azt, hogy egyáltalán nem hullámos

A csővezetékek tárgyalásánál általában tényleg abból indulnak ki, hogy a cső átmérője jóval kisebb a hullámhossznál. A 44 cm-es szélességre viszont ez a feltétel már nem igazán teljesül.

A kilépő nyílásnál az úgy nevezett "együtt mozgó" levegőtömeggel kell számolni. Ez az együtt mozgó, nem komprimálódó levegőtömeg megnöveli a cső effektív hosszát, értéke szabad végenként L' = (pi/4)*R, (R a cső sugara). Nálad (40 cm-es átmérőt feltételezve, mert azt még igazából nem tudjuk) 157 mm. A mért 25 Hz-hez tartozó 3,44 m-ből ezt az értéket még le kell vonni, és keresni a csőnek ezt a tényleges fizikai méretét, tehát 3283 mm-t. Feltételezésem szerint a csőnek a tényleges legrövidebb mérete még ennél is kisebb valamivel, de a falakra tett csillapítóanyag miatt ott nem tud áramlani a levegő. A természeti jelenségek általában a legkisebb ellenállású utat követik - az emberi természet például kiskapukat keres a nagy kapuk mellett - valószínűleg ezt csinálja a csőben a levegőoszlop is. A könyvek általában az egyenes csövek méret-frekvencia kapcsolatait írják le, a hajtogatott csőben történő dolgokat komoly emberek talán még soha nem vizsgálták. Egy jó kis tudományos cikket lehetne írni belőle, az OPAKFI ( http://www.opakfi.mtesz.hu/ ) talán még le is közölné.
A bassz-reflex dobozok hangolócsöveinél két nyitott vég van, ott ezért (pi/2)*R a számolandó korrekciós tényező.
Nagyon sok TL van hajtogatva, de általában nem hasonló módon, hanem a téglalap keresztmetszet másik, hosszabb éle mentén. Úgy jóval kisebb az eltérés, nem annyira feltűnő, mint itt. Úgy látszik, kevés TL-építő mérte le eddig az alkotását, vagy ha le is mérte, úgy gondolta, hogy hibahatáron belül van az eltérés.
A csövednek a mérések alapján 50 Hz-en lesz az a pontja, ahol a sugárzási impedanciája a végtelent közelíti, nem jön át rajta a hang. A cső közepe táján, a plafon síkjától 157 mm-re próbálj mérni (ha tényleg 40 cm a cső átmérője). A csövön belül az első töréspont vonalában kellene mérni, tehát ahol a függőleges cső találkozik a vízszintessel, a függőleges cső fala mentén, majd a mikrofont 1 cm-enként feljebb tolva, és érdekes lehet még a találkozási síkban vízszintesen, a függőleges cső átmérője mentén legalább 3, de inkább 5 pontban.

Ez alatt mit értessz?

A 1púpos freki is fura, de nekem a hullámtalan imp-menet a még furább.

fdsamano
Említetted korábban még azt is, hogy nemcsak a cső hossza számít, hanem a kilépő nyílásnál kell még számolni a levegő tömegével is.
Ezek után pláne nem értem, miért gondoljuk azt, hogy a hang a "rövidebb utat" választaná, meg hogy a cső végei nem vesznek részt a rezonanciában. Nagyon sok TL van hajtogatva hasonló módon, ez miért működne másképp? Lehet, hogy a cső belső területe egy méreten felül módosítja a működést?
Ha kész lesz a mikrofon erősítője, akkor mérni fogok a kilépő nyílásban és a csőben belül is. Sajnos csak a lyuk felől tudok, mert elég macerás a hangszórót kiszerelni(több kg). Van ötletetek, hogy hol kéne mérni, és miért?

> Tényleg szabadalomnál kell tudni, hogy egyáltalán hogyan mûködik ?

Nem.

OFF:

De ne legyenek illuzioid a szabadalmakkal
kapcsolatban.
Anno amikor nezegettem a szabadalmi tarban
a bejegyzett szabadalmakat, talaltam olyan is
aminek ez volt a cime: "Merevedes fokozasa
masszazzsal". No comment....
Amit meg itt orizgetek a fiokomban az a
teremgarazs szabadalma....
Igazan csak jol kell tudni megfogalmazni
es akkor szinte barmit le lehet vedeni.
Ismerek olyat aki ugy szerzett csomo penzt,
hogy szabadalmaztatott egy csomo mindent,
aztan perelt es nyert (sok millat).

