Igen, egyszer már ugyanerre a következtetésre jutottál. Ez rendben is lenne, de akkor még sem szakad szét a cső, és ha fele ilyen hosszúra venném a rezonanciának is emelkednie kéne, szerintem.

Én arra gondoltam, hogy a réselés megszünteti az utolsó csőszakaszod rezonanciáját. De az is lehet, hogy frekvenciafüggően változtatná a cső tulajdonságát, és ezért nem jelentkezik ez az impedancia menetben. De ez csak tipp, annak is elég felületes...

Számolgatom (jó lassan, hogy már ne hülyeséget írjak), de nem a cső félhosszára, hanem a teljes körüljárási útra jön ki a 4,6 méter.
A 25 Hz-es rezonanciához tartozó méret pedig - akárhogy is számolgatom - a cső vízszintes része lehet, a két függőleges csőszakasz csatlakozási pontjának akusztikai távolsága, amelyek közt egy félhullámú rezonancia alakul ki. Az adatok szerint a legrövidebb távolság, ami ezt a rezonanciát okozza, csillapítatlan cső esetén 3,28 m lenne, de a falakra ragasztott csillapítóanyag miatt az effektív úthossz 3,44 m-re növekszik.

Oké, de addig ismét beszúrom:



Igen, a 4,6métert ki is tárgyaltuk, hogy az valószínű akusztikailag rövidebb, de nem a félcső hossza, az tuti...

Igen, talán nem egypúpú, csak a 10 Hz alatti rész nem látszik.
Jelenlegi ismereteim/álláspontom szerint a 25 Hz a rendszer F2 frekvenciája. Ehhez a frekvenciához egy 6,88 m-es "körüljárási" méret tartozna, de ebben a csőben elég sok csillapítóanyag van, ami megnöveli a látszólagos csőhosszt. 12,5 Hz-en kellene egy impedanciaminimumot látnunk, ez lenne az F1 hangolási frekvencia, de ez vagy nincs, vagy pedig még mélyebben helyezkedik el a túlcsillapítottság miatt. Emlékeim szerint MJK is azt írta, hogy az egypúpúság a túlcsillapítottságra utal.
Megpróbálom bedeszkázni a rést, talán hétvégén összejön, akkor mérek még egyet.

Watt, jó lenne, ha a honlapodon az építési képek mellett közzétennéd a TTL fizikai méreteit is. Tudom, hogy valahol a topic közepén megvan, de elég nehéz megkeresni. Az a 4,6 méter sehogy se stimmelt nekem már múltkor sem.

Nem egypúpú az, csak az elsőt nem látod, a csillapítóanyag meg 18-tól lejjebb hangolja.

Olyan csővel is próbáltad, ami nincs teljesen felsliccelve?

Aztán van itt még egy két olyan kérdés, ami nem fér a képbe:
Emlékszel, hogy a TTL-em 25Hz-en rezonál? Kerestük, hogy mi lehet az oka, mivel a cső hossza 4,6m ami 18Hz-et adna, a hangszóróm Fs-e meg 37Hz.

Erre akkoriban ezt írtad:

Tehát úgy tűnik a TTL-em csöve még is csak "egyben van", még ha a hullám útja nem is az amit elsőre hinnénk. Gyanítom, hogy a csillapítás is sokat számít, pl. a valós rezonanciapont és a hangszóró fs-ének összemosódásakor. Nekem pl. egypúpú a görbém...

Igen, miután ugyanazt a csövet mértem, csak kivettem a forduló elemeit



Minden más, hasonló tapasztalat érdekel, pont ezért írtam le én is, amit leírtam.

Gratula! Köszönjük !

Egy kérdés: A két dobozban azonosak voltak az áramlási keresztmetszetek ?

