Cimopata semmi baj, már elfelejtettem

Valóban erre nem gondoltam.

A 100%-ot csak elméleti maximumnak értettem, után a vövetkező hsz-ben írtam a gyakorlati maximumot.
Bocsi ha megkevertelek.

Cimopata mondta: A 13-as lábat a földre kellene kötni, hogy 100% kitöltésig mennyen a TL494. <= Te mondtad,nem én!!!

Most meg az ellenezőjét állítod? 95% az nem 100%!!!

Spafi!

Mondtam hogy az áramkorlátot átalakítom

Megjöttek a ferritek köszi

Akkor gondolom a TL komparátorát nem kell még + 1-1 ellenállással megtoldani.

Suncorgo!

Mit vársz ettől az áramfigyeléstől? Zárlatvédelmet? Talán arra jó (bár iszonyú lassú). De áramgenerátornak semmiképp!

A 13-as láb tökmindegy hogy hol van, ha a kimeneti tranyók párhuzamosan vannak kötve, hiszen összeadódnak az impulzusszélességek, szóval ez jó így!

Végtelen DC erősítése semminek sincs, de még ha lenne, az sem lenne baj!

Ezt nem értem!

Az IR-ben van védelem ami 8,5V-tápfesznél lekapcsol. Kizárt hogy felforrjon a cucc.
A TL meg amúgy sem tud elmenni 100%-ig hanem csak kb 95%-ig.

Csocsi

Nekem a 100% PWM nem jó mert akkor a High oldali fet ami a pozitívat kapcsolja állandóan bekapcsolva marad és Cb kondenzátorom meg kimerül. Ilyenkor kapnék a gate-source lábak közé 3,5Vot amitől a fet nem nyit ki teljesen amitől meg nagyon melegszik. Én például a max PWM kitöltés érdekében GNDhez képest -0,12Vot adnék az ic DT(13) lábára és Spafi tanácsára a bemenő táp duplájára húznám a Cb kondi pozitívját pár száz kilón kersztül.

A 16 láb szűrését megnézem de, szerintem azt az 1K-t kiveszem onnan és akkor az ic 100uF puffere gondoskodik annak a szűréséről is.
Beteszem az ellenállásokat is.

Ki/be kapcsolható analog szabályzót szeretnék a kimenetre hogy ne essenek pofára az ilyen kis áramfelvételű ic-s digitális panelek a kapcsitám zavarától. No meg egy labortápak az a 2x1000uF se elegáns a kimeneten mert, pl ha rövidzárat kap akkor az áramkorlát igaz hogy beszabályoz és áramgenerátor üzemben leszünk de a kimeneti 2000uF-ból a töltéseket semmi nem akadályozza meg hogy a céláramkörben hibát okozzon kisülés eseté, vagy=> a söntöt átkötöm a kimeneti GNDvel sorba hogy ott mérje az áramot. Ha sok áramot mér(nagy feszt a söntön) akkor a Low side fet kapcsol be és süti ki a töltést a kondikban.

Hali!

A 13-as lábat a földre kellene kötni, hogy 100% kitöltésig mennyen a TL494.
A 16-os lábat nem ártana kicsit szűrni, mert az áram nem lesz tökéletesen sima DC.
A 3-as lábon levő két kondival szerintem kellene párhuzamosan tenni ellenállást, hogy DC-n ne legyen végtelen az erősítése a hibajel erősítőnek, mert így csak komparálgatni fog, azaz ki bekapcsolgat a félhíd.

A kimeneted közvetlenül lesz felhasználva labortáp célra vagy lesz még egy disszipatív szabályzó rész?

Itt az ígért kapcsolás

A H-hidas SMPS-t felfüggesztettem alkatrész hiány miatt.

Hogy ne unatkozzak mivel is töltsem el az időt...

