Igazad van! Végre egy hozzászólás ami ér is valamit(+ a Gafly-é ) ! Elnézést a tévedésért!
Mentségemre legyen, hogy az ÉV relén rajta van a bekötési rajz!

Köszi mégegyszer!

Sajnos mostaniról fogalmam sincs, a kb 15 éves divatot tudom leírni. Aggregátoron lengő alj, kapcsolószekrény előlapján 5 pólusú villa, 4 pólusú (nullát is bont) 1-0-2 (hálózat - ki - aggregát) KK1-es kapcsoló, aztán jóidő.

hmli

> Ha jól látom, valami zavar támadt a földelés ügyében.

Ja, jol elment a topic de vegulis nem baj (max. a topic
inditonak lesz herotja Toletek

Akkor ahogy visszaolvastam, kovetkezok a tenyek:
1.) Van egy tanya, kozel s tavol nincs villany.
2.) Van egy prima kinai "Honda" aggregator ami megvan
es koszoni szepen jol mukodik.
3.) Kollega nem villanyszerelo, de nem teljesen amator.

En sem vagyok villanyszerelo, de ha nekem ilyen gondom
lenne, akkor a kovetkezot csinalnam:
1.) Ugyanugy kialakitanek egy foelosztot mintha az Elmu
adna az aramot, egyfazisu 30mA-es FI relevel es par darab
kismegszakitoval.
2.) Termesztesen csinalnek egy lehetoleg minel jobb
foldelest (foldelonyars, jo hosszu, stb..).
3.) Csinalnek egy EPH-t (azaz egy pontba osszekotnek minden
nagyobb) fem cuccot (itt persze rogton jogos a kerdes hogy
ha villany nincs akkor honnan lenne vezetekes gaz, vizvezetek,
kozponti futes, furdokad, stb. de szandekosan irtam...).

Ekkor elvileg van egy szep kozos foldpontod, illetve a
betaplalashoz a FI rele bemeneten egy fazis es egy nulla.
A FI rele elott a foldpont, es a nulla fixen, osszekotve
(de megis bonthatoan hogy lehessen merni a foldelest, ertsd.
szukseg eseten csavarkotest szetbontani.). Ha az Elmutol
kapnad az aramot akkor is hasonloan kellene kiepitened.

Termesztesen ugyanugy vedofoldes konnektorokat kell felszerelned,
rendesen csovezned (falon kivuli szereles meg tanyaban is ronda),
stb...

Ha jol ertem igazan a masik felevel van gondod amiben idaig
nem sok segitseget kaptal (tolem sem fogsz ).
Tehat hogyan kosd szakszeruen az aggregatort a kis halozatodra?

Ismet mondom, ha en csinalnam magamnak, akkor az aggregatoron
keresnek egy massziv foldelesi pontot ahol bekotnem fixen
a "nagy kozos fold"-re (csavarkotes, kabelsaru, zold/sarga hajlekony
vezetek, jo vastag mondjuk 4-es).

De ez csak a paranoiam miatt van, mert szerintem az aggregatorodon
egy sima vedofoldes konnektor...
Tehat egyszeru esetben a hazi foelosztobol egy hajlekony tomlokabel
a vegen villasdugoval (fazis/nulla/fold). Elvileg az aggregatorban
nincs osszekotve a nulla es fold (Ohm merovel ellenorizni!!!, fem
reszek es a konnektor fazis/nulla kozott sok MOhm legyen!!!).

Gondolom nem fixen fogod telepiteni (ehhez ugy kipufogogaz elvezetes
es ilyesmik kellenek...), de legalabb egy betonozott placcot azert
csinalnek neki, esetleg egy labakon allo teto?...

Voszont jol zard el hasznalaton kivil a "Honda"-t mert meg belesik
a hordjak

Aztan gondolkoznek el az energiatakarekoskodason...

De a szakszeru/aktualisan szabvanyos aggregator bekotesre en is kivancsi
vagyok

Ja es a foeloszto melle beruhaznek egy V es A merore is. Nem mintha
komoly szukseg lenne ra, de olyan jo nezegetni es design-es ugyanakkor:)

Ha jól látom, valami zavar támadt a földelés ügyében.
Mi a követendő álláspont az ügyben?
Az áramfejlesztőn, ha jól emlékszem, van egy banánhüvelyszerű csatlakozó aljzat a földelés jelével.
Holnap kimegyek a tanyára és méricskélek egy kicsit.

Papírforma szerint 3,2 Kw os a szerkezet. Honda névre van keresztelve, de mint később kiderült, hogy kínai a lelkem.
Párszor használtam már rövidebb ideig. Eddig semmi gondom nem volt vele. A PC és a hegesztő is jól működött vele.
Valami fénymásolt ákom-bákomot adtak vele. Nem sok minden derül ki belőle.
Egy elég nagy maszek mezőgazdasági boltban vettem pedig.
Gondoltam, itt biztosan tudtok segíteni az ügyemben.
Eddig nagyon sok számomra új és fontos infó jött össze.
Mindenképpen a megszokott, vagy gondolom szabványos megoldást fogom választani. Mint az áramszolgáltatók amit alkalmaznak.
Attól, hogy nekem a környékben nincsen villamos hálózat.

