Sikerult vegul normalisan osszerakni a tapot.
A MOSFET meghajtasanak tapja kapott 12V boosterelt tapot. A trafo szoros csatolassal lett megtekerve, rezbol amennyi csak rafert. Kozvetlenul a betapnal kapott par LOW ESR kondit, megszuntek a tuskek. A NYAK topologian nem kellett valtoztatni.

Nem kritikus semelyik kondi sem, kivéve hogy low ESR és low ESL kell a bemenetre. A trafót és a frekit kell jól méretezni egymáshoz, és szoros csatolás kell, arányosan méretezett menetszámokkal és keresztmetszetekkel.

Tűimpulzus a szekunderen? Nem tudom mire gondolsz. Pontosítsd légyszi! Hol méred, mekkora, milyen idejű?

Ha más áramköröket megzavar, azt layout problémák, vagy fizikai közelség is okozhatja a sima vezetett zavaron kívül. Pusztán földelési kérdésekről is sokszáz oldalas könyv szól, jobb ha nem általánosságban kérdezel, hanem fotó és mérési eredmények kapcsán.

Nagyon jó hatásfok jött ki nálad.

Nálam helyhiány miatt nem megoldható a bemenetre ezres nagyságrendű kondikat rakni. Kb 150 uF van, de gondolom ez nem kritikus.

Nem találtam olyan MOSFET-et, ami 3 V környékén megfelelően kinyit, de ezt megoldottam egy segédtápegységgel, ami 12V-al táplálja a drivert.

Egyenirányítónak 500V/1A diódát raktam.

A kimenő szűrőbe mindenképpen fólia kondit ajánlasz? Jelenleg smd kerámia van.

Jelenleg a fő problémám az, hogy nem tudom kiszűrni a tűimpulzusokat a szekunderfesültségből, sőt a primer tápra is szépen ráülteti a túllövéseket, ezzel csinál egy csomo problémát a többi áramkör működésében. (ADC)

Na jó, eddig bírtam, összeraktam egy fly-back konvertert.

- 3300 uF 10V bemeneti kondi
- 40V 5 mohm-os MOSFET
- 1 PNP tranyó meg egy dióda gate-meghajtónak.
- 9:80 menet EFD15-ön, szumma 0,5 mm légréssel (pár réteg ragasztószalag).
- ES1C (ez volt itthon, csak 150V-os, ezért ez korlátozza az elérhető kimenő feszt).
- Fólia kondi
- vezérlés: jelgenerátor, 150 kHz, kb. 45%

Be: 6V 1,5A
Ki: 57V 470 ohmon, 82V 940 ohmon

Ha felezed a primert, 3 V-on fogja ugyanezt tudni. (Esetleg jobb FET-tel, és jobb elkóval.)

Ha 60 V-on nyit ki, az sem jobb. Helyes méretezés esetén ami kinyitja a zénert, az a szórási induktivitásban tárolt energia. Ezt az energiát - bármit csinálsz is - már megette a fene, akár zénert nyitogat, akár snubberen fűtöd el. Egyedül akkor nyernél valamit, ha ezzel a veszteségi energiával egy kondit töltenél, (=parazita boost konverter), amit aztán valamire felhasználnál. A felhasználás lehet pl. visszatáplálás a bemenetre egy kisebb buck konverterrel, vagy elvileg a kimenetre is továbbíthatnád, bár esetedben ez biztosan problematikus.

Viszont a szórási induktivitásban tárolt energia majdnem biztosan csökkenthető. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ez okozza a fő gondot.

Persze, ha rosszul méretezed, pl. túl kicsi az áttételi arány, akkor igen, kinyit a zéner. De ezt nem érdemes FET cserével orvosolni.

Elakadtam egy időre, amíg meg nem jönnek a megrendelt MOSFET-ek. Az eddig használtakkal az volt a baj, hogy max 30V Uds-re voltak méretezve és a paralell kötött "zenerük" szépen kinyitott.