Pár évvel ezelőtt 100mm-es flexibilis csővel csináltam hasonlót. Arra voltam kiváncsi hogy ,fix kereszmetszetnél ,de a hossz és csőhajlítások rádiuszának vátoztatásával hogyan változik a hangolás (80HZ) , lehet-e csillapítani a dobozt azzal , hogy a csövet másként tekerem. Miként változik a a csőforma ha más hangszóróval próbálkozom.( Visaton Fr10 és egy KOMET 10 volt a driver)
Az eredmény röviden : A csőhosszal lehet hangolni,de rettenetesen romlik a csillapítása ( te ezt szebben leírod) ennél eredményesebb ha csövet kicsit (1m) hosszban nyújtom és a ráduszban tekerem,kb egy 6 os forma volt a Visatonnak a legjobb. A kométnak a hossz volt kevés de a forma itt is hasonló volt. Csillapitani is lehet hajtogatással ,és itt is hasonlo a jelenség, ha túl sok benne a kanyar romlik a hatásfok, Én azt tapasztaltam hogy nem lehet 1:1 ben használni azonos memránnagyságú de eltérő hangsugárzókat egy adott TML csöben. Valószínü, ez nem csak a csöveknél van igy. A legjobb egy kisérleti példányt építeni,és azon kisérletezni.

Elökeresem a méréseket és ha érdekel és elküldöm neked!

Üdv Klang

Ide is beírom, amit egy másik helyre írtam, hátha érdekel valakit.

Régóta tervezem, hogy csinálok egy összehasonlító mérést egy kettéhajtott TL és egy fele olyan hosszú, egyenes TL között.
Egyelőre az impedanciamenetek összehasonlítása ilyen lett:



A kb. fele olyan hosszú TL-t úgy állítottam elő, hogy kiszedtem a forduló elemeit, a válaszfalat viszont nem növeltem meg.
A doboz belmagassága 1 méter, a válaszfal hossza 91 cm.

Meglepő módon a látszólag kétszer olyan hosszú cső rezonanciái nem egy oktávval mentek lejjebb, hanem csak kb 20%-kal.

Úgy tűnik, hogy a kettéhajtott csőnek egy előnye van: nagyjából azonos pozícióból szólnak a páros és a páratlan rezonáns frekvenciák, nem "vándorolgat" a hang a cső egyik végéről a másikra, majd vissza.
Kettéhajtás nélkül viszont nagyjából fele annyi térfogatot vesz el az életterünkből.

Az én csövemnél (persze másokénál is) a forduló által okozott jellemző rezonanciák két méretből adódnak:
- a doboz belmagassága 1 méter, az alja és a teteje között egy félhullámú rezonancia alakul ki, amelynek frekvenciája f=344/2=172 Hz.
- a válaszfal vége és a cső zárt vége között kialakul egy negyedhullámú és egyben egy félhullámú rezonancia. Ez a méret az én esetemben 91 cm. Az ehhez tartozó frekvenciák f'=344/3,64=94,5 Hz, ill. f''=344/1,82=189 Hz (és természetesen aztán a felharmonikusok).
Az ügyet már csak az bonyolítja, hogy a hangszóró közepe és a zárt csővég között is kialakulnak rezonanciák. Minden olyan frekvencián, ahol ez a távolság a negyedhullámhossz páratlan számú többszöröse, kioltás keletkezik. Ezen alapul az a módszer is, hogy a cső 1/3-ára helyezzük a hangszórót. Ezzel valóban csökkenthetjük az F3 rezonanciát, de nem segít az F5 és F7 rezonanciákon. MJK szerint sincs igazán optimális megoldás, ezért tapasztalatai alapján a csőhossz 0,2-szeresére javasolja helyezni a hangszórót. Ez F5-öt csillapítja legjobban, és van némi hatása F3-ra és F7-re is.
Kettéhajtott cső esetén kialakulnak még félhullámú rezonanciák a hangszóró középvonala és a doboz teteje (másoknak alja, szóval a forduló lezárása), ill. negyed- és félhullámú rezonanciák a hangszóró középvonala és a válaszfal vége között.

Nálam a hangszóró középvonala 125 mm-re van a cső zárt végétől.

Az 1 m hosszú, de 91 cm-es válaszfalú, nyitott végű csövemhez tartozik egy 120 Hz-es félhullámú rezonancia. Ehhez a frekvenciához egy 1,4333 m-es méret tartozik. Némi méricskélés után rájöhetünk, hogy ez a méret nagyjából a membrán széle és a válaszfal vége között mérhető távolság (71,5 cm) kétszerese. Ezen a frekvencián a membrán belső fele által létrehozott hangnyomás 180 fokos fázistolást szenved amíg elér a membrán külső feléig, és gyakorlatilag egy pozitív visszacsatolás lép fel, az így meghatározható hangnyomás rásegít a membrán elmozdulására.

