Még nem jutottam el a tesztig, de a feliratok a cuccon és a használati utasításban már kikészítenek XD
First Look: Charsoon Magic Charger from Banggood

Akku cserét nem tartom nagyon lehetetlennek. Aztán új autónál: És tessék mondani, hol kell belerakni az elemeket?

Folyékony cuccra meg mintha lett volna olyan három tartályos megoldást, hogy két tartályt feltöltesz különböző szmötyivel, ami a harmadikban használat után összegyűlik, ezt meg töltés közben leszívják. Gondolom gyorsabban meglenne, mint tölteni az akkut, aztán a telepen lehet árammal szétválogatni megint az anyagokat.

Nem tudom pontosan, valahol olvastam a BMW-vel kapcsolatban. Ettől még persze nagy különbségek lehetnek más típusoknál.

Ez az adat honnan van? Mert nekem túl szép.
Egy átlag kocsinak kb 10 KW kell átlagban, hogy 50-60 kmh-val menjen (klíma vagy fűtés nélkül, utóbbi csak elektromos autónál). Városban, vagy nagyobb sebességnél ez meredeken megnő.

De az biztos, hogy kapitális baromságokat írnak le hozzá nem értő újságírók. A tisztán elektromos autókra megadnak manapság 4-500 km hatótávot. Ez persze csak akkor igaz, ha nincs hideg, vagy meleg. Mert akkor ennek a fele igaz nagyjából.

Egy átlagos otthoni (magyar) hálózatból (1x25A) egy életmű feltölteni. Az utcai (ELMÜ) töltő csatlakozások 3x32A - 3x50A. De még így is meg lehet ebédelni kényelmesen a töltés alatt. Szerintem ez a töltési eljárás nem perspektivikus. Az akku csere meg a jövö zenéje. Akárcsak az akkuban a folyékony tartalom cseréje.

Szerintem ha megtalálják a hidrogén biztonságos tárolását, akkor már nincs gond. Napfény és víz mindenhol van, abból már lehet hidrogént csinálni. Az acetilénnel sem tudtak hegeszteni, mert cseppfolyósítottan azonnal robbant. És valaki rájött, hogy kovaföldben el lehet nyeletni, és már nem robban. A mai napig ez a megoldás.
Talán lesz megoldás a hidrogénre is. Akkor majd veszek ilyen autót.

Állítólag otthon (230 V) 8-12 óra feltölteni egy elektromos járgányt.
- Tipikus fogyasztás kb. 15 kWh/100km
- Egy feltöltés kb. 150 km-re elég
- Ez 22,5 kWh energia igény.
- 20% töltési veszteséggel is számolva legyen 27 kWh.


Jól számoltam? Laza 1400 A lenne 5 perc alatt feltölteni?

Erre már _tényleg_ lehet mondani, hogy ha felkapcsolod, akkor Pakson megcsúszik az ékszíj

Csak vigyázni kell, nehogy lecsapja a 16A-es kismegszakítót

„...a StoreDot azt mondja, 2020 kerül sorozatgyártásba az autósoknak való találmányuk.”

A TotalCar meg megtanul magyarul, meg odafigyelni cikkíráskor...

Aha. Mondjuk 300 KW-ot belerakni akármibe 5 perc alatt. Ez több mint 1000 A áram 230 V-nál. És még nem beszéltünk az átalakítás hatásfokáról. Ne már.

Nem fogod, ott lóg magányosan a dróton.
Újabb akkumulátor világmegváltás...

A statikus feltöltődést érzékelheti egy nagy-impedanciás erősítővel, az meg már tud jelezni a kimeneten. Ahogy fogod a kezedben, az már elég neki, hogy földet kapjon. Egy beállított feszültségosztóval (a bemeneten) tudja, hogy nagyfesz van, vagy csak valami 230V. Gondolom arra nem jelez.
Lehet, hogy nem ilyen belül, de én így kezdenék neki.

Amíg jól meg nem ráz.

Másik érdekesség ehhez, hogy csak rá kell akasztani a villanypásztor vezetékére. Földet nem kap, mégis mér...hogyan? Így néz ki.

