Kösz a felvilágosítást, valószínűleg megpróbálkozom vele

Hát nézd, a tesla tekercsek már csak ilyenek - ráznak és égetnek (ha nagyobb teljesítménnyel bírnak). Nem lehet annyira "gyenge" tesla tekercset építeni ami még csak meg sem csípne, ez egy velejáró dolog. Azért a skori féle 24V-os minitesla messze biztonságosabb mint egy hálózati feszültségről vagy egy mikrosütő trafóról üzemelő teslatekercs. Ezeknél is inkább a primer kör érintése lehet életveszélyes a szekunder oldalon kijövő szikrák inkább jól odapörkölnek.
Még mindig azt mondom, hogy a skori féle minitesla lenne jó neked... meg kell tanulni, hogy mikor hova kell nyúlni és nem lesz gond. Egyébként az az égetés amit a minitesla tud annyira azért nem vészes.

Nézegettem már ezt a skori-féle teszlát, de azt írja a leírásban, hogy ha hozzáérek, megéget, mint a forrasztópáka, ezért szerintem veszélyes

Skori miniteslája pont neked való: http://skory.z-net.hu/tesla/mini_tesla.html
A net tele van kész leírásokkal, ha csak az a célod, hogy építs egy működő tesla tekercset akkor szerintem felesleges belebonyolódnod a számításokba (amikről egyébként szintén számtalan leírás található).

Szeretnék készíteni egy Tesla tekercset, és arra gondoltam, hogy 555-ös IC-vel építeném meg. Kis teljesítményűt szeretnék készíteni, akinek a szikrájához ha hozzáérek, meg sem érzem. Arra lennék kíváncsi, hogy szerintetek mekkora áramerősséget érdemes használnom, és hogyan számíthatom ki a primer és szekunder tekercseket (gondolom nem úgy, mint egy trafó esetében ).

Jé, lehet hogy előbb-utóbb még megismerjük a valóban megépült kapcsolást is?

Nem tekercs, hanem csatolt rezonáns kör. Ez a tesla tekercs lényege, rezonál. Alatta kapacitív, felette induktív.

Na jó, nekem elfogyott az időm.

Szia, jó zenélést!

Nos akkor mégis csak van valami értelme annak a diódának. Egyébként van bent nekem antiparallel dióda úgy mint a rajzon. Hiperfast. Csak azt a puffer elkónál helyeztem el. Az nem látszik a fotón, mivel az az oldal lemaradt a képen.
De ha a siető áram nem jó a FET-nek, akkor az lesz nálam a probléma. De akkor hogy állítsam úgy, hogy késsen? Mert amikor késik, akkor tuti biztosan jobban melegszik a rendszer. Forró lesz a FET. De hogy tud átmenni kapacitív terhelésbe a tekercs? Ajjaj. Nem értem még ezt.

Nem, a siető áram nem jó a FETnek. A schottky azon a rajzon jó, de nálad nincs antiparallel dióda, anélkül értelmetlen. Ha beteszed azt is, akkor kevésbé lesz gáz a kapacitív terhelési szög.
A kis amplitúdó és a háromszögjel azért jó, mert így van holtidő.

És írtad, hogy úgy állítsam, hogy késsen. Mert egyébként lehet állítani, de akkor instabilabb a működés. A PLL áramkör így jobban tudja tartani magát. Gondolom a haranggörbe egyik és másik oldalán is ugyan úgy kellene működni a rendszernek. Egyébként a FET gate jel alak borzasztó. Szinte háromszög és a csúcsa épp, hogy 10V felé ér. De nem melegszik szinte egyáltalán. Furcsa... Ez úgy jött össze, hogy betettem a Gate meghajtó aramkörbe egy 22 ohm, 5W ellenállást. Az nagyon melegszik, de más semmi sem. Készül egy nyák neki, aztán meglátjuk mi sül ki.

A diódák a feteken?! Na az innen jött : http://teslacoil.ru/wp-content/gallery/sstc-1/ucc27425_halfbridge_sstc_by_zrg.png

Nálam két 40V 30A Schottky van. Mondom biztos segít valamit. De nem sokat ér.

Peter!

A jeleken az látszik, hogy siet az áram. A fotón meg túl hosszú vezetékek, és ismeretlen diódák vannak. mikor és miért kerültek oda? A jobb szélen meg minden le van vágva.

Örülök, hogy a motorvezérlő legalább jól működik már.

A Tesla tekercsem félhídja!

A Mini Tesla és az áramváltó trafó a félhíddal lefényképezve.

A mért jelalakok:

https://scontent-a-fra.xx.fbcdn.net/hphotos-ash3/t31.0-8/1495229_717199334969368_355372820_o.jpg

https://scontent-a-fra.xx.fbcdn.net/hphotos-prn2/t31.0-8/1941333_717199331636035_1277169105_o.jpg

Mit árulnak el ezek a jelalakok? Látszik, hogy egy kicsit késik a kimeneti áram a feszültséghez képest?!
Kicseréltem a Gate trafó meghajtó áramkört egy egyszerűbbre TC4451 illetve TC4452 párosra. Ők legalább nem melegednek. 15V tápfeszültség mellett. A 18V-ot sajnos nem bírták, pedig az adatlap szerint Absolute max.: 20V.


Spafi! A motorvezérlőt átalakítottam így, és most ebben a felállásban egy kicsit sem melegszik semmi (IRFP460A + MUR1560G).