Wassermann

A tanya tulajdonos nem feltétlenül földbirtokos is egyben. Nekem csak egyetlen hold föld van a tanyával. Nem igazán lehet rajta ipari méretekben termelni. Így ugrik a repce ültetvény.

A dízelmotorokat nem hosszú távon szabad tiszta növényi olajjal üzemeltetni, mert a henger falán lerakódnak a növényi részek. Keverni kell gázolajjal, de még így is gazdaságosabb, környezetkímélőbb.

De!

Nulla és fázis átmegy a FI-n. A FI a PEN vezető (PE és N) szétválasztási pontja után van. A védővezetőt (PE) tilos átvezetni a FI-n!

Üdv.

Ha nekem lenne tanyám, repcét vetnék, mert a mi környezeti viszonyaink mellett ez a legkörnyezetkímélőbb megoldás:

repce >>> prés >>> olaj >>> dieselmotor >>> generátor >>> villany

vagy biofüvet termelnék: biofű >>> prés >>> pelet (fadrazsé) >>> stirlinggép >>> generátor

igen, erről van szó, kiegészítőnek jó, hogy csökkentse a hálózat felőli fogyasztást. És ezt is csak addig, amig nem tömeges. Mert el tudom képzelni mit szól majd az energiaszolgáltató, ha a fogyasztás széllökésszerűen fog ingadozni a hálózatán!

Mivel adott esetben nem a hálózati fogyasztást akarja a kérdező csökkenteni, tehát nincs mögötte egy puffer, ami megoldja az ingadozás kiegyenlítését, továbbá nem klímát akar róla üzemeltetni, hanem mindenféle fogyasztót jóidőben, rosszidőben, ezért aztán marad az agregát, illetve az, hogy csak kicsengeti a hálózat odahozatalának költségeit, akár svarcban, akár tisztán.

Watt!

Ezt valamelyikünk rosszul tudja...
Földelés az ÉV relére????? Nulla meg egyenesen a konnektorokba????
Nincs itt valami megcserélve?

Üdv
Inhouse

Értettem, de nem konkrétan rád céloztam, és nem is konkrétan azt mondtam, hogy érdemes vagy sem, hanem hogy először végig kellene gondolni az igényeket és a lehetőségeket, aztán javasolni bármit is! Van ahol a szelet igenis érdemes kihasználni, és a napelem sem feltétlenül elvetendő, csak univerzálisan, a körülmények ismerete nélkül nem kellene javasolni! Pl. ha pont hűtőgéphez kell, akkor hajrá! De akkor esetleg érdemes 24 V-os hűtőgépet venni, és közvetlenül a napelemre csatlakoztatni, inverter nélkül. A világítást is meg lehet oldani 24 V-ról, a LED-ek is egyre olcsóbbak, vagy egy kis 100 W-os inverterről néhány kompakt fénycső üzemeltethető.

A teljes értékű hálózat viszont mindenképpen nagyon drága. Vagy üzemeltetési költségben, vagy beruházásban, így is úgy is elmegy 200 Ft/kWh. De ha nem a valós igényekre/lehetőségekre alapozva alakítják ki, akkor 4-500 is lehet.

Lehet félreérthető voltam: én is azt mondtam, hogy napelembe meg szélkerékbe nem érdemes fektetni.
Fentebb írtam is, hogy meggondolandó, hogy mikorra jön be az ára, ha bejön egyáltalán.

Lehet, hogy nagyban, többször 10kW-os, vagy még nagyobb teljesítménynél már megéri, de ilyen házi, 300W-os méretben fél milláért semmiképp. Hogy csúcsban lead 320W-ot az OKé, de ha meg nem napos az idő, akkor lehet, hogy csak 20W-ot termel és jobban járok akkor, ha egy biciklire egy gépkocsi generátort kötök, aztán pedálozok.



Bocsánat, javítva

Valóban, hűtőgéptáplálásra ideális a napelem. Pláne ha ott van mögötte egy óriási hálózat, ami bármikor rásegít, vagy eltárolja a fölösleges energiát. De hogy jön ebből az ki, hogy "320W-os rendszer egy alap tanyának elvileg elég lenne"?

Egyébként eléggé eltértünk a tárgytól, csak az ideológia terjed.

Belinkelt termelő egység egy logisztikai park területén van, elég durva villamos fogyasztással. Rendszerben akku és mindenféle mütyűr ki van hagyva, direkt rátáplál a belső 0,4kV-os hálózatra a 3 napraforgó.
Pilotprojektről van szó, arra voltak kíváncsiak, hogy nyári csúcsidőszakban tud-e elég energiát termelni hogy lefaragják saját villamosenergia igényüket. Az derült ki, hogy kellően nagy napelemes rendszer szépen lefaragja pl a légkondi/hűtéstechnika villamos igényét.
Logikusan akkor van meleg, mikor 7 ágra süt a nap és akkor akarunk "légkondizni" mikor meleg van. Napelem pont akkor termel legjobban, mikor erre lenne szükség, így szépen kiegészítik egymást. Ha annyira hókuszpókusz dologról lenne szó, nem foglalkoznának vele. Persze lehet azt is csinálni, hogy nyári kánikula idejében teljes kakaóval jár Paks és még +1C° fokot melegítünk a Dunán...

