http://www.youtube.com/watch?v=O2rJSZKZsyQ

Esetleg csilapodik egy kicsit, a visszaverődés okozta hőtermelés energiaelvonása miatt, de mást nem tudok elképzelni akadályt. A fény is ugyanígy veszít az energiájából, még is végigmegy a periszkópon! A hangot hullámként kell kezelni, nem áramlásként.

Egyszerűen a kanyar miatt nem tud olyan akadálytalanul haladni a hang, mint egy sima csőben.
Hogy ezt miért érzi KM nagyobbodásnak, az nekem még nem igazán tiszta.
fdsa, akkor sima KM játékkal nem lehet javítani ezen?
Valami trükkösebb kell ide?

Ha ki sem jut, akkor hogyan rezonál a csőszakaszban? Jó csak vicc volt, de akkor sem értem ezt a kanyar gondot, mert nem nagyon hallatszik ki, még ha van is, csak kicsit kavar be.

Nekem 38cm-es a membránom. Mikor mozog rendesen "szél" 0! A cső végén semmi légmozgás nincs, csak hangnyomás(amikor rezonál úgy 10-30Hz közötti sávban 18Hz körüli csúcsban f .) Felette semmi hang nem jön ki a cső végén inkább a membrán dolgozik szépen.

Ja éppen zenét hallgatok így netezés közben, halkan szól a monstrum és a két szat, szelet nem érzek, de kezem alatt rezonál a billentyűzetasztal!
A nagyágyú(tölcsér) esetében sem éreztem soha szelet a szájnál. De a belem majd beszakadt pár wattnál. Ez a légmozgás, turbulencia nem nagyon fér a fejembe, mint indok a visszaverődésre. Én inkább a fény, mint hullámterjedés és a tükör analógiát tartom helyesnek. Ha a tükör félgömbölyű egy cső végén, akkor gyakorlatilag nincs visszaverődés.

Attól még szelel a másik vége ahol sebességmaximum van.
Egyébként a mélyben nagy memebránkitérés lesz, csak nem túl nagy, de ez nézőpont és használati szokások kérdése.

Én úgy tudtam, hogy a TL-t azért építjük, hogy mélyben se legyen nagy membránkitérés. Rosszul csinálok valamit?

A TL-t nem a magas hangok miatt építjük ahol valóban nincs szél, lehet tisztán hullámként kezelni a hangot, a levegőrészecskék csak a rezgés hordozói.
A mélyben van a gond, hiszen minden oktáv lefelé négyszeres membránkitéréssel jár azonos hangnyomáson, itt már beindul az anyagáramlás is rendesen, nem lehet tovább alkalmazni tisztán a hullámterjedés elméletét.

Watt, ennek kicsit ellentmond az a tény, hogy F2-n, F4-en stb. a hang mégse jut ki a nyitott csővégen, pedig semmi sem akadályozza.

Bennem az a gondolat kavarog, hogy úgy beszélünk itt a hanghullámról, mintha szél lenne. A légáramlás + turbulencia másodlagos képződmény, a hang nem szélként halad a levegőben.
Ha szembe találja magát egy fallal, akkor visszaverődik, ez szinte biztos(még is kijut..), de ha a becsapódás szöge olyan, hogy a hullámok nem visszafelé verődnek, hanem a kanyarba be és onnan ki, akkor nem kéne létrejönnie a visszaverődésnek, csak nagyon kis mértékben, mivel tökéletes felület nincs.

Turbulencia keltésével akadályozom meg az akusztikai impedancia frekvenciaszelektív megnövekedését...

Igen, jól látod. Ahhoz, hogy a hullámfront bekanyarodjon, és mint egy óramutató forduljon, ahhoz a belső részeken le kellene lassítani, a külső íven pedig fel kellene gyorsítani az áramló levegőt. Ezt esetleg meg is lehetne csinálni egy belülről kifelé egyre ritkuló csillapítóanyaggal.

Akkor pláne nem értettem meg a lényeget azt hiszem.
Egy U alakú csőben a fizikai KM végig állandó, nem?
És csak akusztikailag tűnik változónak a durva 180 fokos kanyat miatt, nem?

Tehát,ha félbe van a cső hajtogatva,akkor nagyjából a "fél"csövek felére kellene tenni a csillapítást?