Akkor eddig ezt rosszul tudtam... Mert pont a gate meghajtásra gondoltam, hogy akkor zvs az üzem ha az egyik fet gate-jén éppen akkor "érünk" nulla V-hoz amikor a másik fet gate feszültsége éppen onnan kezd növekedni. Ezen a képen pont egy ilyen eset látszik (ebből indultam ki):




Akkor jó lesz az (az AL szám szempontjából). Ha 14 menetet tekertél a magra (a videóban ennyi menetet írtál) és így 945 uH az induktivitás akkor az AL szám kb. 4821-re jön ki.

A motorvezérlős témánál igen van ellenállás amivel fékezni kell.

Köszi az infókat, megcsinálom a mérést, csak a primert ujra kell tekerni. Sajnos a PVC meglágyult és nem sokáig bírta.

A Gate trafó induktivitása 945 uH, tehát 1mH körül van annak a kis zöld magnak, megmértem.

Mit nevezel legerjesztésnek? Én az áram megszüntetését nevezném így, de ahhoz nem kell alsó FET. Az féküzemhez kell, de akkor lesz hová visszatáplálni a teljesítményt? (Fék ellenállás, mert ugye a hálózatba nem tud visszamenni.)



Ne párhuzamosítsd, hanem hagyd ki a FET-et! És ne óriási kapacitású, nagy áramú schottky-t használj (na jó, mondjuk 16 kHz-en mindegy), hanem kis schottkyt, vagy még jobb a hiperfast (epitaxiális, nem schottky) dióda, legalábbis nagy feszültségen.



Na de mekkora lehet egy ilyen kis tekercsnek a szaturációs árama és az induktivitása? Én ránézésre nem néznék ki belőle sokat, ahhoz képest, hogy 16 kHz-et említettél! 16 kHz-hez kéne legalább 1 mH, és 5 A (320 V DC esetén). Kétlem, hogy ez meglenne, és ha telítésbe megy, akkor sokkal nagyobb lesz a csúcsáram, mint amekkorát szeretnél. Ha az induktivitás nem elég, az 60 V-on még nem gond, de 325 V-on már igen, mert szaggatott vezetésben fog működni, nem folyamatosban. De valószínűleg inkább telítésbe megy a tekercs... Menetszám, légrésméret? De abból is kiderülhet, ha megnézed a jelalakot a kimeneti kondin.



A tesláról már írtam. A step-down-t sehogy.



Tényleg, milyen induktivitással? Nem értem a kérdést! De nem is számolni kell, hanem mérni, és beállítani a kimeneti áram fázisát. Ezért kell a fázis-zárt hurok.



Kemény kapcsolásban bír ennyit, rezonáns módban sokkal többet.



Mérd meg a kimeneti áram fázisát (illetve jelalakját) a félhíd feszültségéhez képest, és állítsd be úgy a vezérlőt, hogy kicsit késsen az áram!

Szerintem az az első, hogy megnézed szkópon legalább a feszültség jelalakokat, egy legalább 25 MHz-es szkóppal (és megfelelő mérőfejjel), úgy, hogy jól látsszon mind a teljes periódus, mind a kapcsolási folyamat részletei.

De melegedés természetesen mindig lesz, hideg hűtőbordára ne is számíts!



Abszolúte semmi köze hozzá. A drain áram és drain-source feszültség formája határozza meg, hogy ZVS van-e, vagy sem. Ha a ki- és bekapcsoláskor (= az áram megszűnése és kialakulása során) a feszültség 0 (illetve kis értékű), akkor ZVS, különben nem. A gate-meghajtás ezt nem határozza meg.

Mekkora a GDT ferritmagod AL száma? Valamelyik teslás oldalon olvastam, hogy kb. 4000 feletti AL számú magok a megfelelőek teslához. Mekkora a (GDT trafó) primer tekercs induktivitása? Megy az a mag egyáltalán 600 kHz-en? (menni biztos megy csak milyen paraméterek mellett ugye...) Mert elképzelhető, hogy nincs elég nagy induktivitása és a fet-nek kell benyelni a kakaót Meg így a videó alapján elég kicsinek is néz ki... de ez csak egy tipp, lehet, hogy más a gond.

Egyébként a kapcsolás amit linkeltél az folyamatosüzemben hajtja a teslát, tehát egy folyamatos plazma keletkezik a kitörési ponton. Ez csak azért lényeges mert ilyen üzemben nagyobb a terhelés mindenen (főként a tesla primer rezgőkörében). Az UC37321 / UC37322-nek van egy enable bemenete ezt szokták még plusszban "szaggatni", így vékonyabb de hosszabb szikrák keletkeznek a szekunderen. A TC4420-nak nincs enable bemenete, de egy ÉS kapu a vezérlőbemenete elé téve segíthet Persze ha nem teslához akarod optimalizálni a meghajtódat hanem motorvezérlőhöz akkor nem kell az enable bemenettel szórakozni.

Köszi! Mondasz valamit, a vezérlés valóban null átmenetnél van. De a FET-en, a D-S kivezetés között nem alakulhat ki valami ami nagyon fűti? Vagy tényleg azon a kicsi RDSon ellenállásán keletkezne akkora áram csúcs ami fűti nekem?

Az nem fér a fejembe, hogy más előveszi a fiókból a bontott ferrit gyűrűt, tesz rá pár menetet és olyan meghajtó van neki, ami egy falatnyi hűtőbordával viszi a kilowattos Tesla tekercsét.

