MOSFET mi? Ez elég kevés info nekem. Mi is ez pontosan?

Laci_L : Mármint a mozgásérzékelő paneljén csréljem ki a jelfogót....?

Próbáld meg a jelfogót kicserélni váltóra (nem drágák, főleg ha bontott). Egy másikat csak bele lehet passzírozni valahogy.

MOSFET + 1 Mohm gate-ellenállás?

laci_L megnéztem. N.C van rajta de N.O csak feliratban létezik rajta, csatlakozó és vonal sincs ott.
Ez van nekem:
http://www.paradox.com/Products/default ... =80&PRD=34

A PARADOX mozgásérzékelő akkor zárja az áramkört ha nincs mozgás és akkor szakítja meg ha van. Ez rendben is van, hogy ne lehessen elvágni a vezetéket és így kiiktatni.
De igazán rátehettek volna egy fordítottat is, azaz akkor zárjon ha mozgás van, úgy mint az infrakapuknál. Ugyanis nekem így kellene. Tehát amikor van mozgás, akkor kellene nekem a jel.
Építenék egy negációs ármakört tranzisztorral (12V nem TTL) de nekem a hátam borsózik, hogy áramot fogyasszak azért mert éppen nincs jel. Pláne hogy akkumulátorról megy majd az eszköz.

Szóval tud valaki egyszerűbb, áramot nemigen fogyasztó negáló áramkört? Vagy a mozgásárzékelőről nem lehet mégiscsak leszedni valahogy az ellentétes jelet is? (Például fogalmam sincs mire valók a TAMPER pólusok)

Ugyanúgy. De a tlc2272 csak 8V-ig jó! Tehát vagy az MC33202-t használd, vagy az 5V-ról hajtsd meg az opa-t, mint a uC-t.
Tehát az opa megkapja a földet(nullát) és az 5V-ot, a kimenetére pedig egy feszültségosztót teszel, amit visszavezetsz a negatív bementre. A pozitiv bemenetről vezérled. Ha a feszültségosztód 10k-100R, akkor (100R a földre, 10k a kimenetre, a közös pont pedig a negatív bemenetre) akkor 100x-ost erősítesz. (Vagy 101-szerest, ezt majd egy matematikus megmondja, viszont a matematikusnak úgyse lesz igaza az alkatrészek szórása miatt, ehehe) Ha 200x-ost akarsz, akkor a 100R helyett 50R-ot használj, vagy a 10k helyett 20k-t.

Rendben, akkor választom a TLC2272 -t.

A TL071-nél már leírták nekem, mekkora ellenállásokkal kell belőni a 200x erősítést, de ennél nem tudom.

Tehát:

Van egy 12 V tápom
Egy szenzorom ami 0 tól +25 mv ig ad ki jelet
és egy A/D konverterem mondjuk +5 V referencia feszkóval

ha 25mv -> 5V akkor 200x az erősítés. Hogy kössem akkor be a TLC2272 ?

Ha "Rail-to-Rail I/O" tulajdonságú típust választasz, akkor lehet, ezek bármekkora jelet tudnak fogadni/kiadni a tápfeszültségek között. De elég a "Single supply" is, ha 5V helyett pl. 12V a pozitív táp. Keresgélj a neked szimpatikus bolt árlistájában!

A szenzorom nem is csinál negatív feszültséget. 0 tól plusz 25 mV ig ad ki jelet. Az opamp -nak csak azért akartam negatív tápot is adni, mert az van ráírva hogy kell, meg valaki azt mondta, hogy csak akkor lesz pontos (lineáris) az erősítése, ha negatív tápot is megkapja.
Nem igaz?
Lehet csak plusszal is megtápoli az opamp-ot?

ott volt az idézetben a megoldás is. Ne minuszt csinálj az opamp-nak, hanem a szenzort told el felfele, kb. a táp feléig. Erre használhatsz zénert, feszültségszabályzó IC-t, és feszültség referenciát is. A másik megoldást Pafi írta:
""neminvertáló kapcsolás műveleti erősítővel" (OPA-val), Single supply, Rail-to-Rail I/O, Low offset."