Add be szabadalomnak, mielőtt más védeti le a titkos tégla-TL működési elvét...
Tényleg szabadalomnál kell tudni, hogy egyáltalán hogyan működik ?

Dehogy! Nincs ezzel semmi baj, csak azt nem értjük egyenlőre, hogy miért 25Hz-en rezonál a rendszer és miért nincsen a hangszóró fs-énél impedancianövekedés. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy véletlenül túl jó hangszórót építettem.

Várjatok csak... A cső belső méreteit már írtam! Ez pedig: 195x440.
Nem látom be, hogy a cső a legrövidebb hosszon rezonálna, miért tenne ilyet?
Mert ha így lenne, akkor a fordulást 0mm-nek kéne venni!?

köszi fdsamano
Szerintem tényleg úgy van, ahogy tippeltél.
watt, akkor most ismét fel a padlásra és átépíted a "dobozt" vagy igymarad?
Üdv

Topeti, a cső belső szélessége 42 cm körül lehet.
8 db 12 centis tégla + 9 db kb 1 cm-es fuga az 105 cm. Ebből le kell vonni a válaszfal kb. 15 centijét és a vakolatot, a maradékot osztani 2-vel.

Sziasztok TL-hangolgatók
Ebben van valami fdsamano... számolgattam én is kicsit, és az a 4.3 méter
3.7 méter körülire csökkent le, az általad vázolt legrövidebb út módszerével.
Az pedig már igen csak közelíti azt a 25Hz-es értéket

watt, hány téglát tettél az "ösvénybe" ?
Magyarul a cső belső szélessége 24 centi?
Milyen széles és mély a cső?

Üdv, Péter

Akkor úgy tűnik, hogy az a hiba az elképzelésünkben, hogy a cső középvonalát számolgatjuk, a levegő pedig másképp gondolja, és a legrövidebb úttal meghatározható csőhossz négyszeres frekvenciáján rezonál. Az pedig 3,5 m körüli érték.

Ahogy rakva vannak 120-asok + a beton fuga 10mm kb.

Watt, mekkorák ezek a téglák egyáltalán?

fdsamano

Egyetértek.

Azt gondolom, hogy a méréssel nincs gond, mert amikor a szoba rezonanciáit mértem, akkor a púpok a várt frekiken jelentek meg.
Az egyik ilyen freki pont megegyezik a hangszóró frekijével, tehát 36Hz körüli, ami a szobám falainak távolságából adódik. (344/4,8m/2 = 35,8Hz (mivel alapon félhullámon rezonál két fal között a hullám) Felharmonikusokat is látni, amik 70 és 140Hz körül jönnek egyre kisebb intenzitással.

Arra gondoltam, hogy a szobám rezonanciája nem befolyásolja-e az impedancia menetet?


A függő cső közepétől a forduló félkör belépő pontjáig az egyenes szakasz hossza 175+1609 = 1784mm A körív közepén mérve + egy kis egyenes szakasz is van benne a középső téglasor miatt a hossz 827mm

1784+827+1784 = 4395 344/4,395/4 = 19,57 Hz Valahogy nem jön ki a 25Hz. De most már fel fogok menni és megmérem mégegyszer, hátha az építésnél valamit elmértem(kicsi az esélye, mert biztosan nem 3,44m hosszú a cső. Ekkorát nem lehet tévedni))!

Szia DDL! Rég nem jártál erre!?

Bővebben? Előtte nem méregetted valahogy? Mostanában miket ügyködsz?

Egy biztos: a cső tudja a fizikát, jobban, mint mi.
Már csak az a dolgunk, hogy kiderítsük, hogy mit hanyagoltunk el a számításnál. Például az 1609 mm-t mettől meddig mérted? Működés szempontjából a függőleges cső közepétől a forduló félkörig mért szakasz lenne a lényeges.

Nincs már meg.

Gilszkilabor
Neked mi a véleményed az egypupu T-TL-emről?

topeti!
Válaszoltam. Egyébként van..

Gilszkilabor!
Persze, hogy komolyan gondoltam. Köszönöm!

Vannak dolgok, amikre nem kérünk engedélyt, csak bejelentjük.

Kicsit OFF...

