. 18 fokban (+erősítő-hő) a hot pixelek sem számottevőek, egy medián szűrés kiirtja őket.

Itt van egy kísérlet a mély-egezésről:


Itt meg a "maximum", amin tudok vele vezetni:

(4, ill. 5 mp a második mezőben, max. erősítésen)

A két legfényesebb középen a delta Ursa Minoris melletti halvány kettős, amit az egyik progi 8.36 magnitúdósnak ír (de ott csak 1 csillagot jelez, az Égabroszban még épp látszik, hogy ez kettős, a halványabb 9 mg körüli).
Most keresem, hogy a többi, a képen látható csillag milyen fényességű (alatta és jobbra fent a másik kettő). Ha ebben valaki tudna segíteni, az jó volna!
A látómező kb. 13.6 ívperc vízszintesen.

Itt a térkép hozzá az Égabroszból:

Esetleg egy másik helyen, az epsilon Lyrae csodás négyesében (itt kicsit túlexponálva (4mp, min.erősítés)) is van egy halvány, de használható csillag: (ezt is keresem)


Összességében maximálisan elégedett vagyok, minden csillagon tudok majd vezetni, ami az Égabroszban benne van (9 mg-ig). (Vicces, hogy a 2 magnitúdós Sarkcsillag már olyan fényes, hogy <10ms-mal tudom csak beégés nélkül fotózni, ennyi idő alatt meg nem mozog annyit a levegő, hogy stabil kép legyen róla. Állati furcsa alakokat ölt úgy. Szóval 3-4 magnitúdó alatt nem fogok vezettetni.)

Mindkét frame-et csak akkor olvasom ki, ha kellően kicsi az expozíciós idők között a különbség, vagyis ha eleve hosszabb az alap idő. Nagyon fényes csillag esetén ilyen nem lesz, helyette váltott sorban, de gyors egymásutánban olvasom majd ki, persze ennek megfelelően is értékelem a képeket. Jelenleg ezt még nem tudja, hogy az egyik kiolvasás alatt exponálok a másik frame-re (ill. a CCD-vezérlő kontroller tudja, de a fő egyelőre nem, tesztekhez nem kell).

A fenti kép egyetlen mezős, csak az arányok megtartása miatt függőlegesen ilyenkor kétszer akkora pixelt mentek file-ba.

Köszi az angol változtatot, én már fáradt voltam megkeresni!
Akkor a TVguider CCD-je olyan, mint az enyém, csak egy fokkal nagyobb a CCD-je.
Az érzékenységet tekintve a sima "lux" kifejezés mit szokott takarni? A CCD-kimeneti V/lux*s egzaktabb infó (ismerve a frekvenciasávot vagy hasonlót).

A Watec adatai:
CCD: 1/3" BW
felbontás 752X582 (570 sor)
érzékenység: 0,0005lux ,F 1,4 (AGC max)

Üdv: Zoli

Szia Mgen!

ua. englis: http://foto.astronomy.cz/other/TVGuider2_2_eng.pdf

Kíváncsi leszek a csillagtesztre!
Grat az eddígihez!

Üdv: Zoli

Szia, mgen!

A CCD-bol mind a ket frame-t kiolvasod? Azert kerdem, mert tipikusan ilyen kepet kaptam en is, amikor a ket frame egy sorral elcsuszott egymashoz kepest kiolvasaskor. Igy nem 1-2-3-4-5-6 lett az osszefesult vegeredmeny, hanem 1-4-3-6-5-8... A tipikusan ilyen lett alatt azt ertem, hogy a kontrasztosabb helyeken (vizszintesen) csikozodik a kep.

Udv,
Andor

Hű, de nagyon nem értem én ezt a nyelvet.
Olyan dolgokat kerestem, mint érzékenység, milyen csillagon vezet, milyen távcsővel, exp. idővel stb.

Ma végre kidugtam a szobából a távcső végét (illetve csak az ablakot nyitottam ki ). Összeeszkábáltam egy "állványt" és beélesítettem nagyjából, hogy ég alatt ne ez legyen a szívás (be is jelöltem a kihuzaton).
Itt egy fotó a hegyen lévő antennáról:


Függőlegesen picit "hullámos", mert nem vettem még le a CCD védőfóliáját. A Turul-madár pont nem látszik tőlünk.

Ilyen volt a teszt-körülmény:


Készült számos sorozat-felvétel (részlet), azon biztos szépen látszik, hogy mennyire mozgott a levegő. Egyelőre nem tudok belőle animációt menteni, de nem is arra fog kelleni.

Valami apró bibi még lehet a kommunikációban, nincs letisztázva a dolog, de egy reset mindig kisegít a bajból - ami hálisten ritka. Holnap, ha jó ég lesz, elkészülnek az első csillag-felvételeim, óraműről. Rengeteg sorozat-felvétel mindenféle módon, mindenféle csillagról. Drukkoljatok!
8 magnitúdó most a kívánt limit, ha ezt elérem hűtetlen CCD-vel, akkor nyerő vagyok.

Szia!

