Korábban - szájhagyomány útján - az volt a vélekedés, hogy a cső keresztmetszetének meg kell egyezni az Sd értékével. Pagrus is ebben a szellemben építette a csövét, nálam is hasonló a helyzet, amikor elkezdtem a TL-lel foglalkozni, akkor még nem elemeztem MJK cikkeit. Persze szól ez így is, csak talán nagyobb hatásfokot lehetne elérni MJK adatai alapján. Kérdés, hogy szükséges-e ez egy hagyományos TL-nél, ahol a csővel létrehozott rezonáns hangnyomásnak nem illik jóval meghaladnia a membrán által direktben sugárzott középtartományú hangnyomást. Ha meghaladja, akkor csillapítani kell az alapharmonikust is, kiszélesítve ezáltal a rezonanciagörbét.
A hanghullám rezonanciáját ott lehet hatékonyan, akár szelektíven csillapítani, ahol a sebesség maximális. Az alapharmonikusnál ez a cső szájára esik, a harmadik felharmonikus esetén a cső effektív hosszának az 1/3-ára és a csőszájra, az ötödik felharmonikus esetén az effektív hossz 1/5-ödére, 3/5-ére és a csőszájra, és így tovább. Az effektív hossz nézetem szerint csökken a frekvencia növekedésével, mert egyre kisebb lesz a cső szájánál az együtt mozgó levegő tömege. Ezt a jelenséget MJK is megfigyelte, de nem talált rá magyarázatot, talán ez az, amit leírtam.
A ténylegesen kialakuló rezonanciák megtalálásához nem árt az impedanciamenet megfigyelése, az itt látható csúcsok segítenek megtalálni az elhelyezendő csillapítóanyag pontos helyét.
A csőben elhelyezett csillapítás az eddigi megfigyeléseim szerint akkor hatékony, ha a csillapítóanyag "légmentesen" kitölti a keresztmetszetet, nem tud mellette a hangszóró kifújni.
Az alapfrekvencia kétszeresén, f2-n, a cső végén nem jön ki hang, viszont a membránnak egy csillapítatlan rezonanciája van, ezt a cső effektív hosszának a közepén elhelyezett csillapítással lehet csökkenteni.
Az MJK által leírt 2/3-3/4 hosszban elhelyezett csillapítóanyag csillapítja f2-t és az össze további felharmonikust is, a további kitöltés már erősen érezteti hatását az alapharmonikusra is.
Kettéhajtott TL esetén az egyes csőszakaszokban félhullámú rezonanciák is kialakulnak, a levegőoszlop makacs dolog, jobban tudja a fizikát, mint mi. Ezeket a rezonanciákat az egyes csőszakaszok közepén elhelyezett csillapítással lehet csökkenteni.
Persze az eredményt mindenképpen mérni kellene, de legalább konstans amplitúdójú szinuszjellel meghallgatni. A szinuszos meghallgatás nem mellőzhető akkor sem, ha mérünk, a szoba reflexiói félrevezethetnek.

Aha! Kösz! Bár nálam ez nem annyira kivitelezhető, mivel a csö nálam nem ilyen kicsi, és nem is kör keresztmetszetű. Arra gondoltam, hogy a szemben lévő falakra valami viszonylag semleges anyagot feszítenék ki, és azokon kerekszül "szőném" át a vatelin-t. Kicsit nehéz leírni, hogy hogyan gondolom, de a vatelin hullámosan (laposan) lenne a csőben lényegében.
Ez vajon jó megoldás lenne?

Persze csak tréfa volt, az első kamrából vettem ki, jelenleg hátulról szól bele a hátsó kamrába. Volt egy-két helyen kioltás a túl szoros csatolás miatt, és a hangszórókosár helyenként nagy reflexiókat okozott.

Elmehetek hozzád iparitanulónak ?

Hát igen...
Nekem is hasonló problémáim vannak:
Nincs hol, mivel, meg mit (elfekvõ fa) fûrészelgetni.
De hátha össze jön a kertesház project! Akkor mûhely is lenne és nem csak elektronikai!!

