Nézd, egy téren hódít nagyon a Lx, a NASA-tól a renderfarmokig, az államigazgatástól a webszerverekig: ott, ahol a PC-ket jellemzően egyfajta szűk célra használják. Biztos nagyon LOL hogy szerinted az Apache webszerverek ingyenességük miatt terjedtek el, én annyival árnyalnám a szitut, hogy ingyenességük és stabilitásuk miatt. Ugyanakkor adatbázisszervernek (mert azért jobb helyeken a fájlszerver, a webszerver és az adatbázisszerver nem egyetlen gép!) már nem olyan népszerű a MySQL, inkább sokan az MSSQL-t és az Oracle-t választják, pedig egyik sem arról híres, hogy natív Linuxos dolog lenne... Nézd, minden linux-fan azzal jön hogy az Apache, csak mert ez az egy igazán sikeres termék van rá, ami tkp. piacvezető (más kérdés, hogy beszélhetünk-e ingyenes terméknél piacról...), de ha olyan szolgáltatásokról vagy felhasználásokról beszélünk, ahol a szolgáltatás vagy a termék minőségét szavatolni kell, cserébe a szolgáltatásért pénzt is kérnek, ott azért már megint nem jellemzően linuxos termékek állnak a toplistán. Gondolj bele! Videovágás: Edius, Avid, Premiere - és Linuxon? 3D: SMax, Maya, Lightwave... Retus, rajz: Photoshop, Painter, Illustrator, Corel-család... (Gimp? Mutass nekem nyomdai színrebontást benne! Ezt a Photoshop úgy a 2-3 óta tudja... Corel? Miért állt le a linuxos ágazattal?) Adatbázisszerverek, lásd fent. Hang: SForge, Audition... Egyedül az irodai feladatkörben hatékony a Linux, vajh miért? Nomármost igazán profi alkalmazások nélkül egy oprendszer lehet okos, szép, stabil, csak épp széleskörűen használható nem. A NASA megiratja egy maroknyi programozóval azt a 3-4 alkalmazást, ami nekik kell, ezek atombiztosan működnek és ennyi, de pl. kétlem, hogy ezek Kovács Pisti által is elérhető és pláne: használatos alkalmazások lennének.
Nem vitatom, a Lx-nak van helye a palettán, és amíg lesznek lelkes, vagy jól megfizetett fejlesztők, akik egy szűkebb réteget megcélozva ellátnak bizonyos igényeket. Sőt, amíg boldog-boldogtalan saját weboldalt akar, és beéri mögötte gagyi MySQL-lel, és ez a tömegigény, amit ingyen el kell látni, addig senki nem fog fizetős rendszerekre váltani. Ugyanakkor ha komoly bankok, kereskedelmi cégek honlapjait megnézed, ott már általában nem MySQL-t fogsz találni. OK, itthon még lehet, de pl. amcsiban nem, ezt tapasztalatból tudom.
És még vmi, stabilitás. Megint csak azt tudom mondani, minél magasabb egy rendszer potenciálja és bonyolultsága, annál nagyobb a kiszámíthatatlan működés lehetősége. Pl. nem hiszem, hogy mondjuk a Nintendo Gameboyt, a C64-et vagy az XBOX-ot isteníteni kéne csak azért, mert mondjuk stabilabb mint egy Windows egy PC-n. Célhardverek, hardverre optimalizált "kernelekkel", jelentősen kevesebb hibalehetőséggel. Ez egyáltalán nem előny, vagy hátrány, csupán más. Egy NASA által használt Lx PC stabilabb, mint egy gamer PC-je, ugyanakkor jóval szűkebb a feladatköre. De ha egy beágyazott rendszert veszel példának, akkor az jóval stabilabb (még akkor is, ha Windows Embedded-et futtat!), mint a NASA Lx-os PC, ugyanakkor érthetően, mert még szűkebb a feladatköre...
Száz szónak is egy a vége, nem kéne misztifikálni a dolgot, és nem kéne a gonoszt keresni a Windowsban, egyszerűen más rendszerek más feladatkörrel, felhasználói körrel, és egyáltalán nem jobbak vagy rosszabbak a másiknál.

Azért kérlek a tudományban jártas embereket szervezeteket se hagyd ki a Linux táborából. A NASA pl. nagyon sok szervernén Linux -ot használ. Mondjuk ott az OK adva van: nekik egy platform kell amit módosíthatnak bármikor amikor a kedvük tartja. Viszont engem mindig is az foglalkoztatott, hogy ha a Linux tábora csak mániákusokból áll és stabilitás szempontjából semmivel sem jobb mint a Windóz, akkor miért van annyi Linuxos netes szerver? Miért nem Windózos mindegyik? Az tény, hogy a szerver piacot mi uralja Ez is csak a Linux gerilla marketingjének eredménye lenne? És odáig fajult a dolog, hogy akármilyen car is még szervernek is azt állítja az ISP-k legtöbbje is, akiknek elég komoly üzletük származik a rendelkezésre állásból? Azért sztem ennyire jó gerilla marketing a világon nincs Azt meg senki ne etesse meg velem, hogy azért alkalmaz egy ISP Linuxot, mert hogy ingyen van. Az nagyon LoooL lenne Azért a terminal webszervere is valami ilyesmi:
Apache/2.0.54 Debian GNU/Linux PHP/4.3.10-18