Folytattam ezt a project-et. A vezérlést lecseréltem a népszerű TL494-es icre. Ennek a kapcsolásnak a további fejlesztése befejeződött, mivel komolyabb nagy áramű (max10A) terheléstesztnek kell alávetnem amit a próbapanelem gyenge "lemezkéi" nem bírnának el. Szóval paneltervezés hozzá Az SCH-t nemsokára felteszem, a kapcsolás még csak fizikailag létezik, nemsokára digitálisan is

Üdv.: Suncorgo

Skori bocs tényleg nem a drain-en hanem a source-t akartam írni. Csak kutyultam az 540-est a 9540-essel mert azzal is próbálkoztam.

Ez a kiinduló pontom:

Az önrezgőt is lehet úgy méretezni, hogy a kapcsolófreki ne essen hallható tartományba.

Többféle szempont alapján lehet méretezni, nincs kizárólagos jó megoldás. Lehet a fesz/áram hullámosság, és a kb. kapcsolófreki alapján, de lehet hatásfokra optimalizálni, vagy pl. a lehető legkisebb fizikai méretre amivel még jól működik. Az ilyen step-down tápokban az a jó hogy elég széles az az induktivitás-tartomány amivel használhatóra el lehet készíteni.

A felső fet drainjén a bemenő feszt kell látnod, hiszen oda van bekötve. Amúgy nem tudom, hogy csak én érzem-e úgy, vagy valóban teljesen értelmetlen a hozzászólásod első része.

Szerintem akor igazán szimmetrikus a táp, ha két teljesen egyforma tápot kapcsolok sorosan. Teljesen felesleges, sőt általában rosszabb megoldás is, PNP-NPN komplemeter párokkal "tükörszimmetrikus" táp-kapcsolásokat építeni, pl. mert az N és P csatornás eszközök jellemzői eléggé eltérőek - és igy sosem lesz teljesen egyforma a két oldal (nem csak a feszültségre és áramra gondolok, hanem pl. a táp reakciójára (és reakcóidejére) terhelésváltozáskor, és egyéb trenziens viselkedésére. A tükörszimetrikus megoldást csak speciális esetekben érdemes használni (pl. középmegcsapolásos a trafó, és a segédtápot így állítjuk elő), egyéb esetben (pl. labortáp) csak a kapcsolási rajzon mujtat jobban.

Skori igaz nem tévedek mikor azt mondom hogy a kimeneti induktivitást úgy kell méretezni hogy minimális terhelésnél (pl 100mA) a szkópon a felső kapcsolófet drain-jén és a föld között mérve a bemeneti feszültség amplitudódját lássam minimális kitöltéssel? Elvileg ilyenkor nyit ki a fet fullra és ekkor a legkisebb rajta a veszteség?

Megvároma a jövő hetet addig szünet, lazulás akkor kapom meg a 2111-et és az irf3710-et. Nekem az önrezgős megoldás igaz első ötletre bejött de, én azt szeretném hogy a kapcsoló freki stabil legyen (nem hallható >=25Khz). Eredetileg egy +/- szimetrikus ref-50V 0-10A tápot szeretnék összehozni.

Egy szimetrikus táp meg sztem akkor az igazi ha a pozitív szabályzó pozitívba szabályoz és korlátoz áramot, a negatív a negatívba.

Nekem speciel az önrezgő megoldás szimpatikusabb.
Nézegesd meg néhány pwm erősítő kapcsolási rajzát, és abból próbálj ötletet meríteni.
Tulajdonképpen neked is egy pwm erősítő kell, ami történetesen DC-t ad a kimenetén, de ugyanakkor nem tulságosan számít a torzítása (tehát nem kell olyan precizen beállítani a holtidőt), de pl. nem árt ha jó a tranziens viselkedése, ha kicsi a kimenő impedanciája, ha képes áramkorlátozásra is, ha szélsősőges terhelő impedanciák meleltt is stabil marad stb...
Az LM25xx-t inkább fix feszültsgű tápnak használnám, mint ahogy RosCo is.