Azaz válassz olyan opamp-ot, ami teljes feszültségtartományban tud dolgozni. tlc2272, mc33202, stb.

Khmmm.
Ez csak bizonyos peremfeltétekenél járható:
1. Az ellenállás osztónak tudnia kell árammal ellátni az erősítőt. Ha az osztón áram folyik (márpedig igen) akkor a középpont elmászik (az ellenállások értékétől függő mértékben). Az osztó pontot hidegíteni is kell egy elkóval.
2. Az osztott féltápfesz lesz a továbbiakban a nulla pont, azaz ehhez képest jelenik meg az erősített feszültség, tehát a további fokozatnak is ez lesz a nulla (föld) pontja. Ez azért húzós, mert ennek az áramfelvételét is az osztónek kell "állnia".
Szóval van mit méretezni. Talán egy 6V-os zener, és egy kellően méretezett ellnállás inkább.

De ha korrekten szetené megcsinálni, akkor inkább egy +12 > -6 (vagy -12) konvertert kellene használni (csak az op erősítőhöz). Mivel kicsi a terhelés, nem kell valami nagy darab.
És akkor a nullával nincs gond.

Gonolom józan paraszti aggyal..gyártasz két egyforma ellemállából osztót aztán lesz egy -6V-is meg egy +6 is középen a nulla..és mivel akkuról van szó 'elméletileg'! mindkét ágat árammal korlátlanul terhelheted...(az akku képességeihez mérten)

A TL071-nek kell + és - táp is. Hogy csináljak a 12 V aksiból mondjuk +-6 voltot. (( Gondolom, ha 25mv -ot akarok 200 szorosra erősíteni abból ugye 5 V-ot csinál az erősítő, amihez gondolom elegendő a +- 6 Volt...?!))

Nézd meg mégegyszer, mert általában váltó jelfogó van bennük NO-NC kimenettel. Azaz mind a két állapot elérhető.
A kimenő vonalak meg manapság már hídban vannak, azaz a szakadás és a rövidzár egyránt riaszt. Vagy digitális kommunikáció van a központtal.

Köszi T68m!
Te már annyit segítettél nekem, hogy lassan szentté avatlak.
A datasheetjéből már elboldogulok. Köszönöm!

Következő problem:

A PARADOX mozgásérzékelő akkor zárja az áramkört ha nincs mozgás és akkor szakítja meg ha van. Ez rendben is van, hogy ne lehessen elvágni a vezetéket és így kiiktatni.
De igazán rátehettek volna egy fordítottat is, azaz akkor zárjon ha mozgás van, úgy mint az infrakapuknál. Ugyanis nekem így kellene. Tehát amikor van mozgás, akkor kellene nekem a jel.
Építenék egy negációs ármakört tranzisztorral (12V nem TTL) de nekem a hátam borsózik, hogy áramot fogyasszak azért mert éppen nincs jel. Pláne hogy akkumulátorról megy majd az eszköz.

Szóval tud valaki egyszerűbb, áramot nemigen fogyasztó negáló áramkört? Vagy a mozgásárzékelőről nem lehet mégiscsak leszedni valahogy az ellentétes jelet is? (Például fogalmam sincs mire valók a TAMPER pólusok)

"neminvertáló kapcsolás műveleti erősítővel" (OPA-val), Single supply, Rail-to-Rail I/O, Low offset.

Erre találták ki a differenciálerősítőt visszacsatolással. Magyarul veszel egy műveleti erősítőt pl. tl071...tl08x, ezeknek jfet a bemenetúk, 10e12R ellenállással, tehát felszoroztatod velük az inputot 100x-osan. Ja, figyelj arra, hogy a választott opamp-nak mekkora a működési tartománya, az analog jeled abba essen! Magyarul, ha az opamp negatív tápját a 0V-ra teszed, akkor a nyomásszernzor feszültségét told el felfele, vagy az opampnak biztosíts negatív tápot.