A túl nagy vas sosem baj. Valami más gond viszont valószínű.

Miért nem osztod meg legalább a kapcsirajzot és egy képet? Lehet hogy olyan dolog okozza a gondot, ami szóba sem került.

Amúgy semmi garancia arra, hogy két paramétert egymás után többször optimalizálva jobb eredményt kapsz mint induláskor. Hát még 3-4 paraméter esetén!

Kozben elkaptam olyan frekit az orajelbeallito ellenalals cserejevel, aminel birja a terhelest. Most veszek potmetert es probalom finoman hangolva optimalizalni a frekit a trafohoz, aztan ujra a trafot a frekihe...

Jah, a kabatot a gombhoz...

Amugy az sem lehet tuil jo, hogy tul nagy a vas erre a teljesitmenyre. Ezt abbol gondolom, hogy boven van meg hely a csevetesten.

Nehéz konkrét számok, a kapcsolási rajz, jelalakok és a layout ismerete nélkül biztosat mondani, de nem kellene jelentősen csökkenni a terhelhetőségnek a szekunder menetszám ilyen növelésétől.

Valami nem stimmel az biztos, de látatlanban ennél többet mondani legfeljebb csak az elvekről lehetne.

Amiket a frekiről és veszteségekről írtál az helyes.

Szórási induktivitást lehet csökkenteni egyrészt menetszám csökkentésével, de ez természetesen kihat a mágnesezési induktivitásra is, másrészt úgy kell megtekerni, hogy a két tekercs a lehető leginkább ugyanazt a teret ölelje körbe.

Javits(atok) ki, amiben tevedek, de azt latom, hogy:

A freki lejjebb vitelevel csokkent a dinamikus veszteseg a kapcsoloeszkozokon.

A vas nem melegszik erezhetoen, tehat ott nincs veszteseg.

Mivel van meg boven hely a vason, a rezvesztesegeket meg fogom probalni ugy csokkenteni, hogy nem csak a primert tekerem tobb parhuzamos szalbol.

A legres nagyban befolyasolja a trafo parametereit. Hiszen, ha jol ertem, akkor a legrestol nagyban fugg a vasban tarolhato energia menyisege. Fogok meg venni vasakat, kulonbozo legressel, amivel varialhatok.

Milyen atteteli aranyt ajanlotok 3,7V in 130V Out-hoz?

Mos 4:9 az arany, de ha novelem, akkor terheles alatt leesik a szekunderfeszultseg.

A trafo szort magneses teret mivel minimalizalhatom?

Nah, nem is kellett modositani a szekunder menetszamot(ahogyan en gondoltam). A primer novelesevel es a freki lejjebb allitasaval mar hozza a kivant aramokat a megadott terhelesekkel(Ahogyan te javasoltad).

Viszont a hatasfok 50% alatt van. A trafo tekercsei erosen hevenyeszve vannak elkeszitve. Kicsit utana olvasok, hogyan kell szakszerubben.

Aztan jon a jatek a legressel....

Eddig 0.6-0.7 mm volt a legres.

Raktam be olyan vasakat, amikkel kisebb lett.

Azt latom, hogy a legres csokkentesevel mind az uresjarati aramfelvetel, mind pedig a terheles alatti aramfelvetel csokken.

Lehoztam a frekvenciat 100kHz kore es tekertem a primerre. Most 9 menet van rajta. A kitoltesi tenyezo csokkent terheleskor es az aramfelvetel is. Alakul a dolog.

Mielott elkezdek jatszani a legressel, tekerek meg a szekunderre is.
Aztan rakok fel screenshotokat.

Jelenleg akkor a legjobbak a mert eredmenyek, ha 3 menet van a primeren. Ezert akarok novelni a primer tekercsszamon.

Ezzel egy idoben akkor mar allitok a legresen is. Persze semmi akadalya, hogy a frekit is lejjebb vegyem.

