Watt, a torkolati tényezőt kifelejtetted, a cső hosszához hozzá kell adni (pi/2)*R értéket. Ugyanezzel az értékkel kell számolni L=0 esetén is, ha csak lyuk van.

Az 540 fok hogy jött ki?

fdsamano:

Elvileg a TL a hangszóró fs-ére van hangolva, nem nagyon van mód a cső lejjebbhangolásával mélyet kiemelni - bár én is reménykedem, hátha mégis

Írtad: "A cső rezonanciafrekvenciáján tehát gyakorlatilag csak a cső vége szól, a frekvencia növelésével az itt leadott hangnyomás csökken, a membrán által leadott viszont növekszik, majd teljesen átveszi a sugárzást."

Ez utóbbit nem támasztja alá a MathCad-es modellezés.

http://www.quarter-wave.com/Models/MathCad_Models.html

Nagyon örülök, hogy végre közösen, és talán érdemben tárgyalunk ki egy érdekes témát !!!

Szia!
Tehát ha jól értelek: 1 terelőlappal elválasztott dobozt úgy értelmezünk mint 2 üreget (csövet).
Aki pedig 1/2-est szeretne építeni, tegyen 3 terelőlapot, hogy 4 cső/üreg keletkezzen.
Üdv

Bizony mondom, bonyolult dolog ez a furulya! Találkoztam egy egész csoport óvónővel, akik fordítva fogták a furulyát, mert a "tanáruk" úgy tanította nekik. Jobb kéz fönt, bal kéz lent
(Jó, láttam már olyan furulyát, amit át lehetett alakítani balkezesre, de egy egész csoport miért lenne balkezes?)



Én is így gondolom, a membrán alacsony frekvenciákon merev dugattyúnak tekinthető.
Ez után két lehetőség marad:
- lezárni a cső másik végét, de ekkor nincs kicsatolás, mindkét végén zárt csövet kapunk, a rezonanciákat csillapítani kell a csőben, a hangot el kell nyeletni, ez a klasszikus labirintus megoldás,
- nyitva hagyni a cső végét, és a nyitott vég helyzetével játszani. Ha a cső hátrafelé néz, akkor újabb lambda/4 utat tesz meg a hang, mire a membránig ér. Ekkor 360 fok a késleltetés. Ha csak a fázisokat nézzük, valóban ez az optimális elrendezés. Az amplitúdók viszont messze nem egyformák ezen a frekvencián.
Ezt az egész játékot azért csináljuk, hogy kiterjesszük a rendszer mélyátvitelét arra a tartományra, amit a membrán már nem tud kellőképpen lesugározni. Ha a cső rezonanciafrekvenciáját a hangszórórezonancia felére választjuk, akkor ott a membrán által létrehozott hangnyomás kb. -12 dB, a cső jósági tényezőjének +12 dB-nek kell lennie.
A cső rezonanciafrekvenciáján tehát gyakorlatilag csak a cső vége szól, a frekvencia növelésével az itt leadott hangnyomás csökken, a membrán által leadott viszont növekszik, majd teljesen átveszi a sugárzást.
A cső a saját harmadik felharmonikusán viszont újra rezgésbe jön, ez a rezonancia viszont már káros a számunkra, feleslegesen elszínezi a hangot. A csőben elhelyezett csillapítóanyaggal ezt lehet csökkenteni, az egyúttal az alapharmonikuson mérhető jósági tényezőt is rontja, egyben kiszélesíti a rezonanciagörbét.
Az alapharmonikus jósági tényezőjének kisebb mértékű csökkentése mellett járható útnak tűnik, hogy a csövet akusztikai aluláteresztő szűrőnek képezzük ki a cső keresztmetszetét félig lezáró válaszfalakkal, a csövet pl. 4 egyforma (vagy nem egyforma) részre osztva. Érzésem alapján kerülendő a cső 3-5-7.. részre osztása.
Viszont az a végkövetkeztetésem alakult ki, hogy a cső végét nyugodtan vissza lehet hajlítani a hangszóró mellé, mint a kígyóknál.