Ezt az érdekes megoldású guidert találtam. (hátha van benne valami ötlet, amit tudsz használni) : http://foto.astronomy.cz/TVGuider.htm

Üdv: Zoli

Na még egy offtopic, aztán CCD.. (egész mostanáig dolgoztam, de most már kész van az "új" kommunikációval, ki lehet menni ég alá csillagot rögzíteni.. ezt a hétvégén meg is teszem, úgy néz ki jó idő lesz)

Szóval volt egy kifejezésem, miszerint: const char* s = valtozo ? (egyik_tomb[..].data) : (masik_tomb[..]);

A tömbök "class S"-ekből állnak. Ez az S egy sztring-osztály, aminek van egy "char* data" változója (a szöveg) és van egy (const char*) type-cast operátora. Annyi a különbség, hogy az operátor megnézi NULL-e a 'data' és ha igen, ""-t ad vissza.

Ebben a kifejezésben keverve vannak a dolgok (egyébként itt irreleváns, csak megszoktam kiírni a data-t), a 'true' oldal char*, ami automatikusan const-tá tud válni, a másik eleve const char* lesz. Ezt a Visual C++ meg is eszi, nem warningol, nincs "ambiguous"-ság sehol.

A GCC is megeszi, csak épp olyan kódot fordít, amitől elszáll. Konkrétan, amikor "valtozo" értéke 1, tehát az első értékelődik ki. Ez egy sima pointer átmásolása lenne s vátozóba, ehelyett készül egy másolat s tartalmáról (!!!, ezt nem néztem meg miért csinálja), majd abba beletúr a dll és onnantól azt akarja használni s-ként. Mindennek a tetejébe lefut a (const char*) operátor data==NULL ellenőrző kódja is (!!!).

A megoldás, hogy mindkét oldalon vagy kiírom a .data-t vagy nem. Ebben a két esetben azt csinálja, amit kell.

Szóval ez egy elég egyszerű feladat lenne, hogy egyik esetben pointer, másik esetben operátor hívás, a kifejezések alaptípusa ugyanaz (const-ot nem számítva). És ebbe belehal, fordításkor mindenféle warning nélkül, pedig még a "no newline at end of file" is ott lifeg minden fordítás végén (a VC++ editora mindig leszedi).
És nem élet-halál kérdése, hogy kiírjam vagy ne azt a .data-t, véletlenül mégis belefutottam egy ilyen furcsa viselkedésbe.
</offtopic>

Szia, mgen!

Ok, linux kerdest (valaszt) ertem.

Warninggal? Mirol, hogy rosszul fordit? Egyebkent a linux-os gcc atmel cross-compiler is csinal neha fura dolgokat...

Udv,
Andor

Azért nem linux (hanem ugye Win XP, mi más ), mert ezt szoktam meg, ezen dolgozom, ezen játszom. Elég baj van a fejlesztendő dolgokkal is, egyelőre nincs időm "áttanulni" linuxra. Az már más kérdés, hogy cygwin-ben és linux-ra is fejlesztek, mert muszáj (-csak annyira értek hozzá, amennyire most kell-), de a többi (pl. mély debugolás) ugyanennek a win-es változatán megy végbe.

Offtopic, de épp pár hete találtam egy nagyon csúnya fordítói hibát a cygwin/G++-ban. Régi Visual C++ is csinált szépeket, de az FPU-bug volt, ez meg valami kideríthetetlen, hiába bámultam az assembly kódot, hiába találtam meg a C++ kifejezés részeit benne, egyszercsak elfogyott a konzisztencia, a cygwin dll beleírt a(z egyébként feleslegesen) lemásolt változóra és crash..
Egy warninggal segíthetett volna a fordító, bár tudomásom szerint az sem járt volna az adott kifejezésért. Nem is járt, csak összevissza zavarta magát.

Hello, mgen!



Ez nekem lemaradt (felteve, hogy volt rola szo eddig), de igy mar ertem.



Na, ezert kerdeztem



Ez attol meg komoly keszulek, szerintem. CCD-t vezerelni, sw-bol szurogetni a zajt, kisasszerolni, hogy merre megyen a csillag az egen, nem olyan komolytalan dolog ez.



Hajra! Ha kell FPGA dizajn (vagy PCB), szolj !



Ezzel magam is igy vagyok, leszamitva, hogy nekem a C++ is idegen. Operacios rendszert nem is irnak C++-ban... Viszont azon tunodom, hogy csillagaszol, programozol, hw-t tervezel es nem linux-ot hasznalsz. Ez meglep.

Udv,
Andor[/quote]

Hello killbill,

a CDS-t a MAX1101 csinálja, van CLAMP bemenete, én csak a jelet adom neki. Sw-ből nem lenne jó vicc, legfeljebb ha elég sok A/D bitem volna rá és a zaja is csekély lenne.

Persze, egy komoly készülékbe az AVR kevés. Ez félkomoly, de ezt írtam már. De így is nagyon jó, skót fejlesztőknek kifejezetten. (Nekem is minden saját, ami AVR-rel egy kicsit is kapcsolatban van (az avrstudio-t kivéve, de ha nem lenne, írtam volna hozzá hasonlót, persze szimulátor nélkül), a PC oldali In-System programozó stb., egy fillért nem kellett kiadnom extra fejlesztő dolgokra )
A v2.0 nagyon a jövő zenéje, annyira, hogy legfeljebb akkor foglalkoznék vele, ha ez valamiért nagyon nem válna be (ki tudja, elvileg beválik) vagy lenne neki piaca és érdemes volna komolyan megtervezni egy ilyet.

