.....

A BC327 tökéletesen elég! Czvs-t nem Coss-hez kell választani, de ha figyelembe is veszed, az effektív értéke számít. 1100 ns Rg=25 mellett, ennél azért jóval lejjebb megy normális meghajtással (de 150 ns-ig nem biztos, hogy levihető negatív fesz nélkül). Én SPW47N60-at használok, ennek zárlatban van jelentősége.

.....

.....

Prolude!



És milyen a feszültségátmenet határterhelésen?

Honnan vetted a litzét, és mennyiért?

A lentebb linkelt tápomban egyébként 2 réteg 3M szalag a légrés és 19/2x8 a menetszám. 310uH a primer induktivitás és 30uH a szórt. A litze az 1000xAWG48 és 80kHz-en ketyeg. ZVS kondinak az 1nF-os táp visszacsatolón felül + még 1nF-ot kellett beiktatni.
Üresjárati feszültség 2x71V, ami 62,5V 5A mellett, abban az esetben, ha egy relé rövidre zárja a lágyindító NTC-t.

Vagyok, olvasok, csak ritkán jutok odáig, hogy írni is tudjak, szívat a melóhelyem.
Azért váltottam arra az IGBT-re, mert az volt számomra könnyen beszerezhető olyan kapcsoló elem, ami 100 fokon is bír 20A-t.
Először HGTG12n60a4d-t használtam, de valamiért szimpatikusabb lett az IRG, talán a kisebb maradékfeszültség miatt. Egyébként az STW20NM50-nel is bírt folyamatosan a táp 700W-ot. Csak magam megnyugtatására tettem bele azt a plusz 2x200Ft-ot.

.....

.....

Pont ezért mondtam, hogy beletrafáltál, de nem illik. Valószínűleg máshol látott értékek maradtak meg benned.

És vajon tényleg IR IRF460 lesz benne? Ez már egy "ősrégi" típus!

.....

Azért a Thomson képletet nem illik saccolással helyettesíteni még ha véletlenül bele is trafálsz. Amit Skori saccolásnak hív, az mindig számítás, csak éppen közelítő, elhanyagolásokkal.

Nem látszik, hogy a felszínek mennyire fekszenek össze. Hogy nem sík a felszín, az még nem baj. Skori számolása a mágnesező induktivitásból indul ki, de te azt önkényesen választottad meg, és nem megfelelően a teljes terhelési tartományhoz. De a legjobb az, ha kipróbálod, legalább majd láthatod, hogy miért is nem jó!

Nem tudom, hogy hol láttál ekkora Coss-t, de legfeljebb kis feszültségen lehet ennyi. Na meg a holtidő is sajnos hosszabb lesz valójában a kis töltő áram miatt.

.....

Nekem megéri, ezért mondtam, hogy én így csinálnám, de mindenki maga dönt! Attól függ, hogy mi a cél, és milyen eszközeid vannak.

.....

2*4,7 nF már elég lesz, de a fazékban is litzét kell főzni. Ha tudod, kerüld el a légrés környékét a huzallal!

.....

Na most jól csőbe húztalak! 1-1 nF nem elég, a nagyobb meg jókora áramot igényel, ami csak optimális méretezéssel nem fűt el túl sokat. T106-2-re nagyon sok menet kell. Ráadásul a rezonáns kondikon nem szabad átfolynia az áramának, különben megnő az üresjárati feszültség.

.....

A kisebb freki nem igazán segít, a finomabb litze igen! De először jobb, ha leméred így.

És ne foglalkozz túl sokat a teljes terheléssel, úgysem az lesz a jellemző üzemállapot!

.....

Ezek a görbék azért más-más tápnál más-más értékűek, pláne rezonáns tápnál a kapcsolási veszteség igencsak lecsökken, szóval elvileg jó lenne a nagyobb freki, de részben az IR21531 holtideje, részben a kis zavarkibocsátásra törekvés miatt nem megyek följebb. A litze kérdés is e felé mutat. És még van egy-két részletkérdés, ami 60 kHz-en könnyebben kezelhető, mint 120-on.



10 W-nak már örülhetsz!

Mérd ki! Rövidre zárod a szekundert, bekötöd a primerrel sorba a rezonáns kondit, egy trafóval becsatolsz 4 V négyszögjelet, behangolod rezonanciára, és ha kialakul a 150 V csúcsfesz a kondin, akkor kb. 30-as a jósági tényeződ, ami ugyan a DC ellenállást is tartalmazza, de jól jellemzi a trafót. Ez kb. a határ, ami alá nem illik menni, kb. 2 % rézveszteség.



A több rézzel egy ponton túl már növeled a teljes veszteséget. Hogy hol van ez a pont, azt nem tudom pontosan megmondani, de szerintem közel jársz hozzá.

.....

.....

Transzi!

Kifejezett hibát nem látok a trafóban, de 0,2-es huzallal legalább annyi lesz az örvényáramú, mint az ohmos veszteség. (A sordás nélkül meg még sokkal több is lehet, ha nincs szerencséd.) Persze erősítőhöz így is jó. A rajzról csak azt tudom mondani, hogy én ZVS kondival és plusz mágnesező terccsel csinálnám, úgy jól kézben tartható az átkapcsolási folyamat. (És kiolvadt biztivel a tekercs továbbra is fenntartaná a ZVS üzemet.)