Térjünk ki egy kicsit megint a rezonanciás felharmonikus elnyomásra.
A korábban említett hangszóróhoz közeli rezonáns üreg megoldást jobban megvizsgálva láttam, hogy ott két Helmholtz rezonátort alkalmaztak a hangszóró mögött. A két rezonátor az első és a második felharmonikusra lett hangolva. Ez igen jó megoldásnak tűnik(a szerző is meg volt vele elégedve). A rezonátorokat szépen lehet hangolni, és még beépítés előtt is ki lehet kísérletezni a megfelelő méreteket, csillapítást.

Ha megengeditek akkor a Helmholtz rezonátor adatait átismételném itt.
Egy ilyen rezonátor áll egy üregből(V (m3)), és egy csőből(L (hossz (m)), S (cső terület (m2)). A rezonátor alap frekije így:

f=(c/2pi)*(GYÖK(S/(V*L))

c: hangsebeség (kb. 344m/s 20°C)
példa:
S: 0,0003 V: 0,001 L: 0,05 akkor f=133,328153Hz

Itt van egy szép példa a megoldásra:
http://www.subvoice.hu/index.php?articl ... 3&topic=13

pagrus!
Télleg! bocsi, az fdsamano volt!

A 270-ről: Én úgy értelmeztem eddig a dolgot, hogy a hangszóró elülső membránjához képest milyen a cső kilépő fázisa. Ahhoz képest 90°-os az 1/4-nél és 0°-os az 1/2-nél. Ami más értelmezésben a hátsó memrántól számolva 270°és 360°
Így aztán ugyanarról beszéltünk, csak a relativitás feltálálása óta elég nehéz a talppontot megtalálni több ember között!

Viszont akkor az 1/1-es cső kilépő fázis 180°-os az elülső membránhoz képest(540°) ami nagyon nem jó. Az az érzésem, hogy az 1/2-es a legjobb megoldás.

Watt:

Elnézted, a 360 fokot nem én írtam
A hangszóró membránja hátul ellenfázisú, ez 180 fok, meg a negyedhullám 90 fok, együtt 270 fok, negyedhullámú TL-nél, alapfrekvencián (bocs, ez lemaradt)

pagrus
írod:



Jól össze tudod zavarni az embert. Ezt a fázistolást ki tudnád fejteni? miért 270 az a 270? (vagy 360?). Ja és milyen frekin(mert minden frekin más a fázistolás!)

fdsamano:
- Tényleg van ellentmondás a szövegben, de az ábrán a kis kék háromszögekre kattintva helyesen szólal meg, a zárt a mélyebb.
- Az orgonánál használják a fél- és a negyedhullámhosszú sípokat is, mert más a hangszínük. A zártnak csak páratlan felharmonikusai vannak, az pedig háromszög alakú jel lesz.


A furulyát befogom a két kezemmel, az aljára meg rányomom a combomat
A közönséges szopránfurulya alaphangja c2 (kétvonalas c, 523 Hz).
Befogva a végét egy oktávval lejjebb szólal meg (c1, 261 Hz).
Persze, ha rendesen (gyengén) fújjuk. Mivel a furulyánál az oktávváltás átfújással (erősebb befújással) történik (ilyenkor a hátsó lyuk kicsi nyitásával segítünk), előfordulhat, hogy átfújjuk a c1-et is, de akkor abból nem c2 lesz, hanem g2 (784 Hz), mert ha a végét lezárjuk, nincs első felharmonikus, csak második (csak párosak), és akkor a normál alaphangnál (c2) is egy kvinttel magasabb hang jön ki.
Így lehet tévedni az ellenőrzéskor.

A negyedhullámú TL a végén befogott furulyával analóg, csak itt a hangszórómembrán a lezárás. 270 fok a fáziseltérés, akusztikus rövidzár a rezonancia frekvenciákon nem jöhet létre. Ez a fáziseltérés nem függ a cső alakjától.

Szerintem az lenne a legjobb, ha 180°-ot fordítana, amit szerintem az 1/2 lambda csinál, ha a membrán mellé hozom a cső száját.
Az 1/4-est meg 1/4-el távolabbra kéne vinni szerintem, hogy pont jó legyen.
De akkor ezek szerint az 1/1 hangolásút sem a membrán mellé kellene tenni, hanem 1/2 lambdával arréb.