Watt! Megnéztem a honlapodon a "padlás-TL" projektet. Te aztán komolyan gondoltad... Sok sikert hozzá!

Offtopic
watt, irtam neked privátüzit
(A feleségem egyből azt kérdezte: ennek a srácnak van felesége?)
)))))))

Üdv fórumtársak!

Hosszas várakozás után, sikerült elkészítenem a "MindStorm" fantázia nevű TQWT konstrukciót (igaz egyenlőre csak fél párat). A doboz anyagát leszámítva mindent az "előírás" szerint készítettem el. (képek hamarosan)

Hangzásban kellemes meglepetés lett a végeredmény, de mivel csak 1db. dobozt tudtam eddig megépíteni nem tudok "szinpadkép" és sztereó hangzással kapcsolatos tapasztalatokat megosztani.

A magas hangok leadásával kapcsolatosan nem tudok különösebb dolgokat írni, nem hallok hibát nem sziszegős, nem kemény.

A mélyek pontosak, teltek és nem túl nagy szobában kb. 20nm-ig megfelelően dinamikusak is, valamint elég mélyre mennek. 30hz is meg szólal (hangkártyával frekvencia generátor programmal tesztelve szinusz hullámmal) igaz ekkor már nincs olyan nagy energiája, de fülre nem nagyon esik vissza.


Sajnos mérni nem tudok, ezért szubjektívek amiket tapasztaltam.
A doboz anyaga jelenleg sajnos natúr forgácslap (Eredetileg 18mm-es OSB lapból kellett volna csinálni).
Hamarosan új dobozt fog kapni és ezzel egyidőben elkészül a párja is de végleges állapotban sem OSB-ből szeretném megcsinálni.

Aki nem tudná az alkotó elemek a következők:
-Monacor hangszórók:
Mélyközép=SPH-176
Magas=DT-107

Hangváltó(elsőrendű):
Tekercs=0,56mH
Kondi(MKT)=3mikrós

Szerintem érdemes és könnyű megépíteni.

Sok sikert mindenkinek!

Üdv,
SsPL71.

DDL!
Merre jársz? Megvan még az "1/2"-es TL-ed? Nem tudnál impedancia csúcsot mérni? (aki hallja adja át!)

fdsamano

Egyetértünk.


Ez a vatta mennyiség nagyon zavar Téged, ezt már az elején is láttam, de a cső méreteihez képest a vatta menynisége elenyésző. kb. 3cm vastagságban borítja a cső belső falát. Ettől nem hiszem, hogy ilyen dolog történne.

Egyre inkább nem értem, hogy mitől jött ez az alacsony impedancia csúcs.
Pontosabban a 25Hz-et nem értem.( se cső rezonancia, se hangszóró fs)

A csőben lévő levegő az akusztikai impedancia meddő összetevőjét alkotja, tiszta képzetes mennyiség.
A hangszóró beépítése általában a membrán rezonanciáját magasabbra tolja, nem találtam semmi olyan információt, hogy azt mélyebbre lehetne vinni, legfeljebb egy póttömeg alkalmazásával, de az meg az érzékenység csökkenését eredményezné. Lehet, hogy a membrán rezonanciájának csillapítását a 18 csomag beépített vatta okozza.
A membrán tényleges rezonanciáját esetleg egy, a membránra ragasztott sztanioldarab és egy szinuszgenerátor segítségével lehetne megtalálni, ha már így "elbújt".

Ha elvileg végig Sd felületű a cső, akkor a levegő tömege nem adódik hozzá a membránhoz ?
Vagy a rezonancia miatt ez itt ilyenkor másképpen működik ?

watt, amúgy szokták aláhangolni, pl a linken is ilyen van, amit a szabid alatt belinkkeltem ide

Érdekes gondolat. Ha ez igaz lenne, akkor nem lehetne hajtogatni a TL-t akárhogyan. Én inkább másra gondolok. Mi van akkor, ha a TL a hangszóróm rezonancia pontját lejjebb hangolta. A hsz fs-e 37.37Hz mérve, a csőé 18Hz kb. Az eredmény a kettő között landolt. A TL-eket tudomásom szerint, eddig mindig a hangszóró fs-ére hangolták, még nem láttam ilyen "aláhangolt" TL-t.

Az elhangolódásnak az is helytad, hogy nem látszik külön a hangszóró fs-énél az impedancia púp, tehát nem két púp van csak 1 eredő.