Asm, C, C++ nem akadály, mindig is ezekben dolgoztam. (A Delphi, Java, Visual Basic, C# már komoly kihívást jelentenének )

Szia, mgen!

Eloszor is gratulalok a ketyeredhez! Meg kerdezni is szeretnem, hogy a correlated double sampler-t mi helyettesiti a CCD utan? (sw?) Az igazsag az, hogy epitettem egy 8mm filmdigitalizalo szerklit, aminek a kamerajat is magam csinaltam, de nekem a CCD egyutt volt a H es V driver-ekkel es az A/D-val, igy csak a digitalis vezerlest kellett megcsinalnom hozza. Persze az nagyobb sebesseggel megy, mint a tied, viszont nem is uC van benne, hanem egy FPGA 72MHz orajelrol. Szoval nekem egy Sony CCD-m van, egy HP PhotoSmart 812 fenykepezobol. Irod, hogy majd a 2.0 verzioju keszuleknel... Gondoltal mar komolyabb processzorra az atmel helyett? Pl. ARM alapu valami, akar atmel, akar az NXP LPC sorozata? Megiscsak egy 55/72MHz-ces 32 bites RISC, ha C-ben tudsz programozni, akkor minden ok. Aramot alig fogyaszt, gyors, tele van olyan egyeb periferiakkal, ami esetleg hasznodra valhat a mechanika vezerlesben, de meg Ethernet is van rajta, bar az ide minek?

Udv,
Andor

http://konkoly.csillagaszat.hu/Galeria.html

Itt vannak képek. Legtöbb első próbálkozás, második már tél óta nem volt, mert fejlesztem ezt a kütyüt. Eddig minden fotó vezetetlen, látszik is rajtuk. A legjobb kép az Orion-ködös, az 10 kép átlagából van. De így is összesen csak 130 mp expozíció, 13mp/kép.
Ezeknél nagyságrendekkel jobbak fognak készülni kellő vezetés mellett, sötétképekkel, flat-field képekkel korrigálva stb. És persze a fk.gép szűrőjét is cserélni fogom "normálisra", ami átengedi a H-alfa vonalat rendesen.

Meg van mindenféle kép itt: http://kep.tar.hu/mgen

Eddíg miket fotóztál?
Esetleg kép?

Hát annak nehéz nevezni. De elfér a hátsó ülésen, a többi meg a csomagtartóban. Autóval már utazó-jellegű, de csak két személy részére. Vagy három, lehajtott üléssel, csak ahhoz kéne egy kisebb doboz, azt hiszem. (Családi autó, de sajátot is úgy fogok választani, hogy megfeleljen az astro-fotós elvárásoknak, nehezebben járható terepek szempontjából is)

Nem titkolt szándékkal azért ekkora, hogy vizuálisan is lehessen vele észlelni komolyabb témákat, de leginkább a fotózás minősége miatt (rövidebb expozíciók -> több felvétel, kisebb zaj, kisebb "tükörmozgás" stb.)

Szia!

Nem kimondottan "utazó távcső" kategória.

Synta EQ6-Pro GOTO mechanikám van. Ez volt a "minimális", amin a távcsövemet ajánlották, ami egy 254/1200-as Newton típusú, ami érthető (a mostani 10kg ellensúly is picit kevés).

Ebből a lényeg, hogy 1200-as fókusszal fotózok, ami relatíve "kicsi", mert fényerős a távcső (f/4.7 körül). Néha fókusznyújtással, ez a méréseim szerint 2.8-as szorzót tesz rá. Majd a tesztjeim eldöntik tudok-e ilyen módban (3360-as effektív fókusszal) is kellően pontosan vezetni. Elvileg szeretnék, kis planetáris ködöket, nagy ködök érdekes részleteit szeretném megörökíteni vele.

A vezetőtávcső 90/910-es. Majd kiderül van-e értelme ezen fókuszt nyújtani.
Ami még hiányzik, az a tartógyűrűk (külön kell gyártatni, mert ekkora vezetőtávcsőhöz nem volt gyári gyűrű) és egy toldat, hogy az 1 éve "porosodó" kómakorrektort végre be tudjam fogni a nagytávcsőbe.

Szia!

Értem.
Milyen mechanikád van és mekkora optikát akarsz vezetni?

Üdv: Zoli

A pixelmérethez semmi. Csak arról van szó, hogy a csillag képe egy folt lesz, bármilyen szuper optikánk van, a szélein halványodni fog. Még akár telítődhet is a csillag képe, akkor is lesz egy átmenet a háttérbe. Ez alapján a csillag pozícióját nem csak pixel-egységekben, hanem az alatt is meg lehet becsülni. Ehhez kell, hogy legyen árnyalatos a kép (a 8 bit).