Két azonos frekijű hang fázisa egy pontból mérve a keltés időpontjától ill. a keltés helyétől függ.
A csőben haladó hangfront nem befolyásolja a külső teret, csak mikor kilép. Ekkor a keltés ideje is csúszik és a helye is. E kettőből jön ki a valós fázis a hallgató helyén a hangszórótól és csőnyílástól számolva.
Na most a hang idő késése ekkora úton(max. 6-12 méter körül) igen kevés, ami minimális fázistolást okoz, tehát a jelentős tényező a csővég, valamint a cső hangolásából adódó kilépő hullám fázisa, valamint a hang frekvenciája.
Itt elvileg a rezonancia frekinek kéne azonos fázisban kilépni, hogy nekünk a legjobb legyen.
Szerintem nem mindegy, hogy hol van a hallgatóhoz képest a kilépő cső és a membrán(egyenlő szárú háromszög egyik csúcsának kell lennünk)

Ezek szerint a zárt TL fele frekin rezonál, ugye ?
De mit lehetne ezzel kezdeni ? Ha nem nyitjuk meg, nem segít annyit,
mint egy nyitott TL, pont a reflex jellegű működés esetén.
Egyébként ha itt is 90fok van, mint a reflex-nél, akkor mit jelent
egy reflex-TL kombináció, ha a TL eleve ugyanúgy fázis tol ?

Igaz, a reflex-nél is 90fok van a hangolt frekin, bocs.
Mért is ? Mért nem azonos a fázis ? Tudom az alapok...

A 360fok akkor azt jelenti, hogy ellentétes irányban mozognak ?
Gondolom amúgy ezért csillapítja a membránt a TL is a hangolt frekin.

A kígyóval kapcsolatban én is azt nem értem, amit watt sem.

A nyílás helye szerintem is számít, mért ne számítana ?
Én ezért szoktam lehetőleg a hangszórót elől-felül, a nyílást hátul lent
elhelyezni, ami talán egy kicsit sugárzási ellenállás szempontból is jobb.
Viszont ha úgy nézzük, hogy már adott ez a 90fok a hangolás miatt,
akkor elvileg tényleg a hangszóróhoz a lehető legszorosabban kéne
elhelyezni, mert így a legjobb a 2 együttes hatása, nem ?

A két legjobb eset akkor jósági sorrendben a (36)0fok és a 90 fok, ugye ?
De a dobozokat mért nem (36)0 fokra hangolják akkor ?

Korábban volt szó a zárt és a nyitott cső rezonanciájáról. Itt egy kis adalék hozzá:
http://metal.elte.hu/~phexp/doc/rhh/f4s1s3s1.htm

> ...Nem inkább az számít, hogy a kilépő nyílás hol van a hangszóróhoz képest?

Na, ez már bennem is fölvetődött, érdekelne a válasz. Má' ha tudja Valaki. Az akusztikai rövidzár szempontjából biztosan nem közömbös, milyen hosszú úton jutunk el a membrán egyik oldalától a másikig...

Gilszkilabor

Hogy jön ki a 270fok és milyen frekin? És miért változna a cső alakjától függően?
Nem inkább az számít, hogy a kilépő nyílás hol van a hangszóróhoz képest?

> 270 fok a fázistolás.
Tehát akkor egy sima, negyedes TL-nél nem is ideális a fázis, mint egy reflex-nél, ugye ?
Mert ott ideális? Szerintem ott is van 90 fok.

> Ha egyenes a cső, akkor a membrán helyén pont 360 fok lesz a fázistolás.
Tehát ha kifelé mozog a membrán, még a TL is kifelé löki, ugye ?
Nem, inkább visszalökné kívülről.

> Ha kígyót csinálsz belőle, akkor marad a 270 fok, bár nagyon látványos.
Mire gondolsz kigyó alatt ?
Erre:

> 270 fok a fázistolás.
Tehát akkor egy sima, negyedes TL-nél nem is ideális a fázis, mint egy reflex-nél, ugye ?

> Ha egyenes a cső, akkor a membrán helyén pont 360 fok lesz a fázistolás.
Tehát ha kifelé mozog a membrán, még a TL is kifelé löki, ugye ?

> Ha kígyót csinálsz belőle, akkor marad a 270 fok, bár nagyon látványos.
Mire gondolsz kigyó alatt és mért változtat a fázison ?