Van egy sejtésem...kínai.. és az összesnek sorba kéne állni a fitymaszüküet miatt és akkor még jobban tudnának..kereskedni mint a vicc szerint:
..ahol egy zsidó éhen hal..ott két örmény és három koreai gazdagon 'vitttyül'...kb 1000 éves vicc- a bow-lee-t (=kínai íjjász) akkor is eladták,de akkor lassabban ért ide..igaz drágább volt akkor!-DE megvették!

El vagytok veszve...én is, de én igazoltan.
A főnököm hozott egy villanypásztor tesztert, hogy nem jó. Egy elemes kis kütyü, egy LED villog, ha nincs meg a nagyfesz. Belenézve a 2032-es elem lemerülve, vagy az elem, vagy víz folyt bele, elzöldülve az érintkezők. Megtakarítva, elemcsere, de nem villog. A LED-et mérve szakadás, víztiszta 5mm-es piros (mivel piros műanyag van előtte). Csere után működik. Hogy mitől hal meg benne a LED és miért nem a 74...-es SMD IC?

De nagy itt a csend! Én igazoltan voltam távol.
Egy ismerős hozott egy asztali telefont, hogy nem tudják használni, ez rossz és egyébként még össze sem lehet dugni...
Alap felállásnak tűnik, asztali rész és kagyló, jó hosszú vezetékkel, egy ideig spirál, aztán sima. Az asztali részen valóban nincs hova dugni, mert nem is kell. Az alja csak egy tartó és FM rádió, ami működik is, amíg a kagyló a helyén van. A kagyló maga a telefon, gombokkal, meg mindennel ami kell. De bedugva vonalra valóban nem működik. A dugót megnézve nem magyar szabvány, nem a két középső érre van préselve, hanem a két szélsőre. Csináltam egy átfordítót, nézzük! Azzal sem megy. Szétkaptam, mérem a vezetéket, az egyik oké, a másik nem. Jobban megnézve a dugót, az egyik vezetéket nem jó helyre dugták és mellé szúródott a tüske. Sokszorosan halálra volt ítélve a készülék, de megmenekült! Ami biztosan nem megy a csengetés hangos állás, csak halkan szüttyög.

Én strandpapucsban+parkettán símán rámarkolok a szigeteletlen fázisvezetékre.
Persze a nullát kerülöm közben messziről
Úgyhogy tényleg jó kérdés: ágyban fekve hol jön létre áramKÖR.

U.i.: Hasonló + kényelmi okokból átélltunk vezeték nélküli töltésre.
Ajánlom figyelmébe mindenkinek.

A volt szomszédom jut eszembe, aki fémszíjas órában szerelte a kocsiban az akkumulátort. Sikerült a villáskulcson és a fémszíjon keresztül zárlatot okoznia. Az egész soros kapcsolás felforróssodott, sikerült kiszabadítani magát. Az órát csak segédeszközök használatával tudta levenni. Jól megégett alatta a bőre.
De telefon töltő-hosszabbító-nyaklánc kombó? Még párás sem volt a levegő... Megjegyezném, hogy egy fürdőszoba sem őserdő, meg az időjárástól is függ persze...

Azt hiszem, erre szokás azt mondani, hogy háthacsakúgynem...

http://hvg.hu/tudomany/20170403_agy_mel ... si_serules

Most látom csak, hogy engem a tanáraim teljesen átvertek. Olyasmit tanítottak nekem, ami a valóságban teljesen másképp működik. Amiket nekem mondtak, az alapján egy mobiltöltő sérült vezetékéhez hozzáérni nem lenne veszélyes, mivel törpefeszültségű, és egyik pólust megérintve amúgy sem jön létre áram. Mindkettőt megérintve meg a nyaklánc rövidre zárná a töltőt.