Az jó ha méregetsz, de miért tekersz a primerre? Ha debugolsz, egyszerre 1 dolgot változtass, és mérj le mindent, amiből látszik a változtatás hatása.

De inkább a frekit csökkentsd! Elvileg 100 kHz-en is simán átmegy ekkora teljesítmény, és kisebb lesz a kapcsolási veszteség, nem fog zavarni a szórás.

Amúgy nem tudom kitalálni, hogy mekkora légrést használsz... én sacc/kb. 0,4 mm-rel kezdenék, 8 menet primerrel, 100 kHz-en.

Kicsit tekerek meg a primerhez es rakok fel screenshotokat, primerrol, secunderrol, drain-rol es source-rol.

Lehet probléma még a primer-szekunder szórási induktivitás. Ezt a source és drain jelalakok együttes mérése alapján lehetne megbecsülni.

Illetve a szekunder jelalak is igen beszédes lenne, de csak a primerrel egyszerre!

Elnéztem, mobilon napfénynél nem láttam a rasztert. De 500 kHz is sok. A kitöltésre meg azért hittem hogy kicsi, mert nem figyeltem, hogy ott source jelet tettél fel, nem draint. Mindkettő kellene igazából. Mobilon út közben nem jó fórumozni, de csak ez van.

Az egy MHz-et ugy erted, hogy amikor a PWM kb 500kHz, akkor a belso orajel kb 1 MHz?

Megprobalok allitani az ellenallas erteken.

A kis kitoltesi tenyezot a vezerlojelre ertetted? Gondolom, hogy igen.

En ugy latom, hogy kicsinek csak uresjaratnal mondhato. Terhelve kb 80%, ami sok is talan. Tevedek?

A frekit beállító ellenállás mekkora?

1 MHz az baromi sok. Bár ilyen kis teljesítményt még így is átvihetne, ha nem lenne ilyen kicsi a kitöltés.

A kis kitöltési tényező majdnem biztosan az áramérzékelés hibája miatt van.

Csinaltam screenshotokat a meresekrol.

Uresjarat gate:


A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

Uresjarat drain:


A képet a Képfeltöltés.hu tárolja.

3 kOhm terheles gate:


A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

3 kOhm terheles source:


A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

Szoval hiaba van a PWM IC-ben elvileg beepitett booster, ami feltornassza a Gate driver feszultseget, igy is lehetne tobb.

Most latom, hogy a frekvencia nem valtozik.

Kezratetellel egyertelmu, hogy a tranzisztor melegszik.

Akár a tranyón is eshet sok, 3,7 V-on még nincs teljesen nyitva. Kisebb nyitófeszültségű típus kéne, vagy nagyobb vezérlő feszültség. A változó freki is megér egy misét, nem nagyon kéne neki. Amúgy meg attól még le lehet mérni/ írni az adott körülmények között. Ismeretlen frekire nem tervezünk trafót.

Ha már van szkópod, érdemes mérni a jeleket a tranyón, és feltölteni. Meg egy fotót az áramkörről.

Baromi érzékeny tud lenni a kialakítás módjára egy áramérzékelő sönt ilyen kis ellenállással. Ha nem terveztél még csúcsáram módú szabályzót, akkor majdnem esélytelen hogy elsőre jól csináld.

A dióda is necces, nem csak a kimeneti feszültséget kell kibírnia, hanem a primerről feltranszformált bemenő feszt is, túllövésekkel együtt.

Valahol szökik a teljesítmény. Ezt kézrátételes módszerrel is meg lehet keresni.

Igen, Flyback szeretne lenni.
PWM controller IC: LM3481. http://www.ti.com/lit/ds/symlink/lm3481.pdf
Kapcsolo elem: FDD6780A http://www.mouser.com/ds/2/149/FDD6780A-92689.pdf
Egyeniranyito dioda: MMSD103T1G http://www.onsemi.com/pub_link/Collater ... 03T1-D.PDF
Söntellenallas: 0.005 Om (5mOhm)

A frekvencia a terheles fuggvenyeben valtozik.