A kettéhajtott cső esetén ez a távolság kicsit módosul, mert a levegőt egy más útvonalra kényszerítjük. Esetemben ez a pálya elindul a membrántól, fordul egyet a válaszfal végén (eddig 71,5 cm), és miután az előlapom végig fel van réselve, valami meghatározhatatlan úton visszatér a membrán külső feléhez.
A 102 Hz-es félhullámú rezonanciához tartozó távolság 1,68 méter, ebből levonva a 0,715 méteres távolságot, a maradék 0,97 méter. A doboz mélysége 20 cm, tehát kb. helyükön vannak a dolgok.
A levegő valahogy megtalálja a legrövidebb utat a membrán egyik felétől a másikig.

A cső hangolási frekvenciája (F1) viszont mindkét esetben az így mért F2 frekvenciák fele az impedanciamenetek alapján.

http://www.bmm-electronics.com/ itt a V-line-os magas is hozzáférhető. SEAS-al együtt, amiből ATC-nek már úgyis csak fogyatkozó készletei vannak.

Egyébként bármilyen olcsó lehet a HiVi, ha nem egyformák, vagy a cséve hozzáér a vashoz, akkor már mindenképpen minden mindegy. Így a "megfizethető" mint hangszóróparaméter szerintem értelmetlen most...

Itthon hozzáférhető a K1, és megfizethető.

A Vifa itthon beszerezhető-e? (Azt tudom, hogy ha szeasz, akkor ATC; de árban is más kategória.)

Inkább csak mint ötlet merül fel a K1, de amikkel együtt emlegetik, szeasz és vifa dómok, azoktól messze elmarad. Most talán a DX25 ami elfogadható árban, és tudásban is mint magashsz szerintem...

Köszönöm a választ.

Itt is felmerül a K1 megoldásként; ők olcsó, de jó tweetert keresnek.
http://www.diyaudio.com/forums/showthread.php?s=&threadid=84933
Egyébként tényleg textil a K1.

A hangszórók membránanyaga lényegtelen. Lehet bármiből jót, és rosszat is gyártani. A K1 meg elvileg nem alumembárnos simán textil. amit általánosságban el elhet mondani, hogy a dóm néha központosítási hibákkal lát napvilágot, a mélyközép meg már 700Hz-től elég érdekes hibákat produkál.. persze a szórás miatt sosem tudhatod melyik milyen lesz valójában. Szóval engem is meglep néha, hogy miket képesek elkövetni egy ma gyártott hangszórónál...

Jó lenne látni egy olyan impedanciamenetet, ahol jobban belezoomolsz az Y-ba, mondjuk annyira, hogy 8 ohm legyen a képernyő teteje.
A 140 Hz körüli rezonancia a membrán módosult rezonanciája lehet, eredetileg valószínűleg 180-200 Hz körül volt.
170 és 180 Hz-en két egymáshoz közel eső negyedhullámú rezonancia látszik, ezek az 50 cm-es és 47,7 cm-es hosszakhoz tartoznak. Ez a cső effektív hangolási hossza, az 50 cm a legbelső pont és a kilépőnyílás effektív távolsága, a 47,7 cm a hangszóró mögötti hengeres rész és a csigavonalú cső áthatási keresztmetszete - ahol fellép egy reflexió - és a kilépőnyílás effektív távolsága.
Kb. 210 és 220 Hz-en szintén két rezonancia látszik, ezek félhullámú rezonanciák, de nem biztos, hogy hangban is hallatszanak, hallható rezonanciákra inkább 340-360 Hz körül tippelnék.
Nem ártana még egy fázismenet sem, az megerősíthetné az amplitúdómenetből leszűrt következtetéseket.

Hallole ,most folytatom. Mégegyszer köszönöm a gyors választ!

1. A kilépőnyílás=Sd-re választás nem a legszerencsésebb.

Lehet ,de mint már írtam a doboz készen van,ezen már nem lehet változtatni.


2. A csatorna hossza hol mérve 400 mm? A középvonalban? Mert az nem elég semmiféle számításhoz.

A DESIGNCAD csak ezt a megoldást ismeri , azt gondolom ezért van,ezért vettem!