Szóval ha összevonom a pixeleim 2x2-esen és úgy követek, hiába 9.6um-esek effektíve, a valóságban ennél jóval finomabban meg lehet határozni az adott csillag közepét (súlypontját, ha úgy tetszik). Tekintve a főtávcső/fk.gép adatait illetve a vezetőkét, ezek jó összhangban vannak, szóval valószínű, hogy a mechanikám pontatlansága szab majd határt a követésnek, nem a pixelméret. Nagyon jó vezetést nyújt a SBIG ST-4 autoguider is, annak a pixelei több, mint 10um-esek. Igaz, lehet, hogy az egészképes módon működik, így biztos lesz 1-2 csillag, aminek az elmodzulása pixelhatárt lép át, így rögtön észlelhető. És az valami 800$, szóval így álljunk hozzá. Én 100$ körül járok, ha mindent hozzáveszek (táp, vezeték, doboz stb.).
Na mindegy, ez a jövő zenéje, hogy hogy fogok vezetni (lehet, hogy lesz többcsillagos mód, ha egy képre előállítható több is kellően fényesen). A szoros kettősöket egyként kezelem majd.

Szia!

"Meg hát pont azért digitalizálunk 8 biten, hogy a pozíciót ne csak pixelben, hanem bőven tized pixelben tudjuk mérni."

Ezt nem értem!
Mi köze az AD felbpntásának a pixelmárethez?

Üdv: Zoli

Természetes fénnyel már ezerszer teszteltem, azoknál nyilván nincs semmi különbség, egyenletes a kép. Attól függ mennyire takarom el a fény útját (mert az ablak és a CCD között vagyok félig ).

A műcsillag jó dolog, csak épp nem helyettesíti a mechanika hibáit (ahogy mozog, mászkál a csillag, mert nekem ez is hasznos infó volna), sem a légkör okozta "seeinget". Van, hogy ez utóbbi bőven határt szab a csillag élességének, ilyesmire is kíváncsi volnék sorozatfelvételeken.
A nagy pixel nem feltétlenül nagy probléma. Még az EOS 7.4um-es pixeleire sem tudom ráélesíteni a csillagot - ez Magyarország légköre. Meg hát pont azért digitalizálunk 8 biten, hogy a pozíciót ne csak pixelben, hanem bőven tized pixelben tudjuk mérni. De ez csak úgyis keresésre lenne, élesben nem kívánok rontani a 4.7um körüli értéken.

Jelenleg a problémám, hogy nagy átalakítás megy végbe a kontroller programján és még napok kérdése, hogy újra képet tudjak készíteni vele. De akkor már kész volna félig a "vezetés" üzemmód is. (Az időjárás is kedvez ennek, még jópár napig nem fogok csillagot látni.)

Szia!

Ha lekapcsolod a lámpákat és csak a természetes fény - ha be tudsz annyira sötétíteni- éri, akkor is megvan az intenzitás különbség?
Csillag teszt? éőően most építek műcsillagpt:
50 mikronos optikai kábel+ LED kombinációja.
Ha ezt nem tudsz szerezni: csapágygolyó megvilágítva messziről megvilágítva 3mm-es nagyfényerejű LED-del is megteszi.

Üdv: Zoli

ui.: a binninggelt kép, a 2X pixelméret miatt rontani fogja a guider pontosságát....

Nem olvasok másként. Vannak páros és páratlan sorok, ezeket lehet a függőleges regiszterbe "önteni". Ha csak egy ilyen mezőt olvasok ki, akkor a képen a pixeleket én megduplázom függőlegesen, miután hiányzik egy mező, csak hogy arányos legyen a kép az "eredeti" felbontásával. (Ilyen az a kép is, amit feltettem.)
De az is megtehető, hogy egy exp. után mindkét mezőt beleborítom a függ. regiszterbe, ekkor a két sor összeadódik. Ugyanezt csinálom vízszintesen, két órajelet kap egy kiolvasás előtt, így van 2x2-es binning. És ez teljesen jól működik.

Ha két mezőt olvasok (teljes felbontású képet szetenék), az úgy néz ki, hogy egyik mező (egy részlete) + másik mező ugyanott. Ekkor két különböző expozíciós mezőim lesznek, ezt kell majd sw-ből kompenzálni. Ez sem "trükk".

"Pixelméret" alatt a képen látható pixel méretére céloztam, nem a CCD-n lévőre. Azt kicsi nehéz lenne megnyújtani... (erre való, amikor mindkét mezőt (szinte) egyszerre döntöm bele a függ. regiszterbe, akkor effektíve olyan, mintha "magasabb" pixeleim lennének)

Hogy hogy modulálja a megvilágítás a kimenetet, arról gőzöm sincs, nem én terveztem a CCD lapot. De ezt teszi, ezt már szkópon is ellenőriztem, hogy folyamatos pixelkiolvasást csinálok (függőleges léptetést nem, szóval csak sötét pixeleim vannak ill. kéne legyenek), és a megvilágítás függvényében változott a sötét-pixel jel nagysága, ahogy árnyékolgattam kézzel. Ez így van, nincs mit tenni.
Ez a"moduláció" nem soronként van, hanem pixelenként, csak a kiolvasás miatt látszódik soronkéntinek, mert túl lassú a 100Hz hozzá.