Végső?
Most éppen így áll:



A hangszórót kivettem belőle, nincs arra szükség
Meg persze még van ezer ötletem, amit ki kellene próbálni rajta, ha lenne egy műhelyem, és nem a konyhában a hokedlin fűrészelgetnék egy szál dekopírral .

fdsa:

A Karlson TL project hogy áll?

Õszintén szólva (mint rutintalan hangfal építõ és mint famunkákhoz nem nagyon rendelkezõ) egyszer összeraknék egy olyat, de pofátlan módon megvárnám, hogy kitapasztald, hogy merre és hogy. Szóval, ha már van valami végsõ verzió, ami úgy tûnik, hogy rendben van és publikus a dolog, akkor szívesen vennék egy leírást róla!


Üdv: Deka

Megtaláltam, érdemes végigolvasni: http://diyaudio.barjak.net/

Mondhatjuk így is. Egy hangsugárzó akkor nem torzít, ha a frekiket egyenkén ugyanolyan hangosan szólaltatja meg, valamint azok fázisát sem tolja el, és a jelalakjukat is békén hagyja. Na ilyen nem lesz soha..

ezt csak azért vettem meg mert kelett valami referencia,de azóta rájöttem hogy nincs két egyformán hangzó sugárzó.Azért nem volt rossz vétel 19990/db nettó nagykerár.
lancettát már áprilisban is megtaláltam,de az a bajom hogy tang band hangsz nem lehet kapni ebben az országban.A németektől meg nem merek rendelni.
miért van miért van hogy külömböző hangszínük van a sugárzóknak?
talán mert mindegyik torzít valamennyit?

Viszont nem nekem kell lerajzolnom

De kicsit érzéketlen a kompenzálás miatt is, és nem túlzottan terhelhető.

Szép ez a hangsugárzó és biztosan jó a tere...

Ezek mellé minek még plusz hang? Vagy csak kölcsön volt?

Ha kész tervet szeretnél, akkor ajánlom figyelmedbe a Lancettát, amelyről olvashatsz Wolkens honlapján http://www.heatwave.hu/lancetta.html , a "szabásmintáját" pedig itt találod: http://www.blueplanetacoustic.de/pdf/134/Lancetta.pdf

A vatelin (PE szálas csillapaító) valószínű, hogy jó. Mégegy szavazat neki.. Ráadásul könnyebb kezelni, mint a vattát. A kapható és főleg olcsón kapható szivacsok nagy részének nem olyan a cellaszerkezete, hogy bármit is csillpaítanának.

Családiban lakom, most tartok a belső építészetnél (új ház)csak nincs lóvé annyi egyszerre(ford szerelő nem keres valami jól).
Láttam watt szobányi vagy háznyi tl jét nagyon brutális én erre nem lennék képes mert nem vagyok fanatikus és nem szeretném lebontani a tetöt vagy az egész házat (írta hogy 10 hz nél kiesik az ajtaja )
Házunk fele kész van (a tesóval). A tetőtérben lakom és itt küldök 1 pár pure acoustics
dream 77( http://pure-acoustics.com/)
és 1 pár jamo 180 a négyet egyszerre hajtottam vagy 80W tal. Olyan hangos volt hogy begyulladtt a fülem másnapra és a gipszkarton illesztések mind szétrepedtek a mély rezonanciáktól.

Gery .
A mejne TL-nek , volt 60 Hz körül egy randa kiemelése . Úgy sikerült megszüntetni , hogy tettem rá /620-ra/ kompenzáló mágnest .Ha 100 Hz alatt gondjaid vannak , érdemes vele kisérletezni .

Vatelin (egy szavazat)
Lazán ki kellene tölteni a teljes keresztmetszetet.
Pagrus leírt egy módszert, egy hosszú, vékony pálcára spirális módon keresztléceket erősített, és ez tartja a spirálisan feltekert vattáját.

A TL-em elég rég (fél)kész van már, a hangolás technikai oldalával bajlódok egyelőre, de szerdán megyek venni csillapítóanyagot és azt kérdezném, hogy a habszivacs, vagy a vatelin a jobb választás? Mind a 2 kb 1cm vastag. A szivagy teljesen sima mind2 oldalt, nem piramisos. A vatelin meg vatelin.
Továbbá pár hsz-el előttem olvastam, hogy a csövet a zárt oldaltól a 2/3-áig, 3/4-éig kell feltölteni. Most ezt a teljes kitömésre értik (persze lazán, nem lapítógéppen belepréselve ), vagy csak a cső falára?
Mivel érdemes a felfogatni a csillapítóanyagot a fára?

lewy, családi házban laksz? Nézd meg watt honlapján a TTL-jének a képeit!

