"És ha 3db nagyobb kondit is teszek a hid után és azokat kötöm sorba?"
Kezdesz ráérezni
Ha a tekercsek egymástól és testtől is függetlenek, természetesen simán összeadódik.

Írtam egy qbasices programot:



Egy fázisból (a háromból egy) könnyen kijön 20V eddig. De most 13-15 helyett vagy 60 menet lesz, tehát 80-90V is elvileg meszlesz. Összeadva vektorosan és nem algebrailag is lesz vagy 200V effektive, azaz 10szer annyi mint volt. De eredeti tekercseléssel amikor egy tekercsre visszafelé bekötöttem egy 220/24V-os trafót még terhelve is (kb 100W) is 300V effektív érték felé ment a feszültség, és vissza kellett venni a gerjesztést.A tekercsen tehát 20V felé is lehet simán vinni a feszt, főleg nagyobb fordulatszámon akár max gerjesztéssel. Nekem ráadásul elég ha a TV-t, laptapot, töltöket elviszi, amiknek 100-250V-ig jó bármi. Szerintem, legalábbis én bizom benne, hogy jó lesz, aztán majd kiderül...
És ha 3db nagyobb kondit is teszek a hid után és azokat kötöm sorba? Akkor csúcsértékig töltödnek még nagyobb feszt adnak és nagyobb simaságot is.

"ha minden tekercset hiddal egyenírányítok"
Akkor alsó hangon 1,2 V-ot veszítesz tekercsenként. Ha 20V-os most, ez nem sok. De ha csak 5 ...
"Eddig még nincs zárlat"
Amig csak 1 van, addig sincs gond. Majd ha kettő lesz!
"Mit érdemes a vasmag és a tekercs közé tenni? "
Üvegszövetet, impregnált papírt (!) szoktak jellemzően. A lényeg, hogy kibírja az üzemi hőmérsékletet és mind szigetelőnek megmaradjon, mind mechanikusan ellenálljon a terhelésnek. A fa pálcikák a tekercsek a szegmensek közt marasztalásához kellettek.
"hogyan lehet géppel (gyárilag hogyan csinálják?) tekercselni?"
Ugyan úgy, ahogy a gépkocsik kábelkorbácsát készítik. A drótot egy formára tekercselik, amit aztán kézzel (és némi kalapálással) biztatnak a helyére.
"Ha a három fázis külön graetz hiddal egyenirányítom és úgykötöm sorba, akkor összeadódnak a feszültségek fázistól függetlenül?"
Igen. Nem.
Igen, mert mint feszültségek összeadódnak.
Nem, mert nincs fázisszinkron. Vagyis hiába van "fázisonként" 230V-od, ez így összesítve csak kb 400-at fog kiadni. (ugye ismerős a fázis/vonali feszültség érték? régebben 220 és 380 volt)

DE jó, én is így gondoltam köszönöm! Így akkor már értem is valamennnyire (ez az igazi öröm), meg akkor elég 3 diódahíd vagy 50Ft-osak 3A-resek és kész. Lesz 6 kivezetésem, úgy csinálom, aztán kint lesznek kéznél a hidak a hűtőjükkel, de akár a váltakozóoldallal is szórakozhatok (delta vagy csillagkapcsolás) kísérltezek kedvemre majd vele. Mivel a réz fog melegedni jobban, hiszen az termeli a hőt és a hőtágulása is nagyobb, mint a vasé, ezért elvileg nem fog ráfeszülni a vasra a drót. Eddig még nincs zárlat,a multiméter szakadást jelez a vas és a réz között, remélem nem is lesz melegen se, de mindenesetre ez az első tekercselésem, játszani, kísérletezni és tanulni jó lesz,. Ha újra kell terkecselni muszajból, mert mégis tárlatos lenne akkor már biztos jobban fog sikerülni és saját hibájából tanul igazán az ember
Mit érdemes a vasmag és a tekercs közé tenni? Vágtam már szét 11kW-os motort, amibe 10 likó réz volt (égetés után mértem) és ott fapálcikákat is használtak a hézagolásra, teszek fel majd képeket...

Végül is akár jó is lehetne, ha a csupasz vas élei nem okoznának zárlatot. Egyébként minden harmadikat sorba kötve ez egy háromfázisú tekercselés.