Vagy pedig akkora pechje volt a fickónak, hogy a nyaklánca hozzáért a sérült vezetékhez, miközben a töltő meghibásodott és a kimenetére rákerült a fázis, miközben a teste valamelyik másik része pont hozzáért a nulla vezetékhez. Esetleg a töltő akkora mikrohullámú vagy elektromágneses energiát sugárzott ki, hogy a nyaklánc, mint egymenetes, rövidre zárt tekercs, teljesen felforrósodott tőle.

Én kétségbe vonom!

OK!

Az eredeti kérdés az volt: agyon (agyhelyen) csaphatta-e az idiótát a töltőre kapcsolt telefonja, miközben fürdött.

EZT senki nem volnta kétségbe, legfeljebb a hogyanon vitázunk.

Ha a nyákon olyan védőlakk van ami megfelelően szigetel, akkor akár meg is felehet a néhány mm-es táv. Egyéb esetben pl. bemarás van a panelben, vagy nagyobb távolság. Meg persze vannak bóvli cuccok amiben nem vették komolyan az érintésvédelmet.

Azonban a 2kV/mm nem ájlla meg a helyét, abból a szempontból, hogy az átütési távolság nincs teljesen lineáris kapcsolatban a feszültséggel. Továbbá szabad levegőn 1000V alatt nincs átütés (ha jól tévedek, többek között ezért lett 1000V a nagyfeszültség határa, alatta kisfeszültségről beszélünk) Ugyanakkor egy nyáklemez felülete már nem szabad levegő, ott megjelennek felületi kúszóáramok, amikből átütés is lehet. Ennek lehet gátat szabni szigetelő bevonattal, légrés bemarásával, vagy nagyobb védő távolság tartásával.

A pár mm az az értelmezésemben legalább KETTŐ...

Azon pedig nem megy át olyan áram/feszültség, hogy rámondható legyen, hogy „átment a 230 V”. Merthogy az eredeti hsz (amire reagáltunk), az ezt állította...

Tedd be 90%-os páratartalomba.

Amúgy elvileg igazad van: a SZÁRAZ levegő átütési szilárdsága ~2000V/mm.
De nemkell átmennie 230V-nak, elég 10mA áramszivárgás, ahhoz meg elég ~20kOhm átvezetés

Azért a 230 V nem akkora feszültség, hogy pár mm-en áthúzzon...

Jó hír!

Az általam eddig szétszedett kapcsolós töltők/tápok mindössze egy kis vezetékmentes sávot tartalmaztak leválasztás gyanánt.
Vagyis a kimenő vezetéktől pár mm-re ott a 230.
+ fürdőszoba + pára

Ha a hálózati biztosíték sínvassal van patkolva, akkor simán.

Amúgy meg a HVG Tech-rovatát hagyjuk meg inkább tech-bulvárnak...
Ez a mondat tetszett a legjobban:
„A BBC megkérdezett egy termékbiztonsági szakértőt (Steve Curtler) az ügyben, aki szerint nem lett volna ilyen súlyos következménye a kádban mobilozásnak, ha közben nincs töltés alatt az iPhone.”

Hát mégis mi a lónakaf...a miatt lett volna bármilyen következménye az 5V egyenáramnak???

Na, ennyit a termékbiztonsági szakértőről...

Hát ja, nem ismerjük a részleteket. Utólag végiggondolva, egy meghibásodott kapcsolóüzemű töltőnél rákerülhet a 230V a kimenetre?

Több lehetőség is van, pl. kamu a hír, nincs köze a telefonhoz, aztán mondjuk nem megrázta, hanem felrobbant a mellkasán az akku (ilyen körülmények között az áramütésnek nem hinném, hogy komoly külsérelmi nyomai lennének), vagy nem eredeti töltőt használt, hanem olcsó kínait, ami gagyi volt érintésvédelmi szempontból, lehet soros kondis, trafó nélküli...

És EZT hogyan? Kettős szigetelés? Leválasztás?