Nem a napelem a jövő energia forrása(de a napenergia már az), és nem lehet rá kizárólagosan támaszkodni, mint minden alter energia forrásnál,de egymást kiegészítve szépen muzsikálnak. Lehet szokni a gondolatot, mert örökké nem fog kitartani az olaj és a földgáz.

persze, a kartácsak mindig figyelmen kívül hagyják az adatok nagy részét, csak egy jellemzőt emelnek ki, és máris megvan az ideológiájuk támasza. Szélkerék is remek példa. Az, hogy alig van szél? Mit számít, hisz akár xkWh is kijöhet belőle. Igen, egy évben kétszer három óráig, éjfél után. Az átlagos teljesítménnyel ne foglalkozz! Vagy tárold aksikban, amivel a beruházás/karbantartás költségeit jócskán megnövelheted és az amúgyis gyászos hatásfokot tovább harmadolhatod....

Tévézz nyáron, nappal vagy szeles időben - logikus.

Ha nagyon szerény, 1kW teljesítményfelvétellel számolunk (egy vasaló, vagy bojler már többet vesz fel), akkor vagy 10x-20x ennyi napelemet kéne felpakolni a többé-evésbé biztos üzemhez! Érdemes lenne megnézni a kollegáknak, hogy a gyakorlatban napelemről táplált berendezések (pl. zsebszámológép, kvarcóra) napelem teljesítményei hogy arányulnak a fogyasztáshoz, aztán csodálkoznának.

Ja, tök jó, napraforgóval augusztusban (ekkor termelte a legtöbbet) megtermelt 1700 kWh-t ami átlagban 2,36 kW. Novemberben pedig 700 W-ra jött ki egy "7 kW-os" napelem átlagteljesítménye.

Na, akkor MH ezt szépen megválaszolta neked! Gy.k.: nem összevissza kötözgetni a földet, hanem ELOLVASNI a gépkönyvet (és esetleg mérni), majd az alapján bekötni és kész!

"véleményem szerint (bár még generátorral nem foglalkoztam), az egyik láb eleve a teshez van kötve (amit (a testet) földelni illik/kell), úgyhogy nem kéne csak úgy egyik kivezetést sem földelni. A fázist azért ne, hogy ne csináljon zárlatot, a nullát azért ne, mert a testet kell földelni. Amennyiben a generátor biztosan nem ilyen kialakítású, és erről leírást és mérés alapján meggyőzödtünk, csak utána kéne bármelyik kivezetését földelni!"

ja, ez nem USB port, amit bekötünk, aztán vagy lefagy vagy nem!

Sparow2!


Oka mindennek lehet, de attól még igaz, hogy kibickedés esete forog fenn. És a kibicnek semmi sem drága.

A második idézet nem tőlem származik!!!

Valószínű senkié ... és ez nem véletlen, megvan az oka: az elmű olcsóbb.


Nem is azért írtam, hogy ez miatt rossz volna az aggregátor.
Sőt, valószínűleg a fenti esetben az aggregátor lesz a nyertes megoldás, hiába, hogy a napelem hatásfoka 80% (most csak mondtam valamit)

A hatásfok annyiban számít, hogy nem mindegy, hogy mennyit fogyaszt a szerkezet; neked sem volna mindegy, hogy az autód 5 litert eszik 100 km-en, vagy 100 litert.

És persze attól is függ, hogy mire kell: ha csak nyáron ott nyaralok a tanyán, és hetente nézem a tévét 2-szer 1 órát, akkor a napkollektor meg szélkerék ára sosem térül meg; az aggregátor meg ennyi terheléssel elpöfög mondjuk heti 5 dl benzint.

Ez a lényeg! Előbb tájékozódunk, aztán cselekszünk! (A kettő közé még egy gondolkodási folyamat is beilleszthető. )

Egyébként kis kiterjedésű hálózat esetén teljesen elfogadott megoldás a nem földelt nulla, sőt még biztonságosabb is. A földet csak a védővezetőre kell bekötni, ez a fi-relé működéséhez tökéletesen elég.

A benzinmotoros generátornak megvan az a jó tulajdonsága, hogy bármikor rendelkezésre áll, kicsi a beszerzési költsége, nem kell helyhez kötve telepíteni, és nem feltűnő, könnyebb lopás/rongálás ellen védeni, mint pl. egy napelemet. Emellett van egy hátránya: kis fogyasztót nagyon drágán tud táplálni. (Igaz, közben fűtésre is felhasználható.) A nap és szélenergiának is van előnye és hátránya, nem lehet látatlanban azt mondani, hogy ez vagy az jobb! Akkumulátoron belül is vannak jobb és rosszabb fajták, de a jobbak sokkal drágábbak is, és ha nem intelligens elektronika kezeli őket, akkor esélytelen a 10 éves élettartam, szóval semmi sincs ingyen! Egy telefonközpont 99 %-ban csak tárolja az aksikat, a lehető legjobb körülmények között (állandó hőmérséklet, max. töltöttség, időnként regenerációs ciklus) nem pedig használja, ami igencsak más élettartamot jelent.

Ólomaksi helyett más? Hát ja, ha szánunk csak az aksira fél milliót...