Hát, nem tudom... Én a Windows - Linux csatát nem tartanám a jók és a gonoszak csatájának. Ha vki sok hatalmat kap, többet mint amekkorát kezelni tud, akkor eleve elszalad vele a ló, ahogy a Google is szépen lassan kezdi feladni az idealizált és nemes céljait, és egyre több kérdéses ügyletbe megy bele. De ez nem gonoszság, hanem az, hogy ha már felnevel vki egy aranytojást tojó tyúkot (mert Gatesnek sem pottyant az ölébe a dicsőség...), akkor igyekszik minél több aranytojást kihúzni a tyúkból. Ha Linux lenne a gépek 90%-án, akkor sok vírus, sok pénzes progi és sok kereskedelmi tevékenység lenne a Lx mögött is. Így inkább lelkes rajongók és spórolós szervezetek eszköze.

Forex !
Ez nagyon Star Wars-os volt !
"May the Force be with you !"

Tigrincs, szerintem sincs értelme tovább ragozni, egyetértek veled Minden IGEN -re van egy NEM és minden NEM-re egy IGEN. Ebből a vitapartiból nem jöhetünk ki győztesen.

Zárszóként, hogy a többiek azért megértsék a két rendszer filozófiája közötti különbséget:
A M$ és a Linux egy két szükséges elem. E nélkül a szoftveripar nem lenne egyensúlyban.
A Linux minden ami szép és jó a M$ ennek pontosan a negatívuma, az ellentettje. De mindkét OS szükséges az egynesúly megteremtésére. A Linux -ot szeretni, védeni
és óvni kell, hogy Ő is megóvhasson bennünket, mert ha a M$ és annak setét lordja
Bill Gates elhatalmasodik, akkor attól félek addig nem fog megnyugodni amíg a Marson is létre nem hoz egy Redmond -i központot, amikor ezt a bolygót erőforrássilag és emberek idegeit felmorzsolván, kifacsarva már félre nem dobta.

"Na léptem, legközelebb írok többet most valahogy nem vagyok dumás kedvemben"

Hát ez ütött. Mi van, ha dumás kedvedben vagy? Begépeled a Varázshegyet?
Elég sok a csúsztatás a dumádban, de végigolvasni se volt erőm, nem hogy választ írni, részemről ez az a pont, amikor nincs kedvem tovább ragozni a dolgot, nagy vonalakban mindent leírtam, amit akartam, aztán vki vagy érti, vagy nem és akkor félremagyarázza... Szóval úgy érzem, nem fair a távollétedben tovább görgetni ezt a hólabdát, és amúgy sincs kedvem.