Tecumseh Formula 8 fűnyíró traktor. Nem indul. Az önindító 2 csavarja lelazulva, lógott. De elektromosan is van gáz. A gyújtáskapcsoló jó, 0 állás testre zár, gyújtás test nyit, indítás pluszt kapcsol egy 4 lábú relére. A relé teljesen sima 4 lábú relé...nek néz ki. 85-86-30-87, szabvány lábak, annak megfelelően működik. CSAK! Nem úgy van a lábkiosztása. nem átellenesen vannak a párok, hanem egymás mellett...felületes szerelő relé ki, relé be, nem ez a baj, így sem megy...

Ilyennel sem találkoztam még...

Sikerült a gépet a téridő kotinuumnak pont azon pontján leparkolni, ahol a térgörbület miatt egy fekete lyuk által elnyelt energia épp előtör és ez áthalad az akkumulátoron.

Abba meg nem szól bele a hossz, a rövidre is 2 dugó kell.

Egy barátom kirándulni ment a Peugeot 307 CW-jével (dízel). Pár km után kigyulladt a töltésjelző lámpa, 70km-nél megállt az autó. Végig esett az eső, lámpa, ablaktörlő, ventillátor ment. Segítettek rajtuk, kaptak egy kölcsön akkut, azzal mentek tovább, megérkeztek. Szereztek egy töltőt, felöltötték az övékét és a csereakkut is. Visszafelé visszaadták a cserét, betették az övékét, hazaértek, még a töltésjelző is sötét maradt. Tisztának tűnt a képlet telefonon keresztül, generátor, valószínűleg kefe baj, akkor gyulladhatott ki a töltésjelző, amikor már a gerjesztéshez sem volt elég az akkufeszültség, és akkor állt meg, amikor a gázolaj szelephez sem.
Hétvégén találkoztam vele, megmértük a multiméterével. Alaphelyzetben 12,8V, elvileg pedig nem is töltötték. Indítózáskor 11,5V alá nem ment (hihetetlen), aztán visszament 12,7V-ra és ennyi. Eddig stimmt, töltés nincs.
Rámértem a generátor kivezetésére, ott 0V. Az akku negatívjához, a motor/kasztni testjéhez képest is. Ez csak egyféleképpen lehet, megszakadt a vezeték, ami az akku plusszától megy az önindító plusz csavarján keresztül a generátorra. Odáig lennie kell, mert indulni indul. Na, megfejtve...még végül rámértem az akkura, amikor leállítottuk. 13V... 3 perc múlva 13,07V... ez kész...egy pillanatra sem ment járó motornál 12,7V fölé, tehát nem volt látható töltés. Az akku üresjárati feszültségének meg sok lesz ez...ki érti ezt?

".miért is rosszabb erre a célra az alumínium?"
Na ez az: NEM rosszabb. Szerelhetetlenebb.
De mivel (jó esetben) csak egyszer kell megszerelni egy n*10 méteres drótot, a gyártókat ez nemnagyon izgatja.

Újabb, világmegváltó akkumulátor a LiIon akku feltalálójától. Elvileg minden negatív tulajdonságát kiküszöbölték...kéne már ezeknek egy sorszám.

Akkor, ha a csillapítás is hasonlóan alakul, vissza is jutottunk az eredeti kérdéshez...miért is rosszabb erre a célra az alumínium? (POE nélkül)

Ilyen sávszélességet az UTP-nek is tudni kell. Vagy itt is az illesztetlenség adja a magas labdát?

Igen. Az impedancia a vezeték fizikai méreteitől és a használt frekvenciáktól jobban függ, mint az anyagi minőségtől.
Ezért csinálnak ilyen "gagyi" anyagokból is kábeleket.

Lábrázást szoktam kapni, amikor a 600 ohmos telefonkábelt a 100 ohmos utp-vel toldják meg, aztán valamiért csodálkoznak, hogy nem fér át rajta az 5 Mbit ADSL

Szerintem "impedancia" alatt a hullámimpedanciáról van szó, ami teljesen független a DC ellenállástól (meg a vezetékhossztól).

Fordítva akartam írni, az átfolyó áram függ az ellenállástól...
Valamiért régről 150m-re emlékeztem, a 10Mbit-es több volt?
A 10, vagy 15ohm a DC ellenállás 50m kábelnél réz kontra alumínium, nem az impedancia.
Az impedancia változás egyenesen arányos a DC ellenálláshoz képest réz/alu esetén, esetleg rosszabb a helyzet, vagy jobb?