Most nem tudom... Jobb lenne e cél ic-vel én az LM2574HV-ADJ-re gondoltam annak 0,5A a kimenete de nekem úgy is csak a kapcsoló jel kell ami az ir-t vezérli. Vagy jobb lenne ősszerakni OPA-kból, passzív elemekből?

Igen én is erre gondoltam hogy ezeknek kell közös föld. Kicsit csak utánna olvasgatok a huzalozásnak mert így próbapanelen nem az igazi meg tanulmányozok egy pár paneltervet. Egyértelműnek gondoltam hogy szinte az összes alkatrész ami a szabályozásról és a vezérlésről tehet, és a kimeneti fesz méréséről annak közös föld kell. Azóta nagyon sokat fejlődött a kapcsolási rajz. Igaz áramkorlát még nincs benne, viszont felmerült egy probléma ami után még olvasgatok/keresgélek ez: a hibaerősítő kompenzálása. Olyan mértékben felgerjead az áramköröm hogy a kimeneti folytóból szabályosan "fehér zaj" hallatszik. Arra is gondoltam hogy a tápfeszt meg kellene emelni olyan +75VDC-re,és akkor nem kellene 100% PWM se, vajon egy darab 540 elviszi még azt a 10A-t (elvileg 4,4W-ot kellene disszipilálnia) ? Ha nem akkor gondolom kettő-kettő kell majd belőle de akkor meg kérdés hogy a ir2111 meg tudja e hajtani őket olyan jól mint ha egy-egy lenne rákötve

ui: Rosco-nak vajon nem melegszik az alsó fet-e?
Nézted az LM2576 adatlapját? Fix frekivel szabályoz tehát ezek szerint nem csökken a freki sehová se hanem marad az az 52Khz. Ezzel a kapcsolással semmi bajom mert én is ilyesmin gondolkodtam csak nem ismertem pont ezt a rajzot de köszi hogy mutattad

A GND problémára ill. a vezetékezésre visszatérve: bemenő és kimenő feszültség GND-je, az ezeket hidegítő kondik negatív oldala, a visszacsatolásban levő osztó alja, és a feszt figyelő opamp referenciájának (neg pontjának) is egyetlen közös pontba kellene csatlakoznia. Ha ez nem oldható meg akkor az osztók alját (szabályzó és a visszacsatoló) "el kell vinni" abba a pontba ami a kimeneti GND pont lesz, tehát nem mindegy, hogy ezek milyen utvonalon lesznek GNDre kapcsolva. De ez csak egy példa - sok mindenre kell figyelni, érdemes kicsit utánaolvasni.....

Sok mailt kapok, olyan barkácsolt hálózati kapcstápokról, ami a hibás nyák-vonalvezetés miatt döglik meg állandóan - mert aki csinálta egyszerüen a rajznak megfelelően összekötötte az azonos pontokat, de a sorrendre, a kapcsolóüzemű szempotokra már egyáltalán nem figyelt. Ez kicsi teljesítmények esetéln sokszor nem is okoz problémát, de ahogy kezd számottevő lenni a szórt induktivitásokban tárolódó energia, a különböző feszültségesések, potenciálkülönbségek - úgy jönnek elő az ilyen problémák is... Egy sima IR2110 meghajtó IC, és a hozzátartozó FETek összekötését is el lehet rontani annyira, hogy felszálljon a mérőfüst, amikor már komolyabban dolgozna a táp. Ilyenkor lehet új nyákot tervezni, vagy pl. átvágni a fóliát pár helyen és foltozgatni esetleg a deszkamodellen forrasztgatni egy kicsit.

Kicsit összefirkáltam a rajzodat, hogy értsd mire gondolok.