Ahogy a földelési témánál, itt is először tájékozódni kellene, aztán javasolni mindenfélét! A feladatból (igényekből) kellene kiindulni! Pl. nem mindegy, hogy milyen fogyasztókat, milyen időközökben kell táplálni, hogy mennyire szeles a környék, hogy egész évben kell-e áram, vagy csak időszakokban, hogy mennyire kell félni lopástól/rongálástól, stb... Persze igazából senki sem kérdezte, hogy milyen energiaforrást kellene felszerelni, csak jöttek a fogadatlan prókátorok, akik a saját ötleteiket próbálják ráerőltetni másokra.

Egy kérdésem lenne a "tapasztalt szakemberekhez": melyikőtöknek üzemel az áramellátása teljes egészében jelenleg is a több éve felszerelt alternatív energiaforrásokról?

Egyetértek(én is jeleztem a kérdezőnek, hogy ha nincs tisztában a dogokkal, kérjen hozzáértő segítséget.)

Viszont mi van a zavarokkal(lebegéssel)? Mert életvédelem, amennyiben a generátor képes rá, megoldott...

Normálisabb aggregátornál az adja a védelmet, hogyha hozzáér a földhöz bármelyik pólus, akkor földzárlatot jelez és leáll.
A földhöz képesti potenciál külső összekötéses "rögzítésére" itt okvetlenül szükség nincsen, az elegendő védelmet ad, hogy a földelt fogyasztók háza biztonságos testpotenciálon van.

Ha nem így volna, akkor sem üthetne meg a földfüggetlen kimenet, egyetlen fogyasztó esetén legalábbis....
Viszont, ha valahol "odébb" egy másik pólus kerül egy jobban földelt fémházra, akkor ott már az egyik pólusban a földhöz képest életveszélyes feszültség lesz, ha ez máshol megérinthetővé válik, kész a baj!

Egyébként ez az (egyik) értelme az egész NEFH rendszernek a nagy villamos hálózatban, aggregátornál viszont a testzárlat figyelése is elegendő védelmet ad.

Terészetesen léteznek kötelezően földelendő, "kitüntetett" 0-val rendelkező nem földfüggetlen korábbi tipusok is. (pl orosz katonai "mindenevő" csodák)

Ami a lényeg VALAMIFÉLE (szabályosan bekötött, kiépített) földelés nélkül akár egyetlen védőföldelést igénylő fogyasztó ellátására használni akármilyen aggregátort TILOS.

Sok beszédnek sok az alja: az egészet érteni sem kötelező, csak elolvasni a kezelési útmutatót és maradéktalanul betartani.
Úgy és azt földeni, amit ott előírnak. Akkor garantáltan biztonságos lesz, ha mégis kétségek merülnek fel, (nincs tartozék földelőnyárs, nincs kézikönyv, stb), ki kell kérni a helyszínen egy szakember véleményét

Ennyi

Senki nem keverte..



Ha nem foglalkoztál még vele, akkor miért vagy ilyen magabiztos?

Ahhoz értesz hogy kelts zavart egy kevésbé hozzáértő fejében, bár magához a zavarkeltéshez is értesz. Kérlek ha nem tudsz segíteni érdemben, ne kötözködj a témában jelentéktelen dolgokon és ne offolj, mert csak ártasz vele!

Ja és igen! Már az elején el lett mondva, hogy sziget jellegű lesz, nincs áram a környéken!

Valószínű ott kondenzátorokkal van szűrve a generátor háza felé és nincs gyárilag összekötve egyik pólus sem vele, mint ahogy T68m olyan szépen kifejtette. Ezért tudsz feszt mérni. Próbáld meg egy izzóval, hogy folyik e áram a test felé bármelyik vezeték felől! Nem fog!
De közben ne tapizz semmit, annak ellenére, hogy akkor sem rázna meg, ha megfognád a házat, ha csak a házat fogod meg!

Valamiféle honda motoros 6500VA-s aggregátot használok cégnél, azon a 230V-os csatiba belemérve igen érdekes dolgot lehet tapasztalni: 115V van a földelő érintkező, és az aljzat bármely érintkezője közt. Tehát ennél nagyon nem szabad összekötni a földet egyik vonallal se.

Van rajta 3 fázisú aljzat, azt még nem mértem.

hmli

Gépkocsi akkuk napi rendszerességgel rövid időre túl vannak terhelve, (indítózás), ólom akkuk nem tolerálják ezt az üzemet túl sokáig. Szereltem már MATÁV telefonközpontos szünetmentes akkupakkot, 2V-os cella 800Ah. 10 évig ment, és kicserélték, de nem azért mert rossz volt. Cella tudta a névleges kapacitásának 80%-át kiszerelés után. 0,1C kisütött ólomakkuk és hasonlóan töltött cellák meglepően hosszú életűek.

El lehet szakadni az ólomakkuktól, nem csak ez van a világon, példaként a vas-nikkel akkuk élettartama 25 év környéki, vagy a modern kén-nátrium akkuké is 20 év felett van. Japók sok gyár szünetmenteseként kén-nátrium akkukat használ,kb tudja a Li-ion energiasűrűségét.



Ha már maximalizálni akarod a napelem termelését, akkor van napraforgó állványzat, pl Gyálon van 3 db 7kW-os egység:
http://www.sunnyportal.com/Templates/PublicPageOverview.aspx?plant=8ba2c7fa-6a36-4e38-acc8-c3fde88471ca&splang
Nem tudom mit értesz elfáradás alatt, de becsületére legyen mondva hogy 25 év élettartam elég jó. Valóságban a 25 év is azt jelenti hogy a névleges Wp 80%-át adja, első generációs monokristályos napelemek már tapossák jócskán a 30+ évet és mai napig hozzák a névleges közeli értékeket. Nem sok villamosáramot termelő gépünk tud ilyen hosszú üzemidőt.