Lehet, hogy siman csak a kapcsolotranzisztoron esik tul sok feszultseg es felesleges koroket futok a trafoval?

Ha jól sejtem, fly-back lenne, igaz?
Komplett tervezésre nincs időm, debughoz pedig nem ártana tudni a frekit, primer és szekunder kör elemeit. Amit eddig megadtál, az akár jó is lehetne.

Sziasztok,

DC-DC atalakitot epitek eppen, de nincs tapasztalatom a kapcsolouzemu tapok trafojanak meretezeseben.

A kituzott cel ez volna:
140V terheles nelkul

130V 5k 25mA
120V 4k 30mA
110V 3k 35mA
100V 2k 50mA
75V 1k 75mA
50V 500Ohm 100mA
40V 333Ohm 100mA
30V 250Ohm 100mA
25V 200Ohm 100mA

Jelenleg ott tartok, hogy 3k terhelesnel 100V-nal tobbet nem tudok kihozni belole.

Vasak:
http://docs-europe.electrocomponents.co ... 3678ef.pdf

Mind a 4 legresbol van egy egy darab a fiokban.

Primer 6x0,1mm 2 menet
Szekunder 1x0,1mm kb 60-70 menet

Uin 3,7V
Iconsum. 0,9A
(Uout = 65V, Rload = 3k ha primer menetszam 2 menet)

Uin 3,7V
Iconsum. 2A
(Uout = 100V, Rload = 3k ha primer menetszam 3 menet)


Szkop, labortap, RLC mero.

Először terheléssel működjön jól. Utána lehet játszani a párhuzamos fesz. visszacsatolással, hogy ne álljon le ha elveszed a terhelést. A gyürüvason és a trafón úgy célszerű ez utóbbi menetszámokat megválasztani, hogy terhelés esetén hasonló nagyságú feszültség legyen rajta, így az ellenállás nem fog számottevően melegedni.

Köszi Skroi, ezt kipróbálom!
Van valami tanácsod esetleg a menetszámokat illetve az ellenállást illetően? Mit nézzek? Vagy egyszerűen csak addig növeljem a visszacsatolás mértékét amíg üresjáratban is stabilan indul?
Rakok rá a nagyfesz oldalon egy elkót, hogy ne kelljen folyton elindulnia minden félperiódusban, ez biztos.

Vagy mint ITT egyetlen további menet a trafóra. Egy párhuzamos feszültség-visszacsatolással megoldható, hogy terheletlenül is fennmaradjon a rezgés.

.....

Az általad berakott kapcsolás hasonlít annyira a weblapomon levő önrezgő tápokhoz, hogy akár a meglevő nyákon, is fel lehetne építeni, egy FET-ekkel működő önrezgő tápot, az eredeti alkatrészeket részben felhasználva.

Okés, köszi, akkor hagyom a fenébe.
A vasakat azért megmentem belőlük, 3 féle márkájú tápom van és az egyik egyébként egészen tisztességes minőségűnek tűnik, szép nyák, korrekt layout, ahol lehet felületszerelt, normális márkás alkatrészek stb. Sajnálnám kidobálni őket, de ha ennyire nem lehet velük mit kezdeni... maradnak a toroidok, az biztos jó anyagból van, mert elég picike és 60 VA es a táp...
Majd lövök hozzá valami egyszerűbb kapcsirajzot, hogy elkezdjem tanulni ezeket a kapcsolóüzemű tápokat... Skory oldalán láttam pár jót.
A tranyók tuti kuka mindegyik?

Ez egy önrezgő táp, és a terhelés része a visszacsatolásnak. Viszonylag szűk tartományban tud jól működni. A moduláció sem megoldható, mert az olcsó bipoláris transzisztorok csak akkor tudnak kis veszteséggel kapcsolni, amikor épp nullátmenet van. Nincs szabadsági foka ennek a rendszernek.