A képek:

http://poliamid.uw.hu/gen2/1.jpg
http://poliamid.uw.hu/gen2/2.jpg
http://poliamid.uw.hu/gen2/3.jpg

Köszönöm az eddigi segítséget! Már kezdem érteni a dolgot, de még mindig nem tiszta sokminden. Tudtok ajánlani valami jó könyvet, amiből tudnék művelődni egy kicsit?
Nem értem hogy kell háromfázisúra tekercselni, valami jó képet ha tudtok, az sokat segítene. De az egyfáisú is érdekelne. A kicsit durva, de ha minden tekercset hiddal egyenírányítok és úgy kötöm sorba, akkor vajon milyen lesz a hatékonysága, csak elméletben kézdezem.
Azt is nagy rejtély, ami már régen szeretnék megtudni, hogyan lehet géppel (gyárilag hogyan csinálják?) tekercselni? Vagy még az is érdekes, hogy a kisiparos saját műhelyében (villanymotortekercselő) hogy a túróba képes megtekerelcselni egy leégett motort? Mit használ hozzá? Bekérdezkedek már egyszer valakihez

Rakok fel képeket, arról hogy mit is csináltam...

infra!

Ha a normális teljesítmény 20 %-ánál többet szeretnél kivenni, akkor újra kell tekercselni. Egyébként meg zavaros, hogy mit is csináltál.

Jelen állapotban az a legtisztább, ha minden tekercs kezdetét összekötöd közösre és kerítesz 18 diófát ...

Az a helyzet, hogy már megtekercseltem és nincs kedvem szétszedni. Minden kis elemi vasmagra kb 60 -60 menetet tekertem, tehát van 18 kis 60 menetes tekercsem 36 kivezetéssel. most mit érdemes csinálni?
Minden harmadikat sorbakötve tudom háromfázisúhoz hasonló bekötést csinálni? Ha a három fázis külön graetz hiddal egyenirányítom és úgykötöm sorba, akkor összeadódnak a feszültségek fázistól függetlenül?

Nem az a kérdés, hogy hogyan kösd össze, hanem hogy hová tekercseld! 1 horonyba hogy tekertél? Horonypárba kell tekercselni, a horonypár két tagjának egymástól való távolsága nagyjából pólusosztásnyi kell legyen (6 póluspár esetén 360/12=30 fok), és az azonos fázishoz tartozó tekercseket egymástól egész (1, 2, stb...) pólusosztásnyi eltolással kell tekerni. 1 fázisra csak gyenge kihasználtsággal lehet megtekercselni.

Na de ha egyenáram kell, akkor miért csinálnád 1 fázisúra? Minden szempontból jobb a 3 fázis!

Ha 3 fázisú tekercselést csinálsz, és azonos irányítással sorba kötöd mindet, akkor egy nagy 0-t kapsz. Ha az egyik fázist megfordítod, akkor már jobb a helyzet, de kisebb lesz a terhelhetősége (kb. 4/9-ede a 3 fázisú terhelésnek).

Tuti nem lesz jó.
Főleg, ha a forgórész nem 18 pólusú.

Az állórészt tekercseltem újra

Nekem 18 horony van. Simán sorbakötöm őket.
kb így néz ki: http://fuelcano.com/catalogo/images/3240.jpg

Üdv!

Most melyik részét tekerted újra?
Átlagos autó generátor esetén ugyanis a forgórész a gerjesztő és az állórészből jön le a termelt amper.
Itt ugyan váltófesz jelenik meg, de direktben fel szoktak szerelni egy (két) szép darab alulemezt, ezekbe pedig a diófákat és a két lemez (ill az egyik, mert a másik testre van csavarozva) a + kimenő.
Ha nem akarsz több fázist, akkor (feltételezve, hogy a tekercselési irány azonos) az egyik tekercs végét összekötöd a következő elejével, annak a végét meg a 3. elejével. Vagyis simán sorba.
Bár ezt nem javaslom, mert valószínűleg nincs fázisszinkron, vagyis sose fog összeadódni a 3 tekercs feszültsége.

Köszi a választ!

