Ha ez a találmány valóban működik (legyünk jóhiszeműek), akkor vajon miért nem készül tömeggyártásban?

Na, akkor meg is oldódott a népek energiaellátása!
- Mi van a kezemben?
- Számítógép!
- Oké...de mennyi?

A 70-es években még gondolat sem voltam, a 80-as évek nagy részében meg még azt sem tudtam, mi az az áram
De legalább egy csomó izzót kicsináltam a bringám hátsó lámpájában, mert folyton kiégett. Naná, hogy kiég a 3,2V-os (ilyen kellett a két elemes lámpákba?) izzó a 6V-os dinamótól
Nyákot is asszem 98 körül forrasztottam először :] (készen vett cucc, forraszd bele az alkatrész)

Azt tervező program csinálja. Az íveset, meg kézzel kellett ragasztani a raszter kartonra. Naná, hogy ívben húzta mindenki és nem vagdosta darabokra a Chartpack fóliát. Ilyenkor könnyeben leválhatott egy-egy kisebb darab, észre se vette senki, csak akkor, amikor nem működött az áramkör. Lehetett javítani, újra küldeni fotózásra, stb.

Látszik, hogy hetvenes-nyolcvanas években még nem foglalkoztál evvel.

Nem baj, csak nekem olyan furán néz ki az ilyen rajzolat Megszoktam a szögletes kivitelt.

by=RelakS=:
Van,az ipari gépek tervezésénél annó kimondottan tiltott volt sarkos rajzolat -15-30-80A-ről beszélek- és akkor még nem voltak többrétegű és textiles-üvegszálas csak bakelites nyákok.Egyébként miért baj,hogy görbe-azonkívül hogy a hibakeresés átláthatatlan rajz nélkül...-a coulomb is 'ívesen szárnyal',ha megtöröd a lendületet,akkor könnyebben áthúz. pl: Tesla-csucsor-még zenél is hozzá.-igaz ott a feszej a nagyobb nagyságrendekkel.
Az,hogy a mikroelektronikában mért voltak ilyen anomáliák..talán Laci_L írta meg az igazat.
A görbület,mármint evolvens-görbület nélkül ma nem lenne szabványos fogaskerék,.., mint tudjuk a tiroli paraszt talált ki a jódlival együtt..

Kösz a hasznos infókat.

Ez a négyzet alakú kondi bárium titanátból készült. Az egyik legolcsóbb, és legsilányabb, zsebrádió szintű alkatrész volt. Ipari cuccba soha nem engedtem berakni (annakidején).

De ahhoz hogy elégjen (nyilván átvezetett előtte), ahhoz áramnak kell folyni, vagy jóval nagyobb feszültségnek kell rajta lenni. Ekkor átüt, és az áramtól elég. Táp hidegítésre emiatt teljesen alkalmatlan. Mint csatoló kondi sosem fog leégni (általában nem tud áram folyni). Ha átvezet, elviszi a munkapontot, és kész.

Olyannal találkoztam már ami elrepedt, szétnyílt, eldurrant, de ilyen elszenesedettel még nem. Rémlik, hogy van olyan kerek ilyesmi méretű kerámiám, amin 32V szerepel. Itt 30V-on ketyegett ez a szögletes. Annak idején szinte csak ilyen 100nF-ot használtunk, ahol nem volt nagyobb feszültségigény.
Jól látod a javítást, ez is egy barátomé volt...és sok barátom van...és mindnek van valami sz..rja, amiből mindig elromlik valami...

Én többször is találkoztam már elégett, megégett kerámia kondenzátorokkal, pedig a működési helyükön elvileg nem kaphattak nagyobb feszültséget sem. Egyszerű, csere, de fóliakondenzátorra és legalább eggyel nagyobb feszültség tűrésűre kell cserélni.
-
Izgalmas volt ez a javítás, mármint olvasni, Én is sokat szenvedtem ilyen, és hasonló készülékek javításakor, hogy tényleg meg legyen javítva. (Nem megfizetve, hanem megjavítva.)

Üdv!

Este hívtak a tanyáról, hogy azt írja a TV, hogy nincs jel, néznék a meccset... Próbáltam telefonon keresztül keresztkérdésekkel megállapítani, hogy a TV panaszkodik a videójelre, vagy a Digi beltéri a műholdasra, nem sikerült megtudni. Kihúzták, bedugták, nyomtak ők már mindent, de nem lett jó. Na majd ma...
Hozzá tartozik, hogy 1-2 hónapja mondom (kb. 5 alkalommal), hogy meg kell nyírni a fát, mert belelóg a parabola tányérjába. Szélben szépen látszott már legutóbb a menüben a jelszinten az ingadozás, de a kép még nem ment el.
Nézem, hát a Digi txt-n, lenémítva, valóban nyomtak mindent. De ott nincs jel. Nézem a parabolát, egy közeli ág beakadt a fejbe, totál kitakarva. Jött egy fuvallat kiakadt, már szólt is a TV. Mondtam, hogy már nem lehet tovább halasztani, segédkeztem és kivágtuk a szükséges ágakat. Egyből felment a jel 98%-ra stabilan. Ma már lehet nézni a meccset.