Egyedül a nagyfesz oldal pufferelése amivel talán közelebb lehet kerülni egy DC táphoz, és akkor talán jól működhet a kimenetre schottky egyenirányítót és puffert kötve, de a feszültség növekedése miatt a primert valószínűleg át kell tekerni.

Hogy kis terheléssel is folyamatosan menjen, egy plusz tekercs beépítése a primerrel párhuzamosan talán segíthet.

Lehet reszelgetni, de végeredményben egy normális, FET-es LLC konverter sokkal jobb lehetőségeket nyújt, és az sem drága.

Igen, mert ennyire tud ugye leszabályozni a rendszer.Aztán tegyük fel, hogy ráteszel egy egyenrángatót pufferrel.
Mi is lesz?
Bekapcs, indul (mert a terhelés az terhelés, még ha csak egy kondi töltése is), aztán leáll, mert nincs áram. Ha kicsit ügyes vagy, 10 másodperc alatt elfüstöl az egész.

Nem csak ennyi, rengeteg sebből vérzik az elképzelésed. De nem éri meg az időt írni róla.




Pedig nagyon nagy valószínűséggel meghülyül.

Ja, csak ennyi akkor oké. Tisztában vagyok a különböző jelalakokhoz tartozó effektív/csúcs értékekkel. Szkópom is van, true rms multiméterem is, szóval olyan nagyon nem fogok meglepődni.
Azt hittem, hogy azért mondod, mert valamiért mondjuk behülyül a táp ha egyeniránytom a kimenetét bár nagyon furcsának tűnt, azért is kérdeztem vissza.

Nade, hogy egy kicsit közelebb kerüljek a felhasználásukhoz... Azt nem tudjátok elmondani, hogy hogyan tudnám megoldani, hogy kisebb terheléssel is elinduljon? Ezt most alapból 20 wattal kell terhelni hogy egyáltalán menjen.

Köszi!

ÍZZÓHOZ való kapcsolóüzemű tápról beszélünk ügye.
Itt az effektív érték, ami a lényeg.
Egyenrángatva pedig a csúcsértékre fog töltődni a kondi, ami lehet akár a duplája is az eff-nek.

Miért mondod ezt? Nem próbáltam még ki, de nem szeretek meglepődni, főleg ha fázis is van a dologban.

Szerintem ne egyenirányítgasd, mert nagyon meglepődsz!

Sziasztok, ezer éve.

Hosszasan mesélhetném, de az a lényeg, hogy van vagy 50 darab ilyen 11.4 voltos, 60 VA-es halogén izzókhoz való tápom.
Lehet ezekből valami értelmeset építeni? Visszabogarásztam az egyik kapcsirajzát és egykét plusz szűrő elem kivételével teljesen megegyezik a "gyártói ajánlással".(http://www.rlocman.ru/i/Image/2007/05/07/2.gif egy tipikus példa) A kimenetére kellene egyenirányítás és szűrés, de szeretnék visszacsatolást is, hogy esetleg tudjam variálni a kimenő feszejt.
Sima félhíd, trafós önrezgős szerkezet.
Életképes gondolat a visszacsatoló trafó egy szem primer menetét megbirizgálni egy mikrovezérlővel vagy esetleg valami cél ic-vel?
Ha nem, akkor gondolom kell egy rendes meghajtó pár a tranyóknak és az egész meghajtó trafó mehet a kukába?
Vagy meghagyni önrezgősre és úgy belepiszkálni valami visszacsatolást esetleg?

Az a bajom, hogy nagyjából értem csak, hogy hogyan működnek a kapcsoló üzemű tápok, mélyebben nem másztam bele a témába egyelőre, viszont ha például egy mikrovezérlővel lehetne vezérelni valamilyen módon a kapcsolóelemeket azt meg tudnám oldani, egy ilyen program nem lehet túl nagy kunszt.