Nem világos, hogy milyen GND problémára gondolsz. Nyilván egy tápegységnél (pláne ha ráadásul kapcsolóüzemű) nagyon nem mindegy, hogy milyen a huzalozás. Pl. azon a ponton lesz a legstabilabb a feszültség ahol azt a visszacsatolás figyeli. Ez a kapcsolási rajz alapján nem mindig egyértelmű, a weblapomon pl. van olyen rajz ahol igyekeztem erre figyelni, de van ahol nem - viszont ha a nyáktervet megnézed észrevehetsz pár dologt... De erről akár könyvet is lehetne írni, mármint a megfelelő huzalozásról vezetékekkel, vagy akár nyákon, erősítőben, tápegységben, műszerekben stb... a lényeg, hogy minden fóliasávnak, vezető szakasznak van pl. ellenállása, induktivitása, kapacitása - amik hatással lehetnek az áramkörre - és amire sok esetben figyelni is kell.
Magyarul: nem feltétlenül kísérletezéssel kellene a kimeneti GND pontot meghatározni, hanem eleve megfelelően kialakítani az elrendezést.
Rosco weblapján láthasz ilyen félhídmeghajtóval készült tápot:

Ha poti lenne a visszacsatolásban akkor szabályozható lenne - bár ahoz még kellene pár dolog (pl. áramkorlát is) de ötletet meríteni nagyon jó, és a megdott kapcsolás a gyakorlatban is működik.
Az IR2110 nem tudom hogyan reagál, ha nem elég meredek a bemenetén a vezérlőjel fel/lefutása, de mint írtam az egyszerüség kedvéért inkább a félhíd meghajtót használnám fel ilyen tápban.
A felsőoldali bootstrap tápot sokféleképpen meg lehet oldani, szerintem elég ha az eredeti diódás megoldásra csak rásegítesz egy kicsit a duplázott feszről, nem muszáj a teljes áramfelvételt abból biztosítani, úgyis csak akkor kritikus a helyzet ha a felső fet szinte folyamatosan nyitna, viszont pont olyankor a legkisebb a freki és a felsó oldali meghajtás áramfelvétele is akkor a legkisebb.

Skori mikor a tápodat fejlesztetted nálad nem jelentkeztek ilyen GND problémák? Feljebbi hozzászólásaimban írok róla Pontosabban 6 hsz-el feljebb.

Visszakötöttem az áramkörbe a 2 triggert a dead time résznél, így nem áll le a kapcsolás mert 4szöggel vezérli az IR bemenetét a 40106. Elvileg ezek nélkül is jó lenne ahogy Spafi tanácsolta.

Spafi pontosabban akk csináljak feszültség duplázót a fő tápra akkor lesz 100Vdc-m aminek a -át kössem össze a táp GNDjével az lesz a közös? A +100V meg pontosabban hány száz kilós ellenállattal mennyen a VB-re? KB hány mA kell oda?

Üdv Skori

Nem mondtál hülyeséget! Én is gondoltam már rá csak nem tudtam az IR pontos típusát. Thx az infót. Most ütköztem egy olyan akadályba hogy megy az áramkör, 12V akkusfúró motor a kimeneten. Feszt emelem 5V-ra elkezdem terhelni a motort és az áram olyan 1A körül jár és elmegy a kimenetről a fesz. Végig méregetve az LF kimenetén 13,3V, a 40106 4. lábán is 14,3V van ami szépen el is jut az IR Hin lábára. Viszont az ir HO kimenetén semmi. Nem kapcsolja a fetet. Van a megahajtóba valami védelem? Ujraindítani csak úgy tudom ha Hin lábát testre húzom és felengedem akk egyből beindul.

A fetek szép 4szög kapcsoló jelet kapnak mégis olyan 1A körül elkezd melegedni mind2-ő. Lehet ez a nem jól beállított dead time-tól is? én is ki akarnék húzni belőle vagy 10A-t. Esetleg több párhuzamosan?