Nem a benzin "térereje" itt a kérdés , ellátásbiztonságra akartam utalni. Most jobb, ha 1-2m3 benyát félrerakunk, mint pl 4 év múlva próbálnánk megvenni ugyan ezt. Nem fog menni, nem akarom offolni ezt a topikot, de geológiai és politikai oka lesz.



Erre utaltam fent, hamarosan a kocsikázás kemény luxus lesz. Nem ide való miért gondolom így, nem csak "megérzéssel" és "jóslatokkal" spekuláltam ki. USA energiaminisztere is olyan számokkal támasztja alá mondandóját, amit én is osztok, kemény idők jönnek. Peak-oil, egy korszaknak vége

Nem tudom ki hogy van vele, de egy rendszeres üzemre tervezett agregát egységnél nem lényegtelen a hatásfok. Ha évente 2 napig használom mindegy, de napi vagy heti rendszerességgel már nem mindegy.
30-40% körüli benzin üzemű motor finoman szólva is sci-fi, jó ha eléri a 20%-ot. Dízel agregátok tudnak minden féle trükkel 40% hatásfokot, de azt is csak 1 optimális fordulatra kihegyezve.

Hatásfok a rendszeres üzem miatt azért fontos, mert nem mindegy, hogy 100l benyát kell venni(jobb hatásfok), vagy 150l benyát(rosszabb hatásfok).
Erőművek se szórakoznának 1-2% hatásfok növekedésért ha nem lenne értelme. Kemény milliós, milliárdos megtakarításokat kapnak ha takarékosabbak az üzemanyagukkal. Ugyan ez van kicsiben is, topikindítónk se akarja pocsékolni a benzinét fölöslegesen.

Kis számolás ha van kedve hozzá a topikindítónak: rá van írva a gépre, hogy hány liter a fogyasztás X kW esetén. Elosztja az órára vetített villamos munkát a fogyasztott benzin energia tartalmával és megkapja a gép eredő hatásfokát. Nem lepődnék meg, ha 20% alatt lenne a hatásfok

Elsőnek is tésztázni kellene a topikolvasóknál, hogy szigetüzemű rendszerről van szó/lesz szó. Lehet azon agyalni, hogy jó/működik/használható-e és ráköthető-e a hálózatra az agregátja, de ez itt ebben a formában meddő okfejtés. Sziget üzemről van szó, és a témaindító szeretné a villamos hálózatát kiépíteni saját áramfejlesztőjével egyetemben. Helyi ÁSZ jó messzire van tőle, és tippem szerint milliós nagyságrendű lenne a hálózatra való felcsatlakozás. Itt jön képbe az én okfejtésem értelme.

Közeli fogyasztók tanyáknál 100m-es nagyságrendben vannak, vagy akár több km... Ki lehet számolni hány villanyoszlop és mekkora keresztmetszetű vezeték kell hozzá. Előző tulaj lejátszotta már ezt a kört szerintem, nem véletlenül nincs villamos áram a tanyában. Elborult árat tudnak kérni feketén is egy villanyoszlopért, magának felállítani se túl egyszerű, ilyen nagy beruházás mellett a bohóckodásnak tartott alternatív energiák is megérik már. Lehet játéknak tartani pl egy sziget üzemű napelemes + szélkerekes rendszert(hibrid rendszer), de ha egyszer beruháztál nem kell tartanod a tarifa emeléstől, és jó rendszer esetén 20-25 évig minimális karbantartással kihúzod.

„A belsőégésű motorok hatásfoka elméletileg sem lehet túl jó, olyan 35-40% között valahol.”

A fenti gondolatra szeretnék reagálni.
Ha a dolog a hatásfok körül forogna, soha nem terjedt volna el a gőzgép sem és nincs ipari forradalom és gyertyánál néznénk a tévét.
Szóval, nem a csodára kell várni, mert nem jön.

Nem biztos, hogy a hatásfok az, ami drágává teszi a benzinüzemű generátort!
Olcsóbb benzinnel nem lenne az annyira lehetetlen. Nem a hatásfok a probléma, hanem a benzin adótartalma. Ha egy motor hatásfoka 142 százalék lenne, akkor is lehetne gazdaságtalan a működtetése ha a hozzávaló üzemanyag megfizethetetlen.
Ha ingyen termel áramot a szél, de adót kell utána fizetni, kevésbé vígasztal engem az, hogy „ingyen van”.
Természetesen a hatásfok sem mindegy! De nem biztos hogy az egyetlen vizsgálandó tényező.

az aksi szerintem is felejtős (rövid élettartam, drága, rossz hatásfok, stb.), a szélkerék és a napelemekkel együtt. Persze, bohóckodni mindennel lehet. Azt, az ötletet hogy betegyünk pluszba egy invertert generátor és a fogyasztók közé: inkább nem kommentálnám. Az persze igaz, hogy a fogyasztókat illik megvédeni valamivel a túlfeszültség ellen, de erre kaphatóak készen eszközök.