Problémák elkerülése végett a CCD fog kapni egy olyan árnyékoló maszkot, hogy csak az effektív felületet érhesse fény (ha egy csillag rávilágítana arra a "modulációs" részre, ha az nem az egész lapka maga, az összezavarná a hasznos képet). Ezért is jól jönne már egy csillagos éjszaka, szeretném tudni mi történik, ha egyetlen, nagyon erős csillag világítja meg a CCD-t (halvány függőleges csík, esetleg csak "alatta", míg a kiolvasás történik, az árnyékolt függ. regiszterbe is jut némi fény, ezt már sikerült is kimutatnom)

Hasonló probémát sikerült okoznom a régi fk.gépemnél, aminek a CCD-jét közvetlenül világítottam meg. Bizonyos területekre erős fényt adva jól összezavarta a kép "fényerejét". (Mondjuk az mechanikus blendés kiolvasáshoz van kitalálva, ott ilyen probléma nem jelentkezik, amikor fotóz)

Szia!

Nem igazán érteler!
Az ICX279 váltott soros rendszerű CCTV kamera CCD. Pixel méretek 4,85(H)X4,65(V).
Hogy tudod ezt másként olvasni?
Hogy-hogy kétszer akkora a függöleges pixelméret?
Hogy tudja az izzó hénye soronként modulálni a CCD megvilágítását?

Üdv: Zoli

Megnyugodhatsz, a csíkok az izzók "jelei" (ha sikerül nem átméretezve megtekinteni a képet), mert ilyet csak közvetlen megvilágítással produkál (nemtom a lapka melyik része, talán az egész, talán csak az erősítő vagy vízszintes regiszter környéke). Mellesleg ue. van, ha pár ms-os expót csinálok, folyton változik a kép intenzitása, ez pedig nem titkoltan az izzók jelei.

Az a kép nem váltott soros kiolvasás, csak az egyik (függőlegesen dupla méretűek a pixelek). Váltott sorban csak akkor fogok, ha azt van értelme kompenzálni, ha elég hosszú az exp. a kiolvasáshoz képest (sok ms)).
De ez is remekül működik.

Igazából ez a "kamera" nem is kamera, elég speciális valami. Úgy van tervezve, hogy csak egy pici részét olvassa ki az egész képnek, a többi megy a kukába. Ez azért is fontos, mert a 8 bites AVR-nek elég meló egy 32x32-es négyzetben feldolgozni a képet a pontos pozíciómeghatározáshoz (20-25ms). Persze ebben már van medián és egyéb szűrések és trükkök. Mondjuk ez a "gyors" módja, amikor van fényes csillag és/vagy nélkülözhetetlen a nagyon gyors követés. Lassú módban van időm szüttyögni nagyobb részletekkel, bonyolultabb szűrésre stb.
Az egészkép kiolvasás csak a csillagkeresés miatt van. Fotózni nem ezzel fogok
A fókuszos témához meg valószínű, hogy készítek egy előre beállított okulárt, amely pont olyan, mint a készüléké, így mindig elég lesz szemmel beállítani. Azt hiszem parfokális micsodának hívják és használják is astro-fotózáshoz (ha lesz a vezetőhöz, lesz a fk.gépemhez is ilyenem).

Szeretnék mindent automatizálni rajta, amit lehet. A laptop eleve ki van csukva. Csillagász mércével mérve "jó" helyen nincs villany, se víz se mmi. Kézivezérlő és (autó)akksi van, meg gyakran szúnyog vagy hideg.

Szia!

Ami világosségmodulációt látok a sorok között, az szvsz nem az ízzók 50hz-es villogása, hanem az interlace technika miatt van. Páros-páratlan sorok kiolvasása közben eltelt időben eltérő az expozíciós idő. De lehet hogy nem jól látom..... De egy misét megérne a dolog körbejárása.

Az LX kamera alatt valami hasonlót értek, mint az MX516 kamerám:
-előre beállított ideig exponál
- kép digitalizálálás után PC-be, ott megjelenítés
- feldolgozásra két lehetőség is adódik: vagy azonnal összegzés, vagy később
- van néhány okos trükk is az MX-ben:
1 mód van a 2x, 3x binninre a kereséshez
2 egy expón kijelölt terület zommolt megjelenítése a fókusz beállításhoz

Az MX-nél ugyan ez soronkénti intenzitáskülönbség még akkor is megfigyelhető, ha több mint 60sec-es expót készítek vele. Igaz, az MX a párhuzamos porton küldi át a digitalizált jelet 4x4-es bitcsoportban. Ezért az kép kb 30sec alatt kerül átvitelre. Ebből kiszámolható. hogy 15sec expókülönbség van a két félkép között. Ezt egyébként egy egyszerű kis progi szépen kiveszi a képből.

Üdv: Zoli

Mit tesz egy "LX kamera"?

Az izzók: ezek ugye 220V-ról mennek, 50Hz-en és izzanak. De amikor épp kevés áram folyik rajtuk, akkor már kisebb fényerejük van, csak ezt szemmel nem lehet észrevenni. Így mp-enként 100 "sötétedés" van a fényükön. És mivel az egész CCD felületét nagy fény éri, a kiolvasott pixelhez hozzáadódik egy ezzel a fénymennyiséggel arányos érték. A képen ez vízszintes hullámokban jelenik meg, mert úgy van olvasva a CCD. Ez látszik szépen a képen, attól olyan csíkos.