Én is a kézi technikában láttam a megoldást

Főiskolai tanáromnak még olyan számítógép nyák is volt a falán, amit valószínűleg ugyanúgy kézzel rajzoltak, mert azon is ilyen "görbe" vonalak voltak

Jó neked.

Szerintem akkoriban egyszerűen ez volt a technológia.
(A 70-es években én még az építőkockáimmal játszottam... )

Egyes kínai gyártók (régebben a "béketáborban" a Cseh, és NDK gyártók) csináltak/csinálnak ilyet. Valószínűleg a nyák tervező program ad ilyen fazont. De még az is lehet, hogy kézzel van a foto pozitív csinálva (Chartpack). A 70-80-as években én is használtam ezt a technikát.
A nyák minősége mellesleg igen silány, könnyen leválik a fólia.

Nna, így mennyivel jobb volt, köszi!

Ezek a görbe fóliájú nyákok nekem annyira furák Van oka, hogy ilyenek?

Vegyél lottót! Jönnek a képek...egyébként nem mindig készül kép. Itt sem gondoltam, hogy bármi szívás lesz, nemhogy ennyi, jelentéktelennek tűnt a dolog. Aztán van amikor nincs érkezés fotózni, mert hajtani kell, nagyon koszos meló, vagy pedig nem publikus némelyik része. Próbálok nem konkrét infókkal dolgozni (személyek, helyek...), biztos, ami biztos.
égett 100nF, nem láttam még ilyet
égett 100nF közelebbről
egészen közelről
asszem 47nF alulról a saját helyén egyébként, a 47uF indokolatlan, felette egy ép 22uF van
trafó láb lóg a levegőben, sajnos ezen látszik, de nem jó kép
elégett fólia a "tápegységben"
gyanús trafó bekötés, majd részletezem nekem miért volt az
fólia javítva, természetesen alatta lekaparva
cserélt dióda és trafó lábak visszaforrasztva
Szóval a trafó egy toroid (jé egy "r"-el kell írni?), Letkés TL-100-1, nem gyári ezt már valaki cserélte...mi lehetett a baja, primer szakadás? A szimmetrikus tekercsű trafók általában tükörszimmetrikusak. Itt meg kezdődik a nem használt 24V véggel, aztán 22V kivezetés dupla szál, majd első tekercssor vége szimpla kivezetés. És még egy ilyen ugyanezzel a sorrenddel. A középkivezetés így egy dupla és egy szimpla szál összekötése, meg egy dupla 22V-os kivezetés az első tekercstől és egy szimpla a másodikról...
Ja, kimaradt még valami. A másik (nem hibás) végfok panel alu lemeze és a doboz közé be volt esve egy alkatrészláb és így húzták meg...hogy a gyárban volt valaki figyelmetlen, vagy aki már javította? Mindenesetre kivettem, hátha jobban felfekszik egymáson a 2 felület, ha már alapból ilyen gyenge hűtése van.

Hopp, most gondolkozom, hogy lehet, hogy hülyeséget csináltam. Legalább 2 diódát ki kellett volna cserélnem, hogy egyforma legyen terhelés alatt is a tápfesz. Kis terhelésnél és üresben 0,2-0,3V különbség volt...

Tudom, meló van vele, de szerintem itt többen értékelnénk, ha fénykép is társulna ezekhez a leírásokhoz