Csak egy kérdés: nem lenne érdemes kicsit leegyszerüsíteni az áramkört, pl. IR2111 félhíd meghajtóval? Ez megoldhatná a holtidőt is (nem kellenek további kapuk), és ez csak egy 8 lábú tok, ami kis helyen elfér.

csökkentettem a kimeneti induktivitás értékét 100uH-ről 56uH-re mert megőrített a 15Khz így mostmár 2,71V a kimenő és 20Khz üresen a kapcsolófreki.

Nagyon el kell találni a kimeneti GND-t. Nálam az alsó fet source lábán a legjobb! 0-2A terhelésváltozás hatására a kimeneti feszültség alig változik 1-2 ezred voltot!

Most már lassan jöhet bele az áramkorlát

a kimenetre hangszórót téve semmi sem hallatszik még 2,7V-nál is! hisz 20Khz a kapcsoló freki. A kimeneti zajt még nem mértem de szerintem egy plusz LC körrel az is minimálisra csökkenthető

Kapcsolási rajz V2.2:

üresjárat:
Ube:50,3V
Kapcsolófreki: 15,5Khz
Kimeneti feszültség 2,67V

Terhelés 12V akksis fúró motor teljesen lefogva:
Ube:48,2V
Kimeneti fesz: 2,67-2,68V
Kapcsolófreki: 39Khz
Áram : KB 0,5A

Melegedés: langyosodás!

szkópon nézve szép 4szög jelet kapnak a fetek.Nem tudom a fetek belső diódája hány amperes. Érdemes még mellé tenni 1-1 MUR880E 8A gyorsdiódát? (ez van itthon ) Melegedhet emiatt a fet?

Mégis milyen értékekre gondoltál mikor mondtad hogy a kondit kisebbre az ellenállatot nagyobbra, a dead time-nál?

Most 200pF van és 10Kohm 2 inverter kikötve és a diódák megfordítva az ir bemenetei is felcseréltem és nyugalmi áram picit növekedett. Esetleg nagyobb ellenállás?

teszt 1:

üresjárat. kimeneten 10,00V beállítva, kapcsolófrekvencia:17,8Khz

terhelés 4ohm-os hangszóróval: Áram növekszik 1A körülre feszültség 9,98V kapcsolófrekvencia nő 30Khz-re

Nem mindegy hogy a terhelés honnan kapja a GND-t. Ennek is van egy titka? Elvileg az összes GND össze van kötve egyértelműen és különbözőek e kimeneti feszültség esések:

feszültségesés a kimeneten, a terhelés GND-je a:

a bemeneti pufferen : 9,88V
a bemenet GND-jén: 9,96V
a kimenet pufferén: 9,84V
a fetmeghajtó GND-jén: 10.06V még növeked
az alsó fet Source lábáról véve: 10,01V

Honnan a legjobb venni a kimeneti GND-t?
Milyen alaktrészeket kell ugyan oda kötni? Mármint ugyan arra a pontra ahol mindegyik GND-t kap.

Sajnos nem tudom pontosan belőni a dead time résznél a pontos értékeket 2 csatis szkóp hiányában. Így csak a nyugalmi áram mérése maradt nekem. Valahol láttam egy áramkört ami egy csatis szkópból 2 csatisat varázsol csak nem lelem, pedig most égető szükségem lenne rá Ha valakinek van ilyen kapcsolása ne szégyelje!!! Ide vele

Kisebb kondi, nagyobb ellenállás kellenne, és elég csak a bemenetre inverter, a kimenetre már felesleges.

Összedobtam gyorsan egy holt idő beállító áramkört így elég lesz egy OPA

Hát ez nem egy megszokott megoldás. Akár jó is lehet, de ezt fejben pontosan analizálni nem tudom, ennél többre (részletes szimulációra) pedig nincs időm.