Igazándiból, azt kéne megvizsgálni, hogy semmiképpen se lehet-e a hálózatot odavinni? Akár egy közeli fogyasztótól saját vezetéken. (nem vitatva azt, hogy ez az áramszolgáltató szerint helytelen dolog-e)
Ugyanis ennél egyszerűbb, biztosabb, olcsóbb, kényelmesebb megoldás nincs.

Az "egyéb" mióta két "b"???

hát, nem éppen azért kell összekötni a nullát (pontosabban a hálózatot) a földdel, hogy a zavart szűrjük, hanem azért,

1. hogy ne lebegjen az egész hálózat akármilyen potenciálon;
2. és a nulla azért nulla, mert (a földhöz képest) nulla potenciálon van (kéretik nem jönni a háromfázisú hálózat bővebb nullafogalmával, mivel az esetben egyfázisú van);
3. véleményem szerint (bár még generátorral nem foglalkoztam), az egyik láb eleve a teshez van kötve (amit (a testet) földelni illik/kell), úgyhogy nem kéne csak úgy egyik kivezetést sem földelni. A fázist azért ne, hogy ne csináljon zárlatot, a nullát azért ne, mert a testet kell földelni. Amennyiben a generátor biztosan nem ilyen kialakítású, és erről leírást és mérés alapján meggyőzödtünk, csak utána kéne bármelyik kivezetését földelni!

Azért 10 évet egy gépkocsi akksi se bír ki, amit pedig sose merítenek 60% környékére se (hiszem a járó motor folyton tölti, ha egy picit merül)
Nézd meg, hogy szünetmentetsekben sem bírnak 10 évet (mondjuk 5-öt lehet, szerencsés esetben)


Itt felmerül a kérdés, hogy elég gazdaságos-e a napelem az aggregát mellé.
Tehát a spórol-e annyi benzint, mint az ára (vagy inkább többet)?
Azt tudom, hogy a napelem hatásfoka akkor a legjobb, ha éppen merőlegesen süt bele a nap, és minél kisebb szögben éri a napsütés, annál jobban romlik a leadott teljesítménye, elég drasztikusan.
És egy idő múlva elhasználódik, elfárad.


A belsőégésű motorok hatásfoka elméletileg sem lehet túl jó, olyan 35-40% között valahol.
A mai, korszerűá, elektronikus vezérlésű motorok ezt már megközelítik elég jól.
A kis motorok hatásfoka azért rosszabb, mert nincs rajtuk elektronikus vezérlés, és a működésük messzebb van az optimálistól.
Ráadásul a hatásfok függ a fordulatszámtól és a terheléstől is: ezért is érdemes az aggregátor mellé akksicsomagot tenni: nem kell folyamatosan járatni, csak amikor az akksik lemerültek egy adott szint alá. Ilyenkor a motor terhelése az akkutöltés miatt már elég nagy ahhoz, hogy érdemes legyen beindítani. Ha csak egy 60-as villanykörte világít róla, vagy csak egy tévé működik róla, akkor rosszabb a hatásfoka, mintha 1 kW-ot kell leadnia (több benzint fogyaszt el 1 W munka megtermeléséhez)

Ezek a pici motorok keveset fogyasztanak.
Gondolom a tanyán nem kell folyamatosan kW-nyi áramot fogyasztani: lesz egy tévé, világítás, meg egy laptop esetleg, aztán csókolom.
(Fűtés + bojler bizonyára fa/szén tüzeléssel működik)
Tv: 200W, világítás: 100W, az összesen 300W. Ha folyamatosan ennyi a fogyasztás, akkor egy 5kW-os motort be kell kapcsolni kb. 16 óránként 1 órára.
Drágább, mint az elektromos művek, da ha nincs más megoldás, akkor ez van.


??? Ezt nem értem?
Miért menne tönkre, ha nem tárolok mellette 2000 liter benzint???
(Úgy érzem, hogy valamit félreértek ...)
Egy fűnyírógép se megy tönkre, ha nincs mellette benzin ...


Ha egy ilyen kis aggregátor fogyasztása gondot fog okozni a drága benzinár miatt, akkor az autóinkat kidobhatjuk az ócskavas telepre ...

A hálózatra való felkapcsolással azért vigyázni kell, a két (szolgáltató - saját) összekapcsolása nem jöhet létre! Ennek nagyon komoly biztonsági (és egyébb) előírásai vannak.
Egyébbként Magyarországon is létezik sok helyen betáplálás a szolgáltató hálózatába. Több helyen láttam az alföldön is szélkereket, kb. harminc méter magasan. Vannak hőközpontok is, ahol a melegvizet egy gázmotor állítja elő, ami "mellesleg" áramot fejleszt.

Köszönöm szépen mindenkinek a segítségét.
Volt, akiktől konkrét segítséget kaptam a hálózat kiépítését illetően. Különös tekintettel a földelés kialakítására. Olyan válaszok is voltak, amin tényleg el kell gondolkodnom, mert csak a benzinre alapozni egyszerűen lehetetlen.
Még egyszer, köszi mindenkinek!