Van egy nyomásszenzorom, amiből analóg jel jön ki 0-25 mV. Mikrokontrollerrel dolgoznám fel. De most mit csináljak ennyi feszültséggel, az ADC is alig látná, referencia feszültséget se tudnék 25mV-ot adni neki...
Erősíteném én, de a tranzisztor is csak 1,2 V-nál nyit...

Jól gondolom, hogy valami FET-es cuccal kellene először 0-5 V-ra erősíteni, hogy normálisan tudja az ADC konvertálni. Melyiket javasoljátok?

Én digitális vagyok, az analóg dolgokkal meg vagyok lőve...

Ezt se jól mondtam mi?...

Na neee. Még viccből sem.

Milyen igaz... Kicsit kellett gondolkozni hozzá, eztán tök egyértelmű, hogy mindegy hogy kötöm...
Akkor ilyen alapon nem is lehet elrontani semmit... Max ha a földelésbe kötöm az egyik fázist, de akkor is csak annyi lenne hogy nem lenne semmi...

Ahogy elnézem, nagyon nem ismered a hálózati kábel bekötését. A két másik szál kék és barna, vagy kék és fekete. Ezt mindegy hogy kötöd be a két szabad csatlakozóhelyre. Mint ahogy az is mindegy, hogy egy dugót hogy dugsz be a konnektorba (hogy forgatod el).

De inkább azt javaslom, hogy kérj meg valakit, aki jobban ismeri az ilyesmit, mert a hálózati árammal így nem szabad amatőrködni, életveszélyes, tűzveszélyes lehet a hibázás.

Új aksi elég zsebbenyúlós lenne
Hogy érted hogy mindegy a bekötés? Milyen színű szálak lesznek a pc tápkábelben és milyenek a hosszabbítóban?

Jobb (korrektebb) lenne ha szereznél hozzá egy új akkut, de te tudod.

A dugós felét levágod. Szerzel egy függő konnektor aljzatot (olyan , mint a kerti hosszabbítón van), vagy valamilyen zárt (falonkívüli) konnektort egy deszkalapra szerelve, és bekötöd a levágott kábelt.
Mellesleg: nem kell a Vaterán tökölődni, bármelyik számítógépes boltban is meg lehet szerezni hasonló áron. Nekem is van vagy 3 darab. Nem is kell.

Másik megoldás: szerzel egy olyan csatlakozót, mint ami belemegy a szünetmentesbe, és rászereled egy elosztósávra (aminek a dugóját levágtad).
Sárga-zöld a földelés, az jön a középső (kilátszó) rúgós érintkezőre). A másik kettő bekötése mindegy.

Szép napot mindenkinek! Nem találtam jobb topicot a bajomra, remélem elég amatőr a kérdésem:)
Adott az én 6 éves laptopom, aminek az aksija már egy másfél másodperces áramszünetet sem bír ki. A haver meg csak most nyögte ki, hogy neki bizony van egy szünetmentes tápja a padláson... Csakhogy az nem arra lett kitalálva hogy laptopra csatlakoztassuk. Vagyis a 230-ra rá tudom kötni, de viszont a laptopot már a szünetmentesre nem. 4 kimenet van rajta és mindegyik "lány" csatlakozó a PC táp csati fajtájából. Olyan kábel, melynek az egyik vége ennek a fajátjának a "fiú" része, amásik vége pedig egy konnektor (amibe belemenne a laptopnak a 12 voltos adaptere) nincsen (vagy nem találok) Tehát csinálni kell egyet ezekből:
http://szamitastechnika.vatera.hu/kabel ... 78096.html
http://elektronika.vatera.hu/kabelek_cs ... 10362.html

Kérdés: a pc tápkábelben lévő szálakat hogy kössem a másikra? Még nem vágtam szét, így nem ismerem...
Válaszotokat előre is köszönöm!