Elfelejtettem írni hogy a legelső kapcsolás is hibátlanul működött de nem lehetett kiszabályozni csak 36Vig hiába kapott 50V bemenőt. Mint kiderült és itt olvastam a kapcsoló üzemű tápok topikban az MC nem tud felmenni 100% PWM-re. De ezt méréssel szkóppal hamarabb észrevettem

A mostani kapcsolás egy hibajel erősítővel (ameik a Hin-re van kötve) és a meghajtórész/kapcsolórész alsó oldalának elhagyásával kifogástalanul működik.

Ezzel az ötlettel elvileg megnövekszik a kapcsoló frekvencia kis terheléseknél mert most már amikor nincs terhelés az áramkör kimenetén akkor az LC alkatrészektől függ az áramkör alsó kapcsoló frekvenciája. Minél kisebb puffer/induktivitású szűrő van a kimeneten annál magasabb a kapcsoló freki. Viszont nnem szabad nagyon lemenni az értékekkel mert akkor meg nem marad ideje kinyitni teljesen a fetnek/feteknek és akkor jön a melegedés. Ugyanott lennék vele mint egy sima lineáris táppal majdnem.

Az ir bemenete triggerezett elvileg. Akkor meg lehet hajtani egyből a műveleti erőlködő kimenetéről.

Meg!

Hogy lehetne holt időt beállítani az ir2110-en? A mezei 1n4148-as+ellenállat+kondi megteszi?
Készül a rajz is

A Cb kondit lehet tölteni egy magasabb tápfeszről is, pl. a bemenő tápfesz kétszeresét is előállítod plusz két kondival és két diódával, és innen egy párszáz kohmos ellenállással mész a VB-re, és akkor maradhat kinyitva a FET bármeddig. (Ez csak fixen bekapcsolt állapothoz ad elegendő áramot, a kapcsolgatáshoz továbbra is kell a diódás alsó oldali töltés!)



Nem tudom, hogy milyen kapcsolásra gondolhatsz. Csak gate-meghajtónak használva nem sokat számít a hiszterézise, mert úgyis négyszögjellel kell vezérelni, időzítő kondi nélkül.

Szóval hogyan lehetne egy N-fet-nek úgy megcsinálni a meghajtóját hogy azt 100% PWMel is lehessen hajtani?

Igaz Már este nem volt energiám berajzolni a kapcsit meg az Altiumban se találtam 2110 alkatrészt. Pótolom délután ha hazaértem! Ezek szerint a Hin bemenetre nem lehet 100% PWM-et adni? vagyis hosszabb időre H szintet adni mert a Cb kisül és oda a fet nyitás? Akkor csak ki kell kapcsolni és újra be nah erre voltam kíváncsi. Így a tápot nem lehet 100% kivezérelni, ezért gondoltam IRF9540-re és 555 kombóra mondjuk akkor kell egy -15V segédtáp de ez szerintem még nem akkora akadály. Mondjuk az 555-ös trigger kapcsolással meg az a bajom hogy nagy a hiszterézis ahol még nem csinál semmit a timer (KB 6-12V?) és ez nagyon belassítja a kapcsolási frekit.

Cb a felső oldali segédtáp pufferkondija. Újra meg újra fel kell tölteni, másként nem tud működni. Feltöltés a FET kikapcsolt állapotában történhet meg.



Ilyet fehér ember nem ír le! Cb-nek két vége van. Ha azt írod, hogy Cb-n mekkora a feszültség, akkor az csak azt jelentheti, hogy a két láb között van ennyi! Ha GND-hez képest mérsz, akkor csak az egyik pontját mérheted kondinak, például a pozitívat, de akkor azt le kell írnod! Tehát akkor nem a kondin ekkora a feszültség, hanem a kondi pozitív oldalán!