Célcsillag: először szemmel, okulárral keresem meg a vezetőcsillagot (a vezetőtávcső tartógyűrűin tekergetem a "csavarokat"). Ezt a képközepére állítom. Aztán kicserélem az okulárt erre az eszközre, a fókuszt meg előre beállított helyre viszem (egyszer megkeresem és bejelölöm a kihuzaton). Ezzel durván megvan a beállítás.
Majd azt mondom neki, hogy készítsen egy egészképes képet (vagy többet, amíg nem telítődik egy pixel), ez alapján meg lehet kerestetni vele a lehetséges csillag-jelölteket (még akkor is, ha nincs teljesen fókuszban). Ilyenkor majd felkínálja a lehetőségeket, mutatva a pozíciójukat, relatív fényességüket. Nyilván a "középső" kell, hogy legyen a legfényesebb, mert oda állítottuk a mechanikát. (Annyit meg nem megy odébb a mechanika, hogy esetleg eltűnjön a képből).
A kiválasztás után meg sorozatban készíti a felvételeket a kijelölt részről, közben hangmagasság (lesz benne valami hangadó is) vagy valami vizuális kijelzéssel jelzi, hogy épp mennyire éles, erős a kép (hisztogram alapján, vagy máshogy). Így pár tekeréssel és várakozással (míg megáll a mechanika remegése) megtalálható egy optimális fókuszpont.

Tervbe van véve, egy motoros fókuszírozó építése, amit ez az autoguider is tudna vezérelni. Ez esetben az egész automatikus, csak a csillagválasztás "kézi", de még azt is meg lehet csinálni automatikusra.
Az esetleges hőingadozás okozta fókuszváltozást is tudná követni így két módon: 1. pár exp. után újraállítja/optimalizálja a fókuszt (ez több idő), 2. több ilyen mérési eredményből (hőmérséklet / fókuszváltozás) karakterizálható a vezetőtávcső objektívje és ez alapján ha kell, változtat a fókuszon az exp.-k között. (Külső hőmérsékletet is fog mérni a készülék)

Minden csak szoftver és egy kis extra hardver kérdése. Szoftverben, jelfeldolgozásban meg már otthon vagyok, a hw mindig sokkal nagyobb kihívás.
(Egyébként az egyik "jelmondata" a készülékemnek az olcsósága, legalábbis eleinte így készült. Jelenleg a CCD bőven minden egyéb költség felett van a maga 9-10e Ft-os árával. A tápot nem számítva minden egyéb alkatrész összesen kb. 3e Ft és amatőröknek (nekem) beszerezhető (esetleg a MAX1101 nem, de ez úgyis csak azért került bele, mert "volt" )

Szia!

Köszi a képeket!
Ez nagyon jó kamera lez! Nem akarod LX kamera irányába fejleszteni?

Még 2 kérdés:
- mit érzesz azon, uogy látszik az izzók pulzálása a képen
- ha nem lesz PC kapcsolat, a fókuszálást hogyan és a célcsillag keresését hogyan akarod ellenőrizni?

Üdv: Zoli

Volt egy kis bugfix a memóriakezelőben, most már ki tudom olvasni az egész CCD-t a memóriába. Relatíve kicsi így az a "zaj", ami a függőleges regiszterben generálódik.

Érdekességnek itt egy kép a koszról, ami a szűrőn van (Meg a védőfólián, amit nem szedek le éles tesztig)



Mellékeltem a rendszer fotóját is, ahogy készült a kép.
Tök jól látszik a képen, ahogy az izzók pulzálnak 100 Hz-cel kiolvasás közben!

szerk: és a kívánt long exp. (12.6 mp, talán egy vicces napon bővítem a paraméterezést, most ennyit tud ) Igyekeztem tök sötétben tartani, talán sikerült.

Ja nem, ez a jelenlegi állapota, hogy én macerálom PC-ről. Élesben nincs PC, de helyettesíteni fogja egy másik kézi vezérlő, megfelelő LCD kijelzéssel, de csak és kizárólag utasítások kiadására. A "jelfeldolgozást" ua. a kontroller végzi, ami a kiolvasást is.

Most arra jó a rendszer, hogy kimegyek csillagos ég alá, beállítok jópár csillagot, majd különféle módokon (kül. exp. idő, kül.fényes csillag esetleg kettős, váltott sor, mindkét sor, összegzett sor stb.) sorozatfelvételeket készítek vele. Ezeket lementem PC-re, aztán felhős időben majd ezek segítségével kidolgozom a megfelelő algoritmust.

Éles üzemmódban RAM-ba készít képet, aztán feldolgozza és vezérli a mechanikát, ha kell (ez is rajta van az áramkörön, de most nem használom értelemszerűen).

Az SPI az Serial Peripheral Interface, de azonos az ISP (In-System Programming) lábakkal. Így ha nincs RESET alatt a kontroller, akkor beszélgető üzemmódban van (fut a programja), amúgy meg programozás alatt van. A PC oldalon ez egy saját kis programocska, amivel indítom, vezérlem az áramkört, de van olyan gomb, amivel meg az általános AVR-programozóm dialógusablaka jön fel. Szóval amikor fejlesztek, akkor PC-n és AVR-en egyszerre teszem.
A jövőbeni kézi vezérlő ugyanezt fogja csinálni, csak programozni nem fog és nem kell hozzá külön tápegység/akksi.

Azt hiszem, valahol elvesztettem a fonalat!
Tehát a kiolvasott, digitalizált jel a kamera RAM-ba megy, innen -majd- USB-n PC-be, itt szoft megeszi és vezérli guidert?
És mit csinál az SPI?

