http://kalazif3.googlepages.com/400mR.jpg/400mR-full;init:.jpg

Egy kis méricske. Egy kép többet ér ezer szónál. Én sem akarok ehhez sokmindent fűzni (a kamra 0,1x állásban van) A kisebbik számlálóm teljesen kiakad, nem kicsit ilyesztő a dolog.
Maga a műszer nagyon tetszik. Külön kép róla :
http://kalazif3.googlepages.com/cdv715_1.jpg/cdv715_1-full;init:.jpg

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/c ... e_1906.jpg
dolgoznak az ügyes emberek
képet innen találtam:
http://www.encyclopedia.com/topic/triode.aspx

Előző kérdésemhez anódveszteség témában senki nem tud szólni?
Mert ha a kiszorzott szám wattban értendő, akkor hamvába holt ötlet a projekt.

A vákumszivattyút nem gondoltma megvenni, elmegyek a vákuumtechnika KFT hez vag ya műszaki egyetemre, nekik van, talán ott talán megcsinálják. De amíg nem tudok meg többet a témában, egy fillért se vagyok hajlandó beleölni a projektbe.

A feszültségesés jó kérdés, de ha nem jelentős, 5% nál nem nagyobb, akkor nem számít. Ezt lehet befolyásolni az anód-katód távolsággal?
A kapcsolási sebességet szerintem a rács kapacitása befolyásolja, de ez extrém nagy felületeket leszámítva elhanyagolható lesz.
Tud valaki mondani valamit a FETes motorvezérlés kimenő jelalakjáról?

update:

http://www.hobbielektronika.hu/lexikon/ ... teseg.html
Ezt magyarázza meg nakam valaki, mert 300A*144V az nem kevés! A vízhűtés pedig lehetséges alternatíva.

Mekkora feszultseg esik egy ilyen csovon 300A aramnal?
Milyen gyorsan tudnak kapcsolni?

Szerintem egy jó elektroncsőhöz nagyon mély vákum az első lépés. 2 lépcsős rotációs vákumszivattyú + olajdiffúziós, vagy turbómolekuláris szivattyúra lenne szükség. Az előbbi 50-60 ezer forint, az utóbbi 50, illetve 200 ezer forint. Még ki akarom próbálni, hogy rotációs klímakompresszorokkal meddig lehet lemenni sorbakötve, de szerintem a mélyvákuumszivattyúk minimum elővákumát nem fogja elérni (0,5mbar). Szóval ez nem olcsó mulatság

Figyelem, súlyos agymenés következik, a továbbiakat csak saját felelősségre:

Speciális cső...
Nézegetem az alternatívákat, mert a benzin ára egyre inkább elszáll:
http://www.evpermanent.com/hu/arlista.php
Viszont a motorvezérlő ára is az egekben van.
Mi van benne? 300 Ampert átvinni képes FET. Azért ilyen drága.
Elektroncsővel persze mindjárt olcsóbb lenne, csak megfelelően kellene méretezni. Mondjuk poroltóméretben. Benne wolframcső mint katód, abban 100 Wattos cekasz mint fűtés, körülötte megfelelően megtekert rács, és aztán az anód. 144 Voltot kéne átvinnie 300 Amperen. Nem lehetetlen, csak méretezni nem tudom, mert a csöves technika hanyatlásával eltűnt a szakértelem is. Elektroncsőgyártástechnológiáról van valakinek könyve?
Milyen bevonattal lesz jobb az elektrondisszipáció a katódon? Mennyire kell közel méretezni egymáshoz az anódot és a katódot? Mekkora felületek szükségesek ekkora teljesítmény átviteléhez anélkül hogy a katód leolvadna? Hogyan méretezzem a rácsot(szálsűrűséget kimásolom gyári csőből pl?)?
Nomeg a legfontosabb. Hogyan veszi ki magát a házi gyártmányú vezérlő a közlekedésfelügyeleten?