Nem virtuális, hanem valóságos.

És a virtuális KM változás? Vagy más értette? Tom, hogy lassú felfogású vagyok...

Vattát? Ahhoz nem értek. Az enyémben nincs egy gramm vatta sem.

Köszönöm a hosszú írást, pláne másodszorra!
De...
...pont mintha a lényeg maradt volna le, legalábbis számomra:

Ok, de miért? Mitől tűnik így? Tőlem magyarázhatod valamilyen áramlási példával vagy mechanikai analógiával is!


Vagyis akkor hová lenne érdemes vattát tenni? Illetve akkor az U kanyarban lehetne vmit trükközni a KM-tel?

Legyen egy szabályos U alakú csövünk, egy félhengerrel lezárva, a válaszfal teteje is félhenger alakúra csiszolva.
Jön a nyomáshullám a zárt vég felől, odaér a válaszfal végének a síkjához, illetve pontosabban a végét lezáró félhenger érintkezési pontjához, amellyel pontosan egy magasságban belép a külső falon a terelő félhenger hatása. Az első 2-3 centiméteren a külső terelő csak egész kevés hatást fejt ki az egész légoszlopra, az szinte tehetetlenül lendülne tovább, de a válaszfal végéhez érve ez a majdnem állandó keresztmetszet ugrásszerűen kétszeresére növekszik, az akusztikai impedancia a felére csökken. Az impedanciaillesztetlenség miatt egy visszavert hullám indul a zárt vég felé. Az állóhullámarány meghatározható az impedanciák arányából: ÁHA=Z0/Z=2.
A reflexiós tényező r=(Z0-Z)/Z0+Z)=0,5/1,5=0,3333... .
A rezonanciafrekvencia kb. F4, nem pontosan négyszerese F1-nek.
A második csőszakaszban is kialakul egy állóhullám a válaszfal teteje és a kilépőnyílás legközelebbi pontja között. Ennek a frekvenciája a kilépőnyílás helyétől is függ, de ez is közel van F4-hez.
Ezt a két rezonanciát ott lehet a legjobban csillapítani, ahol a hullám sebességmaximuma van. Ugyanez igaz az F2 frekvencián kialakuló állóhullámra is.

Általában én is, de most mégse

Ohh, sajnálom! Én pontosan ezért írok notepad-be minden hosszabb hsz-t.
Illetve lustábbaknak a vágólap is jó lehet, elég egy CTRL+A + CTRL+C!

Nem biztos, hogy a szekciókat a középvonallal számolja, nem néztem utána a matematikai háttérnek, de valahogy be kell vinni az adatokat.

Cortez, a jól megírt válaszom elszállt, kezdhetem elölről

pagrus, az FG-4-en néztem először, de még nem találtam az igazit. Watt TTL-jének impedanciamenetén gyönyörűen látszik a becsatoló üreg rezonanciáinak hatása. Hallatszani valószínűleg nem hallatszik, mert csak mélynyomóként használja.

Szerk.: megtaláltam az Application Notest, de önmagában elég semmitmondó, az eddigi tapasztalatok alapján nem helyes a középvonalban mért távolságokkal számolni.

Na ezt már nem számoltam, fülre tettem kevés csillapítást a kanyarba és mértem.

FG-4

Az enyémre nem is írsz fdsa?

Az Application Notes-ra tudnál adni valami linket? Nem találom

A csöved vízszintes szakasza biztos, hogy külön életet él, mint ahogy mérhető a deszka vastagságú üreg hatása is egy, a dobozba belülre szerelt hangszóró esetén.

Ezt most nem értem. Miért lenne KM növekedés? Egy U alakú csönél a fizikai KM ugye végig állandó.
A logikai KM viszont egy U kanyarban pont mintha növekedne?
Nekem valami inkább az tűnne logikusnak, hogy a kanyart nem képes bevenni, ezért a levegő
tehetetlensége ott nagyobb a hang vezetésére, éppen úgy, mint ha egy szűkebb KM-tel lenne
dolgunk. Hol van a tévedésem? Azt értem, hogy ha kisebb, ha nagyobb az eltérés a lényeg,
mert az mindenképpen (nyilván csak részleges de nem elhanyagolható) reflexiót okoz.