3. a két frekvencia 215 Hz, ill. 200 Hz lesz. hossz egy impedanciamenet-méréssel könnyen meghatározható,

http://kepfeltoltes.hu/080907/lazer4_im ... es.hu_.jpg

"Lesz a továbbiakban két csillapítandó frekvenciád 400 és 430 Hz-en, ezeket a spirál belső ívén mért kb. 200-215 mm-re elhelyezett csillapítással lehet szelektíven csillapítani. Ha 800 és 860 Hz között is fellépnének még erőszakos rezonanciák, akkor 100-107,5 valamint 300-322,5 mm körülre szintén kell csillapítás."

http://kepfeltoltes.hu/080907/lazer4_im ... es.hu_.jpg

Még üres,nincs benne semmi, a mérések is ezt az állapotot tükrözik!


"Kiegészítés: úgy tűnik, hogy a "csigabiga" kilépőnyílása kicsit le lesz szűkítve, ezáltal a rendszer átalakul MLTL-lé, vagyis bassz-reflexbe hajló TL-lé. Ez a megoldás természetesen mélyebbre hangolja a legalsó rezonanciákat, de sokkal erőteljesebbé teszi a 400-430 Hz körülieket."[/quote]


Igazából a csatorna járatát bővítettem 17cm2 re az sd 11,34 cm2 vel szemben!


Köszönöm a válaszod, ha "megmütöttem" akkor értesítelek és gratulálok!

Köszönöm a válaszod!
Most csak ennyi ,sajnos dolgoznom kell!
Üdv Klang

1. A kilépőnyílás=Sd-re választás nem a legszerencsésebb. Jobb lenne a hatásfokod, ha MJK tanácsai szerint a hangszóró Qtd jósági tényezőjének megfelelően a kilépőnyílás az Sd értékének 2,5-3,5-szerese lenne.
2. A csatorna hossza hol mérve 400 mm? A középvonalban? Mert az nem elég semmiféle számításhoz.
Nagy valószínűséggel 2 db negyedhullámhosszú rezonanciád lesz. Az egyiket a spirál belső íve határozza meg, a másiknak a negyedhullámhossza a belső ív és kb. a hangszóróátmérő összege, és mindkét esetben hozzáadódik a csőhosszhoz a torkolati tényező, ami a nagyon jól kialakított táguló kilépőnyílás miatt csak hozzávetőlegesen számolható. A valóságos hosszt befolyásolja még az is, hogy a kilépőnyílás nem merőleges a csatornára.
Ha az így mért és számolt csatornahosszod 400 ill. kb 430 mm lesz, akkor ez a két frekvencia 215 Hz, ill. 200 Hz lesz. A valóságos hangolási hossz egy impedanciamenet-méréssel könnyen meghatározható, az általam most leírt adatok ennek fényében módosítandók.
Lesz a továbbiakban két csillapítandó frekvenciád 400 és 430 Hz-en, ezeket a spirál belső ívén mért kb. 200-215 mm-re elhelyezett csillapítással lehet szelektíven csillapítani. Ha 800 és 860 Hz között is fellépnének még erőszakos rezonanciák, akkor 100-107,5 valamint 300-322,5 mm körülre szintén kell csillapítás.
Csillapítóanyagnak semmiféle lágy anyagot, pl. vattát nem javaslok, mert belemegy a moly, megeszi, aztán oda a csillapításunk.

Kiegészítés: úgy tűnik, hogy a "csigabiga" kilépőnyílása kicsit le lesz szűkítve, ezáltal a rendszer átalakul MLTL-lé, vagyis bassz-reflexbe hajló TL-lé. Ez a megoldás természetesen mélyebbre hangolja a legalsó rezonanciákat, de sokkal erőteljesebbé teszi a 400-430 Hz körülieket.

Kedves FDSAMANO!

Az általam tervezett és elkészített spirálhsugárzó oldalfalait látod,kérlek ird meg hogy mi a véleményed róla,hogy fog szólni,hol lesznek rezonanciák, hova kell a csillapítás,tekintettel a sok ívre!
A hszró : átmérő= 38mm
csatorna hossz=400mm
kilépő keresztmetszet=sd
köszönettel : Klang
[/img]http://kepfeltoltes.hu/080803/minitml_oldalak_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Hibái ellenére nagyon tetszett a hang. A tulaj szerint hasonlót minőség 500-600K. A diyaudio.com fórumán már nem ajánlják a klasszikus TL dobozokat, inkább az MLTL-t.