Én meg itt kínlódok.

Olyan jó lenne ha valaki leülne mellém egy pár percre és átnézné mit csinálok, és megmondaná, hogy hülye vagy, azt nem is úgy kell!

A linkelt kapcsolásban épp teljesül a ZVS, nem? Hiszen a gate meghajtó transzformátorod két szekundere ellentétes fázisban hajtja a hozzájuk tartozó feteket, a szekundereken létrejövő feszültségek épp 0 voltnál "találkoznak", és éppen ez a ZVS lényege.

Egyébként meg gate meghajtó témában egy jó kis olvasnivaló.

Akkor tegyek be párhuzamosan rezonáns kondit a fetekre és egy soros induktivitást ami 600kHz környéken rezonál? Akkor lesz zeró feszültség alatti kapcsolás és nem jelenik meg veszteség? De a Tesla tekercs változtatja a rezonancia frekvenciáját ha közelítek hozzá. Akkor elhangolódik és ugrott a beadott energia. Nem?! Én már itt nem tudok okos lenni.

https://fbcdn-sphotos-h-a.akamaihd.net/hphotos-ak-frc1/t31.0-8/1978345_714752401880728_1221296277_o.jpg?dl=1

A motorvezérlővel legerjeszteni is kell, úgyhogy kell az alsó fet is, a LED-es téma csak az IR2110 és maga az áramkör tesztelése miatt volt szükséges, és nem 325VDC-t küldtem neki, hanem csak 50V-ot és áramkorláttal ami 2,5A -re lett állítva. Majd a mikrokontrollerből érkező PWM-el gyönyörűen tudtam szabályozni a fényerőt. DE! a felső FET igen csak melegedett.
Értem én a diódás megoldást, de hiába tettem + antiparallel schottky diódát párhuzamba a FET-el (vagy az nem eléggé hyperfast? [S30D40C]), nem jelentett megoldást.
A másik kérdésedre, hogy mi az a vacak tekercs? Az egy kimeneti szűrőt képez a kondenzátorral, így lesz nekem DC a kimeneten és ott van az induktív jelleg, mivel a félhíd induktivitást lát és azon keresztül töltheti meg sütheti ki a kondit. Mint a PWM végfok kimenetén. Csak ebből a megfontolásból került bele, és mivel itt csak egyenfeszültség kell a kimenetre, alacsony a frekvencia is, tettem 330uF elkót, mert az volt kéznél.

De a kérdésem akkor konkrétan az, hogy tudom ZVS vagy ZCS módba tenni az áramköröket?! Ha IR2110 a meghajtó, vagy ha GATE TRAFÓ, teljesen mindegy, milyen induktivitással számoljak? Hogy kell méretezni, hogy ne a FET diódája izzadjon? Nézzük a konkrétumot:

http://uzzors2k.4hv.org/projectfiles/pllsstc1/PLL%20Half-bridge%20SSTC%201.GIF

Adott ez a rajz, nálam is dettó ez a felállás a TESLA meghajtó áramkörnél, csak 600kHz-re!
IRFP460N + 2*1uF kondenzátor van a félhídnál, és pont így ahogy a rajzon látható csatlakozik a többi áramköri részhez. A MOSFET-el párhuzamosan található STTA806D (TURBOSWITCH ULTRA-FAST HIGH VOLTAGE DIODE). UCC37321 helyett TC4420 megbikázva IRF9640/640 híddal, mert a TC4420 nem bírja meghajtani a GATE trafót. (Túl sok lehet ez a 600kHz?!) A PLL áramkör pedig adott.
Nos, akkor hol vétek hibát?! Mit kell még beletennem, hogy ne olvadjon szét az a MOSFET?

(IGBT-vel is próbáltam, de még jobban melegedett, valószínű a 600kHz miatt, mivel a HGTG20N60A4D adatlapja is azt mondja, hogy >100kHz operation at 390V, 20A és 200kHz operation at 390V, 12A! Akkor kérdezem én 600kHz-nél már csak 2-3A?!)

Nos így állok most a feladattal. Várom az új FET-eket amiket rendeltem. Meg a megoldásokat. Én szívesen megmérek bármit, bárhol. Csak segíts megoldani a melegedést. Vagy lehetetlen IRFP460N típussal ezt megoldani?!

Ja, bocs, szóval motor lesz. Mindegy, akkor is hiperfast diófa kéne. Vagy fékezni is akarsz? Akkor IGBT, integrált diódával (pl. HGTG12N60A4D). Amúgy az a kis vacak tekercs mit csinál?

Vezérlésnek meg van direkt erre való uC: http://skory.z-net.hu/alkatresz/12F752.pdf

Na most rendes billentyűzetről: a MOSFET-tel az a baj, hogy a belső antiparallel diódája tetű lassú, és amikor nyitóirányból át kellene mennie szakadásba, még sokszáz ns-ig vezet, marha nagy áramok is ki tudnak így alakulni a szerencsétlen felső oldali FET-en.

Inverterben (AC (fél)hídban) a dióda akkor nem okoz gondot, ha addigra, amikorra a másik FET-nek be kell kapcsolnia, az áramirány már rég megfordult, enyhén záróirányba előfeszítve a diódát, így nem kell a tárolt töltést óriási veszteséggel a túlsó tápba átvezetni. Ehhez kell a kissé induktív terhelési jelleg. Ráadásul amint kikapcsolod a FET-et, az induktív áram fogja a kapacitásokat áttölteni a félhíd kimenetén (kis veszteséggel), nem pedig a FET. Ha ez megvan, akkor szinte Zero Power Switching állhat elő.