RAM-ba megy, aztán PC-re, de az USB-től messze vagyok, ezen olyan nincs. LPT portról programozom ill. kommunikálok a kontrolerrel az SPI lábain keresztül. A portot PortTalk-kal tudom csak elérni (WinXP), így jó lassú (5-7 us/portművelet). Egy byte küldése/fogadása min. 24 művelet. Plusz a biztonsági wait-ek és egyebek.

USB-s AVR-programozót fogok készíteni magamnak, az nagyságrendekkel gyorsabb lesz, de ugyanígy SPI-n keresztül kívánok beszélgetni az áramköreimmel, ez bevált. Nem kell hozzá semmi plusz.
Alapjában gyors, mert HW végzi a dolgokat, a kontrollernek csak a byte-okat kell adogatnia, figyelnie stb.

Szia!

Egyre inkább érdekel a dolog!
Ha egy longexpós képet tudsz majd mutatni, arra nagyon kíváncsi leszek!
Kérdés: AD adatai RAM-ba és úgy a PC-de, vagy azonnal USB-re megy?

Üdv: Zoli

Hát én is... majd full sötétben kipróbálom (a maximum 12.6 mp).

Ez mondjuk több expozícióból van (mármint darabolva, 128x128-as négyzetekben), de a hot pixeleken nem változtat. Majd megpróbálok egy egybeni kiolvasást is, csak azzal kell számolni, hogy a függőleges regiszterben jóval nagyobb lehet a dark current, így míg olvasgatom, szépen rácsíkozódik ez a zaj (kb. 1mp kiolvasni az egészet, vagy 0.5 gyors módban). A Panasonic CCD-jén ez a zaj baromi nagy volt, egész képet olvasva (össze-bind-olva a sorokat, mert csak 512k RAM-om van), igaz, az 2Mpixeles, ez meg 440k, elfér egyben is.

Ilyen egészképes olvasás mondjuk kelleni fog, amikor a vezetőcsillagot keresem ill. kiválasztom. A hot pixelekről meg készítek mindig egy "térképet" és a zavaróan erőseket kompenzálom vagy a túltelítődötteket a környezőkből interpolálom. Ez az ára a hűtés hiányának, de ha 1x megvan, akkor már végigmegy szépen a fotózás idejéig. Időközben előbukkanó hot pixeleket is ki lehet szűrni.

A sor/oszlop összegzés is frankón működik.
Az érzékenységről annyit, hogy min.erősítéssel az EOS 350D (ISO1600) zöld pixeleihez képest pontosan 2x érzékenyebb (esti szórt fényben). Ebben benne van az AD813 most 8.7x-es erősítése is. Persze a kiolvasási zaj nálam nagyobb. Viszont a természetes (statisztikus) zaj a jelen nem nagyobb, mint az EOS-on.

Szia!

Ez eddíg nagyon szuper!!!!
Kíváncsi lennék 30-60 sec expó után mit produkál?

Üdv: Zoli

Az első sötétképem az új CCD-vel:



(Nagyon gyenge fény érhette közben az előszobából, bár le volt takarva, oldalról a tokozás üvegén keresztül szokott beszűrődni mindig. Látszik is picit az effektív rész az árnyékolthoz képest.)

Valószínű, hogy 2 mp-nél hosszabb expozíciók élesben nem lesznek, de számolnom kell a dark frame-mel így is.
Mint látható, az AD813 3 fokkal fűti fel a CCD-t (a levegő 27 fokos volt), de nyitottan (viszont felülről takarva). Zárva jobban melegíthetené, ha hagynám. De valahogy ki fogom vezetni a hőt az alumínium dobozra, akkor észre sem lehet majd venni.

Éljen a meleg! Na jó, inkább nem kéne, de most egyelőre van. (Nem láz, csak hőemlekedés )

Hát azért nem semmi, amit produkált a CCD így első kísérletre.
Készítettem egy felvételt a Canon EOS 350D-mmel a plafon felé fordítva, optika nélkül. ISO1600-on 1/320-ad mp-en telítődik kb. a kép. Ugyanezt kipróbáltam a kütyümön, minimális erősítéssel, de 1/350-ed mp-cel és kb. ugyanaddig telítődött! Ez nagyon kemény, azt hittem az ISO1600-at csak max. erősítésen tudom kicsikarni, de nem. A plusz erősítés 5x-ös, amit még rá tudok rakni.

Igaz, a Canon RGB szűrős, de 7.4um-es pixellel, míg ez monokróm (UV/IR cut szűrővel), de 4.8um-es pixellel.
Összességében elégedett vagyok az új CCD teljesítményével, mert így szinte biztos, hogy elérem azt, ami kell (min. 8 magnitúdós csillagon is tudna vezetni, de erre igazából csak ég alatti tesztek után tudok válaszolni).

Sőt, ha nem kell extra precíz vezetés, használható függőlegesen a sorok összeadása is, valószínűleg vízszintesen is működik ez, a korábbi CCD-nél is ment, ennél miért ne menne. Akkor effektíve 9.6um-es pixeleim vannak és 4x érzékenyebbek.
Tök jó!