.....

.....

.....

Pedig pont ezért gyári. 35 uH, és 60 kHz.

.....

Van e valakinek tapasztalata, ha egy pl 42x20x21 mm-s torroidba vágok kb 1mm-s légrést akkor az Al értéke kb mennyire csökken?

L/n^2=A/l*mu0. Kb. Ráadásul attól is függ, hogy a légrés fölé, vagy átellenbe tekered a drótot (ez utóbbi esetben nagyobb az Al, és még a vesztesége is kisebb).



Rossz a kérdés. Ha két oldalon elhelyezel egy-egy tekercset, (= 1 db trafó), annak csak a szórási tere fog szórni, légréssel meg a mágnesező fluxus szór ki.

Nem, mert mire jelentős zárófeszültség kerülne rá, addigra már sok us óta normál irányú a MOSFET-en folyó áram.



Egyetértek, szép is, jó is az a táp (bár én akkor is FET-et tettem volna bele). Én még rezet sem raknék bele többet, mert hacsak nem iszonyúan finom a litze (0,08 mm még nem jó!), a nagyobb térfogatban indukálódó több örvényáram hajlamos megenni azt, amit a kisebb ohmos ellenálláson megspóroltunk. A finom litze meg igen drága. (Egyébként meg a szabványos kúszóúttávolságokat is igen nehéz lett volna bizonyíthatóan betartani ha teletekeri a csévét, és nem véletlenül figyel a háttérben az MSZ EN 600065!)

Halihó!

Van e valakinek tapasztalata, ha egy pl 42x20x21 mm-s torroidba vágok kb 1mm-s légrést akkor az Al értéke kb mennyire csökken?
Illetve a szórás kb hányszorosára nő egy átlagos 2 oldalon elhelyezett tekercseléshez képest?

Vagy ha mondjuk kettétöröm....

.....

.....

IRFB4227-et tud valaki értelmes áron? (Ebay, 5 USD/db nekem kicsit sok.)

TME, Farnell már 3 hónapja csak igérgeti, hogy majd lesz.

Ismét a pályán?

Ha jól látom, 1 kW körül lesz. Primer puffer kicsit több kellene, gate-dióda nem ér semmit, PNP tranyó kell és Rg=10 ohm!

ZVS kondi sem ártana, de akkor mágnesezési áram is kell!

Jó kis cucc a HGTG, de ha erősítőhöz kell (nem folyamatos üzemre), akkor jobb egy túlméretes MOSFET. Sőt folyamatos üzemre is, ha igazán brutális. Tegnap fejeztem be egy 24V 30A-es stabilizált tápot, és a 47N60-as MOSFET-ek a primer graetz-cel együtt is csak meglangyosítják a 150 g-os bordát egy kis ventillátor mellett.

.....

.....

.....

Szívesen!

Az 50-00-26 jó lehet, a sárga-fehérnél minden esetre biztosan jobb. Ez a színkódolás nagyon elterjedt. A másik az valóban ferrit, ahogy írták.

Ha kicsit nagyobb az induktivitás, az nem baj, és úgy kisebb lesz a veszteség! Akár 2-szeres érték is jó lehet.

Köszi a választ!

Itthon nem találtam megfelelő magot, de a lomexben van 2 esélyes.
cikkszám:
50-01-37
50-00-26

Az első a színe alapján 2-es (igaz nem is ez a cég gyártja, ilyen esetben is igazak a színkódok?), a második 18-as??

Találtam egy kis helyes méretező programot, induktivitások méretezéséhez:
http://www.dl5swb.de/html/mini_ring_core_calculator.htm

Ez téged igazol.

26-os maggal 23 fokot emelkedne a hőmérséklete és elfűtene 1.35W-ot, 2-es maggal csak 1 fokot és 0.02W-ot fűtene el.

A tekercs mágnese tere jó esetben nem túl nagy, de oda kell figyelni, hogy ne kerüljenek túl közel. És a túl nagy értékű visszacsatoló ellenállás sem jó, mert az meg kapacitívan érzékeny.



Nem szabad egymástól olyan távol lennie a kapcsolónak, az IC-nek, és a kimenetnek, hogy csavart érpár egyáltalán szóba kerülhessen.



No problem!



Rengeteg van, részben ellentmondóak, és mind másra jó, de ne tőlem kérdezd, hogy hol! Egy a Skory honlapján.



Nem létezik egyértelmű megoldás, sokféle használható.



A vasmag fajtájától függ. Légréses ferrithez szinte kötelező a több vékony szál, kis permeabilitású porvashoz ajánlott, a nagy permeabilitású porvasnak (pl. sárga-fehér, micrometals type -26) mindegy.



Aktív PFC-hez nekem még nem volt szerencsém PC-tápban, de egyébként valószínűleg jó lenne ide. A sárga (vagy sárga-fehér) az csak kis frekire jó, általában 25 kHz-en mennek, felejtős. (Hazudok, mert használható nagy frekire, de csak borzasztóan kis áramhullámosság engedhető meg rajta, ezért gyakorlatilag mégsem jó.)