Elromlott egy barátom "kisOrion" erősítője (SE1025B). Belenézett, elégett egy kondi...állítólag volt már ilyen...
Nézem, tényleg, egy 100nF-os kerámia szénné égve. Én nem láttam még ilyet. ...óóó a múltkor is ez volt a baja, akkor azt kicserélték és jó lett...na, akkor nézzük.
Szerelhetőségre tudjuk milyen... Végfok kiszed, kondik csere. Nézem a végtranyókat, gyanúsan lazának tűnnek a csavarok. Meghúzom őket. Nézem a másik panelt, azon is...óhogyaza. Azt is kiszedem, meghúzom. Közben nézem, hogy az egy dolog, hogy egy 47nF-os kondit valaki már átépített a forrasztási oldalra mindkettőnél, de egy 47uF párhuzamosan van rakva egy 22uF gyárival szintén alulról, de csak az egyiknél...minek? Mérem a gyári kondit, jó. Levettem. Vissza mindkettő a helyére. Óvatosan bekapcsolom, mérem a tápot a pufferek paneljén, csak az egyik fesz van meg. Gyors kikapcs. Mi lehet? A trafó kivezetései tüskékre vannak forrasztva a hangszín panelján, lévén itt van a táp. Az egyik kivezetés lóg a levegőben. Visszaforrasztom, bekapcs, búg a trafó, gyors kikapcs. Van itt még valami, de nem a végfokok, mert azokat megnéztem. Nézem a graetz diódáit, egy zárlat. De még azon kívül is van valami, mert a + kivezetéssel nincs egy dióda sem összeköttetésben... Óhogyaza, ezt a panelt is kivenni, gombok le, előlep le, csatlakozók lehúz (itt van 3, de van még mellette pár bonthatatlan vezeték, akkor meg minek?), csavarok ki, panel felfordít. Ahha, elégve egy fólia. Dióda ki, SY351/1, 3A 100V, keresgéltem, lett helyette BY255. Szakadás pótolva, dióda a helyén. Visszaszerelés. Nézem a trafót (állítólag volt már ez is cserélve benne), gyanús a szekunder bekötése. Az egyik tekercs 1 huzal, a középkivezetés egy dupla és egy szimpla, a másik kivezetés megint dupla huzal... Kivettem, rákerestem, magyar gyártmány, de semmi a bekötésről. Aztán arra jutottam, hogy nem tükörszimmetrikusan van tekerve, hanem ugyanúgy kezdődik a másik tekercs(sor), mint az első. Jól volt bekötve. Vissza a helyére. Próba, nincs búgás, szimmetrikus feszültségek rendben. Kimeneten nincs egyenfesz. Hangszóró rá (van az asztalom alatt egy hangfal hangfaldugóval). Kellene egy 3,5mm jack->tuchel átalakító! Gyorsan megtalálom a videós kábelek között a gyári tuchel->RCA átalakítót, meg egy RCA-RCA, valamint egy RCA->jack átalakító. Hopp, nem megy bele a telefonba ez a buci. Akkor előkeresem az MP3 lejátszót. Abba sem megy bele... Akkor gyorsan megkeresem a jack->RCA kábelem, bele az RCA->tuchel átalakítóba és próba. Szól! A másik oldal...NEM SZÓL! Azaz nagyon halkan, csak áthallás jelleggel. Mi a fene... Valahogy ráéreztem, a tuchel résznél az egyik bemeneti pont testen van. Affene ez az RCA->tuchel átalakító nem jó ide, át van benne kötve a be és a ki, eddig mindenhova jó volt, de az Orionnnál nem. Kerestem egy tuchel dugót, meg egy jack dugót, csináltam egy kábelt! Ezzel már szól a másik oldal is. De ahogy átdugom a másik kimenetbe a hangszórót, mintha jóval halkabb lenne... Ja, ennek egy tengelyen külön oldalanként állítható hangerőpotija van. Nagyjából belövöm. Ja, a srác nem szerette ezt, ezért össze van ragasztva a 2 gomb, csak együtt forognak, jól kell rádugni. De a 6-os tengely rész ki van kopva. Küzdöttem vele egy keveset, aztán úgy nézett ki jó, persze fülessel csináltam, nem méregetek. Nézem hangszóróval, nem jó, fülessel, úgy se...elmozdult tekerés közben. Széjjelebb feszítettem a bevágást, újra belőttem jó! Na ebből elég ennyi mára! Összeraktam, már csak vigyék innen!

Már akkor is belinkelem, ha ez a LED-es közvilágítás szóba került.
http://index.hu/belfold/2015/04/30/a_mi ... eszerzest/

Legalább azt is megtudtam, hogy tényleg Uniós pályázatok ezek. Mi más. Nix lóvé különben, pláne ennyi.

Előfordul, hogy már délután is akad egy sör a kezemben.

Kicsit sok lett itt mostanság a politikai jólmegmondás...tartogassuk a világmegváltó ötleteket, eszméket a haveroknak az esti sörözéshez, szerintem.

Well! erre,be is nézek a hűtőbe-amíg 'rezsicsökkentett-ADDIG HŰTÖM PÁLINKÁT!"-oszt holnap,rezsi-csökkentve nem ülök a járgányba:nincs pénzem tankolni... -az EU-ban ami relatíve árcsökkenést szenved,az náluk emelkedik árban-igaz még nincsenek állami jurták-ámbátor-"Győzőnket?" még nem láttam se lovon ,se tevén,azért még lehet hogy suhhint a négy égtáj felé a 'kardjával" vagy ostorával-ami nem is az övé,hanem hun-volt hun-nem-é (és az Isten ..hívták) át is kereszteltethi magát Kurszánná,vagy Vajká -Kötöny,Koppány stb is ajánlott.. és válogathat a magyar nevek közül: mert a viktor(KISBETŰVEL)-nagyonszáv-indoeruropen..igaz,hogy ezek a szemetek (mármint,a szlávok) már itt voltak amikor a család át vándorolt 'Ejrópába"-de nem baj, a 'magyarok is akkor jöttek mint a vikingek'-(mindketten annyira keresztények voltak népileg mint a Semlyén-ki a Fehérló fia= ha, a lónak nincs lelke ..akkor Ő mint eretnek, hogy mer szembebeszélni a főnökkel?=pápa -avagy egyszerűen ki kell jelentenünk hogy a a miniszterelnök-helyettes egyszerűen kretén mi a diszkusszió matematikából levezetve -Hogy a KDNP nem lop,de hülye :?:

Igaz Ő-mármint 'győző?" ezeknek a keleti szárnyához a varrégokhoz kőtődik,de egyik sem lakott jurtában..ámbártor a csillagos ég és a LED-világítás majdnem olyan mint a lttp://www.stellarium.org/hu/-t látnám.