"de az ellenállás/csillapítás csak függ az átfolyó áramtól"
Nem

"150m-ig jó az UTP"
A standard 100 méter.

"gondot okozna, hogy 10, vagy 15ohm"
Igen, mert a standard 100 Ohm.

És mégegyszer: IMPEDANCIÁRÓL beszélünk, ahol a végeket illeszteni kell, nem pedig átmenő (soros) ellenállásról, ahol terhelés a vég.

Tényleg nem kötekedni akarok, de az ellenállás/csillapítás csak függ az átfolyó áramtól. Minél kisebb az áram (márpedig itt nem igazán van, talán 70mA körül), annál kevésbé szól bele. 150m-ig jó az UTP, ennyi ritkán kell, tehát mondjuk 50m-en az alu a 1,5-es szorzó miatt olyan, mint a 75m-es réz (gondot okozna, hogy 10, vagy 15ohm? pár tized volt a különbség). Tehát a hossz, nem igazán szólhat bele az adatátvitelbe, a csatlakozók rossz kontaktja inkább... persze a POE megint más.

Az a rézréteg olyan vékony, hogy csak arra elég, hogy ne vedd észre azonnal, hogy miből van a kábel, vagyis lényegében az átverés kedvéért van. Az pedig tapasztalat, hogy ezek a kábelek ócskák.

Tökmindegy mekkora az áram a csillapítás az akkor is csillapítás. N*10 méteren meg már nem is olyan kicsi a huzal ellenállása. Az alu fajlagos ellenállása kb. másfélszerese mint a rézé, de csak akkor ha tiszta alumíniumról van szó, ha ötvözet (és általában az), akkor sokkal rosszabb a helyzet. Ebből az következik, hogy sokkal nagyobb feszültségesés is a vezetőkön, ahhoz képest mintha rézből lenne. Az esetleges kötések átmeneti ellenállása is nagyobb. Ha pedig még POE is megy a kábelen az tovább nehezíti a kérdést.

De ilyen kis áramnál, ilyen frekvencián hogyan szól bele az a minimális fajlagos ellenállás eltérés?

Attól tartok, hogy ezeken a frekvenciákon már bejön a skin hatás, a bevonat pedig réz. Persze az lehet, hogy nem elég vastag, és az áram egy része mégis csak a rosszabb alu-ban fut.

Az alu kábel méterenkénti csillapítása jóval nagyobb, mint a rézkábelé. Azért csillapításról van szó, mert elég nagy a freki ahhoz, hogy tápvonalként viselkedjen a csavart érpár.

UTP-nél miért gáz a távolság amiatt, hogy alu és nem réz? Nem folyik jelentős áram, hogy a távolsággal megnövő ellenállás beleszóljon...nem?

Manapság ez gyakori a gagyi kábeleknél. Konkrétan arról van szó, hogy vékony alumínium szálakból áll a kábel, de a szálak nagyon vékonyan rezezve vannak. Ránézésre réznek lehet nézni, de a forrasztóónban pont annyi oldódik le a rézből, hogy ha nem forrasztod meg pillanatok alatt, szinte azonnal, akkor utána már nem is fut rajta rendesen az ón.
Koaxoknál van egy még durvább megoldás, a vas-alu, vagy spiáter szerű belső eret sárgára (réz színűre) eloxálják. Ez az oxid ráadásul szigetel is, csak akkor lesz érintkezés ha befogod csavar alá, és az felsérti az oxidot. De pl. F csatlakozóval rendesen meg tud szivatni.
Mostanában az olcsóbb UTP kábelek között is előfordul, hogy sárgított (nagyon vékonyan rezezett) alumínium a vezető benne. Mondanom sem kell, hogy messze nem jó akkora távolságra mint a normális rézkábel. Vagyis ha a kábel hosszú akkor esetleg nem fog működni...