270 fok a fázistolás. Ha egyenes a cső, akkor a membrán helyén pont 360 fok lesz a fázistolás. Ellenfázisú a gerjesztés, és jön még hozzá két lambda/2. Ha kígyót csinálsz belőle, akkor marad a 270 fok, bár nagyon látványos.

Azért én várom az eredményeket...!
A frekin kívül amúgy nincs más difi ? Pl nem szól valamelyik halkabban ?
A fázisra mért nem reagál senki ? Negyedes TL-nél a hangolt frekin hogy
viszonyul egymáshoz a membrán, és a port fázisa ?

Bonyolult dolog ez a furulya, három kéz kell hozzá

Nem az enyémek, csak belinkeltem a képet.
Na, kinek mi jött ki a furulya-tesztből ? (Nekem nincs itthon)

Cortez:
Ez a két csodaszép TL kígyó nálad lakik?

Én a fiókban tartom, hogy ne porosodjon

Most érdemes levenni a polcról és leporolni a furulyát...

Igen, nekem is feltűnt.
http://www.walter-fendt.de/ph14e/stlwaves.htm
Itt már az 1oldalon nyitott megy mélyebbre.
http://metal.elte.hu/%7ephexp/doc/rhh/f4s1s3s1.htm
Itt nem....
Mindenesetre nem ártana tisztázni ezeket az alap-összefüggéseket, nem ?

Jó ez az oldal! Bár néha kicsit ellentmondásos



Két oldallal később:

Jó ez az oldal !
Akkor a TL 2x mélyebbre menne, ha zárt lenne a vége ?

Hát igen, hiába a matematika, ha józan ésszel nem tudjuk belátni
http://celebrate.digitalbrain.com/celeb ... ackto&verb

Az orgona mindkét végén nyitott cső, tehát lambda/2-esként viselkedik.

> Nem értem, hogy az 1/2-es cső mitől rezonálna 1/3-on.
> 1/1-es cső hogyan viselkedne(az orgonákon nem ilyen van)?
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hb ... pecol.html
Én abban vagyok bizonytalan, hogy akkor az egyes TL-eknél
hogy is van fázisban a membrán, és a nyílás. Pl felesnél pont
kioltás van, 4edesnél 90fok, és csak 1/1-esnél lenne ideális 0fok ?

Nem értem hogyan jön ki a 1/6-od. Én úgy gondolnám, hogy az 1/2-es cső harmadik felharmonikusa 1/6 és ebből a korábban említett út miatt 1/12-ed jönne ki.
Nagyon nem lehet elrontani, mert lehet hosszabítani, rövidíteni, vagy akár az 1/3-os beépítés szerint átépíteni a csövet(padláson elfér).

Azért lenne jó a rezonátoros megoldás(ha jó!), mert az 1/3-os beépítés esetén a hanszóró nem ideálisan hajtja meg a csövet.

Van még valami. Nem értem, hogy az 1/2-es cső mitől rezonálna 1/3-on. Ez nem csak az 1/4-es méretezés sajátja?

És még valami. 1/1-es cső hogyan viselkedne(az orgonákon nem ilyen van)? Ott még annyira sem tudom elképzelni a felharmonikus történetet!

Nem mértem meg, ezért nem javaslom másnak megépíteni. Nekem ugyan bevált, de a konkrét hangfalnál nem volt cél az audiofil hangzás.
Nem szeretném máséval verni a csalánt
(A harmadik harmonikus lambda/12 hosszú zárt csőből verődik vissza ellenfázisban, lambda/24 hosszúnál a sebességmaximumból nyomásmaximum lesz.)
Félhullámhossznál minden a duplája. Ehhez én inkább egy lambda/6-os toldatot javaslok, mert akusztikusan rövidíteni utólag könnyebb, mint toldani, főleg, ha téglából van.

Akkor visszatérnék az 5. kérdésre. 1/4 ill. 1/2 -es méretezés esetén marad-e az 1/24-ed csőhossz?
pagrus azt írod, hogy:

Akkor az 1/2-es méretezésnél nem 1/12 jön ki?

> Saját mérésem még nem támasztja alá, de fülre jó:
Ez kicsit félreérthető, már ha jól értem...
Mármint nem mond ellent a mérés, csak még nem tudtad kimérni, ugye ?
Számomra amúgy a képek alapján még nem teljesen világos a dolog.