Kösz a segítséget, ez alapján már meg tudom csinálni a kapcsolást

IR LED nyitófeszültsége kb. 1,5 V, tehát 3,5 V marad az ellenálláson. Mivel kisebb a LED-en a feszültség, nagyobb áram engedhető meg, 40 mA nem lehet gond, tehát R=U/I=3,5V/40mA= 82 ohm (szabvány értékre kerekítve).

Egyébként meg Google a barátod! "ir led datasheet", első pdf találat:
http://www.fairchildsemi.com/ds/QE%2FQED234.pdf
Eszerint akár 100 mA-t is elvisel.

Erre nem tudnék hirtelen mást mondani, mint hogy az áramát kell beállítani -- na azt nem tudom, hogy mennyi az üzemi áramuk, a fehér 5mm ledeknek 20 mA körüli.
Így óvatos mérés alapján 150 Ohmot saccolok (~5-10 mA), de ez függ a LED nyitófeszültségétől is, a végleges értéket méréssel lehet szerintem kisakkozni (hogy több kell-e vagy kevesebb).
Szemre ráadásul nem is lehet látni hogy világít-e (a túlhajtás egyértelműen nem látszik mint a fehérnél, az elmegy kékbe, ez max. melegszik), mondjuk egy webcam/telefon kamerája vagy egyéb képalkotó eszköz "látja" hogy megy-e vagy sem.

Ezt a problémát sikerült megoldanom, épp ma
Az infrás probléma még mindig fenn áll. Eddig ilyennel még nem foglalkoztam, így nem nagyon ismerem, ezért kéne egy kis ismertetésre lenne szükségem.
A következő kérdéseim vannak:
-ha azt szeretném, hogy 5V-on simán csak világítson az infra LED (infra adó) úgy, hogy ne menjen tönkre, akkor mekkora ellenállásra lesz szükségem?
-az infra vevő milyen elven működik (mi, és milyen irányba változik benne, mikor látja az infra LED-et)?

Akkor én kérek bocsánatot , de legalább most már tudom (míg el nem felejtem ).
Van egy újabb problémám (nem is igazán új, mert egy hete próbálom megoldani ). BSS-ről letöltöttem egy érintéskapcsoló kapcsolási rajzot. A problémám az, hogy akármekkora a lemez, mindig berezeg a relé (ki-be kapcsol). Hozzátenném, hogy PC tápot használtam, amire ha simán rá kapcsolom a relét,akkor nem rezed. Érdekes módon, ha a műszerrel feszültséget mérek a relén, akkor a műszer megbolondul, de a relé normálisa kapcsol. mit kössek be, hogy normálisan működjön?

Jaj, nemá. Erre azt hiszem sokan felszisszennek.


Tényleg.
De ez tán azért van, mert az említett fajtákat vagy már nem nagyon használják (papír), vagy nagyon ritkák (tantál) mert drágák. Csak indokolt esetben alkamazzák, ott néven is nevezik.
Az elkó egy kivitelre utal, ahol a két fegyverzet nem egyforma, és emiatt polaritása is van. Végső soron az elkóknak is van sokféle belső tartalma, kivitele, ez egy gyűjtőszó (ezt már inkább Elektromann-nak írom, te nyilván tudod).

Érdekes, hogy amíg olyan, mint elko (elkó) van, rendszeresen látom használva, papko/olko, folko, tanko meg nincs (papír/olaj, fólia, tantál...)
Aavgy csak én nem tudok róla?

Ok értem, nem soká ki is próbálom. Egyébként a kondenzátorokat én kondiként említem, és még senkitől se hallottam "elko" szót

Megint lazán fogalmazol (erről már írtam).
Remélem nem azt kérdezed, hogy az elkó=ellenállás.

Amit javaslok kihagyni (ahogy már írtam) a három darab 4,7uF elektrolit kondenzátor (azaz elko). Egy az adóban, kettő a vevőben.

Pont erre gondoltam. Igazán arra gondoltam, hogy a kimenetre egy tranzisztort kötnék, és ezen keresztül kapcsolgatja a relét, ami csak addig működik, még az adó jelet ad a vevő felé.