Ha értelmes módon gazdálkodik az ember az akkukkal, akkor kibír 10 évet is. Részemről úgy csinálnám meg, hogy 60%-os töltöttségig meríteném csak le, igaz ez jóval nagyobb akkus kapacitást kíván. Teljesen békésen elfér az agregát + a napelem, jobb napsütéses időben kiváltja az agregát benzinigényének 1 részét, ha nincs elég kraft a napból lehet benzint pocsékolni...
Van egy olyan tippem, hogy az 1-2kW nagyságrendű gépek(benzinesek) csapnivaló hatásfokkal rendelkeznek...
Benzines áramfejlesztőkkel egy bajom van csak, hogy ha nincs mellé állítva 1-2m3 benya, hosszabb távon(3-4év) használhatatlan lesz. Ne lepődjetek meg, ha jövőre nem 40 dolcsi/hordó lesz az olaj, komoly zűrök lesznek a közeljövőben

A generátort ha újonnan kiépített hálózatra kötöd 2 lehetőséged van.

Megkeresed a nullát és vagy a generátornál vagy a főelosztóban szétválasztod 2 vezetőre. Így lesz egy nulla, egy védővezető, és egy fázis. Felszereled a FI -t és a kismegszakítókat kiépíted a hálózatot és kapsz egy olyan földfüggetlen hálózatot, ahol a FI relé a védővezető segítségével lekapcsolja a hálózatodat ha szivárgó áramot érzékel, de ez még nem okozna halálos áramütést, hiszen nincs földelve.

A másik lehetőség, hogy ugyanígy építed ki de a szétválasztási pontot földeled. Kiépíted az EPH-t. Ez esetben lemásolod az áramszolgáltató hálózatát és minden igaz lesz rá ami ott is.

Az én véleményem szerint érdemes egy szinuszos kimenetű stabilizált feszültségű invertert rakni a generátor kimenetére, mert van esélye, hogy jelentős terhelésváltozások hatására ( kikapcsolod a főzőlapot ) túlpörög a generátor és a túlfeszültségnek nem minden fog örülni. Ezt az invertert bontott 1000~2200VA-es pl. APC Smart UPS- ből könnyen ki lehet alakítani.

-szerintem!-

Van a generátoron kitüntetett nulla vezető? Ha nincs, akkor bármelyik szálat összekötheted a földeléssel, ha van, akkor azt.
A földelés kialakítását leírtam, az rendben?
A nullát azért érdemes összekötni a földdel, mert zavarcsökkentő hatású.
Fontos, hogy az összekötést csak egy helyen lehet megtenni, a kapcsolószekrényben a Fí relé előtt!

320W, amikor hétágra süt a nap, és merőlegesen a napelemekre. Télen pedig átlag 50 W, vagy annyi sem. Ha valaki egész évben ott akar lakni, akkor ez semmire sem elég. És rendszeresen cserélgetni kell a tönkrement aksikat.

Mind a nap, mind a szél csak kiegészítő energiaforrásként használható gazdaságosan. (Legalábbis Magyarországon.)

Különben van erre kész megoldás. Újzélandon ahol gyakoriak az Isten háta mögötti területek, kifejlesztettek egy teljesen automatikus, beépített-tűzhely méretű, Stirling-motoros generátort, ami nagyon halkan és igen jó hatásfokkal áramot és melegvizet termel. WHISPERGEN a neve és gázzal vagy üzemanyaggal működik, van hajóra, házba, lakóautóba vagy terepre szánt, dobozolt változata is. Ügyesek, hogy mindezt egy 48*56*84cm-es méretű gépbe bepaszírozták!



WHISPERGEN (magyarul: suttogó generátor) bővebben itt: http://www.whispertech.co.nz/main/PRODUCTS/

on-grid ~Homes ~ Specs / Info
Model: MkV AC Gas fired
Engine: 4 cylinder double-acting Stirling cycle
Outputs: Electrical: Up to 1000W @ 230VAC, Thermal: heat output from 7.5-12kW
Fuel: 2nd family natural gas 2H, 2L, 2E
Power Connection: Grid-connected 4 pole induction generator, IEC plug and socket connections
Dimensions: 480mm (19”) x 560mm (22”) x 840mm (33”) (w x d x h)
Dry Weight: 137 kg (280lb)
Connections: Standard plumbing connections

Köszi a tippet.
Elgondolkodtam a dolgon. Igaz, hogy a Nap mindig kisüt. Az is igaz, hogy ilyen formában nem ingyen teszi.
Közel négyszáz a napelem. Ennyi pénzért a mai áron is nagyon sok benzint adnak.
A szél meg fújdogál, ha kedve van. Hanem, hát ott a négyszázezer a benzinre.

Ha jövőben alternatív forrást akarsz használni, akkor nem ajánlom annyira a szélturbinát. Sok csalódás van a szélturbinával, mert forogni forog, de nem termel semmit. Min 12-18m-re kell raknod, mert itt kezd használható szél fújni,stb... Szóval nem annyira szép a leányzó fekvése.
Ellenben a napelemes akkus rendszert nyugodtan használhatod, mert lényegesen megbízhatóbb (hiszen minden nap felkel a nap )

Kiszámoltad a gép költségét és az üzemanyag költségét napelemes rendszerrel összevetve?

http://bolthely.hu/energiacentrum/id/00045_KIT_320Wp_napelem

320W-os rendszer egy alap tanyának elvileg elég lenne, beépítés után nem sok üzemeletetési költséged lesz, nap nem szokott árat emelni

Igen az áramfejlesztő az gyári.
A túlfesz. figyelőt okvetlen megveszem. Köszi a tippet.