Ps: By Regös Bendegúz:'Az a baj hogy a világot nem a tehénpásztorok kormányozzák.. derekamra kötnék egy revolvert és aki a Szabó baktert..'

Hát ez az.
De addigra már megint szponzorálva van a kedves családtag (vő). Nem csoda, hogy simán megállnak a lábukon. Két év alatt 5 ezer millió Ft LED világításra. Ez igen. Az Unió meg fizet, aztán meg visszakér.

Nem véletlen, hogy most már előre vizsgálják ezeket a projekteket. Nem csoda hogy epét hánynak, mert nem saját maguk vizsgálják az ügyeket (mint eddig), hanem egy semleges (vagy talán ellenérdekelt) cég. Hehe.

Biztosan jók és energiatakarékosak azok a LED-ek, csak összességében annyiba kerül az egész beruházás, hogy jó ha 60-80 év alatt térül meg az olcsóbb fogyasztásból. Ezt csak hasraütve mondom.
Azt sem vágom, hogy ez most mind Uniós pályázat, vagy minden ökormányzatnak most lett ingerenciája, hogy okvetlenül közvilágítást kell felújítson. Gondolhatják, hogy fizesse az Unió, foghat vastagon a cerka. Na de ha valami miatt kibökik, hogy visszaélés volt, személyre szabott pályázat, túlszámlázás, mittudomén, akkor visszavonhatják a támogatási lóvét vagy büntetést fizettetnek.
Na igen, de a baromi drága meló kész, a büntetést vagy a számlát meg akkor az adófizetők állják. A vállalkozónak tuti. Hacsak össze nem vesznek, mint akadt rá példa és kiűzetés a mézesbödönből.
Ha ez nem Uniós mégsem, a többi ilyenre mégis igaz.
Nemrég volt hasonló, 19 problémás ügyet találtak az 55 szúrópróba szerint kiválasztottból. És mégis az egészhez, a több tízezer ügyhöz hasonlítják a 19-et, hogy az elenyésző. És sorra benyalja mindenki, vagy nem igazán hallani ezután komoly ellenérvet. Na ennyit a matematikáról, statisztikai tudásról.

Nálunk, gyakorlatot ismerve.minden autóba kötelezővé teszik!- (étsd:10-20-30) ..majd lesz rá Unós pályázat..és beszereltetik.Természetesen az 50l pálinka ellenteételezéseként:Mondván az a K'Unió ránk kényszerítette!
PS: két nevet fitogtatok a megnyert pályázók közül: Mészáros (viz-gáz-gőz újabban földmíves birtokos és Tiborc aki ledeket szerelgettet és kikötőbirtokos-valószinűleg annyit értenek -a projekthez mint B.Gates a 'növényi művérhez"-de van egy nagy különbség..utóbbi a saját pénzét ba"szajtja el!

Minek az atomerőmű? Az áram úgy is a konnektorból jön...

Most már biztos, hogy kell nekünk az új paksi erőmű. Hiába minden, látszik, hogy előrelátó és átgondolt a kormányzati koncepció.
De a lényeg az, hogy nagyot lopni, csak még nagyobból lehet. Talán nem véletlen, hogy nem cipőpaszta gyárat alapítanak.

Újabb arculcsapás lehet az elektromos autóknak a CO2+H2-ből előállított dízel üzemanyag...

Csöves erősítő (megint egy Marshall) pattog, zajong. De nem mindig, így nehéz ám fülön csípni a hibát. Azt ki tudtam mérni, hogy az előfokban a táp néha egy pillanatra összecsuklik. Először csőcsere, de a hiba nem változik. Tehát csőhiba kizárva. Akkor talán a tápban a jó néhány RC szűrés valamelyik kondenzátora néha átvezet. Kondenzátorok csereberéje. Utóbbi iszonyatosan macerás, csöveket ki, panelt ki, kondenzátor csere, panelt vissza, csöveket vissza. Ezt pedig vagy fél tucatszor megismételni. Hja, és nem lehet tudni, hogy időnként megjavul a készülék, vagy csak éppen akkor nem csinálja a hibát. Összesen kb. 6..8 órám ment rá, egy teljes 8 órás műszak, mire meglett a baj. Az egyik RC-szűrőben az ellenállás kivezetését kellet újraforrasztani. Utána a hiba órákig nem jelentkezett, tehát valószínűleg sikerül megjavítani. Sőt, a gazdája is megerősített benne, hogy mióta nála van, ilyen alacsony zaja még nem volt. Valószínűleg a bizonytalan forrasztás előtte is eredményezett némi plusz alapzajt, ami végre megszűnt. Hurrá, de jó!