Másik:

Szétszedtem egy autógenerátort. 3 fázisú atekercselése ha minden igaz. A tekercsek alig 13-15 menetesek, és miután flex-szel levágtam öket, egy monitorből származó olyan 0.3-as tekercsdróttal kezdtem kézzel újtatekerni. (egy négyszög alakű nagy tekercs volt a képcső körül a képernyőnél, valami demagnetizáló lehetett, érdemes szétszedni, mert a szigető letekerése után kapunk szépen feltekercselt kb 100mnyi tekercsdrótot)

Szóval ezt a tekercsdrótot tekercseltem fel egyenként a generátor vasmagjának 18 db hornyába, hornyonként kb. 50 menetet. Minden horony külön van tekerve két kivezetéssel, tehát összene 18*2 kivezetésem van. Egyfázisú generátort szeretnék (nagyobb feszültséggel ezért a több menet). Gondolom a több menet növeli a feszültséget és az nem növeli, hogy három helyett egyfázisű lesz csak?
A gerjesztőtekercs sok (6-6) pólusú vasmagra van tekerve, igy gondolom a frekvencia nagy lesz, de ez nekem nem baj, max egyenirányitom és szűröm. (kipróbáltam a kompaktfénycső és a flex is megy egyenárrammal, meg manapság szinte minden: töltők, laptopok Tv.k stb., erre jó lesz talán, főleg, hogy a feszültség is elég 100-250V között). Ráadásul a DCvel kisebb fesz is elég állítólag az univerzális motoroknak, menne tehát a turmixgéptől kezdve minden.. Kivéve az AC motorok, de max a forgórész is átalakítom:-), de ez már nem érdekes.

A fő kérdésem, hogy kell megoldani az egyfázisű tekercselést, azaz hogyan kövessem össze a kivezetéseket?

Köszömön!

üdv.: Infrared

Üdv!
Működhet a dolog, de ellenőrizd le a cső áramát.

Van egy törött 26W-os kompakt fénycsövem, tehát a gyújtója vagyis az elektronika az jó. Leszedtem a nyákról a felcsavart fénycsövet és ha rákötnék egy hasonló teljesítményű hanyományos hosszú egyenes fénycsövet, azt meghajtna? Így lenne rögtön ingyen elektronikus előtét. Így feltranszformált (12-24Vról) majd egyenírányitott 230VDC vel tudnék világítani. (motorom generátora a kompalt fénycsövet így szépen maghajtotta) A frekvencia nagy több 100Hz is lehet, így a normál fojtó biztos nem jól működne egyenírányitás előtt se. Másik kérdés, vajon a 23Wos kompakt fénycső elektronikája mit csinálna ha rákötné egy 36Wos normál csövet? Az izzószálak ellenállása (legalábis hidegen) azonos.

off:

Van olyan hely, ahol így világítanak (Nepálban láttam).
Minden családnak van egy akkuja, és van a főtéren egy ilyen bringás töltő szerkezet. Elviszik oda, valamelyik családtag teker fél órát, és a feltöltött akkut viheti haza. Egész este van világítás (egy szerény 10-20W-os izzó). Másnap mehet újra tekerni.

Sikerült összekötni a motort a szobabicóval, biztató eredmények születtek.
10-20 W-ot simán le lehet venni róla, normál tempóban 6-8 V 1.5 A jön le róla, ráhajrázva a 12 V 20 W-os izzót igencsak meg lehet izzasztani. Egy SSC P7 ledet 2 A-rel járattam vele.
Mobilt tölteni és/vagy világítani tökéletes, több hasznos munkát lehet vele végezni, mint a szalagfékkel! =)
Az állórész gerjesztésével lehet játszani, nehézséget állítani, igaz csak viszonylag szűk korlátok között (1.1 V még elég gyenge, 1.6 meg már jócskán lefogja, kb. 0.5-0.6 A).

Attól, hogy csak váltóárammal megy?
Tipikusan a rövidrezárt forgórészű aszinkronok ilyenek.

Egy viszonylag modern (4 éves) Indesit lett elbontva (penészes lett mindenhol, pedig volt takarítva rendszeresen, módszeresen!), meg a mostani egy 2 éves Zanussi, mindkettőben kefés van/volt (nem túl drága gépek hogy frekiváltó lehessen bennük, a Miele... az más).
Egy ceruza akksiról gerjesztve tökéletesnek tűnik, egyszerűbb nem is lehetne; csak egyelőre hosszabb laposszíj/stb. kéne hozzá hogy össze lehessen kulminálni a bicóval.