Ha egy kapcsolásról írsz adatokat, akkor linkeld be a rajzát!

visszaindítani csak úgy tudom ha a Hin-t leszedem az opa kimenetéről és vissza. Akkor megint megjelenik a stabilizált 2,5V ref a kimeneten és kezdődik előről minden.

mérem a Cb kondin a feszt (ez már ir2101-el ugyan ezt csinálja) akk a Hinre adok Vcc-t abban a pillanatban a Cb kondin 33V lesz ami elkezd csökkenni egészen 14.4V-ig és akk már a fet nem kap elég feszt a gate-jére és lezár... vagyis csak félig! Hogy egészen pontos legyek 3.1V ra csöken a source és a gate között a fesz. Ha nagyobb Cb kondit teszek mármint uF-ban akkor tovább bírja mert kevesenbb idő alatt sül ki. Esküszöm nem tudom... PLS help

teljes visszacsatolással a Cb kondenzátoron 17.1V van jelen GNDhez mérve. Osztom GNDhez a visszacsaolást

A fet drainjén GNDhez képest 20V van és a 12V stabot is 15Vosra cseréltem. Ilyenkor a referencia fesz van jelen a kimeneti szűrő után.

szóval kimenet 2.5V Cb=17,1V

a Cb feszültsége egyre növekszik a kimenő fesz növelésével és 33.4V nál kikapcsol a fet. a kikapcsoláskor 19.0V van a kimeneten és mikor kiakad akkor a Cb feszültsége 14.4Vra esik és a kimeneten 0V van. A fet meghajtó nem kapcsolja vissza a fetet pedig az opa kimenetéről a Hin bemenete 13.3V ot kap aminek elégnek kellene lennie a fet újbóli bekapcsolásához... magyarul a H szinthez

am sehogy sem marad magas...

a kimeneten egy dc motor van
a hibaerősítő egy lf356-os a referencia 2.5V by TL431

a shotdown GND-n van a tápfesz meg 11.83V. Elvileg jónak kellene lennie

A Ho-t mihez képest kell magasnak mérnem? Vs-hez?

Nem, az csak azt az infót viszi át, hogy nyisson vagy zárjon a FET. És amíg Hin magas, addig Hout-nak is magasnak kell lennie (hacsak nincs shutdown, vagy nem túl kicsi a tápfesz, stb...), ahogy tapasztaltad.

Köszi Spafi!

Összeraktam a H oldalt, IR2110-el és összekötöttem a Vss+COM+SD+LI, Vdd+Vcc, HO Gate-ra 10ohmon Vs a Source-ra és azt tapasztaltam hogy ha a Hin magas szintet kap (Hin=Vcc 1Kval lehúzva GND) akkor a Fet addig marad nyitva míg a 3,3uF Cb kondiban van elég szufla hogy nyitva tartsa a fetet. Ebben elvileg van egy impulzus generátor nem (PuseGen)? Aminek a szerepe pont ez hogy a Cb kondenzátort töltse/kisüsse és így tartja nyitva a fetet. Ha a Hin-ről leveszem a Vcc-t akk ugye zárt a fet és újbóli magas szinten megint ez van. Ez mitől lehet?

+/-5V eltérés megengedett, célszerű összekötni.

Ráakadtam egy IR2110-esre. Azt szeretném megtudni hogy a bemenetnél lévő Vss lába mit takar? mert pl a 2101-nek nincs. a Vss lábát össze lehet kötni a COM-mal?

A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

Itt a kép ahogy ígértem! MC34063 dc konverte ic-t használtam fel és ahogy írtam alacson a kapcsoló freki kis terheléseken.

Egy újabb ötlet: Kicserélem a P fetet N-re. IR2111-et használok meghajtónak mert ez van itthol. Akk elvileg ugyan ott vagyok mint eddig... Kivéve hogy jobb fet ketyeg az áramkörbe. Ezt kiegészíteném még egy fet-tel ami a kimeneten lévő feltöltött kondenzátort sütné ki. Egy félhidat tennék a kimenetre és akkor elvileg olyan gyors lenne a kapcsoló freki amilyen gyorsan a fetek fel töltik/ki sütik a kondenzátort a kimeneten.