Jó, az előzőből akkor majd kiderül melyik irányban kell menni, de a kompenzálás akkor úgy tűnik
elvileg járható út lenne? Te esetleg nem méregettél ezügyben? Lehet hogy egész jól lehetne
csökkenteni a hajtogatásokból fakadó helyik fele (dupla) rezonanciákat a dobozokban?

De foglalkozott, lásd Transmission Line Application Notes című írását, és a számolótábláiban is jól lehet számolni.
Tapasztalatom nincs vele, mert csak egyenes TL-eket építettem, a cső-TL tetején az előre néző kanyar amiben a hangszóró van olyan kicsi, hogy szerintem még egyenesnek számolható. (Mint az avatarom.)

Pont nem csökkenés van a válaszfal végén, hanem hirtelen kétszeresére növekszik a keresztmetszet. Józan paraszti ésszel persze azt mondja az ember, hogy "miről tud itt visszaverődni?", de a tápvonal-elmélet megadja rá a magyarázatot. A keresztmetszet-csökkentés egy járható útnak tűnik.
A spirális csillapítást pagrus megcsinálta, az eredményt mérte is, több vájtfülű ember meg is hallgatta, úgy tűnik, hogy bevált.

És esetleg ezzel nem lehetne trükközni úgy, hogy ezt a "virtuális", kanyar miatti
keresztmetszet-csökkenést fizikai keresztmetszet-növeléssel kompenzáljuk?

A spirális csillapításról mi a véleményetek?

Legjobb az egyenes cső, valóban. Valószínűleg a fenti probléma miatt sem foglalkozott MJK a kettéhajtott csövekkel.
Spirál még nem járt a közelemben, amit képen láttam, az inkább bassz-reflex spirál volt.

Az optika is jó.

Vagy optika. Eltérő törésmutatójú közegek határa.

Akkor a legjobb az egyenes cső. És mi a helyzet az állandó keresztmetszetű spirál TL-lel?

Akkor... gondolkozz esetleg mikrohullámos aggyal

Hát lehet, rég tanultam műszaki hőtan és áramlástant és már akkor is utáltam

Gondoljuk mi. Csakhogy a levegő másképp gondolja. Amikor odaér a válaszfal végéhez, akkor azt érzi, hogy hirtelen megváltozik a keresztmetszet - ezáltal az akusztikai impedancia - és ezen a ponton reflexió keletkezik, a zárt vég és a válaszfal vége közt lambda/2-es állóhullám alakul ki. Egy másik lambda/2-es állóhullám is kialakul a másik csőszakaszban, a válaszfal vége és torkolati nyílás kezdete között.
A terelőlapok javítanak valamit a helyzeten, de ezek a reflexiók létrejönnek teljesen szabályos félhenger alakú terelőlap esetén is.

A levegő levágja a kanyart amíg lamináris az áramlás (párhuzamosak a rétegek), a terelőlapok segítenek abban, hogy az is maradjon, ne váljon turbulensé, azaz örvénylővé, mert akkor hirtelen megnövekszik az ellenállása (akusztikus impedanciája).
Általában a hangsebesség 5%-a még nem okoz turbulens áramlást, pl. a reflexcsövek keresztmetszetére is ez az ajánlás.
Ha az áramló levegő élbe ütközik, sokkal kisebb sebességnél is elkezd örvényleni, ezt éppen reflexcsőnél tapasztaltam, szóló énekhangon nagyon kellemetlen volt.

Kinek mi a véleménye egy TL esetében a 180 fokos kanyarokban elhelyezett 45fokos terelőlapokról?
Ha pl U alakú, és mondjuk nincs semmi ilyesmi, akkor sokkal nagyobb reflexió lesz abből, nem?
Persze így is nyilván marad, mert az U kanyar túl nagy impedancia akusztikailag, de csak javul vmennyit, nem?
Esetleg méricskélt vki ilyesmit?

Illetve a másik kérdésem csillapitás ügyében: láttam pagrusnál ezt a spirál alakú megoldást.
Erről kinek mi a véleménye? TL esetén jó lehet egy ilyen tekerős megoldás?
Vagy lehet hogy nem jó elállni a hang útját ennyire "teljesen"?