Készül a HiVi F5BN MLTL-em: 4K volt a méretre vágás (dobozonként 0,75 négyzetméter tiszta felület, 19-es MDF). Az F5BN hangjával elégedet vagyok, igazak rá a weboldalon írt "natural, accurate, high analysis, energetic" jellemzők. Meglepett, hogy mit tud egy mai 5"-es driver. A K1 tweeter nagyságrendekkel jobb hangot ad a SAL DTF12-nél. Krutke Tweeter tesztjén is jól szerepelt viszonylag. OK, még csak a földön próbáltam ki a sugárzókat, kicsit járatom a mélyközepeket.

Érdekelne, hogy milyen anyagú mélyközéphez milyen anyagú tweetert szoktak párosítani, ha van ilyen szabály. Mennyire jó pl. a papír-kevlár mélyközéphez (F5BN) az alu (K1) dóm? Általánosságban mit lehet mondani?

3 évvel ezelőtt egy lepukkant íróasztalból csináltam egy TL-t. Ezt aztán nem sajnáltam szétfúrni-faragni, és kipróbáltam rajta néhány (száz) dolgot, amit egy szépre megcsinált dobozon biztosan nem követtem volna el. Ezek közül néhány nagy zsákutcára emlékszem, és emiatt néha valóban jól sejtem, hogyan szólhat valami.

A basszus nagyon erőteljes volt, és tényleg tudott olyan hangokat, amit az emberi fül már nem érzékel, ugyanakkor a "kontrollálatlanság" is jellemzője volt (sajnos). Te egy rajzból megmondod a hangot?

A csőben lévő levegő tömege hozzáadódik a hangszóró lengőtömegéhez, így ez a rezonancia lemegy valahova 20 Hz alá, nem esik a hallható tartományba.
Jelentkezik viszont néhány új rezonancia pl. a hátsó, csillapítatlan szakaszban valahol 70-80 Hz között, valamint ennek a felharmonikusai. Ez a rezonancia jóval erősebb, mint a cső alapharmonikusa, ami valahova 35-40 Hz környékére tehető.
A cső zárt végének csillapítása az igazán mély hangok kontrollálatlanságát eredményezi, ez egy darabig nekem is tetszett, de aztán leszoktam róla.

Nah ez az a pont amikor én sem értem, hogy mit miért, és főleg mi köze ennek M.J.K. dolgaihoz, de nincs kedvem kibogozni.. talán egyszer megtudjuk. Remélem azt is, hogy hogyan kapcsolódik a hsz fs-e, és a cső hossza közvetlenül..

Jelen esetben biztosan jobb a TL, mert ezeknél a hszeknél elég durva elrtérések vannak az adatlapi T-S paraméterekhez képest, és egy b-refelx doboznál sokkal könnyebben hiúsítja meg a normális mélyátvitelt, ha mondjuk nincs meg az ígért mozgó tömeg, vagy a Qts másfélszerese..

http://www.audiocomponents.nl/speakers/scanspeak/classic/scanspeak-classic_eng.htm

Meghallgattam az Event hangsugárzót, és nagyon tetszett. A 18W/8535 26Hz-es rezonancia frekvenciája miatt tetszhetett a mélyátvitel?

Ezek TQWT-k?

.....

Mármint úgy érted, hogy ezeket Te építetted?

.....

Kemény.
És hogy szól?

.....

Az .xls-ben a Focal 8V 4412 hangszóró TL számítását végezték, és ugyanazok az eredmények jöttek ki, mint a .pdf-ben. Ennek a Focal hangszórónak a rezonancia frekvenciája 35Hz körül van, ezért a nagyobb effektív hossz.

Bízom MJK MathCAD vörksítjében. Az MLTL teljesen más design.

Ennek viszont már semmi köze az xls-ben számoltakhoz. Ott 2,4 m-es csőről szól a történet, a 39" csak 99 cm.
Az egyenlő belső oldalméret (6x6") elég rossz választás, így 1128 Hz-en lesz egy nagyon erőszakos rezonanciád.