De csak most jön a rémtörténet! Hazaviszi a gazdája, és már hozza is vissza. Fél percig prímán működött az erősítő, aztán egy folyamatos, erős zaj állandósult. Némi csere-berével megállapítottam, az egyik ECC83 bezajosodott. Végül ”javításként” áttettem a zajos csövet az előfokból a végfok fázisfordítójának. Mivel ott kb. két nagyságrenddel nagyobbak a szintek, a cső zaja gyakorlatilag nem jelentkezik. Azért mondtam a srácnak, hogy a biztonság kedvéért szerezzen be egy ECC83-at, hátha majd szükség lesz rá.

Kaptam ma egy kis kárpótlást:
- Szenzációs jó a kép!

Kedvenc tanyámon változások történtek. A 6 éves 50-es LG plazma átment rádióba, vettek helyette egy 55-ös okos 3D-s Samsung LCD-t. Közben festés is volt, előtte pedig kábelezés. Eddig egy dual Digi beltéri második kimenetéről ment, RF out-ról. Hát nem volt egy jó képe. Közben ki lett dobálva egy csomó régi és felesleges kábel, a földi antenna kikerült egy vascsőre a padlásról, a loopolt beltéri megkapta az egyébként dupla fej mindkét kimenetét... Az is kiderült, hogy volt egy diplexer még régről az RF out-os koaxon. Most lement egy koax a földinek, valamint egy UTP balunokkal a Digi videókimenetének. Hát mit mondjak, ég és föld. Ja és persze a HD a DVB-T-n. Én meg mutatom, hogy:
- Na, milyen szép kép van a földin és a Digi is mennyire jó lett...?
- Aha, jobb...vagy nem? De..talán, ahha jobb...
- ????? Visszarakjam a régi kábelt, hogy megnézzük, mennyivel jobb?

Megjön a feleség:
- Apa, miért ilyen ennek a képe? Tiszta kék...

- Na, most meg zöld...ja, ilyen a háttér...meg ez kisebb, nem apa?
- Nem anya, ez nagyobb. Legalább 10cm-el!
(egyébként 15-el)

Még nem jutottunk tovább, a bemenetválasztás is nehéz lesz, nem hogy a 3D, USB, Smart rész...na majd, addig én is kipihenem magam.

Sajnos nem, azzal, hogy megint nem megy. Nem annyira gáz, mint eddig, de még sok hívási kísérlet nem megy.
Talán kitesszük a tetőn kívülre, még magasabbra...hátha. Sagem GSM adaptert próbáltam még, azzal nem is fogja a szolgáltatót. Ennek az Ericssonnak igazán jó az RF része amúgy...

Ők tolták el, és elnézést kértek.

Mit gondoltok milyen üzenettel hívtak fel ma reggel GSM ügyben?

A reflektor rácsa és a bilincs igen. Meg az alu is matt már, nem fénylik, mint fiatal korában. Sőt a csatlakozója is eléggé oxidáltnak tűnik kívülről. Végül egy szép új maradt fenn az ominózus helyen is.
A tápot szétszedtem, belül sem látszik semmi rendellenes, nincs púpos elkó. Azért gondolom egy átkondizást megérhet, aztán próba.

Az meg hogy lehet? Antenna rozsdás?
Csak nem vasból volt?

Update...
Felmentünk. Teszt minden mindennel... A második doboz antennája 2m-rel közelebb van a másik épülethez, ott nem jó. Egyelőre fel lett téve egy pallóra a másik fölé. További probléma, hogy az új helyen a második dobozon vagy full térerő volt, de nem lehetett telefonálni, vagy semmi és nem lehetett telefonálni. Antennák, kábelek, dobozok is cserélve...hopp, a tápegység nem volt, csak kihúztam és be a másik dobozba. Jelentem ezzel a táppal minden doboz elbizonytalanodik. A térerőre fenntartott LED (Rodgers kapitány és az egy gombos űrahajó), full térerőt mutat, folyamatosan világít, de inkább csak lefagyott...
Szóval tartalék (harmadik) táp bedug és antenna áthelyez. Újabb próbák oda-vissza, működik (mondjuk nagyjából tegnap is így volt). Ha holnap jó lesz oké, ha nem, akkor leverem mindet a falról.
Most nézem az Ericsson tápját elvileg szétszedhető (ritkaság), gyakorlatilag még nem jöttem rá, hogyan...pedig átkondiznám.