Tudom inkább vegyem meg a FETes vezérlőt, de akkor sem hagy nyugodni, mert nem lehetetlen, és akár 100 000 ből is ki lehetne hozni szerintem.
http://ham-blog.de/radio-blog/2008/a-home-made-triode/
http://home.earthlink.net/~lenyr/hm-triode.htm
http://www.youtube.com/watch?v=8_eLO0exato

Van olyan csövem, amin rajta van a burkolat és tökéletes az anód csapágya is (teljesen hangtalan). 3mm ólom az nem is sok. Most be akarok szerválni egy villanyrezsót, hogy öntsek ólomlemezeket. Használva nemigen lenne, max első körben, amikor megnézek néhány dolgot vele. Aztán ezek többségétől megválok, vagy kisebbre cserélem.. ezek 60kV-al mentek, de 200kV-ot is elbírnak. Lehet, hogy 300kV-al is meg lehetne küldeni nagyon rövid ideig, csak ott már egy egész kis kiürített zóna kell

Bár utólag belegondolva most jól jönne, hogy egy kompresszort átvilágítsak, meg kellene tudnom, hogy szorul-e benne valami (és ha igen akkor mi)
Ez jó kép, úgy látom sok dologgal frissítette az oldalát. Minden, ami a keze ügyébe akadt, gyorsan besugározta
http://xtreme.mentalbreakdown.net/misc%20pics/roentgen/objekte-24-02-08/objekt-27.jpg

Üdv. A csóka szerintem csak a kezét fotózta sk, a fejét profi cuccal kapták le mivel azok élesebbek nincs beszűrődés a szórt sugárzástól. A panoráma fogsorröngent sem hiszem hogy ő kreálta mivel rá kelett volna harapnia a csőre ami 40-50kV-nál elég kellemetlen Gyanítom még a veszélyekkel is tiszában van, nem véletlenül DSLR-t használt az erősítőfóliás átvilágításra.
Unnamed forgóanódú diagnosztikai csövéről kár volt leszednie a burkolatot ha be akarja üzemelni, így már elég problémás mivel a leengedett trafóolaj is pár nap alatt úgy megszívja magát a levegő nedvességével hogy a szigetelési ellenállása a tizedére esik, és a cső befogása is nehézkes lesz árnyékolással együtt úgy hogy az anódfeszkó ne húzzon minden irányba. Forgatnia persze nem muszáj az anódtányért ha csak pár wattal terheli.
Aki a nehézségek ellenére sikeresen eljut egy működő rendszer felélesztéséig érdemes az egészet bedobozolnia egy nagy vasszekrénybe ,ólom, beton, stb. aminek ólomegyenértéke minimum 75kV-ig 2.0mm; 100kV-ig 2.5mm; 150kV- ig 3mm. Továbbá ionizációskamrás sugárzásmérővel ellenőrizni hogy nem szökik e a sugárzás valami résen, és kiszámolni hogy mennyit üzemeltethető a készülék egy évben hogy ne léphesse túl a lakosságra engedélyezett éves háttérsugárzással megegyező 0.165mrem dózist feltételezve a leglehetetlenebb helyzeteket is gondolok itt gyerekekre, terhes kismamákra a szomszédban, ... Talán egyedül egy tanyán a pincében megoldható.

Van egy jónéhány (talán) röntgenlapom, amit most találtam. Honnan lehetne megtudni, hogy biztosan az-e? A dobozára ez van ráírva:
AGFA-GEVAERT
LITEX O 811 p
Lithfilm
Film Lith
Eléggé világos, ha kell fotót tudok róla mutatni.

Akik mondták azok monták

A legjobb egy röntgensugarat imádó szekta tagja lenni

Helló!

Sikerült információt nyernem arról a csőről, amiről a téma elején kérdeztem, hogy micsoda. Úgy tűnik, ez egy ionizációs nyomás/vákuummérő eszköz, meghatározását idézem:
"Egy vákuum nyomásmérő, amelynél egy háromelektródos rendszert helyeznek el a tartóedénybe a nyomás mérésére. Az elektronokat a katódról egy pozitív rács vonzza. Néhány keresztüljut a rácson, de nem ér el az anódig, mivel azt negatív potenciálon tartják. Néhány azonban ütközik a gázmolekulákkal, ionizálja, és pozitív ionokká alakítja azokat. Ezeket az ionokat vonzza az anód, és az így keletkező anódáram használható a jelenlevő gázmolekulák számának mértékeként. Igen alacsony nyomás, akár 10E-6 pascal is mérhető."
A hosszú felső részét behelyezték a mérendő közegbe, vagyis ott a csőnek nyitott volt a teteje. Ezért látszik, hogy ez még nem volt használva.

Nos, ennyi.

Mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok!

Üdv,
István

Mi a jobb, magunkat röntgenezni hobbyból, vagy tagja lenni a hit gyülinek?