Igen. 50 Hz és 230V AC.
A kapcsolószekrény éppen az, ami a gondomat okozza.
E generátortól jövő egyik vezetéket földeljem és vigyem el külön a földet a konnektorokba?
Alapvető villamos ismereteim vannak. A „kettőhússzal” eddig valamiért nem foglalkoztam.
A földelés kérdése kavart be nekem.

Azt hittem, hogy az áramfejlesztőt is te csináltad. Mindenesetre, ha később szélkerék vagy kollektor is lesz az inverteres elrendezés kell, de addig is a Watt szerint leírt hálózat valószínűleg jó. De érzékenyebb cuccot (pl.TV) csak akkor kapcsolj be, ha néhány fogyasztó pl. izzó már terheli a hálózatot.

A Watt szerint leírtakhoz még annyit, hogy filléres dolog, ezért egy túlfesz.figyelő biztonsági relét is betennék. Ez sok dolgot megmenthet, de sajnos nem elterjedt. Olyan vill.nagykerben ahol akad esetleg Siemens vagy Schneider katalógus biztos tudnak rendelni.

nagyferkó
Milyen áramfejlesztőről van szó? (freki 50Hz? 230VAC?)
Ha igen, akkor kialakíthatsz egy kapcsolószekrényt, hasonlóan, mint a villanyóráknál van, azaz kell bele minimum egy kismegszakító és esetleg egy ÉV relé. Kell egy földelő karó, minél hosszabb, pl. 4..6m, leverve a földbe.
Ha ez megvan akkor mindent úgy kell bekötni, mint más normális esetben.
Földelés az ÉV relére, majd tovább a konektorokba, fázis az ÉV relére majd a kismegszakítóra, utána a konektrorokba. Nulla egyenesen a konektorokba.
A lámpáknál a nulla megy egyenesen az izzókhoz, a fázis pedig a kapcsolókhoz.
Használj berman, vagy gége csöveket, mert a vezetékeket nem szabad a falba vakolni csupaszon! 1,5..2mm2-es merev réz kábeleket használj és forrasztással kösd őket a dobozokban(kérj tanácsot a boltban 16A-hez!)
Vedd figyelembe, hogy nem a generátrorhoz kell méretezni a hálózatot! A kismegszakítót viszont igen! Az ÉV lehet 16A-es, és 30mA-es védelmű.
Az ÉV relé működését le kell tesztelni, ha működik, akkor biztonságos a rendszer(azaz jó lett a földelés is és a bekötés is az ÉV reléig)
Azt remélem tudod, hogy a konnektoroknál, ÉV relénél, kismegszakítónál, kapcsolóknál, lámpáknál melyik bekötési pont mire szolgál, mert ha nem, akkor hívj szakembert!

Ez egy gyári Honda áramfejlesztő.
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy ez a része biztosan megfelelő lehet. Egy kapcsoló van rajta és azzal lehet a rajta lévő konnektorba kapcsolni az áramot. Amikor már jár a motor.
Ezt szeretném összehozni egy elektromos hálózattal. Kismegszakítók, fí relé meg minden ami kellhet. A gondom az, hogy nem tudom hogyan épül fel egy ilyen hálózat. Mikor és hol földeljek, meg ilyesmi.

Áramfejlesztőt direktben hálózatra kötni nem szokás. Ennek két fő oka van: 1. induláskor és leálláskor nem stabil a freki és a feszültség, 2. az áramfejlesztőnek egy adott fordulatszám környékén a legjobb a hatásfoka, ezért ha jár, ott érdemes működtetni.

A szokásos kapcsolási lánc, elnagyolva:

Ármfejlesztő >>> tároló (akkuk) >>> inverter >>> hálózat

Az inverter készít váltóáramot az akkuk egyenáramából, van olyan ami képes akár külső hálózathoz is szinkronizálni (tehát ugyanakkor jön a színusz görbe ahogy a elektromos műveké. Ez feltétlenül szükséges, ha onnan is jön betáp, de most olévasom, hogy itt ilyesmi nem kell, tehát jó az egyszerű inverter).

Átolvastam a beírásomat és rá kellet jönnöm, hogy nagyon bután tettem fel a kérdést.
Arról lenne szó, hogy egyáltalán semmilyen hálózat nincsen a tanyában. Az előző tulaj petróval világíthatott.
A tavasszal akarom majd birtokba venni igazán. Arra gondoltam, hogy egy „igazihoz” hasonló hálózatot fogok kiépíteni. A különbség az lenne, hogy az „áram” nem az áramszolgáltatótól jönne (mert messzire a vezeték) hanem egy saját áramfejlesztő termelné. Későbbiekben esetleg egy ma divatos szélerőmű is szóba jöhetne.
Egy ilyen rendszer „kitalálásához” kérném én a segítséget.

A villanyszerelés is egy önálló szakma, nem igazán lehet 1..2 mondatban leírni. Szóval konkrétabb kérdést (kérdéseket) kellene feltenned.
Ha normálisan meg van csinálva a villanyszerelés a házban (földelés, év relé stb...) akkor az áramfejlesztőt is minden további nélkül rá lehet kapcsolni.