Szerk. Hajdu Energomat-okban volt IMI kalitkás motor (talán 6 és 32 pólusú? van kettő, elvileg jók, ha kell valakinek szóljon )

Keresztkérdés:
Mitől váltóáramú egy motor?

A soros gerjesztésűnek ugye mindegy, mivel eteik.

Értem, szóval ha két mosógépben aszinkron motor van, akkor mindegyikben... teljesen korrekt.

Én meg javítottam két mosógépet, amiben kommutátoros volt, de nem vonom le a következtetést, hogy a világ összes mosógépmotorja ilyen, és mindig is ilyen volt, csak azt, hogy van ilyen is. Gondolom, a változó fordulatszámú centrifugáláshoz jöhet jól a könnyen szabályozható kommutátoros motor, bár elvileg frekiváltóval az aszinkron is tudja ugyanazt, csak egy kicsit drágább a frekiváltó.

Egyébként meg a váltóáramú motor nem egyenlő a rövidre zárt forgórészűvel.

Aha.

Itt van az új Miele mosógépünk, abban pl. váltóáramú motor van.
Megnéztem a lányomékét, az egy másfél éves Bosch, abban is váltóáramú motor van.

Akkor hogy van ez? Nem múlik az idő mégsm olyan gyorsan?

...volt 10-20 éve.



Elvileg igen, pont ez a dinamó elv lényege, csak az áramirányra kell ügyelni, ami pont fordított, mint a motor üzemben. Ehhez meg kell fordítani az egyik tekercs (pl. az armatúra) bekötését! A terhelés jellegétől és mértékétől is függ, hogy soros, vagy párhuzamos üzemben érdemes használni. (De lehet, hogy egyik sem lesz igazán jó a konkrét menetszámértékek miatt.)



Hát az biztos, hogy van egy határ, ami alatt nem megy. Hogy ez hol van, azt leginkább kísérlettel lehet eldönteni. És nem azonnal gerjed fel. Szóval féknek nem túl ideális külső gerjesztés nélkül.

Én már raktam autógenerátort (14V 40A) biciklire, jól működött. A hátsó kerék helyére egy nagy ékszijtárcsa került és így 21.szeres gyorsítással ment a generátor. Ha jól megtekertem töltött 25Arrel is. De huzamosabb ideig a 8Ais elég. Volt, hogy szabályzóval ment, akkor minél gyorsabban tekertem annál könnyebb volt, de csináltam manuális gerjesztésállítást is.
A kefés motorok nem igazán működtek nekem visszafelé.

Mosógépmotorban nincs kefe, sosem volt. Az mind rövidrezárt forgórészes váltóáramú motor.
Ha porszívó motorra gondoltál, abban van kefe.

Szvsz fog működni a dolog generátorként. Rajta, megér egy próbát.

Gyors kérdés:
Univerzális motort lehet-e generátor(dinamó-)ként használni? (Mosógépmotor a lelkem.)
Két kivezetés van a kefékhez és kettő a tekercsekhez. (Meg kettő a tachogenerátorhoz, ez is terhelhető, egy powerledet meghajt... :O)
Külső gerjesztést lehet/kell majd alkalmazni? (Remanens mágnesességgel, soros gerjesztéssel működhet-e, vagy túl nagy ford.szám kellene hozzá?)

Szobabiciklire kötve váltaná ki a szalagféket, ideális esetben még egy kis energiát is csiholnék belőle.

Szerk. akadt egy kis időm méregetni, stb.
A tekercsekre 0.7-1 V-ot kapcsolva (direktben egy ceruza akksi, 0.5 A), kézbe fogott ékszíjjal pörgetve 4-5 V jelentkezik, úgy néz ki, lesz belőle valami...

Az állítócsavart passzolom.
A lomhaság gondolom nagyrészt a tartós terhelés hatására kioldó bimetallon (gyorsaság, elmozdulás mértéke) múlik, olvadóbiztosítéknál meg a szálak vastagsága, száma stb (lásd ezt pl.)

Köszi!
Érdekes dolgok ezek!

Pedig nem ok nélküli! Zárlati áram egy panelházban, ahol alatta ott figyel a trafó, és igencsak durung, rövid vezetékek mennek fel az elosztóig, lehet 10-30 kA is a zárlati áram! Jópár sikertelen megszakítás után alakították ki a modern megszakítókat!

Egyébként meg 230 V iszonyú hosszú ívet tud húzni kisebb áramon is.