Aha! Szóval majd kW-os LED-et szeretnél... Vagy komolyan a 30 V-os LEDet hajtod 325-ről?

A DC-DC (szaggató, chopper) nagyon más, mint az AC félhíd (inverter), hiába ua a kapcsolás alapja
Chopperben a diódáról kell kommutálnia a felső FET- nek, ehhez baromi sok idő kell egy Irfp460 esetén. Minek alulra FET??? Dióda bőven elég! (Hiperfast)

Videót most nem tudok nézni.

Nos igen, egyelőre annyi is elég volt, hogy valaki reagáljon. Köszi Spafi!
Akkor konkretizálom a dolgokat:
1. készítettem egy kapcsolást DC motor fordulatszám szabályozásra. PWM bemenet egy mikrokontrollerből, szint illesztve és invertálva HEF40106 Schmit-triggeres inverterrel, ami belemegy az IR2110 HI és LO bemenetére, SD földrehúzva / kiiktatva. Tehát egyszerűen mint a fakocka a FET meghajtó IC hajtja a félhídban az IRF460-as MOSFET-eket. A tápfeszültség amikor kipróbáltam az áramkört POWER LED-el 60V DC volt. A LED 30V DC környékén nyit, így az áramot bekorlátoztam 2.5 Amperre. Ez benne van a 100W-ban. (30*2.5=75W).
Terheletlen teszttel kezdtem, a fetek borda nélkül vannak, megnéztem, nem nyitnak össze, szép a félhíd kimenete. Jó, mondom akkor tegyük rá a LED-et, ráteszem, adom a kitöltési tényezőt, világít a LED, 2 Amper, nagyon jó és meleg szag csap meg, nézem a felső oldali mosfet aki a munkát végzi süt! Ajjaj, ez így nem lesz jó. Ekkora frekvencián (16kHz) nehogy már ilyen mértékű kapcsolási veszteség legyen! :O És ez már nem az első eset, hogy szívok ezzel a FET és FETMEGHAJTÓ témával.

Kapcsolási rajzom nincs, mert alapkapcsolásról van szó, de lefényképeztem az áramkört.
Elölről a nyák
Hátulról a nyák



Mert ezzel készült el az áramkör, mivel 325VDC-t kell szabályozni!



És itt jött a jelenlegi TESLA projekt is képbe, mivel ugyanazzal az IR2110-es híddal próbáltam meghajtani a TESLA tekercsét is.



Már tettem be két potmétert az én áramkörömbe, amivel a holtidőt is tudom manipulálgatni. Egy videót tudok a módosításokkal mutatni:
Kommentálva a videó a teljes áramkörről.



Szóval a kisütésen sokkal nagyobb hangsúly van?! hmm...

Az, hogy kicsi legyen a kapcsolási és vezetési veszteség, és jól hűtsd!

(Hülye kérdésre hülye válasz, avagy ha nem árulod el a részleteket, akkor nem tudunk segíteni. Minimum egy kapcsolási rajzot szíveskedj adni, mert így még kérdezni sem tudunk, nemhogy kitalálni, hogy nálad mi a baj.)



Eleve nem értem, hogy miért lenne jó egy 100 W-os LED-hez IRFP460...



Milyen kapcsolás, hány V, hány A, kimenet/bemenet.



Mivel holtidőt beállító alkatrész nincsen, ezért baromi jó csatolás kell a szekunderek között, megfelelő jelforma. Plusz megfelelő fázisban történő meghajtás (enyhén induktív jellegű terhelés a híd kimenetén).



Nem értem, hogy milyen megfontolásból tettél ide 200 V-os FET-eket.

+1: nem tölteni, hanem kisütni kell gyorsan a gate-eket.

Sziasztok!

Áruljátok már el nekem, mi kell ahhoz, hogy egy MOSFET ne melegedjen 2,5 Amper áramerősségtől?!
Ha egy 100W- os Power Ledet hajtok IR2110+IRFP460 -al, akkor a felső FET olvad szét, pedig csak átlag 2,5 Ampert mutat a rendszer. Freki:16kHz, Gate töltés 96ohm + 1n4148. Ha csökkentem a Gate töltő ellenállás értékét akkor már össze nyitnak a FET-ek, és még jobban olvadnak szét.

Már kezdem lassan feladni, úgyhogy segítséget kérek!

A fő probléma, hogy már jó pár hete bővülök egy Tesla tekercset, de nem jutok kielégítő eredményre. Szintén a FET meghajtással vacakolok.

Van ez az áramkör http://uzzors2k.4hv.org/projectfiles/pllsstc2/Audio%20SSTC.GIF

Mivel nekem nincs olyan fet meghajtó IC amit a rajzon használnak, viszont van TC4420 és még utána kötve IRF640 + 9640 páros teljes hídban, ezért ezekkel hajtom a Gate meghajtó trafót.

A probléma az, hogy számtalan trafót tekertem, és játszottam a menet számokkal, induktivitásokkal, de nem jövök rá mi a titok nyitja! Nagyon melegszik az IRFP460 -ból felépített félhíd ami a Tesla tekercs primer tekercsét látja el árammal. ;(

Ha meredek a felfutó él akkor azért melegszik a FET.
Ha túl kicsi árammal hajtom meg, lassú a Gate töltés. Szintén melegszik a FET.
Mi kell, hogy ne fűtsön el?