Saját mérésem még nem támasztja alá, de fülre jó:
A harmadik harmonikus 1/4 hullámhossza az alapharmonikus 1/12-e.
Mivel itt alul már zárt a doboz, kétszer járja be a hang, ezért az 1/12 fele adódik, 1/24.
Fotó:
[url]barjak.net[/url]
[/img]

A cél a felharmonikusok elnyomása. Hasonlóan az 1/3-os beépítéshez..
Az 1/24-t én sem értem egyenlőre, ez az adat jött.

De mi lenne a célja ennek, és hogy jött egyáltalán az 1/24, stb... ?

Pagrus fórumtárs jóvoltából egy érdekes megoldás került elő, amit szerenék veletek az Ő jóváhagyásával megtárgyalni.

A megoldás lényege, hogy a TL cső végébe épített driver, klasszikus páruzamos falu TL cső toldásaként egy 1/24 hullámhosszúságú rezonátort csatlakoztatunk. A rezonátort csillapító anyaggal töltjük meg és annak mennyiségével hangolni is tudjuk a cső tulajdonságait.

Található olyan megoldás is, ahol a rezonátort a cső elejére, a hangszóróhoz közel helyezik el.


Felmerült több kérdés.
1. Mindegy-e, hogy a rezonátor a cső elején, vagy a végén van-e?

2. Ha esetleg mindegy, akkor lehet bárhol?

3. Ha elöl van a rezonátor, akkor annak hatásmechanizmusa hasonló lehet e a szűkülő TL-ek nagyobb kamra rezonáns tulajdonságának hatásmechanizmusához?

4. Az első kamra közelebb ál az 1/3-os beépítési elv működéséshez?

5. A rezonátor 1/24-ed hangolásán változtatni kell-e, ha 1/4-es TL helyett 1/2-es TL-t szeretnénk építeni?

Egyenlőre ennyi....
....?....

Senkinek semmi véleménye ? Több lelkesedést kérnék !

No, senki ?

Erről mi a véleményetek ?
http://home.planet.nl/~ulfman/theory.htm
Nem lehetne ezt a jelenséget hasznosítani TL-nél ?
Elvileg ha jól értem csökkenti a hullámosságot,
amit egy légoszlop alapból termel.

Na ja,mert az csak "1,8m-es tl"-lett.

Szerintem az más, de ha valaki tud róla, írjon !

Pedig nekem már csináltál is egy ilyen dobozt.

Mert muszáj....

Amúgy tudja valaki, hogy mit jelent pontosan a MLTL (Mass Loaded TL) ?

Számomra még mindig nem teljesen világos, hogy mi történik (hogyan működik)
ha egy hangszóróhoz reflex-dobozt méretezünk, de a szükséges légteret
úgy oldjuk meg, hogy azzal pl egy 2m-es TL-t alakítunk ki.

Szerintem is csak a nyomásfront befolyásolja a rezonanciát, és a nyomás nem tudja merre terjed, ha a hullámhossza nagyobb mint a cső hossza. Ha rövidebb, akkor állóhullámok és rezonanaciák keletkeznek. Ezért a TL szerintem csak mélytartományban használható jól(100-150Hz-ig). Feljebb már csak a hangszóró front oldalának kéne sugároznia, mert hátul csak bajt okoz. Ezen aztán lehet szenvedni, trükközni, de minek...

nem hiszem hogy egy ilyen 45 fok bármit is megváltoztatna

Nem egészen. Ara a megoldásra mikor a hangszóró a cső oldalán van közvetlen a vége előtt.Ha jól emlékszem a PCM-nek volt egy ilyen kicsi
doboza kettévágva a High End Show-n./jobra fent a szekrény tetején/
Végül is hasonlóra gondoltam mint a képen látható, csak nem a cső végén van ahangszóró hanem az oldalán,közvetlen a ferde lezárás alatt.Könyebb dobozzá hajtogatni.

Mócsing

Valami ilyesmire gondoltál?
http://www.t-linespeakers.org/FALL/toobz/index.html

Adott csőhosszhoz tartozik egy bizonyos rezonancia frekvencia, ha ferdén van lezárva acső ,szerintem szélesebb sávban kisebb amplitúdóval jelentkezik.Olyan TL-re gondoltam ahol a keresztmetszet állandó,és a hangszóró a végén van.