"Your dog has joined us." ?????
"We of the Flat Earth Society are always looking for help." Jah, leginkább kórházi segítségért.
Jó, hát láttam már villanypózna-imádó szektát, ez már csak hab a tortán. Hogy ez miért ebbe a topikba landolt...

A lapos földről. Van is egy ilyen társaság:
http://www.alaska.net/~clund/e_djublons ... ociety.htm

Te miről beszélsz?
"Monták" - mondták

Csak így tovább ne foglalkozzatok a kétkedőkkel!
Monták már azt is hogy a föld lapos.

1nm-től 10-5nm-ig, de az már inkább gamma.

Ezek a csövek általában milyen hullámhosszal dolgoznak? 0,1nm körül?

Elvetemült egy ipse az biztos. Mikor pofán lőtte magát (vagy a haverját) az már egyenesen esztelen. Manapság, mikor számtalan hasonló dokumentum értékű felvételt találni, miért kell ezzel veszélyeztetni a környezetét?
Ha vette volna a fáradtságot, hogy utánaolvas ...
Anno mikor a dokik még nem hitték, hogy rájuk is ártalmas a sugár, a beteg gyomrának komprimálására kitalált eszköz helyett a saját kezükkel nyomták össze a beteg pociját a testvastagság csökkentése érdekében és nyúlkáltak a direktsugárban. Le is rohadt többük keze mire tudomásul vették, hogy ők sem sérthetetlenek. Ma is van néhány idióta amelyik így gondolkodik és sugarazza agyon magát és a körülötte állókat.
Épp elég sugárzásfajta ér mindannyiunkat beleértve az orvosi diagnosztikában elkerülhetetlen mennyiséget.

Üdv, Pogifej.

http://xtreme.mentalbreakdown.net/misc%20pics/roentgen/
Itt van egy két kísérlet röntgennel, bár védelmet sokat nem látok

Talán impulzusban mehetne..

Szerintem átütne a cső belül,és nem sugárzás lenne hanem nagy csattanás és zárlat,majd ha elég bika a táp,akkor szakadás.
Elvileg úgy van méretezve biztonsági okokból,hogy tartósan még kevéssel sem léphetőek át az elektródákra specifikált max. feszültségek.

Röntgenre csak óvatosan. 100kV-al meg senkine se jusson eszébe megküldeni vákumcsövet. Ha igen, akkor szóljon, mert én minél meszebb akarok lenni tőle. Amit a televízió csinál lágy röntgent, az nagyon-nagyon gyenge.

A Crookes csövem egy általános iskolában volt bemutató darab, de legalább 10 éve már nem használták. Az elektródák kivezetései alapján elvileg egy régebbi típusról van szó. Ha hazaértem a koliból (2-3 hét ) feltétlenül kipróbálom, és fényképezek/videózok.

Egyik kedvenc csöves oldalam:
http://members.chello.nl/~h.dijkstra19/index.html

Crookes csövek, a második linken vannak képek proton-sugárzásról is:
http://members.chello.nl/~h.dijkstra19/page7.html
http://members.chello.nl/~h.dijkstra19/page7-2.html
http://members.chello.nl/~h.dijkstra19/page7-3.html

http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9704/pallo.html
Itt valami olyasmit említenek, hogy a vákumcsőben egy lenard ablak volt, ami egy alumínium darab, így kiléptek a katódsugarak a levegőbe.

Nem igazán értem hogyan jutnak az elektronok ki a csőből, vagy rossz a rajz. Ha a mostani rtgcső felépítését nézed ahhoz képest nem látom az elektronok követhető útját. Márpedig a fizika akkoriban is fizika volt.

A vakuumot kiveheted az összefüggésből, -1atm és kész.

http://www.lateralscience.co.uk/lenard/index.html
Erről az eszközről mi a véleményed? Van valóságalapja?

Nevezhetjük katódsugárcsőnek a képcsövet a monitorban, de a rtgcsövet is. A katód izzításakor kilépő elektronokat az anódra kapcsolt nagyfesz gyorsítja és a becsapódáskor keletkező fékezési sugárzás az x-ray.

Erről a röntgen energia-vákuum-feszültség összefüggésről lehet valamilyen diagramot találni?