Bár most éppen csak ez látszik rajta:

köszönöm szépen.
ehez rengeteg idő kell!
majd jövőre kiveszek 2 hét szabit
addig legalább kisérletezek.

Akkor meg van bocsátva, a MAP szenzoros kérdésed!

Ezt ne várd tőlem, nem is tudok angolul

A TL-rendszerű hangsugárzók úgynevezett lambda-negyedes rezonátorok. A lambda itt nem a szonda, hanem a hang hullámhossza, értéke pedig a levegőben mért hangsebesség és a frekvencia hányadosa. A hangsebesség átlagos értéke 344 m/s.
A cső hossza (némi korrekcióval) egyértelműen meghatározza a rezonanciafrekvenciát. A cső zárt végén az áramló levegő sebessége nullára csökken, ugyanakkor a nyomása eléri a maximális értéket, a nyitott végen viszont a nyomás csökken nullára, és az áramlás sebessége maximális. A nyomás és a sebesség alakulása a csőben szinuszos, ill. koszinuszos, a minimum- és maximumhelyek távolsága a hullámhossz negyede. Ezért hívják lambda-negyedes rezonátornak. Ugyanebből a csőből az így kiszámolt rezonanciafrekvencia kétszeresén nem jön ki hang, mert a nyitott végen a sebesség nullára csökken, olyan, mintha ezen a frekvencián egy fal zárná le a csövet. A cső viszont rezonál az alapfrekvencia páratlan számú többszörösein is.
A cső hosszának a kiszámításához el kell osztani a hangsebességet (344 m/s) a kívánt rezonanciafrekvencia értékével (ez lesz a hullámhossz), majd ezt kell osztani 4-gyel, ez lesz a cső effektív hossza.
A cső nyitott végén kilépő levegő nem tudja közvetlenül összenyomni a külső légtér levegőjét, a nyomás átadása fokozatosan történik, a cső szájánál lévő levegő egy része együtt mozog a csőben mozgó levegővel, ezt egy ún. torkolati korrekcióval lehet figyelembe venni, amelynek értéke kerek szájnyílás esetén (pi/4)*R, más keresztmetszeteknél az azonos területű körre kell visszaszámolni. Ezzel az értékkel csökkenteni kell a cső fizikai hosszát, ha ragaszkodunk a rezonanciafrekvencia általunk előírt pontos értékéhez. Hangsugárzónál nincs különösebb jelentősége a +/- 1-2 Hz-nek, de a fúvós hangszereknél már gondot okoz (tovább kell reszelni )
A hangszóró akkor tudja a maximális teljesítményt átadni a csőben lévő levegőnek, ha az akusztikai impedanciájuk megegyezik. A hangszóró akusztikai impedanciája függ a Qts tényezőjétől (meg valamennyire a lengőtekercs ohmos ellenállásától is), a csőé a csőben uralkodó nyomás- és sebességviszonyoktól. Szerencsére a fent hivatkozott M. J. King táblázatba foglalta (8 ohmos hangszórókra) a cső kilépőnyílásának (So) és a membrán effektív felületének (Sd) az optimális arányát a Qts függvényében.

NEM! még gondolatban sem.
egyébént tényleg jó lenne de valszeg nem miklóson laksz,van körfürész gyalu,reszelők,fúrók többféle,egyrakás faanyag és még hangszorót is adnék ajándékba.
tudod a gyakorlat teszi a mestert.
miért olyan nehéz elfogadni hogy lövésem nincs a dologhoz,ha lenne nem kérdeznék.

lewy
Te szívatsz minket?
Amit fdsamano példát leírt az teljesen tökéletesen követhető. Minden jelölést magyaráz és minden megérthető egy kis erőfeszítéssel. Talán fűrészelni is segítsünk?