A 3dik: vki el tudna igazítani vmi szemléletes példával (esetleg mechanikus analógával) hogy mit
jelent ha egy hangszóró nem jó TL-ben, pl a Qts vagy akármi más alapján?
A TL csak egy elv, mit jelent ha valami nem tud így működni? Miért ne tudna?
Ez már nem csak méretezési kérdés?

Azt nagyon megkoszonnem!! Dobnal egy mailt a pumaelbusta@gmail.com -ra, ha mehetek erte? Ja, es arrol van informaciod, hogy napkozben meddig lehetne menni erte?
elore is koszi!

Ha biztosan kell, egy darabot eljuttatok a H2000-hez, és ott átveheted.

Hat, igyekszem beszerezni egy peldanyt, de felek hogy fehervaron nem fogok kapni... a nagy budos faluba meg nem tudom, mikor jutok el, pedig lenne nehany dolog amit ott tudok csak megvenni (posta meg igy mar dragabb lenne mintha egyszer felmennek)

Puma.
Javaslom a WM 61A -t . Sokan használjuk , és van hozzá mért átviteli görbe . Kb. 1100-1200 -körül van az ára .

oh. regebben probalkoztam egy pokot osszeganyolni amit javasoltak meresre, de valszeg kepessegeim miatt nem lett mukodokepes a cucc ;] es azt hittem hogy egy ilyen kapszula joval dragabb... megprobalok beszerezni egyet;]
ismet koszi az infokat!

Szerintem ,mérj !
Az RMAA egy egyszerűen használható program . Egyszál mikrofon kapszulával már tudod használni . Ezügyben ajánlom Spexcel honlapját .

Ahmm, koszi a valaszt. Azert kerdeztem mert nalam is van egy hupli, igaz meresrol nalam szo sincs, csak fuleltem jelgeneratorral . (Egyebkent egy 23 Hz-re meretezett TL, HA31-gyel)

Kétféle képpen lehet rátenni, egyik verzió amikor taszítják egymást . Ez látszólag lehetetlen , valójában ahogy közelítjük a kompenzáló mágnest a hangszóró hátuljához , elősször taszítja . Aztán kb. 1centi távolságból már enyhén vonza . A hangszóró Qes-ét , vagy mi a szöszt lehet vele megváltoztatni .Lényegében erősebb lesz a mágneskör . Így kompenzálnak a H2000-nél is . A másik amikor vonzódnak egymáshoz, ilyenkor gyengül a mágneskör . Ez utóbbit Shalafi útálja , szerinte tönkreteszik egymást a mágnesek . TL-ben mérve kicsit lejjebb megy az átvitel . Nekem az volt a gondom , hogy 60 Hz körül volt egy púp az átvitelben . Kellemetlen mert mindig meghallottam . Az első verziót alkalmazva viszont szépen kisímult ez a rész . Harminc Hz-re méreteztem a dobozt ,de a mérés szerint simán hozza a 20-at is . Ha hinni lehet az RMAA-nak. / Fs 50 Hz ! / Shalafiéknál tettem fel néhány képet a mérésekről , ha érdekel . Irodalom - Gilszkilabor honlapja .

Mocsing!

meselnel nekem arrol a kompenzalo magnesrol? de ugy reszletesen, mert kb most hallok ilyenrol eloszor... vagy esetleg valami irast is ajanlhatnal ahol irnak rola.
koszi

Szia Gery .
Nálam úgy néz ki a csillapítás , hogy az egész dobozt kibéleltem egy réteg fehér , műszálas vatelinnel . Egyszerűen ráragasztottam az oldalakra ,terelő lapra egyszóval mindenhova . Ragasztónak ACRYLIC U-t használtam , olyan sziloplasz szerü anyag , csak olcsóbb . Belső éleket is ezzel tömítettem . A függőleges aknába meg félcsomag vattát tettem .
Holnap ha minden jól megy ,teszek fel róla képet .
A kérdésre válaszolva , nincs teletömve , akkor már túl lenne csillapítva .

Mócsing: Mivel nagyon hasonló a TL-ed, mint az enyém ezért kérdezlek téged, hogy konkréten hogy érted, hogy teljesen? A teljes keresztmetszetét teletömted vatelinnel? Mert én kipróbáltam, tegnap, hogy mennyi vatelin kellene az enyémbe kb, és rohadt sok az tuti. Milyen vastag volt az a vatelin? (enyém 1cm)