25kV-35kV használatos a ciciröntgenfelvételeknél. Bizony 20kV-on is van x-ray, ráadásul elnyelődik mondjuk a bőrödben és már meg is van a bőrrák. Ehhez képest a mellkasfelvétel ~110kV-ja átzúg a páciensen, mint a gyorsvonat.
A monitor képernyőjéhez odanyomva a szórtsugárzás mérésére alkalmas műszert az biza mutat. Gond azért nincs, mert az üveg és a levegő a szemedig elnyeli a sugárzást. Mellesleg a szem 10x érzékenyebb erre a sugárzásra, mint bármely más testrész.

http://madchemist.uw.hu/rontgen.htm

Emberünk ahhoz képest, hogy tanulja eléggé mellébeszél. Keveri a katódot az anóddal, nem a sugárzás zöld hanem a gáz amit beletöltöttek az izzóba. Mikor "gázos" lesz a rtgcső lilásan villanik fel és mondjuk enne ampert rendesen vagyis zárlatos.

Üdv, Pogifej.

Úgy tudom, hogy a katódsugárzás nem azonos a röntgennel. Ezek a lenard csövek csináltak erős katód sugárzást 200kV-on, amit feljebb linkeltem, érdemes elolvasni a hatásait.
Izzóval röntgen? És téglával próbálja árnyékolni? Hát ez szép.

http://www.youtube.com/watch?v=gh6G4xyn ... re=related
Az üveg zöldje egy nagyon light röntgenre utal
http://madchemist.uw.hu/rontgen.htm
Szép mint az álom.

http://www.youtube.com/watch?v=cey-JBeHrww
Nem semmi, sima fénnyel beindul

Ahogy nézem, ebben nincsen érzékeny alkatrész, az elektronforrásról feltételeztem hogy károsodhat túlfeszültségre, de ez egyszerű mint a fatengely. Folyamatos, hosszúidejű túlterhelésre esetleg elképzelhetőnek tartom, hogy mint az ipari monitorok, megfekulnak a színei, de ehez többszáz (ezer) üzemórára lenne szükség a "festék"vastagságától függően.
Sorkimenő mehet neki, fotózni ne felejts el, és nagyon irigyellek érte!

Hát nem kell túl nagy áram végülis. 20kV alatt semmiféle röntgen nincs, amit mondtam, azt továbbra is tartom! 30-35kV az, ahol már jelentősen megnő a röntgensugárzás. A diódáknak minek árnyékolás?

Mekkora áram kell egy ilyen Crookes-csőnek? Sorkimenővel egészen 40-45mA-ig tudok áramot szolgáltatni neki, szerintem az már sok is lenne szóval az áram nem gond.
Egy kép:



Én úgy hallottam hogy 5kV felett a vákuumcsövek már jelentősebb sugárzást bocsájtanak ki, a 25kV-os diódáimnak majd készítek árnyékolást.

Meg kéne csinálnom a számlálóhoz a hangjelzést, az már biztosan jelezne 30kV melett. Mondjuk a képcsőben nincs akkora vákum, mint a röntgencsőbe, de ha 40-50kV-al meg lenne küldve már az is nyomná a röntgent. De 30kV-ig még egészen biztonságos szint alatt marad a sugárzás.

Én se mértem semmit, de 30KV-on se.

ownn: a röntgen 30kV felett lesz csak durva, 20kV-ig csak nagyon-nagyon lágy röntgen van. A geiger számlálóm legalábbis az ég világon semmit nem jelzett a monitor közelében mutatóval. A sorkimenőnél valami combosabb kéne, főleg ha még le is osztod, sztem túl kicsi lesz az áram.

Az a cső olyan mint egy ős-trióda. Érdekes hogy 2 fűtőszál van kívül, aztán rács, és belül az anód. Valamit szerintem demonstráltak vele, vagy mértek vele.

3-4 kV még nem annyira veszélyes, 15-20kV körül már elég durva dolgok lépnek fel. A Crokes cső meg nagyon szép ha bekapcsolod, http://www.oneillselectronicmuseum.com/page9.html
Véleményem szerint rövidebb ideig a túlfeszültség se tenne benne kárt, csak világítana tőle mint az atom, de nem merném megpróbálni, mert nagyon sajnálnám tönkretenni. Egyébként nem olyan ördöngősség csinálni ezeket, a reagens anyagok táblázatba szedve megtalálhatóak egy kis kutatással, a gipsz pl vörösen világít elektron sugárzásra.