Nem tudom, milyen sűrűn raknak arrébb egy tornyot, nem valószínű. Már csak azért sem, mert akkor annyi lett volna, hogy arrébb állítjuk az antennát és kész, de ezt hiába állítottuk. A másik ok az, hogy felvettük a kapcsolatot a szolgáltatóval és állították, hogy nem történt változás, bár annyit sokadjára elárultak, hogy kicsit változott a frekvencia. Mi tippeltük a 900->1800MHz átállást (900MHz-es Yaginál nem annyira jó), de nem. Állítólag csak néhány MHz-et változott. Viszont lehet, hogy ezt nem egyeztették a mi szolgáltatóinkkal és ütközés van? Simán el tudom képzelni, a rádió adók is mind pont ott vannak, ahol a mieink, és az övéké az erősebb. Összezavarja a távolság miatt azért csak gyengébb jelet?
Szóval, vannak sikerek és újabb kérdések. Mint írtam a másik épület padlásáról már működik, sikerült újra beüzemelni. DE. Kis előzmény, hátha úgy érthetőbb lesz...
Szóval 3 felszerelt Yagi, 2 Ericsson (A szolgáltató) és 1 Sagem doboz (B szolgáltató). Ezek az antennák egy helységben, egy irányban, működnek évekig. Valamint egy alternatív másik helyen szintén egy Yagi és Ericsson A szolgáltatóval.
A B szolgáltató kártyája lejár, nincs tovább használva. Az alternatív helyen nem használják már a rendszert, de a kártya él.
Egyszer csak a fő helyen elmegy egyszerre a 2 élő cucc. A doboz jelzi, hogy nincs térerő. Nokia telefon + adapter kábel ellenőrzés, valóban nincs, egyik Yagin sem talál külföldi szolgáltatót. Egyszerre nem romlik el 2 doboz + 3 Yagi gondolattól vezérelve, de meg nem nyugodva...az alternatív helyről elhozva a rendszer, rúdra fel, és kolbászolás a padláson. Az eredeti antennás helységben semmi. Se feljebb, se arrább. Eggyel arrébb van valami, sőt fent a csúcsban full térerő. Oké jó lesz, próba. Felemás sikerrel, kicsörög, vagy nem teljesen rapszódikus... Másnap újra próba, fele térerő... Hívások...semmi, bip-bip-bip. Harmadnapra 0 térerő ott is. Lett véve 2 új kártya, egy a B szolgáltatótól (ami már volt egy ideig), valamint egy C-s. A C-s ugyanazt csinálja, mint az A az elején, full térerő, de csak bip-bip-bip, nem lehet hívni. Aztán, amikor a főnök jön ellenőrizni, akkor hülyének vagyunk nézve, mit is csinálunk itt napok óta, mert próba és megy. Persze, egy fél óra múlva már megint nem. B szolgáltató új kártyája viszont megy, mint régen. Nincs full térerő, de stabilan megy. Visszarakva az eredeti helységben levő egyik készülékbe (ahol megszűnt egyszerre minden), fél térerő és stabilan megy. DE, ne már, inkább maradjon az eredeti szolgáltató, mert nyűg átkötni. Akkor jött a másik épület. Biztató próbák, elsőre jó az alternatív helyről leszerelt dobozzal és Yagival az egyik A szolgáltatós (kívánt régi) kártyával. Full térerő és többszöri hívás is sikeres oda-vissza. Tegnap átszerelve az egész oda, jönnek az eredeti helységből a dobozok és egy Yagi az alternatív helyről érkezett mellé (lustaság). A második nem megy, nincs térerő. Antenna átcserél, valóban ez az antenna nem jó. Leszedtem az eredeti helyről a másik kettőt is, egyik sem jó!!! Összeszedtem az eddig felhalmozódott összeset (több már rozsdás és hibásnak vélt is volt köztük) és eggyel megy. Volt közte 2 teljesen újnak kinéző, azok rosszak. Ezen a másikon így lett 3-4-es térerő (4 a max). Kipróbáltam működik. Elromolhat a Carant antenna fejben valami? Egyszerre 3-nál? De ez sem igaz, mert még ment utána próbára (az egyik legalább) a B szolgáltató új kártyával... Akkor miért nem ment az új helyen egyik sem? A kábeleket is cserélgettem, a dobozok közt is cserélgettem őket...ááááá....
Folyt.: tegnap néha csinált olyat, hogy nem csengett, vagy nem csengett ki, de állítólag régen is volt ilyen. Telefonáltak is rajta. Bár már tegnap is volt egyszer bip-bip-bip, dehát egyszer-egyszer beleférhet némi hiba a GSM-be.
Update...most hívott a kapcsolattartó, hogy megint ugyanazt csinálja, 10-ből 9-szer bip-bip-bip és nem tud telefonálni.
Lassan elegem van belőle. Talán megpróbálom azt, hogy az egyik dobozt kicserélem egy Sagem-ra, a másikba meg berakom a B szolgáltató új kártyáját, aztán meglátjuk...

Biztos nem ment odébb a szomszédok tornya?

Mert nézik az M1-et, és ott megmondták mit kell csinálni. Vagy nem.