nos valóban a 75-90 váltó olaj 90-105difi olaj,ckp főtengely érzékelő,cmp vezértengely érzékelő,map szívócsonk nyomás érz. ,pcm motorvezérlő.
nos a szakmámban járatos vagyok a kifejezésekben de amit adtál példát még mindig nem teljesen értem (ne haragudj) képletek stb. mit mivel helyettesítünk.a klinger könyvet átolvastam többször is a reflex doboz számítást értem,de ez nem megy.más megközelítés?
tudom most már idegesítő de szeretnék egy tl t

Kérdés, hogy hova van ez írva?
A SAE 75-90-ről elsőként a motorolaj ugrott be, érdekes módon a Google-nak is
De lehet, hogy valami kemény réz-nikkel ötvözet: http://www.nealloys.com/cupro_nickel.htm
A többi inkább úgy hangzik, mint egyes assembly rövidítések, a pcm-ről a pulzus-kód moduláció ugrik be.

szia fdsamano!
szerinted mit jelentenek ezek:sae 75-90,sae 90-105.
mi ez és mibe való?
vagy pl:ckp,cmp,map,pcm?

Martin J. King 0,2 és 0,7 közötti Qts értékekre ad példákat, a 0,84-es értéknél az So/Sd érték legalább 3,5 körül lehet, tehát So értéke minimum 3,5*52,8 = 168,96 ~ 169 cm^2.
A cső szélessége nem lehet kisebb, mint a kosár átmérője, esetünkben kb. 10 cm, a mélysége ezek szerint 17 cm lesz.
Az effektív hossz
40 Hz-re hangolva 344/4*40 = 2,15 m,
50 Hz-re hangolva 344/4*50 = 1,72 m.
A torkolati tényező értéke: 0,6*sqrt(So/pi) = 4,4 cm, ennyivel csökkenthető a cső fizikai hossza.
A 2 m körüli magasságú cső kicsit túl nagy egy normális lakószobába, ezért általában ketté szokták hajtani, ekkor a hangszóró nagyjából az ülő hallgató fülmagasságába kerül. A hajtásnál mindenképpen reflexiók alakulnak ki, az első és hátsó kamra külön-külön rezonál, két egymáshoz közeli, 2*f0 körüli frekvencián. Ezeket a rezonanciákat csillapítani kell, mert az eredő hangnyomás ebben a tartományban jóval meghaladhatja az f0 frekvencián létrehozott hangnyomást. A fordulót nagyon gondosan kell kialakítani, a válaszfal tetejét célszerű félhenger keresztmetszetűre csiszolni.
A hajlított cső hosszát általában a cső középvonalában szokták számolni, de az eddigi tapasztalataim alapján a legrövidebb út határozza meg az f0 frekvenciát, tehát a válaszfal magassága + a válaszfal tetejétől a szájnyílás legközelebbi pontjág mérhető távolság + a torkolati tényező.
A harmadik felharmonikus csillapítása miatt célszerű a hangszórót a cső zárt végétől kicsit távolabb elhelyezni. A harmadik felharmonikus maximális csillapítása Leff/3 értéknél érhető el, de ez a hangnyomás jelentős csökkenésével jár, King az optimális értéket 0,2*Leff értéknek tartja.
A csőben elhelyezett csillapítóanyagban a hang lelassul, ugyanahhoz a csőhosszhoz alacsonyabb f0 tartozik, ennek a pontos mértéke függ az anyag sűrűségétől, mennyiségétől, King javaslata csak annyi, hogy a zárt végtől a cső 2/3-áig - 3/4-éig töltsük ki a csövet, de mindenki egyéni ízlése szerint csillapítson.
Reflexió egyébként ott is kialakul, ahol a közeg sűrűsége hirtelen megváltozik, tehát célszerű a csillapítóanyag vastagságát vagy sűrűségét fokozatosan növelni a határfelület környékén.

Ez 100mm-es sbx volna? Annak azért valóságban jóval magasabb az fs-e, kb. 88Hz körül. Persze ez a dolog a méretezés elvi folyamatát nem zavarja.

pl eme adatok alapján hogyan számoltok: sd=52,8 Qts=0,84 Vas=3,54
Fs=70Hz?

talán lehetne azzal kezdeni hogy valaki aki ráér lefordítja azt a bizonyos
dokumentumot
és még mindig kihagyjátok a lényeget egy példát akármilyen hangsz hoz

Nincs mit, de egyszer már össze kellene foglalni ennél is komolyabban magyarul a dolgot. Csak szájról-szájra terjednek egyes infók, mint a népmesék

fdsamano
Köszi a segítséget!