SL/So=0,1 értéket MJK ajánlja a .pdf állomány 34. oldalán. Szerinte így viszonylag kis dobozban érhető el egyenletes mélyátvitel, ill. legjobb esély egy sikeres dizájnra (kontra növekvő keresztmetszet -> TQWT). A szűkülő TL a felsőbb felharmónikusok csillapításában is jobb (kontra egyenes és táguló TL).

F5BN szűkülő TL:
SL/So 0,1
Leff 0,955 Table 1
Dz 100,325 Table 2
Dr 0,1 Table 3
Sd 0,008659 m.sq.
Re 6,5 ohms
Bl 8,2 N/amp


So/Sd 3,4752
So 0,0301 m.sq
SL 0,0030 m.sq
Lactual 0,936 m


Sd, Re és Bl értékét egy címemre küldött .doc állományból vettem, a HiVi küldte kérésemre. 55Hz-et használtam az effektív hossz és Dz kiszámításához. Dr értéke nem pontos, nem tudom hogyan lehetne Qts=0,34-ből kiszámolni. A TL hossza 94cm, kezdő keresztmetszete 300 cm², a vége pedig 30 cm².

Jó lenne ez is, de én az MLTL-t építem.

Az általad feltett xls-fájlból idézek:
"Choose SL/So 0,1"

SL/S0=1 értéknél már kb. 35 Hz-re adódik a cső rezonanciája, így már rokonszenvesebb.

Az F5BN általam fellelhető adatlapja szerint az Sd értéke 0,0079 m^2, ami kissé eltér a Focal 0,022-es értékétől. Mi lesz így ebből?

Focal 8V 4412 hangszóró adataival számol, a .pdf fájl 13. oldalán talál6ó a levezetés.
SL/So=1
http://www.quarter-wave.com/TLs/Alignment_Tables.pdf

Egy lelkes amatőr tervezett nekem MJK alapokon MLTL-t, ezt fogom megépíteni. 39x6x6" belső méretek. A felső 26"-ben kb. 240g poliészter vatta (dobozonként).

Az F5BN középpontja 7"-re van a kabinet tetejétől.

Port átmérő 2", hossz 1,75". A középpont 1,5"-re a kabinet aljától. (Lehet elől vagy hátul.)

http://kepfeltoltes.hu/080823/response_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/080823/output_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/080823/impedance_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/080823/excursion_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/080823/port_air_velocity_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Ez valamivel jobbnak tűnik, mert már figyelembe veszi legalább a torkolati tényezőt a C24-es mezőben.
Az ugyan nem derül ki számomra, hogy milyen hangszóróval számolsz, eddig az F5BN-ről volt szó, de az xls-ben már legalább 200 mm-es hangszóró adatai lehetnek.
A 2,438 m-es effektív hosszúságú, 0,1-es SL/S0 arányú cső rezonanciafrekvenciája MJK táblázata alapján 21-22 Hz körül lehet csillapítóanyag nélkül, csillapítóanyaggal még mélyebbre hangolódik.
Miért kell ilyen mélyre hangolni, ha a szűkülés miatt az érzékenység jelentősen csökken a mély tartományban?
MJK csak egyenes TL-ekkel végzett kísérleteket, a kettéhajtott csöveket sajnos ő is nagyvonalúan elintézi azzal, hogy a cső középvonalával kell számolni. A levegő ezt máshogy tudja.

Találtam klasszikus MJK TL doboz kiszámításához .xls fájlt:
http://perempe.sitesled.com/tmp/ClassicTL.xls
http://www.quarter-wave.com/TLs/Alignment_Tables.pdf

A .pdf fájl 10. oldalán találhatotó első táblázatot kell használni a hossz (Leff) kiszámításához. Vigyázani kell, mivel a táblázatbeli értékek inch-ben vannak feltüntetve, így előbb centiméterré (2,54-gyel való szorzás), majd méterré kell konvertálni (100-zal való osztás) azokat. A 2. és 3. táblázat Dr és Dz meghatározásához szükséges.