Adott egy évek óta működő GSM adapteres, 900MHz Yagi antennás rendszer a szomszéd országra irányítva. A hely 6-8km-re a határtól. Már volt egy átállás CDMA-ról GSM-re, de ez is évekkel ezelőtt. Az antenna a padlástérben, tűzfal mögött, 75-90% térerővel. Egyik napról a másikra semmi, nem működik. Térerő 0. 2 egyforma készülék, azonos szolgáltató kártyájával, tehát nem itt van a hiba. Másik antenna és egy régi Nokia előszedve, antenna adapter kábel (persze átalakítókkal, van miniUHF, SMA, FME oda-vissza). Antenna egy rúdra, keresés, semmi. Néhány méterrel arrébb, ott már van valami, a tető csúcspontjában max térerő. Telefonálás próba felemás eredménnyel, ugyan max térerő, de van, hogy csörög a hívott, van, hogy nem, pip-pip-pip és semmi. Másnap fele térerő, harmadnap semmi ott is. Negyednap újra fele és működik pár hívás, aztán megint 0 térerő és ez marad. Aztán próba másik ottani szolgáltató kártyájával, amelyik még előjött kézi keresésre azzal ugyanaz, max térerő de nem lehet telefonálni, sem elérni. A harmadik szolgáltató kártyájával, aminek sosem láttam a logóját kereséskor, viszont működik (a Nokia telefon érzéketlenebb, ezért nem találta, de az adapter már működött vele). A GSM adapter fél-háromnegyed térerővel de stabilan, oda-vissza jó, akár az eredeti helyen levő rendszerrel is. De csak jó lenne az eredeti szolgáltató... Próba a szomszéd épület padlásán egy következő napon, elsőre jó, a Nokián 75-80% térerő, és stabil kapcsolat, oda-vissza maradéktalanul működik (GSM adapteren full térerő). Hmmm.... Biztos megjavult a szolgáltató bázisa, próba az eredeti helyen az eredeti szolgáltatóval, kézi keresés, meg van, ráállás, "A kapcsolódás elutasítva!" a "Honos hálózat kiválasztva" helyett...miiii? Többször próbálva is ugyanaz. Vissza az új helyre, elsőre jó és újabb többszöri próbálkozásra is tökéletesen működik....költözik a rendszer...de miért?

Hádehát az nem lehet, mert a CD lemez forgató tányért is ki kell egyensúlyozni, mert az apró rezgéseket is hallja a zenében, amit a cd liegyensúlyozatlansága kelt


(WTF?!)

Jogos. De azt ugye Te is érzékeled, hogy az utánam szólók már atomfizikai mélységekben elemzik a dolgot?

Híradósként tanultam egy pár dolgot.
Pl hogy az emberek többségének hallása még a HiFi szabvány 16.000 Hz-e környékén sincs (sőt, azt se tudja, mit is takar a HiFi előírás), az kérem ne magyarázza a drót húzásirányú félvezetését váltakozóáramú környezetben.

A kábel irányítottsága a legérthetetlenebb számomra. Meg hogy töltés vándorol a szigetelésbe, ami befolyásolja a hangot, de az most más.
Szóval, Discovery féle tévében láttam kábelgyártást.
Legyártanak pár tekercs vezetéket, ugye mindegyik egy irányba húzott.
Ezekből legyártják a nagy, több eres kábelt, akkor a húzásirány megfordul.
DE! Egyszer sem mutattak olyat, hogy az egyik kábeldobot áttekercselnék.
Miért lényeges ez? Mert ugye ha elhisszük, hogy az elektron elmegy a hangszóróba, meg vissza, akkor először húzásirányba, majd azzal szembe megy. Ha meg áttekercselnék, akkor ha a jóember észreveszi, hogy fordítva húzta ki a kábelét, akkor egyszerűen csak nem a piros vezetéket köti a piroshoz, a feketét meg a feketéhez mindkét oldalon, hanem fordítva, és téma kipipálva.
Viszont emlékeim szerint egy hangszóró nincs előfeszítve DC-vel, mint pl egy proximitor távadó.

Amúgy is folyton n. felharmonikussal jön az egyik, hogy jajjdefontos. Aha. Egy turbina távadótól 3-400m kábelt is képesek kihúzni, ami sima réz, minden hókuszpókusz nélkül. Nehezítésként három eres: 24V, jel, közös. Ehhez képest átjönnek szép magas felharmonikusok, amit aztán a szakértő kedvére elemezhet...

A "sokat olvasott":

"réz szerkezetében biz isten hogy nem változik meg semmi."
Na ez az ami nem igaz.. szerintem anyagszerkezeti órákra vagy szilárdtest fizikára ülj vissza.
azt ugye tudod hogy: nem egyfajta tisztaságú réz van.
A réz is ellenáll, és szennyeződések vannak benne melyek np vagy pn tipusú vezetést vagy szigetelést ellenállást okoznak. És hömérsékleti ellenállás is van.. ezek állnak be ha töbször folyamatosan ugyanarról ugyanolyan intenzitású áram halad át..
ezek nem számitanak tápvezetékél vagy több GHz áramnál de ahol bizony n-edik hatványú felharmonikus is számít pl hifiben ott már nem mindegy.. és ez csak az egyik láncszem..
tehát ha tanultál is, az biztos nem hifiről szólt, nem kételkedem tudásodban de te se kételkedj Béciében aki sokadik éve üzi ezt, és nem kisiskolás fokon.. tőlem bekötheted forditva is.. sal és technics szintű rendszerednél mit sem számit ahol csak azt élvezed hogy a basszus kitol a székből és a THD akár több % is lehet..