Rezonancia Frekvencia 600kHz. Ekkora frekin miért nem lehet normálisan meghajtani a gate-et?! Mi kell hozzá, hogy ne fűtsön annyira egy 500V 20A-es Mosfet ami alig kap áramot? Ráadásul az inas aki ezt össze rakta a képen négy kicsi hűtőbordát használ...
Mi az amit rosszul csinálok?

Úgy voltam mindig is ezekkel a mosfetekkel, hogy minél meredekebben töltöm a Gate-et, annál kisebb lesz a kapcsolási veszteség. De ennek ellenére nem bírok vele.

Nekem eredetileg az volt az ötletem feszültség mérésére, hogy tökéletes tetőkapacitás kell (pl nagy gömb), amihez közel kell tenni valamilyen glimmlámpát, vagy más, térerőre érzékeny (és esetleg pontosabb) eszközt, és szintén, kisebb teljesítménnyel meghajtani, és megvizsgálni a teret a kapacitás körül. Távolságméréssel, és egy kis korrekcióval megmérhető a térerősség a tér adott pontjain, abból pedig visszaszámolható a tetőkapacitás potenciálja.
De lehet térerőmérővel is mérni, bár speciális fej kell hozzá, egyszer mértem csak egy kis SSTC-t, de 2 méterről kiakasztotta.
Az SSTC sem transzformátor, ez az egész teslás dolog jobban hasonlít egy üregrezonátorra, mint egy trafóra.
Aki szereti a matekot és úgy általában az elektromágneses tereket jól ismeri (én nem), olvasnivaló: http://www.teslatechnologyresearch.com/TELSIKS2001-MASTER-1.pdf

Itt egy példa antennás visszacsatolású SSTC-re, amit én is építettem: http://stevehv.4hv.org/SSTC5/miniSSTCfnlsch.JPG


Ez nem kutatási feladat, inkább csak egy méréstechnikai probléma. Nekem azért kellett volna a pontos feszültség, hogy meghatározzam a menetközti térerőeloszlást, ugyanis a tekercs alján, a menetek között nagyobb a térerősség, mint a felső menetek közt, ezt határoztam meg, egyelőre persze csak saccolt feszültségekkel. Ez is egy külön matematikai és méréstechnikai móka, mert eleve a potenciálemelkedés sem lineáris a tekercs mentén, és az abból számolt térerő pedig még csak a potenciálkülönbségből származik, amihez persze még hozzájön az egész alakja, szórt paraméterek, meg minden, amit csak el lehet képzelni. Beszéltem nálunk az egyetemen egy tanárral, aki jól ismeri a témát, távvezetékmodellel lehetne számolni a szekunder oldalt, de megjósolhatatlan nagyságú a hiba, ami mérnöki szemmel olyan, mintha nem csináltunk volna semmit Nekem pedig konkrét értékek kellenének méretezéshez, biztonsági tényezőkhöz, ráhagyásokhoz, megbízhatóságokhoz, nameg engedélyekhez és minősítésekhez.
Szóval tömören és röviden, a legjobb, ha a fontosabb paraméterek előre meg vannak határozva, aztán megépíteni, és tesztelni, kísérletezni, mikor kapja az ember a legnagyobb szikrát (mag a szikranagyság meg aztán végképp meghatározhatatlan lenne), ez a legbiztosabb mód, ez egy ilyen eszköz.

Valóban nem adtam meg konkértumot, hogy mit értek "alap" SSTC alatt. Igazából úgy értettem, hogy amiben nincs prímer köri kondi az mind SSTC és kész, nem törődve azzal, hogy ebben a kategóriában is létezik több működési elv. Beszéljünk akkor konkrétumokról: ebben a sémában akkor a visszacsatolt önrezgő kivitelre lehet egy példát látni? Ha a visszacsatoló transzformátort elvágnám a szekunder aljától akkor mi történne?

Az "alap SSTC" is többféle lehet. Pl. szabadonfutó, visszacsatolt önrezgő (pl. a tesla szekunderből visszacsatolva), de akár PLL-es frekvenciakövetéssel is működhet. Az utóbbi kettő pl. igencsak "törődik" a rezonancia frekcenciával.

A feszülséggel kapcsolatban pedig: Általában nem szoktam a levegőbe beszélni, és ugyan nem építettem olyan sokféle Tesla tekercset mint Unnamed, a feszültség meghatározása engem is érdekelt! Mértem már talpponti áramot, amiből számoltam feszültséget, és bár pontos ellenőrzésre nem volt lehetőségem, nagyságrendileg hihető eredményeket kaptam. Ez ugyan sok éve volt, de lehet, hogy leporolom kicsit a témát, mert van egy újabb ötletem. Ismét egy kicsi 24V-os SSTC, és ismét egy olyan új kapcsolással, ami még sehol sem szerepel a neten! Fejben már összeállt a dolog, meg kéne építeni. Bár a most 6 hónapos kislányom sokkal fontosabb mint ez, azért lehet, hogy megpróbálok egy kis időt szakítani erre....