A cső szakaszai kb. 266-1609-850(az ív közepén)-1609-266
Ebből ha leveszem a belépő szakaszokat lesz 4068mm ami 21Hz lenne. Mondjuk ez közelebb van a 25-höz, de mégsem annyi!

Elképzelhető, hogy a függőlegesből vízszintesbe való átmeneteknél akkora reflexió van, hogy csak a vízszintes szakasz működik rezgő csőtápvonalként, a függőleges szakaszok csak nyomókamraként, ill. kicsatoló tápvonal-darabként. Jó lenne tudni az egyes szakaszok hosszát is.

Fura, én nem értem azért a 25Hz-nek teljesen más cső-hossz kéne elvileg, nem ?

Sikerült a kalibrációt elvégeznem a mérőkörömben, itt az eredménye.
A képen már a pontos ellenállás értékeket olvashatjuk le.

A mérés mikéntjéről az oldalamról nyílva olvashattok (WWW gomb alul)

Nem tudom. Lehet, hogy a kanyart rosszul számoltam ki.

Ha már negyedes, akkor vajon hogy hogy nem 18Hz körül van maximum ?

Megszületett az első mérésem, aminek már hiszek(a skála nem feltétlenül halálpontos, még nem sikerült teljesen a kalibráció!).
A mérésről bővebben a Méricske topicban olvashattok.
Ezt sikerült mérnem a TTL-emen:

Az impedancia csúcs 25Hz körül van, ami szerintem igen jó eredmény(és bizonyítja nekem is, hogy a cső 1/4-es működést mutat). A görbe menete is tetszik, és az is, hogy a felharmonikusoknál fellépő csúcsok nem nagyok.
A szobám saját rezonanciáit nem mértem meg most legutóbb, de ezt pótolom majd. Mindenesetre úgy néz ki, hogy az átviteli egyenetlenség nem a hangszóró hibája, hanem a szoba rezonanciái okozzá, (mint eddig is sejtettem) De ez a hatás most jóval kisebb, mint korábban a reflex hangfalamnál volt.
Ha egy ilyen görbét láttok, akkor Ti milyen mélyátvitelre számítanátok?

A membránt nézni szerintem nem olyan pontos.
fdsa mi a véleményed, ha valóban sebesség-minimum van a nyílásnál,
attól még nem mozoghat utána a levegő, pont úgy, mint előtte is ?
És ilyenkor mért ne adna ki hangot ?

A másik esetleges kijelző a hangszórómembrán. A cső sajátfrekvenciáin a membránkitérés minimális lesz, ugyanúgy, mint a bassz-reflexnél. Ehhez a vizsgálathoz elég egy szinuszgenerátor.
Ha a cső túlcsillapított, akkor ez a rezonáns jelleg csak kis mértékben jelentkezik.
Mérés ügyekben nézz be Gilszkilabor Méricske c. topicjába.

Úgy is kipróbálhatnád, hogy mit csinál a nyílás 37Hz-en, hogy odateszel
valami légmozgásjelző dolgot a nyílásba, amin látszódna, hogy tényleg
mozog e a levegő adott frekin (vagy szűk környezetében).
Pl: 4 gumival lazán kifeszíteni egy minél könnyebb papírlapot vagy 1 réteg zsepit.

más:
Megnéztem a Klinger könyvben az 1/2 -es csövet. Teljes nyugalommal mindkét végén nyitottnak értelmezi. Ez teljesen ellentmondásos, mert valójában semmi nem különbözteti meg az 1/4-es és a 1/2-es TL csövet, ha a hangszóró beépítését veszük alapul. Tehát a Klinger könyben az 1/2-es elképzelés hibás, mint ahogy fdsamano is jelezte.

DDL 1/2-es méretezésű csöve (valami 6 méteres lett) is azért lett jó, mert egy oktávval lejjebb erősített(mint képzeltük), ami igen mély freki, ha egy 22Hz-es fs-ű hangszóró volt az alany. Tehát a dolog elvben nem 1/2-es hangolású és elvben nem fs-re hangolt TL, de a végeredmény egy 11Hz-re hangolt TL cső, ami nagyon jól szól(DDL régebbi hozzászólásait érdemes elolvasni!)