Most ha eltekintünk attól, hogy összekeveri a vezetőt és a félvezetőt, akkor is felmerül a kérdés, hogy a szennyeződések hogyan és hova távoznának egy bejáratás során, és még ha képes lenne is egy pl. oxigén atom ilyen eszméletlen alacsony energia (maximum 0,1 neV) hatására elkezdeni vándorolni, hogyan tenne különbséget az amúgy is oda-vissza váltakozó áram iránya alapján, és ez hogyan nyilvánulna meg a vezeték paramétereiben "irányfüggően". Már az irányfüggőség fogalma is értelmezhetetlen itt műszakilag, nemhogy a megléte, pláne, hogy ezt hogyan lehetne bejáratni.

És a "tanult" párja:

Ez igazán komoly magyarázat volt, a réz félvezető tulajdonságával még nem találkoztam, de ez biztos valami audiofil magyarázat. Az írásod tényleg jó, elhiszem hogy értesz hozzá, de nem audiofilektől fogok információt szerezni az elektronika területén. Egy jó minőségű szkópkábel is megáll pár tízezer forintból, és annak tényleg mindent csillapítás nélkül kell átvinni. De pár 10kHz-ig mezei koax-al is el lehet menni úgy hogy nem fog szkópon torzulni a jel. Szóval ne akarja nekem senki megmagyarázni hogy csillapítás és torzításmentes átvitelhez több száz ezres kábel kell.
Persze ha valami nem egyezik a véleményetekkel az egyből trollkodás.
Ne értsd félre nem veszekedni jöttem, de ez egy kezdőknek szóló írás, szóval ne terjesszétek a mendemondákat és hülyeségeket, mindenféle szakmaiatlanság nélkül. Nem a hifiben való jártasságodat kérdőjelezem meg, de az elmondásaitok alapján az elektronikai tudásotok hagy kívánnivalót maga után. Ez olyan mikor azt terjesztik, hogy jobb a réz mint az optika digitális jelnél. Meg hogy USB-s digitális hangátvitelnél kihallani a jobb USB kábel javára a különbséget. Remélem azt nem vallod hogy az aranyozott a jobb, vagyis de igen, nem oxidálódik.

Na ez is hitből ír. Szkópkábel, ami csillapítás nélkül visz át??? Még ha nem is beszélünk a 10-es osztóról, ami eleve kötelező a jó minőségű méréshez, és a gagyi minőségű 1-es osztós állást vizsgáljuk (ami kb. 10 MHz-ig jó), akkor is tudni illene, (ha értene a témához, ) hogy a szkópkábelek soros ellenállása kb. 3 nagyságrenddel nagyobb az audio kábelekénél. Ezt csillapítás nélkülinek nevezni kissé túlzás. Frekvenciafüggetlen csillapítás, na az már lehet! Persze csak ha pontosan hozzá van hangolva a bemeneti impedanciához. Na és még ekkor is csak 1 %-on belül van garantálva, és ezt sajnos a 100 ezer Ft-os, 500 MHz-es Yokogawa szkópkábel nem is teljesíti túl. (A 2000 Ft-os kínai gagyi igen, de az meg csak 60 MHz-ig megy.)



1 méter koax az kb. 300 nH. Ez 4 ohm terhelés mellett 20 kHz-en már 1 % körüli fázishiba, ami azért már meglátszik szkópon.

1 pW/m2 hangintenzitás már hallható, miközben 1 W/m2 a fájdalomküszöb (1: 1000 000 000 000 arány). Ezt kevéssé érzékenynek nevezni kissé erős.

Bizonyos fajta torzításokra nagyon érzékeny a fül (pl. keresztezési torzításból 0,1 % is zavaró lehet), más torzításokból óriási mértékűt is alig vesz észre (fázistorzításból 90 fok sem zavaró - feltéve, ha mindkét fülre egyformán érvényesül).

Globálisan kijelenteni hogy a hallás érzékeny vagy nem érzékeny (anélkül, hogy megmondanánk, hogy mire), és erre alapozva utasítani el valamit, nagyfokú hozzá nem értésről árulkodik. Hogy a műszer mit mér, az attól függ, hogy mire készítették. Szubjektív paraméterek mérésére viszont nem létezik műszer - a hallgatóságon kívül. És ha tényleg hallja (vaktesztben, bizonyítottan), akkor teljesen irreleváns, hogy a műszer mit mutat. A gond az, hogy az esetek többségében vaktesztben nem reprodukálható a jelenség.

Bizonyos helyzetekben eszméletlenül át lehet verni a fület, pontosabban az agyat:
https://youtu.be/T8awsvK3y7Y

A videót megnézve nyilvánvalóvá válik, hogy kizárólag vakteszten lehet eldönteni, hogy mit is hallunk (vagy még ott sem).

Megint ide illik a klasszikus mondás: Amíg lósz@r van, addig veréb is lesz.

Hogy ez mindig eszembe jut.

Persze, mert pszichoakusztika. És a pszicho-n van az igen erős hangsúly.