Igazad van: a zaj csökken a sebesség növelésével. (rosszul emlékeztem a dologra).
Pára ellen szilicagél.
Te vagy az első ember, aki a meleget akarja bent tartani a kamerában!

Én úgy olvastam, hogy a kiolvasás sebességével csökken, vagyis akkor nő a zaj, ha az "egy pixel kimeneten tartása" idő nő. Valami flicker noise a neve. Én sajnos nem tudok 1MHz fölé menni a digitalizáló miatt. Még a csatoló (clamp) kondit tudom csökkenteni, akkor 888kHz-en megy max, jelenleg olyan 300kHz körül. Bár a méréseim szerint ez nem változtatott a zajon.

A CCD típusa ICX279AL-E (Sony), 38.75 euro. Ebből két db-om van, egyik épp használatban. De vettem még egy progressive scan típusút is, ICX098BL-E, ez 54.1 euro volt.

Amúgy a termelt hő lehet, hogy nem jön rosszul, mivel melegíti a panelt, amire már a kezem páráját sikerült egyszer úgy rávinnem, hogy a kép elkezdett "kifényesedni" (a sötét szint) és az nem túl szerencsés. Így legalább a pára kevésbé fog lecsapódni rá, míg működik. Hidegben ezzel számolnom kell, valami egyszerű párafogót biztos fog kapni belül. Meg persze egy jó szigetelést.

Elfelejtettem megkérdezni milyen CCD-t vettél és mennyibe kerúlt?
A webkamerás tapasztalatom alpján: még egy kis proci hűtő ventilátor is sokat javíthat a hűtésen (12V-os, 5V-ról járatva nem rázza a kamerát, de sokat javít a hőleadásban).
A kiolvasási zaj a kiolvasás sebességével nő.

Üdv: Zoli

Szia!

Nagyon kíváncsi vagyok az eredményekre!
Remélem hamarosan képet is tudsz mutatni!

Üdv: Zoli

Beépült a CCD a helyére, megtörténtek ez első próba-felvételek. Kimérni még nem tudtam pontosan, de lényegesen erősebb képem van, mint az RGB-vel. Majd holnap..

Apró probléma, hogy 12V-ról, amin a korábbi CCD működött, nem melegedett az AD813 (érzékelhetően), 15V-ról már igen, igaz, csak pár fokot. Azért azt nem szeretném, ha nyáron a CCD-re is átmenne a hő, bár az is tény, hogy túl sokat nem oszt nem szoroz, így sincs hűtése.

Viszont a kiolvasási zaj nem változott, de egyelőre nincs ötletem mi okozza (kb. 200uV). Ha viszont lenne infó arról, hogy pl. a CCD erősítője 15uV/elektron és a zaja is 15 elektron körüli, akkor az már magyarázhatná a fenti értéket.

Nem baj, lényeg, hogy müxik és szép, sokkal kisebb az SNR is, mivel nagyobbak a pixelek és gondolom a hatásfoka is jobb.

Tegnap érkezett meg a Sony CCD. Már elkezdtem "tokozni", hogy belemenjen az áramkörömbe. Hétvégén, ha jó lesz az idő, elkészülnek az első próba sorozatfelvételeim (kül. fényű csillagokon, kül. expozíciókkal stb.), hogy aztán a szoftvert előkészíthessem hozzá. (Ami már készül, de csak mesterséges képeken tesztelve).

Ha ez megvan, akkor jöhet a nagy programozás. Aug. elején viszem csillagásztáborba, ott már élesben szeretném használni. De még a vezetőtávcső tartógyűrűi készülnek, régóta, remélem egyszer meg is lesznek addigra!
Ami még hiányzik, az a csatlakozók (táp, autoguider csatl. (RJ-11)) és az egész korrekt dobozolása. De új tápegységem már kész hozzá, 9-15V-ról megy, változtatható és mindent előállít, ami kell (VH, VL, 5V, VL+5V).

A tervek közt szerepel, hogy az exponálást is ezzel az autoguider-rel fogom végeztetni, így lehet olyan funkciója is, hogy az expozíciók között kicsit odébbtolja a képet, hogy mindig másutt legyen a felvétel, így a fk.gép szenzorának egyenetlensége kiátlagolódik, hot pixelek azonosítása stb. könnyebb. Meg csak akkor indítja a következő felvételt, ha már nem rezeg a mechanika, ill. még megvan a csillag. Ha eltűnik vagy ilyesmi, akár meg is szakíthatja a felvételt, így nem megy tönkre, ami addig elkészült. Szóval mindent rá fogok bízni
(Még azt is, hogy önállóan keresi meg a megfelelő fókuszt, csak ehhez még egy fókuszmotor szükséges. Sőt, idővel újraállítja, hátha kicsit elmászik a hőmérsékletkülönbség miatt (olcsó távcső). A nagy távcsőnél ez kisebb probléma, az pyrex üveg, de erre is szeretnék fókuszmotort, aztán kimérni a hőingadozás okozta fókuszváltozást, majd az autoguider-rel ennek a fókuszát is újraállítanám az expozíciók között. Nagy tervek, de egyáltalán nem kivitelezhetetlen )

Szia!

Hogy haladsz a projekttel?

Üdv: Zoli

Itt az alpleírás: http://www.geocities.com/jgroveuk/ExViewMod.html

Üdv: Zoli