Átalakítás max. a hosszal lehetséges, azt ne kérjétek, hogy metszem fel a plafont, mert most lett tapétázva, meg minden!

Én is gondoltam korábban arra, hogy nem a hangszóró fs-ére hangolunk, és volt itt is valaki, aki ezt pedzegedte, de én eddig úgy gondoltam, hogy ez a megoldás nem lehet jó. Most már nem vagyok biztos benne, hogy megfelelő körülmények esetén, ha nem az fs-re hangolunk akkor rossz lesz az eredmény.

Az fs-re hangolás azért indokolt, mert a hangszórók legtöbb részének a Qts-e 1 alatti fs-en, ezért a hang ott csillapodni fog, amit indokolt lehet emelni egy kis rezonanciával. Erre alapszik a TL. De ha a szoba rezonanciája eleve emel az fs-en, akkor nem szerencsés oda hangolni, inkább egy oktávval lejjebb.
Most bevallom "véletlenül"(azt hittem a TL cső kétoldalt nyitottként viselkedik csupán attól, hogy 1/2-re méreteztem ) pont igy hangoltam a TL-emet, ami lehet, hogy szerencsés húzás volt.
Most éppen a végfokot tuningolom, ezért mérni és hallgattni nem tudtam tegnap, ma már remélem igen ha sikerül beépíteni a hidalt véget, mivel a ~40W kevés lett. Mérni is fogok, csak még nem tudom mivel. A hangot fel tudom venni a mérő ellenállás után, de ez nem ad görbét. Az erre való szoftverekkel meg még nem tudtam dűlőre jutni, igaz nem is próbáltam nagyon erőltetni a dolgot mostanában a PIC-es projectek elvitték az időmet.
Ha a görbe korrekt felvételében tudtok segíteni, azt megköszönném. Multival nincs kedvem méricskélni órákat, bár egy két rezonancia pontot így is fel lehet deríteni, de jobb lenne valami grafikonos téma.

> Mutassatok egy oldalt légyszíves, ahol egyértelműen leírják,
> hogy a TL egyoldalon nyitottnak tekinthető.
Ilyet sajnos én sem nagyon találtam, viszont olyat elég sokat,
ahol L/4-esként rezeg a TL (szimulációk, és mérések alapján is).
De ezen oldal alapján, még szemléletes is ez adódik legmélyebb rezonancia frekinek.
Tényleg egy az egyben olyan, mint a rugón tömeg esete.
Emiatt adódik a 270 fokos fáziskülönbség is a membrán és a nyílás között.
De csak rezonancia frekin! Ha viszont elmászunk innen, megváltozik a
fázisviszony és a rezonancia is. A cső kevésbé fogja vissza a membránt,
így ilyenkor szerintem már fontosabb a fázis, ami viszont akár javulhatna
is, de gondolom nem ezt teszi, mert a TL hullámos átvitelű a tapasztalatok szerint.
Ha pl a rugós szimulációt ilyen adatokkal nézitek meg:
5.00
1,00
0,100
2,00
Kitérés diagram (hagyni kell 1-2 percet a beállásra)
látható, hogy még mindig rezonancia-szerűség van, de a fázis nem 90fok.
Mégis csillapít a rezgés, és a tömeg elég nagyokat mozog.

> 37,35 Hz-en a cső nyitott végén nyomásmaximum és ezzel együtt
> sebességminimum lesz, a levegő egyszerűen nem mozdul.
Ezen is gondolkodtam még napközben, és arra jutottam, hogy a legtöbbször
a TL-t tiszta rezonancia állapotában modellezük, de jó lenne azt is látni,
hogy mit csinál egyéb frekiken is, mint pl most watt nagy TL-ben 37Hz-en.
Azt nem értem, hogy vajon tényleg létezik -e, hogy van egy légoszlop, és
annak a nyílása egy adott frekin valóban nem ad ki hangot ?
Azt nagyjából értem, hogy ott elvileg Vmin, Pmax alakul ki, de ettől még
utána is mozog a levegő a járaton kívül, csak ő is úgy, hogy ezt fenntartsa, nem ?

Azt már nem is merem watt-nak ajánlani, hogy alakítsa át Karlson-osra...
Amúgy ha csak mélyre kell, nem jobb egy táguló TL, az úgy is csak "középen" zavaros, nem ?