Szerintem nincs ezzel semmi probléma. Amikor nem tör ki a szikra a lekerekített felületeken akkor magasabb a feszültség, és ezzel együtt magasabb lesz a szekunder talpponti árama is. Ha ki lehetne jelezni a talpponti áram csúcsértékét (hogy ne a szaggatoptt működés miatti átlagot lássuk), akkor ez a műszer jó közelítéssel tetőponti feszültségben is skálázható lenne. A szikrázás miatti frekvencia változás (a szikrák mint vezető felület aminek a kapacitása elhangolja a kört) bevisz némi hibát - mert ettől nyilván változik az impadancia, de ez a változás messze nem nagyságrendi hanem jóval 10% alatti.
Magyarul felteszek egy kitörési pontot a tetőkapacitásra, ettől szikrázni kezd, lecsökken a feszültség, a műszer pedig (kis hibával, de) szépen mutatni fogja ezt a csökkenést... (mert az áram is ezzel együtt csökken)
Ha pedig többféle tetőkapacitással is mérek impedanciát (pl. az említett gömbbel), akkor pontosabb eredményt is kaphatok.

Akkor az "alap" SSTC működése inkább egy nagyfrekvenciás transzformátoréhoz hasonlít, hiszen a prímer kör az csak egy visszacsatolt oszcillátor ami "mitsem törődik" a rezonanciafrekvenciával. A DRSSTC-nél jön létre igazából a klasszikus rezgőkörös felépítés.

A szekunder feszültésge téma meg ezek szerint még egy érdekes kutatási terület lehet leendő doktoranduszok számára. Vagy lehet hogy a túl sok paraméter szeszélyes változásai miatt nem is lehet egy bizonyos szintnél pontosabb modellt felállítani rá? Skori ötletét azért érdemes lenne kipróbálni.

Szerintem az a probléma, hogy többféle szekunderfeszültség van, és olyat, hogy kimeneti feszültség nem is lehet definiálni. Ha nagyon precízen van méretezve minden, és nagyon egyenletes felületű a tetőkapacitás, amiből nem tud szikra kitörni, teljesen más lesz a feszültség, mintha szikrák is vannak, a megváltozott jósági tényező, és a szekunder kapacitás miatti frekvenciaeltolódás miatt.
Ezt legutóbb a kis soros meghajtásnál tapasztaltam, amikor rátettem a szabad rezonátorra egy nagy gömböt. Addig szépen adott 35-40centis szikrákat, egy kisebb toroiddal, a gömb után azonnal átütött hosszába a szabad rezonátor már fél tápfeszről is, ami eléggé brutális.

A szekunder feszültség meghatározására nekem volna ötletem. Persze mérni kell hozzá, majd számolni.
A tesla tekercset meg kell hajtani, kicsi teljesítménnyel (valami elektronikával), eközben mérni a szekunder alsó(földelt)ágában folyó áramot, és a kimenő feszültséget (1...10kV-os nagyságrendben még van esély normális mérésre). A kapott feszültségből és az áramból meghatározható, rezonancia frekvencián, egy szekunder impedancia (amibe gyakorlatilag a földelést és a tetőkapacitást is belemértük). Ezután "néveleges teljesítmény" mellett is megmérhető a szekunder áram (pl. megfelelő nagyfrekis áramváltóval) , és az impedancia ismeretében kiszámolható a tetőpont feszültsége.
Kevésbé pontos megoldás, ha a szekunder induktivitásából (megmérjük "hidegen"), és a rezonancia frekvenciából próbálunk impedanciát számolni... Majd az áramot mérve ebből feszültséget számolunk. Persze nem lesz pontos az eredmény, de nagyságrendileg azért jó lesz.

A szekunder feszültséget meghatározni még közelítőleg sem lehetséges. Lehet rá matematikai modellt készíteni (van is) de igazából senki sem tudja, hogy milyen pontos. Van pár ötletem a mérésére, de nagyon körülményesek.
SSTC-nél nincs is rezgőkör. Az SSTC valamilyen visszacsatolás alapján hangolja be a frekit, amin megy. A DRSSTC az aminél a visszacsatolt kör frekvenciájára még egy rezgőkör is be van téve a primer oldalra. Hatásfokról teslánál elég nehéz beszélni, de bizonyos teljesítmény felett igazából, ha a szikrahosszt nézzük mindegy hogy milyen a meghajtás, nagyjából azonosak az eredmények (szikraközös vs félvezetős), a rossz csatolás miatt.

Végre valaki

Az állóhullám fogalmát én akusztikából ismerem, ahol meg is tudom érteni a jelenséget. Ugyanez az elektromágneses hullámoknál nem teljesen tiszta. Itt akkor arra kell gondolni, hogy a primer kör által keltett rezgések úgy kell, hogy "találkozzonak" a szekunder kör (előzőleg gerjesztett) saját rezgéseivel, hogy az eredménye állóhullám legyen?
Meg akkor, hogyan lehet a szekunder feszültésget meghatározni, van erre valami (adott topológiára) képlet vagy csak saccolni lehet?

Más: SSTC-nél ugye nincs kihangolva a primer rezgőkör ennek ellenére mégis működik. Ez azért lehetséges mert a szekunder kényszerített rezgéseket végez? Mennyire rosszabb az SSTC hatásfoka a DRSSTC-hez képest?

Ennél jóval bonyolultabb a dolog, itt egy negyedhullámú rezonátorról van szó, amin állóhullámot igyekszünk kialakítani. A rezonancia csak egy másik tényező még ezen kívül.
A fizikáját csak a villamos áram hullámmodelljén keresztül lehet megérteni, normál LC körként nem!