Köszi!

És az allítócsavar alul? Hogyan érik el a három a kapcsolási sebességet a A, B, C automatáknál, azaz pl, hogyan lesz lomha a lomha biztosító?

A rémtörténet topikban.

Hol is van a mosógép motoros videó? Annak az elején van némi idevágó dolog.

Kolléga ment neki reggel a leszakadt felsővezetéknek kb. 2 napja, hajnali vonattal.
A vezetőálláson belül cikáztak az ívek...

Nemrég rádőlt egy fa a 10kV-os vezetékre, majd az egész a 230V-osra. Lett is pamsz. A környéken elfüstölt minden. Egy helyen a konnektor ívet húzott a fűtőtesthez (híradóban volt).
Nem mosolygott ott senki.

Ívoltó szerepe van (darabolja/hűti az ívet), anno én is elcsodálkoztam rajta amikor szétkaptam egy automatát
Bár szvsz ha akkora ív alakul ki, amit ennek kell kioltani, akkor már rég rossz.

Szétszedtem egy automata biztosítékot, és van benne egy bordázott alkatrész, az mi célt szolgál? Simán ki lehet emelni, semmi rögzitése nincs. Olyan mint egy hűtőborda hirtelen ránézésre, de nem érintkezik semmivel, valószinűleg a másneses mező hathat rá..., de nem tudom, ezért kérdem

van még egy kis állítócsavar a betáp alján, az mit állít?


Köszi!

Köszönöm a válaszokat!

Először elég legy egy kétutas egyenirányítás után egy nagyobb kondival a DC320V és az 500V 8Ares FET PWM-mel. Aztán majf a feszkétszerező egy 900V 8-20A-re IGBT-vel, ami egész nagy áramlökéseket (100A-rek) elbír, hagy legyen jól bebiztosítva és másra is jó lesz még kísérletezni és egy 1000Ftos tétel annyira nem is sok.

Első kíséret az lesz, hogy ha azonos teljesítménnyel meghajtok 230Vos izzókat (pl. 60Wtal, a 40W,60W,100W-os égőket) kérdés hogy, mi történik. A teljesítmény felvétel tehát azonos lesz, akkor a fényerők rögtön a hatásfokot elárulják. Sejtem, hogy a 40es lesz a legjobb, igaz rövidebb élettartammal , de ezt be is akarom mutatni.
Aztán ha mindhárom izzót azonos fényerőre szabályzok be, melyik mennyi teljesítmény fog felvenni.

Csináltam már olyan, hogy nagyobb feszülséggel járattam egy 100as égőt, hatalmas fényerővel, nagyon fehér fénnyel remekül világított, ami benti fényképezéshez ideális lenne. Igaz kb. 20 percet birt ki csak, de ha picit kisebb feszültséggel többet is birna és még az is elég lenne, ráadásul fényképezéskor elég kevés ideig elég működtetni és ha folyamatos feszültségnöveléssel kapcsolnám be (lágyindítás), akkor még az is növelné az élettartamot. A kapcsolás még arra is jó lesz, hogy különböző feszültéségek mellett vizsgáljam az élettartamot. stb stb stb.

A leírásban 50 V-ot említettek a kondira, de szerintem ha 250/300 V-osat raksz be sem lesz semmivel se rosszabb.
A potinak bőven elég max 1 wattos is, jelentős hő nem fog jelentkezni rajta, ugyanígy a 10 k-s ellenálláson se. A potinál a szigetelt kialakításra kell figyelni!
DB3-as diac kell hozzá.
Ez így ebben az állapotban 240-es hálózatról működést tesz lehetővé. Ha úgy jó, akkor egy Villard feszültségtöbbszörözőt még lehet utánakötni (teljesítményileg ez mennyire terhelhető, tekintve hogy csupán pár kondi+dióda? gondolom inkább a kondiktól függ).

A triak DC-re nem jó.

Vannak 600 V fölötti MOSFET-ek, vagy IGBT-k.

Nagy impulzusáramokhoz az IGBT a jobb.

Pl. http://www.tme.eu/hu/details/ap30g120sw ... rok/apec/#

Ha a hidegáram nem haladja meg a max terhelhetőséget (60 A), (és a freki és a meghajtás is megfelelő) akkor nem lehet nagy baj.

Ha továbbra is szinuszos jel kell, akkor toroid trafóval.