Szerintem tanulmányozgasd az alábbi dokumentumot: http://www.quarter-wave.com/Theory/Alignment_Tables.pdf , itt szinte minden le van írva.
Szükséged lesz a hangszóró rezonanciafrekvenciájának értékére, a Qts értékére és az Sd hatásos membránfelület ismeretére.
A Qts ismeretében a fenti cikk 21. oldalán a Table A-2 segítségével meghatározhatod a szájnyílás (So) és az Sd arányát.
Meghatározod egyenes csőre a hangolási frekvenciát, ez lehet akár 1-1,5 oktávval a hangszóró fs értéke alatt is, és az ehhez tartozó effektív hosszt:
Le = 344/(4*f0)
Ezt az effektív hosszt csökkentheted a torkolati tényező értékével: 0,6*sqrt(So/pi)-vel.

A cső nem csak az alapharmonikus frekvencián rezonál, hanem ennek páratlan számú többszörösein is. Ezekre a rezonanciákra általában nincs szükség, hiszen ott már a membrán is sugároz. A felharmonikus rezonanciák csillapítására a csövet a zárt végétől a cső 2/3-áig - 3/4-éig javasolja a szerző lazán telepakolni vattával. A cső fennmaradó részét üresen kell hagyni, mert különben az alapharmonikust is csillapítod.
A felharmonikusokat a hangszóró elhelyezésével is lehet csökkenteni, ezt a 12 oldalon lévő 4. táblázatban adja meg a szerző különböző szűkülő-táguló csövekre Driver Offset Ratio néven.
A 10-11 oldalon található táblázatokból kiolvasható, hogy a különböző szűkülési-tágulási arányok hogy befolyásolják egy-egy adott frekvenciához a cső hosszát.
A szűkülő cső általában kisebb fizikai méretet eredményez, kisebb a hangnyomásgörbe hullámossága is, cserébe kisebb hangnyomást kapunk a cső végén.

Ok értem én valamennyire
de hogyan kell számolni példa?
van egy jó pár hangsz pl:sbx 4060,sqp2540,sbx 1620,sbx1010,rfp16w,srp1010,és két ismeretlen 13 cm es
megtennéd hogy írsz egy példát?köszi

lewy
Azt, hogy hogyan kell hagyományosan méretezni, azt az első hozzászólásban leírtam.
Azóta több gyakorlat azt mutatja, hogy nem feltétlenül kell az fs hullámhosszának 1/4 részére méretezni a hosszt.
De hogy a szobához, hangszóróhoz, füledhez mi passzol jobban, azt nem könnyű megmondani. A szűkülés, tágulás, egyenes cső kérdések, a csillapítási kérdések, esetleg a cső réselése mind saját elhatározás, meggyőződés kérdése.
Nem lehet kimondani egyikre sem, hogy az a tökéletes, mert nagyon sok mindentől függ a végeredmény.
Ha elolvasod a topicot, talán ki tudod választani a neked legjobban tetsző, vagy legmeggyőzőbb megoldást.

Bocs hogy belejártatom a számat . Nálam 50 Hz az Fs , elvileg 30-ra méreteztem , mérés szerint simán hozza a 20 Hz-et . /RMAA-val mérve /

szia watt!!
megtennéd mégegyszer példával illusztrálva hogy
hogyan kell tl-t kiszámolni 1 adott hangszoróhoz?
egyébként itt http://www.heatwave.hu/lancetta.html
van egy kész példány egy 3 collos tang band hagsz val aminek 150 hz a fs és mégis lead 50 hz et.ez hogy lehet?

Hát ha a 10Hz-is delta 0dB-n szólna akkor igen, de gondolom sejted, hogy a hangerő jelentősen elmarad, mondjuk a 30Hz-től, de azért van energiatartalma még mindig. Az is lehet, hogy lennének akik nem lennének ennyire elájuva tőle, viszont nekem nagyon bejön!

Akkor watt úgy tűnik te megoldottad az ideális sub kérdést !