Köszi,
Szasza

Sziasztok!
Ez a táp rajz életképes lehet?
A 10 Ohmok azért vannak benne, mert abból van sok.

http://kepfeltoltes.hu/160303/1000W_IRS ... es.hu_.jpg

Kb. trafó adatok:
Mag: ETD49(3C90) freki: kb. 58kHz
Primer: 20 menet
Szekunder: 2x6-7 menet
Lszórási: 25uH (csak átfedéssel jön össze)
Lmágnesező: 300-500uH
Crez: 2x150nF/400V WIMA MKP-4

Nagyjából jó?

N87 toroid gyűrűre tud valaki beszerzési forrást?

Akkor kap egy 12V-os 8x8cm-es PC táp ventilátort hűtésnek(+2 menet+UF4007+330uF/35V ).
A diódákra is rá fog férni(elég kicsi a borda).

Melegen nagyobb az ellenállás, és 12 W-on venti nélkül egy ilyen borda igencsak meleg tud lenni. Szóval necces.

A kép alapján szerintem garantáltan eredeti IR gyártmány, főleg, hogy úgy emlékszem SPafi-tól vettem:

Nem számoltam utánad, de ha van jó hővezetés a hűtőborda felé (sík felületek legyenek, a paszta másodlagos), van esélyed.
Mellesleg a tapasztalatom az volt, hogy ugyanazzal a típusszámmal, de más gyártótól nagyon különböző adatok jöttek ki. Felbélyegezni könnyű egy félvezetőt, de belül megcsinálni már nehezebb. Azaz egy márkás gyártóval jobbak az esélyek.
Hacsak nem hamis a bélyegzés is. Manapság már minden lehet.

Üdv Mindenkinek!

UP!
5-6 év kihagyás után újra itt!
Külön üdvözlet SPafi, Skori, Ros-Co, lacza16, Laci_L, nacorvus, Prolude és minden kapcsolóüzemmel foglalkozó fórumtársnak!

Rögtön egy kis kérdés az elején, had zavarogjak:
2x IRFP22N50A-val félhídban kihozható a kilowatt az adott hűtőbordával? (ld. képek)
140V-al számoltam, 7,1A. Rds(on)=0.23 ebből ha a kapcsolási veszteséget(ami majdnem ZVS) betudom holtidőnek kb. 12W disszipáció jön ki.
Szerintem így ránézésre bírnia kell, de megerősítés jól jönne, mielőtt rákapcsolom. Lehet több lesz az.

Képek:


Fekete eloxált proci hűtő borda...

A másodikra: SzVSz nem nem a FET-ben lesz a hiba.-Bár rengeteg alul méretezettel szembesültem izzadt de tudta dolgát 60 fokban is.aztán vitte a trafót és az egész ketyerét.
Hiába cseréled a FET-et a hővédelem valahol a bordában vagy lila flátuszom nincs hogy hol a nagyobb FET-et is megállítja, szkóppal kellene nézegetni valami gerjedhet lehet hogy maga a trafó ill az opto utáni szekunder részben.

Sziasztok!
Véleményeitek, tapasztalaitok érdekelne azzal kapcsolatban, hogy kapcs. tápokban, (építendő/javítandó) mely gyártók elkóit érdemes alkalmazni, vagy éppen kerülni, főleg az itthon kaphatók közül?
A másik, hogy van egy 14V 35A -es akkutöltő, (egytranzisztoros nyitóüzemű, UC3844, IXTK21N100 (http://www.ret.hu/DataSheets/25_FET-EK/IXYS_330/IXTN21N100.pdf), 125kHz), ami nagyon rossz helyre van beépítve, ezért állandóan túlmelegszik, főleg meleg időben, és ilyenkor a védelem lekapcsol. A beépítés körülményein nem lehet változtatni, ezért arra gondoltam, hogy a fetet lecserélném egy kisebb csat. ellenállásúra, mivel úgy tűnik ez termeli a legtöbb meleget. Ezt találtam helyette: SCT2160KEC (http://rohmfs.rohm.com/en/products/databook/datasheet/discrete/sic/mosfet/sct2160ke.pdf). A kérdésem az, hogy lehet-e valami buktatója a cserének, és várható-e jobb eredmény? Amúgy, ha a környezet nem túl meleg, (20-25C) akkor tökéletesen működik.
Üdv.: NDR