Sziasztok!
Már elhangzott itt párszor, hogy a tesla tekercs nem transzformátorszerűen működik tehát nem a primer és a szekunder áttételén múlik a dolog, hanem két hangolt rezgőkört kell létrehoznunk. Van ugye a primer kör egy "nagy" kapacitással és kis induktivitással (primer tekercs), meg van a szekunder nagyobb induktivitással és kis kapacitással. Az érdekelne, hogy ebből hogy következik az, hogy a szekunderen nagy feszültségek jelennek meg? A fizikája érdekelne a dolognak, szakirodalom ajánlások is jöhetnek.

Már bocsáss meg, de ezért regisztráltál? Te tudod.

Hót' véletlen keveredtem ide de;
Infra, 50Hz?

Én buta vagyok mint a tök, de úgy tudom az a frekvencia van legnagyobb hatással az emberi agyra..
ad2: tesla tekercsről régebben mintha olyasmit olvastam volna, hogy Nikola úr a fejlesztések során emelte a frekvenciát, pont azért, hogy minél kevesebb fájdalommal járjon az ív csapása... Persze a nyomás megmaradt... Fizikából megbuktam, de neked nem jósolok sz*rul kivitelezett majmolásnál szebb jövőt.

...a kisérletezőknek sok sikert. Nagyapam hagyott egy tekercset a pinceben

Sziasztok! Látom ismét aktivak vagytok nagy örömömre! )
http://www.dailymotion.com/video/xb2iz3 ... ed-wo_tech
Ez egész szépen muzsikál! ))

A plazmahangszóróm:
http://kaizerpowerelectronics.dk/wp-con ... RFP250.gif

Vagy egy hétig kiválóan működött! A hangerő nagyon jó volt és a a hang nagyon tiszta. Még plazmagömböt is csináltam gömblombikból és hűtőkompresszorral leszivattam, kiválóan ment és zenélt is. 12Vot számítógéptápról kapott a NE555ös vezérlése, a FET (IRF840) egy rézmagos procihűtőn van és két autóakksi 24Vját kapcsolgatja a sorkimenőkre. Ment gyönyörűen egy hétig 1-1.5A-rel. Még 36Vról is ment jól. Aztán egyik pillanatról a másikra meghülyült, most már 5-10A-t vesz fel a FET le is égett, kicseréltem, erre az új is ennyi vesz fel, még nem égett le mert kis ideig próbálgatom csak. Az NE555-t is kicseréltem a potikat, kondikat és semmi, miért csinált ilyet, hogy eddig 1Arrel most 10rel akar menni? A hang nagyon csúnya a iv is gyengébb. Logikus magyarázatot nem tudok... Van ötletetek?

"Mellesleg amilyen kisérleteid voltak eddigi ténykedésed során, már az is csoda, hogy még nem nyírtad ki magad - vagy szerencsés vagy, vagy baromi szorgalmas az őrangyalod..."

Mire gondolsz, mit csináltam, ami veszélyes annyira?

Csináltam LDPE (műtrágyás) zsákból és alufóliából egy kondit. Rákötöttem a sorkimenőre, és átütött pár helyen, de hatalmasakat szikrázott és pukadozott, tehát jól működött, aztán lakapcsolva a tápról is kisütve szépen szikrázott, tehát tárolt elektromosságot. Vastagabb vagy több zsákkal már át se fog ütni gondolom. A tesla primerjét min 4kV-tal kell táplálni és mennyi szokott lenni a frekvencia? Egyik sorkimenővel előállítok akár 3centis szikrákat, tehát ott van 30kV felett is a fesz és kb 30kHz-es. Ha erre kötöm (+kondi és szikraköz) a teslát, ami ugye nem más mint egy néhány menetes primer és sok menetes szekunder tekercs, akkor működne-e ha másik sorkimenőt kötné teslaként rá? Próbáltatok már hülyeségből ilyet? Én mindenesetre majd megpróbálom mit csinál! Aztán előszedem a MOTjamat is...

Csak azért mondtam, hogy a te szádból halljam, hogy egy menettel is jól működhet a tesla trafó, így te szépen megmutattad, hogy mennek a dolgok egyszerűen ()mégohzzá nem is akárhogy "hatlmasat szikrázik:-) is, ahogy én gondoltam. Igaz mi a sec oldalról beszéltünk nem a primerről, meglepő, hogy az is megy 1 menettel, kössz az infót! Azt is kössz ,hogy mellettem állsz és együtt nézzük le a az elméleti fizkusokat:-)

rgbhez van-e köze?

Szerintem csak Te tudod, és ráadásul rosszul. A menetszámtól erősen függ a frekvencia. Pl. egy mikrosürő magnetronjával gerjesztve (2,4GHz-en) egyetlen menetnyi tekercs is hatalmasat szikrázik! Az elv ugyanaz. És ez nem csak elmélet..
Mellesleg amilyen kisérleteid voltak eddigi ténykedésed során, már az is csoda, hogy még nem nyírtad ki magad - vagy szerencsés vagy, vagy baromi szorgalmas az őrangyalod...

"Ha nagy szikrát akarsz óccsó eszközökkel, akkor 2 trabant gyújtóttrafót szembe kell kötni, és rásütni relével 1..2uF-ot (persze 300..600V-ra töltve)
15...20cm is kijöhet.'

Ez jól hangzik, máris kipróbálom. Nekem 2 zsiguli trafóm van, de miért 1-2uFos süssek rá? inkább hülyegyerek módjára összekeötöm az összes 400Vos ELKOmat, lesz az 1000uF is!