A cső rezonanciájának megválasztása döntés kérdése, utána már csak a csillapítással játszhatsz, hogy minél egyenletesebb átviteled legyen. A bassz-reflexnél könnyebb a dolog, ott még módosíthatod a hangolócső hosszát is utólag.

Némi világosságot látok, bár ezt elég nehezen vallom be. Eddig én teljesen másként értelmeztem ezeket a dolgokat. (pont az írja ezt aki ezt a topicot nyitotta, ég a pofám...)

Watt, ha impedanciaméréssel ki tudod mutatni, hogy a rendszernek 18 Hz körül rezonancia-púpja van, az már bizonyíték arra, hogy a cső egyik vége zárt.
A hangszóró köré rakott akusztikai elemekkel az a célunk, hogy az átvitelt kiterjesszük a hangszóró rezonanciafrekvenciája alatti tartományra, legalább egy oktávnyival lejjebb vigyük az alsó határfrekvenciát. A hangszóród rezonanciafrekvenciája 37 Hz körül van, a beépítés miatt talán kicsit feljebb tolódik, de a nagy méretek miatt nem sokkal. A cső hosszának megválasztása önmagában nem túl rossz, ha jól emlékszem, az orgona legmélyebb hangja 16 Hz körül van, ezt ragyogóan élvezheted vele. De 25 Hz körül egy lyuk lehet az átviteledben, ha ott a cső már nem, a membrán pedig még nem sugároz eleget.
A cső rezonanciafrekvenciáját választhatjuk az fs 2/3-ára is, de attól még ne nevezzük 2/3-os rezonátornak, az a saját rezonanciafrekvenciáján lambda/4-esként viselkedik.

Nem csak szerintem, de ők nem szakmáznak. A hang minősége tökéletes, esetleg a frekimenettel lehetnek bajok ha mérek, bár én ezt egyenlőre nem hallom(az ember 6dB-t sem hall meg könnyen 100Hz alatt!)

És újra visszatérve a szobámhoz.
Eddig mindig az volt a bajom, hogy 37Hz környékén igen erős rezonancia volt, amit egyértelműen a szoba méreteinek tudtam be. Most meg eza rezonancia jelentősen csökkent. (hülyének áll a szerencse megjegyzéseket kéretik mellőzni! ) Ha igazatok van az egyoldalon lezárt csővel(hajlok rá egyre jobban, minél többet gondolok bele), akkor véletlenül a szobámra hangoltam egy csövet. Erre már gondoltam korábban is, csak nem mertem megreckírozni, és most tudtomon kívül megcsináltam. Most, ha hiszitek- ha nem, eddig ez szól a legegyenletesebben ebben az elcseszett szobában. Az impedancia menetre kíváncsi vagyok, de abba is beleszól a szoba ürege. Meglátjuk...

> csak lehet, hogy a szobám méretei pont
> ellensúlyozzák a csövem hátrányait?

Es jol szol (szerineted ))))?

Mutassatok egy oldalt légyszíves, ahol egyértelműen leírják, hogy a TL egyoldalon nyitottnak tekinthető. Hajlok az ész érvekre. Lehet, hogy én tévedek, de..

még mindig nem értem, hogy miért nem a hangszóró fs-éhez képest kéne értelmezni a cső méretezését. 344/37/2 = 4,6m, azaz 1/2 hullámhoszz a hsz. rezonancia frekijén. Klinger is erről beszél, ekkorát tévedne? Miért ajánlja az 1/2-es méretezést fs-re? Vagy ő nem ugyanolyan kivitelű TL-re gondol? Ez nem derül ki a leírásából. (*szerkesztés: ezt még fdsmano előtt írtam, csak később küldtem el. lassú vagyok)

Cortez mesternek igaza van abban, hogy egyre jobban úgy érzi az ember, hogy semmit se tud arról amit csinál, mégis jól működnek a dolgok valamiért. Így találtak fel sokmindent. Persze én nem félek ettől most, csak lehet, hogy a szobám méretei pont ellensúlyozzák a csövem hátrányait? Ne felejtsétek el, hogy a méretek összemérhetőek. A cső hossza majdnem egyforma a szobám falainak távolságával, és a belső űrtartalam is összemérhető valamennyire a szoba űrtartalmával. Mindenesetre meghallgatás alapján nem vagyok kétségbe esve, de mérni fogok ha időm engedi ezt megígérem!