Köszi!

Hány V-os legyen a 100nF-os kondi?
Hány Wos legyen a 10kohmos ellenállás és a potméter?
Kell hozzá akkor egy diac is? Milyet vegyek?
Működik egy DC 680V-os tápfeszültésggel? Hogy kell módosítani ehhez az áramkört?

Köszi!

Triakos fázishasítós fényerőszabályzó? Egyszerű és nagyszerű, alig kell hozzá valami.
Triakos fényerőszabályzó

Sziasztok!

Izzólámpákat szeretnék kipróbálni különböző feszültségekkel. (max 230V 100Wos lámpát)
Van erre valami egyszerű megoldás, amivel ha nem is linárisan, de folytonosan állíthatom a feszültséget: 0-400V között?

pl. 220-at egyenirányítom és egy nagy elko-val 320V körül egyenfeszt kapok és egy nagy soros tolóellenállással állítom a lámpa teljesítményét. De nekem 100ohmos 2.5A-res potméterem van, az túl kicsi ellenállású és a tápfeszt is 4-500Vra lenne jó felnövelni.

A tápfeszt feszütségkétszerezővel (két dióda és két kondi) már sikerült 600V felé növelni, ki is vágta azonnal az izzót

Ha egy 500V 8A-re FET-et használok a 600V már sok lesz neki. A másik gond, pedig, hogy ha pl PWM-mel vezérlem és kicsi kitöltési tényezőnél alig fog izzani az izzószál, akkor nagyobb kis ellenállás miatt rövid idejű de nagy áramimpulzusok keletkeznek és ez nem teszi tönkre a FET-et? Pl alig 30ohmos hideg szál 600Von 20A-t vesz fel. Igaz, hogy a kitöltési tényezőt úgyse tudom, vagy szándékosan úgy kötöm be, hogy nem tudjam pl 2-5% alá vinni, ekkor még mondjuk nem világítana az izzó, de lenne vagy 500C-os a szál és így már nagy lenne az ellenállása. Akkor már csak egs nagyobb feszültségű FET-et kell szerezni. TL494es PWM kapcsolásom van, (meg IRF540Es FET.em.)


De van e egyszerűbb megoldás, vagy valami más praktikusabb, ésszerűbb..
Köszönöm!

Üdv.: Infrared.

Viszont a vas baromi rosszul vezeti a hőt, ezért csak kívül vas, belül réz van.

Ha nagy teljesítmény kell, én lereszelem egy régi rossz pákahegy végét (legolcsóbb Solomon) rövid, tömzsi, villás alakúra, ez a legjobb. Pár óra alatt kieszi az ón a rezet, de az alatt bőven el lehet végezni szinte bármilyen munkát. Na mondjuk hűtőborda kiforrasztáshoz kell még egy páka.

Bizony.

A rezet különösen hamar széteszi (pl a régi egyszerű rézhegyű pákákat). Az acélt lassabban eszi meg. Ezért van a Weller pákahegy acélból, és palládium bevonattal a hegyén. Idővel ez is kopik, és ahol nincs bevonat, ott már meg is eszi az ón.

Érdekes.
A Fahrenheit pákámnál még ilyet nem tapasztaltam, a régi ruszki pákám meg nem tudom, merre van (kuka?), de annak is inkább csak retkes/rozsdás volt a hegye.

Viszont akkor a pillanatpáka hegyét sem a forróság, hanem az ón eszi meg?

Az a baj a nem márkás pákákkal, hogy a pákahegyük nem túl jó (sőt ...). A Wellernek igencsak ki van találva, és csereszabatos is. Egy noname márkánál lehet hogy hamar szétég (a forrasztóón nagyon agresszív), és ráadásul nem biztos, hogy néhány év múlva is kapható. Akkor meg kuka az egész.


Ami meg a forrasztó állomást illeti: nem kell feltétlenül állomás. Az egyszerűbb Wellernél a pákahegyben van a szabályzás, és a pákához csak egy 24V/50W-os akármilyen trafó kell. Azaz csak a pákanyelet kell megvenni néhány heggyel. Az ónszívó meg lehet külön kézi szivattyú. Így már sokkal olcsóbb a megoldás. Nekem is ilyen van, jól elvagyok vele. Pedig jó sokat dolgoztam már evvel a felállással, van tapasztalatom.