Srácok, az IC 7. lábán a feszely az egyenirányított 220V-os tápfesz fölé tud menni pár volttal?
Mert a felső IRF740 csak akkor tud teljesen kinyitni, ha a gate feszültség a source feszültség felett van kb. 6V-al.
Magyarán itt 330V körüli feszültségcsúcsok is lehetnek. Még jó hogy bírja az IC.


A C13 csinál ehhez utánhúzást vajon?

Továbbá érdeklődnék, hogy a bemenetnél a zavarszűrő trafó mennyire fontos, illetve milyet vegyek ide? A HQ-ban lehet kapni, de sokféle induktivitású van, fogalmam sincs, milyet vegyek. Van két szétbontott pc tápom, de egyikben sem volt ilyen. A nyákon látszik a helye, de nincs beültetve, meg van patkolva a nyák.

Well..[quote][/Előnye hogy gyorsan tud beavatkozni az áramba, illetve anélkül lehet vele áramkorlátozott tápot építeni, hogy a kimenetre kellene árammérő megoldást (plusz csatolót) tenni. Egyszerűen lehet vele túllendülés nélküli feszültségszabályzót tervezni. Zárlatos trafó vagy graetz mellett is életben maradhat. quote]
..és nem maradt !a kb 6-800 ezer EUR készülék.. megmiálylott -nem a mennykő delejezte által..hanem a Yóu megméretezés..no meg a gyártója édesanyja...meg aki egyáltalán kitalálta hogy ilyen táppal beengedek az országba orvosi berendezést...
'Monnyuk' akkor is a tervezőjét szidom,mert bévül a gépben semmi=0 VÉDELEM NEM VOLT!(biztosíték,elvékonyított fóliacsík,még 'szocska sem'!)
A következő ui táppal-nyilván vettek még egyet a próba kedvéért..azzal sem indul el-"nyalván hiszen a műszerben volt a kettyó"mechanikailag-ennyit az áramba beavatkozásról..az is uu. mint az első meghasalt,tehát a tápot is 'youuól' megméretezték hozzá ****Ja, a kibogozható felirtat csak ennyi max 20A! a kimeneten...
Nekem meg kezembe nyomták a két remek tápot....:lehetne a kettőből legalább egyet..természetesen gép nélkül vaktában.,,Volt rajta vm kimeneti feszej.de,az még villanypásztorként sem röcenntete meg az pöndölyszárat..
Utólag belenézhettem a 'haditechnikát is tartalmazó' gépbe: a mechanika foghiányos volt ,jöhetett a köv.táp fogaskerekestül-na akkor,ezért tart most itt az EÚ.....no meg a kísérleti ötletek átültetve az ipari gyártásba..('kínjában' dzsunkásan kalapáccsal szerelhető tápegységestül)

Mottó:Szép,szép a szerelem..csak az a ronda b...ne lenne..!.

Előnye hogy gyorsan tud beavatkozni az áramba, illetve anélkül lehet vele áramkorlátozott tápot építeni, hogy a kimenetre kellene árammérő megoldást (plusz csatolót) tenni. Egyszerűen lehet vele túllendülés nélküli feszültségszabályzót tervezni. Zárlatos trafó vagy graetz mellett is életben maradhat.

Hátránya hogy rövid impulzusok mellett az árammérés a kapcsolási folyamat tranziens zavarai miatt pontatlan. Te most vagy ezt tapasztalod, vagy még más is bejátszik, nem tudom. A pulzáló fesz súlyosabb hibára utal. Adatlapot nem találtam.

További hátránya a szubharmonikus lengés 50 % kitöltés fölött, ha nincs slope kompenzáció, és a nem konstans áramkorlát, ha van. Legalábbis a fixfrekis változatban.