Ha nem lennél ilyen mérhetetlenül arrogáns, talán még normális választ is kaptál volna.

"Én meg tudok csinálni 10 forintból 1kW-os erősítőt. Igaz, hogy a torzítása végtelenül nagy, meg nem is működik, mert csak egy kapcsoló, de nekem megfelel, nem is értem, minek 100 tranzisztoros, meg IC-s változat."

Igen ám, csak, hogy ez teljesen működésképtelen változat, az enyémek viszont a célra tökéletes megfelelően működnek, hagyd már ezt a gyerekek dünnyögést:-)

'1000 menet meg minek? Miért nem 1 menet? Te úgyis teszel a rezonanciára, hát nem? A réz meg drága, te meg nyilván 200 forintból akarod összerakni, ne mondj ellent saját magadnak.'
Egy filléres TDAxxx-es és néhány további filléres sallanggal egész jó erősítőt össze lehet hozni, ne essük a ló másik oldalára, egyik véglet se jó. Se a túl egyszerű, a túl bonyolult meg főleg nem!

Mindketten tudjuk, hogy 1 menettel tökéletesen működésképtelen a tesla trafó, fejezd be ezt légyszives ha megkérhetlek. Senki nem beszélt 200Ftról, de a gyakorlat látod mutatja számolás meg blabla nélkül megy a hangszóróm, nem végtelen a torzítása és az iv se 1 mmes, pedig 100ft alatt lett kihozva elméleti megfontolás nélkül, vakon tekergettem potikat és másoltam le a kapcsolást és működik elég jól, nem? Nem kell túlzásokba esni, én se esek, nem akarom én se látod 1ftből feltétlenül kihozni a dolgaim és a sorkimenőre is 4 menetet tekertem 1 helyett, bár a makacskodásod mellett a villamos gyakorlati ismereteidet is porba sújtod, mert 1 menettel is próbáltam én egész jó íve volt, ennyit erről...

Biztos vagyok benne, hogy tesla trafót is lehet egész szép 10-20cmes szikrákkal 1000-2000Ftos költségvetéssel és különösebb villamosmérnőki ismereket nélkül is házilag megcsinálni: erre várok ötleteket!

Én meg tudok csinálni 10 forintból 1kW-os erősítőt. Igaz, hogy a torzítása végtelenül nagy, meg nem is működik, mert csak egy kapcsoló, de nekem megfelel, nem is értem, minek 100 tranzisztoros, meg IC-s változat.

-2MOT a minimum (2kV/darab)
-Lágy rézcső, vagy hegesztőkábel
-Jó
-1000 menet meg minek? Miért nem 1 menet? Te úgyis teszel a rezonanciára, hát nem? A réz meg drága, te meg nyilván 200 forintból akarod összerakni, ne mondj ellent saját magadnak.
-Ki mit nevez működésnek. Te lehet annak nevezed, ha összeraksz egy 2kVA-es rendszert, és 1mm-es szikrát produkál, én nem nevezem annak.

Sziasztok!

Szeretnék én is építeni tesla tekercset. Nagyon elbonyolítják sokszor ezek az alapvetően egyszerű dolgokat. Elég ködös, nem értek hozzá miért ez a sok hűhó, ha pl frekvenciaváltót akar építeni az ember, amikor emlékeztek én 1200Ftból kihoztam egy nagyon egyszerű változatot és a célra mai napg tökéletesen megfelel. akartam plazmahangszórót is, ott is annyi mocskosul bonyolult elektronika, aztán én egy sima 555 ICvel 100Ft alatt kihoztam egy próbanyákon 5 perc alatt össze lehet dobni, és nekem tökeletesen megfelel a hangminősége: http://poliamid.uw.hu/plazma2k.avi.

Ez is pillanatok alat összedbtam és remekül működik: http://home-elektro.atw.hu/project/nagy ... csrajz.jpg

Tehát jól működnek a dolgok 500 tranyó és bonyolult vezérlők és IGBT és számítások nélkül is és szerintem ugyanez lehet a helyzet a tesla trafóval is, azt is meg lehet építeni minden csics nélkül is, szóval én ilyet szeretnék:

http://www.free-energy.hu/pajert34/kapcs_rajz.GIF

Nem tudom mit kell annyit cécózni ha ennyi az egész?

Jó, nem lesz 250kmes ív csak 1 km, nekem tökéletes annyi is, teszek és a rezonanciára meg ilyenekre Ment a plazmagömb, a hangszóróm a frekiváltóm is, erre a mintára a tesla trafóm is menne ha megépíteném, már tökéletesen elégedett is lennék.

Szóval pár amatőr kérdésem lenne:
-A tesla trafónak a tápja most kb 10-20kV-os és kb 30 kHzes váltóáram, jó akár pl. A MOT 4kV 50Hz-e is?
-A tesla primer tekercse nagyon vastag, miből van? rézcső?
-A kondinak nem jó alu és PE fóliából csinálok egyet simán?
- A sec oldal vagy 1000menet egy PVC lefolyócsövön?
- Ha csak ilyen simán megcsinálom, mert ebben igazán semmi különöset nem látok, akkor miért nem fog működni?

Köszönöm előre is!

Üdv.

Sziasztok!
1 kis érdekesség.Érdemes végignézni,hátha kedvet kaptok hozzá
http://www.dailymotion.com/video/x3wrzo ... riode_tech