Helló!

Nekem is van néhány érdekes csövem, feltöltöttem néhány képet az egyikről, hátha ti tudjátok hogy mire való, én nem jöttem még rá. Tungsram gyártmányú, talán IM22 vagy 1M22 van ráírva. Lehet hogy valami kísérleti példány?






Egyébként van otthon egy Crookes-csövem, amiben egy rózsa van, szerintetek rá merjem csatolni a sorkimenőmre? Persze feszültségosztóval kellene előállítani a kívánt feszültséget, ami olyan 3-4kV körül lehet. Ekkora feszültségnél gondolom már röntgen-sugarak is keletkeznek, mennyire veszélyesek ezek?

Üdv,
István

http://www.lateralscience.co.uk/lenard/index.html
Erről tud valaki bővebb infót? Most a katódsugár tulajdonképpen nem egyezik meg a röntgennel. Azt nem említi, hogy keletkezik-e melléktermékként, de szerintem tuti, viszont érdekesek azok, amiket produkál a cső.

A trafó az 60kV-os volt, az biztos. A csőre + - 30kV van írva. De impulzusüzembe a trafó felvehetett vagy 20kW-ot .
A csőből egyelőre nem szeretnék most eladni.. újba az áruk 200k körül mozog ha működnek. Van az az ablakom, ami gyárilag volt az egyik csövön rajta, egy elektronikával. Két kis ablak van, ami ellenétesen zár, és kb 1 centis ólomból van.
Amúgy a geiger csövem már meg van rendelve, remélem mihamarabb megérkezik, és akkor meg tudom építeni a számlálót. Elvileg béta érzékeny, de az eladó azt mondta, hogy a gammát is érzékeli. Doziméterből van olcsó, de nem tudom, hogy abban megbízzak-e. Bár hitelesíteni lehetne.

Ja én is néztem miért van 2 fűtőszál a csőben. Egy kisebb meg egy nagyobb. A forgóanód, ahol az elektronsugár becsapódott, jól láthatóan nagyon nagy hőterhelésnek volt kitéve.

Szerintem nem tudsz házilag akkora teljesítményt belepumpálni, hogy komolyabban megmelegedjen, de megnéztem a cső külsején lévő motort, szerintem sima 3 fázisú villanymotor. Először egy segédfázis kondival is kipróbálhatod 1 fázisról.

Ha esetleg eladó még1 cső, egy nagyfeszes kollégánm megvenné. Nem fogja bekapcsolni, csak ős is gyűjti a spec. csöveket.

RTG trafóból nekem van jobb, abban egy pici trafó van, meg egy 50KV-ra sokszorozó. És úgy láttam hogy izolált fűtőtekercs is van benne talán.
Amit adtál trafót az impulzusüzemre készülhetett, tehát egy nagyon rövid időre kapcsolhatták be, mert kb 120V-ot lehet neki toroidról adni, aztán már nagyon nagy áramot akar felvenni. Valószínű egy mágneskapcsoló egy rövid időre a hálózatra kapcsolta. A szigetelése alapján 60KV-os legalább.

Mondjuk ha egy ilyen csőre rákerül 100kV, akkor lehet hogy tényleg árnyéka lesz a falon az embernek, nameg 1 másodperc alatt megkapja a halálos dózis tízszeresét.

Naja, az olaj még megvan (ami ránézésre nem pcb-s) meg a cső is, de a magyar gyártmányok direkt úgy lettek megcsinálva, hogy csak úgy lehessen szétszedni, hogy belevágok a csőbe. A siemensnél nem volt ilyen probléma, úgyhogy az a cső még ép, és vissza tudom bele rakni mindenestül. +még köré az a 10 centis ólomfal, amit mondtam. Sőt nem is kell rá ablak, az ólmon belülre lehet rakni filmet, ami igazolja, hogy működik a cső. Volt röntgentrafóm is, de azt odaadtam rosco kollégának, nekem nem volt szükségem rá, de azt hiszem az sem volt középreágazásos, viszont max 600W-al lökte a csövet.

> Egyszóval, semmi kedvem magamról röntgenképeket gyártani.

Pedig tok jol mutatna a falon az arnyekod

Ismered a viccet:
Leendo alberlo nezi a szobat, es lat egy nagy foltot a falon.
- Mi az a ronda folt a falon?
- Az elozo berlo. Vegyeszet volt a hobbija...