Ha ilyen vasat akarsz használni, akkor az LM2576 jobb, az csak 52 kHz-en megy! Talán a zavarokra is kevésbé érzékeny.



http://www.micrometals.com/materials_index.html



Nem hiszem. Ez valószínűleg az 52-es, csak kicsit jobb a -26-os anyagnál. Szerintem túl meleg lenne.

LM2678-hoz a 2-es, vagy 14-es lenne optimális. Vagy még inkább légréses ferrit (pl. RM10-3F3), litzével.

Egy kisérletező kedvű emberke:

http://www.siongboon.com/projects/2005- ... converter/

Sziasztok!

Szeretnék építeni, egy 24VDC-ből (mozdony, állítólag nagyjából 24V-jön ki a csatin), 12VDC-t, és/vagy 19VDC-t előállító tápot. Előbbi Palmtop (v. mi) töltő, utóbbi lalptop.

Már sokan foglalkoztak ezzel, és - még nem értem a kérdéses topicok végére.
van néhány kérdőjel.

Én arra gondoltam LM2678-ot használnék a célra. Laptopnak kb. 3-3,5A elég, másnak meg 12V/pár száz mA.

Úgy gondoltam, hogy ADJ. típust használok, és a a 12V/19V átkapcsolható lesz.
Itt mindjárt felvetődik egy kérdés.
Ha egy kapcsoló segítségével szeretném válltani a kívánt kimeneti feszt, akkor a kapcsolóhoz vezető vezetétkek nem szednek-e össze zavart, a trafó mágneses teréből?
Az adatlap szerint a feedbacket minél rövidebb vezetékkel, és minél távolabb kell vezetni, minden zavarforrástól.
Nyilván csavart érpárú vezeték segítene valamit a dolgon, de nem tudom, hogy elegendő lenne vagy sem.

Úgy gondoltam, hogy az osztó egyik tagja fix, a másik tag 2db soros ellenállásból állna, amiből az egyiket egy kapcsolóval rövidrezárnám, és válltoztatnám a kimenőfeszt.

A másik, hogy szabad-e menet közben állítgatni az ósztót?

Van még egy (számomra) zavaros dolog. Ez pedig a megfelelő vasmag kiválasztása. Ugyan van ajánlás, és sokhelyen sokmindenki kérdezte már, de a dolog nem lett világosabb, sőt...

Van valamilyen leírás, táblázat, segédlet a témában?
Konkrétan, hogy mekkora áramhoz, frekihez, milyen típusú, AL értékű, méretű magot használjak.
Érdemes 2-3-4 vékonyabb rézhuzalt összefogni, vagy nincs nagy jelentősége?

Ha jól sejtem, egy PC-tápból bontott toroidmag megfelelő lenne, mármint nem az 50Hz-es szűrők, hanem pl. a sárga színűek, vagy aktív PFC toroidmagja.
Egyáltalán a színek pontosan mit jelölnek? - annyit gyanítok, hogy a sárga az nem ferrit, és nagyobb(100-200KHz) frekire való.

Egy ilyen tekerecs pl. megfelelne? http://www.hqelektronik.hu/info/hu/coil33u_8_0_t2.html

Bevallom nem erősségem a tekercsek, vasmagok, és induktivitások. Ugyan szoktam légmagos tekercseket készíteni hangválltókhoz. És van induktivitásmérőm, szal meg tudom tekerni, ha tudom milyen magra.
Szeretnék némiképp fejlődni a témában.

Előre is köszi a segítséget.

Van rá 1-2 % esélyed, hogy valaki ezekből a számokból meg tudja mondani hogy mit tud a trafód. Mérned kellene. De továbbra sem értem az egészet. Gondolod, hogy mindennel együtt 3 óra alatt össze tudod dobni? Erősen kétlem. Innentől csak ráfizetéses lehet.

Egy kis találékonysággal megnézhetnéd, hogy eredeti helyén mit adott le! Feszültségre az elkó feszültségéből, áramra a dióda áramából tudsz következtetni.

Van 5 darab TOP202YAI ic és gondoltam hogy ha találnék valamiböl bontani egy olyan trafot amivelböl ki tudnék hozni 18-20va akkor elkészitaném ,

Van ennek bármi értelme? Kb. 1500 Ft-ért vehetsz komplett kapcsitápot. (Pl. a Puskás börzén.)

Sziasztok. Egy kis segitségre lenne szükségem : Egy pc monitorbol kitermeltem egy trafot amin nagy karakterekkel a következö felirat van:151-483E alatta pedig kisseb karakterekkel ez áll:sc-9304e. Azt szeretném tudni hogy ezzel a trafoval tudnék e egy olyan kapcsitápot késziteni ami 16voltrol tud legalább 1.5 ampert 100khz frekin szeretném müködtetni, A vasmagkeresztmetszete ugy 100negyzetmiliméter körül van.Elöre is köszönök bármilyen segitséget vagy tanácsot,

Cimopata!

Feltehetnél egy végleges kapcsolási rajzot