Kicsit felhozom a topicot a legutóbbi mérési élményemmel. Szóval kaptam egy CD-t amin újabb mélytesztek vannak, mint amit eddig hallottam, és volt egy teszt, amiben 300-tól 10Hz-ig bemondás után léptetik a hangot. Nekem furcsa volt, hogy a 10Hz bemondása után az ajtóm üvege majdnem kiesett, pedig nem volt nagy hangerőre téve a T-TL-em(kb 60W ment rá). Nem hittem a mérő CD pontosságának és kreáltam egy 10Hz es szinuszt. Mozog az ajtóüvegem! El vagyok ájulva, még akkor is, ha ennek olyan nagy jelentőséget nem tulajdonítok!

Mert már hallottad fdsa hangfalát

Igen így egy kicsit más valóban. De az eredmény hasonló.

Nem egészen. Én Karlson nyomán megpróbálok szélessávú rezonátort faragni. A kettéhajtás miatt nem lehet azt a karlsoni elvet maradéktalanul megvalósítani, hogy a cső 2/3-ad részben fel legyen hasítva. Karlsonnak se sikerült, így ő bassz-hibridnek nevezte el a megoldását. Voltak is lyukak az átvitelében, meg nagy púpok az impedanciamenetében, 900 Hz-től pedig esett az átviteli görbéje. Basszusgitárhoz viszont optimális volt.

Az előlapi rés nem okoz kiemelést, csak lesugározza, amit gerjesztésként kap. Illetve, miután egyenletesen teríti a hangot a vízszintes síkban, megszünteti azt a bántó középhang-kiemelést, ami a hangszóró irányjelleggörbéjének beszűkülése miatt keletkezik a hangszóró tengelyében ("sweet point" ), és Cortez olyan sokat panaszkodott miatta.
Pege Aladárt és nagybőgőjét hallgatom

És most még megvan az a kiemelés amit az előlapi rés okozott, vagy már azt is eltüntetted?
ui.
Jó látni hogy örülsz, még ha nem is irsz smiley-kat.

Peti, én az impedanciamenetet tisztán akusztikai (mechanikai) elemekkel simítgatom, a hangváltóm is egyetlenegy kondi + 3,3 ohm soros ellenállás, mert 6 ohmos a magassugárzóm. A mélysugárzóval sorban nincs semmi.
A 80-100 Hz körüli rezonanciák két dolog miatt vannak. Az egyik a kettéhajtás, a másik a cső szájáról történő reflexió. A válaszfalam magassága 91 cm, ez 94,5 Hz-en lambda/4-es, 189 Hz-en pedig lambda/2-es rezonátorként viselkedik, pedig gömbölyítve van, fölötte pedig félhenger alakú terelőlemez. Amíg nem sikerült csillapítanom ezt a rezonanciát, addig itt kiemelésem, 150 Hz-en pedig beszakadásom volt a frekimenetben. Ez az a fajta rezonancia, amiről úgy szoktak mesélni, hogy "nahát, 8 cm-es membránú hangszóró, és megrezgeti az ablaküvegeket!".
A kettéhajtott csöveket sajnos Martin J. King se analizálta, talán nem véletlenül.
A cső nyitott végéről történő visszaverődés f2 frekvencián hagyományos TL-eknél azt eredményezi, hogy a csövön nem jön ki hang, ott a membrán sugároz. Nálam kicsit más a helyzet, az előlapon lévő rés ezt is lesugározza, de az általa okozott kiemelés nem tetszett. Az f2 csillapítása relatív módon mindenképpen, de úgy veszem észre, hogy abszolút értelemben is az f1-f2 tartomány javulását eredményezi.

Peti amit impedancia formájában az elektromos oldalon látsz, az természetesen közvetlenül hat az átvitelre is. Magának az egyengetésnek nincsenek negatív hatásai, váltótervezésnél sem az egyenes átvitel ronthatja a dolgokat el, hanem az a mód ahogy elérték. Most csak azt látod, h. fdsa képes volt a legtöbbb TL-re jellemző zavaró rezonanciát elcsillapítani. Kérdés, h. a mélyfrekis átvitel nem romlott-e (vagy talán jobb is lett...), de valószínű, h. nem rosszabb, ha enniyre örül neki.