Elkóval az ellenállásokra gondolsz? És ezt a vevőben?
És az adóval mi legyen? Azt nem kell átalakítani?

Szvsz az relé a vevőben nem kapcsolgat majd semmit mert vagy állandóan behúzva marad vagy ippeg fordítva.
Ennek a kimenetén (mármint a vevőnek) nem a táp jelenik meg,hanem egy uo szinuszos jelalak mint a bemeneten..mit csináljon szegény relé berregjen?

Nem egészen egyértelmü, amit írsz. Ha arra gondolsz, hogy kapcsolgatod az adót, és erre a jelfogó meghúz/elenged, akkor megoldhatónak tűnik, bár ez egy analóg átvitelre készült kapcsolás.

Elsőre ki kellene hagyni a csatoló elkókat (helyébe rövidzár). Az Out és + közé kerülne a jelfogó (ha kisáramu 5-10 mA-re meghúz). A potik tekergetésével talán elérhető egy működő helyzet. Ha nem, át kell méretezni, esetleg még egy inverter kell a vevő kimenetére.

Sziasztok
Ezt a kapcsolást átlehetne úgy alakítani, hogy az adó folyamatosan adjon le jelet, ami a vevőben egy relét működtet?

Fel lehetne tenni a kérdést először is, hogy mi az a feszültség. Ennek megválaszolásához ismerned kellene a potenciál fogalmát, de sajnos az elektromágneses tér nem potenciálos, így ebben az esetben még ez sem segít. Csak akkor lehet feszültségről beszélni ilyen esetben, ha meg van határozva a teljes hurok, (és a hurok mentén az elektromos és mágneses tér) amiben mérsz.

Olyan nem létezik, hogy egy végnek a feszültsége. Még elektrosztatikus térben is csak akkor lenne értelme ilyet mondani, ha előtte definiálsz egy referenciapontot (földpotenciál).

Arra sem válaszoltál még, hogy milyen irányú az az elektromos tér (ami ráadásul ezek szerint elektromágneses). Ráadásul a térbe betett vezető durván eltorzítja a teret, tehát még csak homogénnek sem tekinthető, hacsak nem direkt úgy kompenzálják, de ezt egy gyakorlati mérés során egész biztosan nem fogják megtenni.

Szinte semmilyen releváns adatot nem adtál meg. Jó lenne egy rajz, vagy fénykép a készülékről.

Egyetlen dolog tudható: az 1 és 10 Mohm elhanyagolható vezetőképességű ekkora frekvencián, tehát a 100 MHz-es jelkomponens ezektől független. A megjelenő feszültség a huzalt környező tárgyaktól, a mérési pont csatlakozási módjától, a referenciaponttól függ. (És persze a zavaró elektromos és mágneses tér irányától.)

Mágneses úton bejutó zavar ellen a mért huroknak a mágneses térre merőleges vetületét kell minél kisebbre kialakítani, vagy az ide eső mágneses teret árnyékolással csökkenteni. Elektromos tér zavaró hatása ellen az árnyékoláson kívül a kis impedanciás lezárás segíthet, ha ez megoldható.

"Mit jelent a plusz feszültség? " a 10Mohm és az 1Mohm mint osztó miatt lesz egy DC feszültség, ehhez képest fog megjelenni egy 100Mhz-es jel, aminek az amplitudója ismeretlen.

A feszültség a vezeték azon végén érdekes, ahol 10Mohm-al a tápra van kötve, ez ugyanis egy komparátor bemenete. Maga a geometriai elrendezés: egy tekercs 1m távolságra van elhelyezve a mérendő berendezéstől - sugárzott, rádiófrekvenciás elektromágneses térrel szembeni zavartűrési vizsgálat, ahol az elektromos térerősség mértéke van megadva.(IEC 61000-4-3:2002)

"Neked is először megérteni kellene próbálnod a kérdést." - jogos.

atta

Pár adat hiányzik, és a kérdés sem igazán érthető, bár lehet tippelni. Mit jelent a plusz feszültség? Mihez képest plusz? Milyen irányú az elektromos tér (és milyen közegben)? Egyébként egy 100 MHz-es elektromos (elektromágneses!) térben ilyen méretek mellett már közelítőleg sem potenciálos a tér, szóval már a feszültség fogalma is értelmetlen, hacsak nem egyértelműsítik valahogy a geometriai viszonyokat és a kérdést.