Érdekes egy számolóka. A cső mélységét az Sd alapján számítja, a szélességi adatot megkérdezi ugyan, de ha módosítom, akkor nem változik a cső mélységi mérete. A hangszóró beépítési mélységét nem kérdezi, így előfordulhat, hogy kisebb mélységet ad, mint a mágneskörnek szükséges minimális méret.
MJK szerint a cső induló keresztmetszete a hangszóró Qts értékének a függvényében az Sd érték 2,5-3,5-szerese.
A számolóka kiötlője nem hallott még a torkolati tényezőről, a fordulóban a hullámfront meg majd befordul magától, a középvonalban tartja az átlagsebességet, belül lelassul, kívül pedig felgyorsul. Csak ezt a hanghullámmal is tudatni kéne

A reflexnél biztosan jpbb lenne a mini TL, de amit kiszámol a program az is jobb lesz... Mondjuk ettől a hangszórótól nem kell várni valami nagy dübörgéseket, de azért még jól is szólhat mélyben is. A többi tartomány gondolom nem rossz...

Most szereztem F5BN drivert.
http://www.swanspeaker.com/product/htm/view.asp?id=69
Működne-e ez TL-ben, és ha igen, akkor milyen keresztmetszetű legyen a TL (elején és a végén)? Addig OK, hogy kb. 70 cm magasnak kellene lennie, és kb. 130 cm a cső.
http://www.mhsoft.nl/spk_calc.asp#transmissionline (Ez segített.)
Esetleg figyelembe kellene venni Troels Gravesen mini TL-jét?
http://www.troelsgravesen.dk/W15LY001_HDS.htm

Vagy hagyjam, és építsem meg a gyártó által ajánlott 6 literes, 58Hz-re hangolt basszreflex dobozt?

Igen ez az . Azért választottam a soros megoldást ,mert a kevesebb alkatrész miatt ,kevesebb relé kellett a kisérletezéshez . A párhuzamos valószínü ugyanilyen jó . Azt is olvastam valahol ,hogy a sorosnak jobb a hangja .Fenetudja . Tervezem hogy a végén ,megépítem a relés panelon mindakettőt ,aztán győzzön a jobbik .

Erről lenne szó?
http://whiteful.50webs.com/crossover2.htm

Az M8-akat nemraknám kétutasba . Inkább F8N-t ,vagy az MY8N-t ,3kHz körül váltva . A dóm jólessz . Ahogy" tapasztaltam" ,a dómok alul nemszólnak valami jól ,a mély-közpnek meg a felsö oktávját érdemes lehagyni . Tehát ahogy magamnak csinálnám : F8N ,v.MY8N +Morel. 12/12dB-vel ,3kHz körül váltva . Anyagtakarékos megoldásként jó a soros váltó is ,WhiteFül honlapján van hozzá méretező . A váltóval való kisérletezést ,neakard megspórolni . Elképesztő különbség van egy jól eltalált váltó hangja ,és egy rossz között . /tudom ,mert sok rossz váltót csináltam már /

Hivi M8a/M8N + Morel Morel MDT-20 dóm (1,300-23,000 Hz, Fs: 650 Hz) páros működne? (Ez jó lenne, mivel a váltóm 1500Hz-en keresztez, nem kellene azzal vacakolni.)

off:
Itt találni Hivi-vel szerelt TL-okat:
http://www.iplacoustics.co.uk/ipl_acoustics_____transmission_l.htm

Én az F8N-t ,vagy az MY8N-t választanám . Olyan dómmal amelyiknek az Fs-e 1kHz ,vagy kevesebb .
Az M8-aknál nagyon mélyre kellene engedni a magast .
Az enyémben H2000 van .

Ha kétutasnál maradok, akkor jó-e TL-ba a HiVi F8 ill. F8N?
http://www.swanspeaker.com/product/htm/view.asp?id=74
http://www.swanspeaker.com/product/htm/view.asp?id=75

Esetleg M8a vagy M8N?
http://www.swanspeaker.com/product/htm/view.asp?id=80
http://www.swanspeaker.com/product/htm/view.asp?id=81

Vagy MY8N?
http://www.swanspeaker.com/product/htm/view.asp?id=86

Szerintem az Fs-t nemkell nagyon forszírozni. A dobozom 30Hz-re van méretezve ,az Fs 50Hz , és jól működik .