Neked is először megérteni kellene próbálnod a kérdést.

Egyébként közelítő válasznak teljesen jó a 0.

Sziasztok,

Az lenne a kérdésem, hogyan lehet (megközelítőleg) megmondani, hogy mekkora plusz feszültség lesz egy L=1m hosszú , D=1mm átmérőjű rézvezetéken, amelynek egyik vége 1MOhmal van a földre kötve, a másik vége pedig 10MOhmal 3V DC-re, miközben változó elektromos tér hat rá (f = 100Mhz, E = 10V/m)?

A 10V/m-ből lehet energiasűrűséget számolni? (W/m2) - és ha igen egyszerűen elosztom a drót területével (pi*D*L), és megkapom a dróton jelentkező plusz teljesítményt ?

atta

Sziasztok!

Hogy tudom megoldani egy 4 digites,7 segmenses LED kijelzőnél a DP vezérlést (csak az egyik digitnél szeretném használni),ha a kijelző összes kimenete multiplexelt? Van egy kapcs.rajzom,amin a DP kivezetés a digit meghajtó tranzisztor elé van kötve.Működhet így?Esetleg más megoldás?

Kérhetnék valakiőtl egy kapcsrajzot ehhez a tunerhez? (Unitra AS 630)
Guglival nem találtam semmi érdemlegeset. Talán az AS 632 is jó lenne?
Többek közt a kimeneti jelszintet venném lejjebb mert túlvezérel szinte bármit amit rádugok.

Szia Gafly! Csendben figyelgetek a háttérben.

ha itt a fórumon keresztül akarod TE megjavítani, akkor inkább felajánlanék egy RT6303S-t. és ha gondolod megnézem neked az unitrát.

Próbálkozok kétféle műsorforrással is:
1. Kb. 2-3 méter szabadon lógó rézhuzal, sok minden jön vele, valami (több minden) tisztán, valami nem annyira
2. kábeltv közvetlen bekötve a rádióhoz: nem sok minden jön de az tisztán

A közös bennük az az, hogy egy helyi adó, amit gyakran antenna nélkül is bármi képes fogni, mert olyan erősen van nyomva (Tatabánya, Kék Duna), sem produkál a mérőn talán 50% körül. Érdekes, más jelerősséget mér, ha manuális állásban keresem be, és mást, ha a programgombra teszem és avval választom ki. ?! Kicsit beteg lesz szegényke, úgy érzem. (Vagy kéne neki egy tisztességes FM antenna?)

Gris, Te még vagy? De jó

1. természetesem lehet frekit mérni.
2. bizony a gyenge jel miatt nem kapcsol be a dekóder. kérdés, hogy valóban gyenge a jel vagy beteg a rádió.

Szép reggelt!

Egy olyan gondolat merült fel bennem, hogy egy analóg tunerbe a leolvasás megkönnyítése érdekében digitális frekvenciamérőt tennék.
Ez mennyire lehet kivitelezhető? Varikap diódás tunerről van szó (Unitra AS 630).

(Ugyanezen tuneren nem működik a sztereó funkció - a led sem világít sose és a vételi erősséget is alulértékeli a mérőkéje -- nem tudom, a kettőnek lehet.e köze egymáshoz.)

Egy fém csőbe beledugsz egy kisebb csövet/rudat (fixen, víz által átjárhatóan rögzítve kb. koncentrikusan), belelógatod a vízbe, és méred a kapacitását, ami a vízzel való kitöltéssel lesz arányos (+ az üres kapacitás, amit méréskor le kell vonni). A külső cső legyen a "hidegpont"! Olyan kapacitásmérő áramkör kell, ami a párhuzamos átvezetésre érzéketlen.