1. A Mac (USA mániája volt és mai napíg az), ennél többet róla nem tudok hozzá szólni. A Linux -ra azonban soha senki sem mondta, hogy sérthetetlen vagy nem lehet rá vírust írni. A legtöbben csak azt állítják, hogy eddig még nem volt rá példa. De marhaság is lenne azt állítani, hogy egy operációs rendszerre nem lehet vírust írni Minden OS egy program, s minden OS-re lehet programokat írni (ha nincs semmi fejlesztői környezet), akkor ott a gépi kód.
Egyébként ezt amit most mondtam, hogy lehet rá vírust írni, csak még
nem volt példa, a http://viruskommando.freeblog.hu/ oldalon levő "Vírusmentes operációs rendszer" cikk is jól prezentálja. S olyan dolgokról is felesleges beszélni szerintem, hogy ezt meg azt nem lehet feltörni. Mindent fel lehet törni, legfeljebb hosszú idő, vagy nagy erőforrás csoportosítások kérdése. Amiről beszélhetünk az a százalékos előfordulások.
2. A Linux-nak az egyik legjobb automatizált hibajavítási / frissítési rendszere a CVS ( Concurrent Versions System ) ami nem más mint egy
"open-source version control system". Elnézést de magyarúl nagyon hülyén hangzana Mindenegyes Linux -ra írt programnak lehetséges a CVS frissítése (persze itt komolyabb programokról beszélek, amelyek projekt szinten elterjedtek és ismertek). Nem olyan progiról beszélek
amit Kis Pista tegnap írt, mint első X -es alkalmazása. Ha érdekel a CVS
bővebben akkor nézz itt utána: http://en.wikipedia.org/wiki/Concurrent_Versions_System
3. Valamit rosszul csináltál Amikor '92 környékén bekapcsolódtam a
Linux vérfolyamába egy csomó mindent én sem tudtam. Igaz akkor még nem mondhattam, hogy lassú, hiszen 80386 -os gépen sororientált módban használtam. De ahogy mentek előrébb az évek és megjelentek a grafikus cuccok (már '95 környékén kőkeményen, az akkori Forráskód magazin le is közölte) mint még mindig kezdő (3 év távlatából is) én is tapasztaltam belassúlásokat. No de a fórumok, különösen a Linux fórum az ilyen problémák megbeszélésére alkalmas lehet. Sok fórumon kaptam én is segítséget és a tanácsok nagyon sok esetben beváltak. Amiben igazad van az a Firefox rossz CPU/mem kezelése. Érdekes módon ezt a hibáját én is csak Linux rendszeren tapasztalom Pl. a Google -nek az online Spreadsheet szolgáltatását nem lehet az alapértelmezetten feltelepített
Firefox -al rendesen használni, mert rohadt lassú (gyors netkapcsolattal együtt is). Persze úgy tünik ezzel a hibájával csak én találkoztam mert a fórumok mindenki azt mondja, nekik gyorsan fut a Google Spreadsheet is.
Hát nekem élvezhetetlen volt. Viszont megtaláltam neten a Firefox -nak a számítógépemre (AMD) optimalizált Linux -os változatát. Igaz forráskódban volt A forráskódot le kellett forgatnom. Ez eltartott egy darabig, de megérte. Azóta már nálam is gyors a Google Spreadsheet. Az AMD optimalizált változat meg kinézetre és tudásra ugyanolyan mint az eredeti Firefox.
4. Azért a Linux egy védjegy és Linus Torvalds a védjegy tulajdonosa.
S az egész Linux project koordinátora Ő. Ő és az emberei (amit nevezhetsz céges szerveződésnek is) vigyáznak erre. Ha a 80% elbukna, akkor Richart Stallman is segget csinált volna a szájából. Hidd el ez nem történhet meg. Ez több mint logika Egyébként talán számodra meglepő mert eseteg nem tudsz róla, de azért "Lxos fejlesztői" nem kizárólag a Netes programozók (bár ők alkotják a többséget). Azonban magát a Linuxot azok a programozók éltetik, akik a legfontosabb dirverek -et, az operációs rendszer "lelkét" írják. Ezek pedig, a legnagyobb hardware cégek legprofibb programozói. Ezt úgy is veheted, hogy ők meg vannak fizetve, ugyanis a cég engedi, hogy munkaidejükben élhessenek a hobbijuknak Jól megfizetett hobbi, pár vaskos csekkel az ember zsebében. Ezzel a pár sorral csak arra akartam fókuszálni, hogy a Linux ingyenssége ide meg oda, meg netes fejlesztések így meg úgy, azért meg van az a központi irányítás, ami a M$ cégnél is. A különbség csak az, hogy Linux esetében a központi irányítás hallgat az okos szóra és implementálja a lehető leggyorsabban az okos, hasznos ötleteket. M$ -nál ilyen nincs, lévén a forráskód is zárt és csak a cég belső ügye, hogy a kód hogy is alakúl. Azaz itt fellép egy hiány a hobbi és a lelkesedés. Ha egy rendszer
csak és kizárólagosan zsoldosokra épül és "szövetségesekre" az a biztos bukás velejárója. Zsoldosok alatt itt a fizetett programozókat értem. Szerinted a M$ cégnél egy fizetett programozót mennyire érdekli az, hogy a hibajavító patchek minél előbb és a lehető leggyorsabban meglegyenek?
Semennyire, ugyanis Ő(még ha 10,000 USD-t is keres óránként (ezek a cég legjobb programozói) akkor sem fogja őket annyira izgatni hiszen nem szívügyük és nem az Ő cégük. Megcsinálják, mert KELL, mert dolgozni kell és hogy ne haljanak éhen Fáradozásaik aztán meg is térülnek mert 10,000 USD /óra több mint elég. De akkor sem fogják össze törni magukat. S a vicc az egészben, hogy az Open Source világában azok a netes programozók akik a leghíresebb fórumok dumálnak, azok összetörik magukat, hogy minél előbb és jobb hibajavítást adjanak közre. Ezt nem fizeti meg nekik senki, ugyanakkor hírnév nekik. S valahol előbb vagy utőbb ez is pénzre váltható. Szóval a jelek azt mutatják, az Open Source világa jó uton halad és sikereket könyvel el.
5. Azért ha valami ingyenes, azért nem akarjál senkit sem felelőssé tenni,
vagy kényszeríteni bárkit is hibajavításra. Ha a hiba javítása számodra nagyon fontos, akkor küld be a megfelelő HÍRLEVÉL csatornára S.O.S jelzéssel és biztos lehetsz benne, hogy pár programozó fel fog rá figyelni, majd az adott problémakörre témák fognak kialakúlni, amire ráharapnak a nagyok is és 1 hónapon belül már meg is van a hibajavítás. Bár nekem az a személyes tapasztalatom, hogy a LIB-eknél a gabalyodást leginkább a kezdők tapasztalják. Ahogy Windows világában is pontosan tudnod kell, hogy melyik szoftverhez milyen DLL-t (Dynamic Linkink Library) akarsz használni, úgy ez elvárható Linux alatt is, mert a LIB -ek ott pontosan ugyanezt a célt szolgálják. Amúgy meg érdemes elolvasgatnod, a Linux progikhoz adott INSTALL és README szöveges fájlokat is, mert azokban rendszerint le van írva, hogy pontosan milyen LIB kell hozzá
6. Igen a testreszabás szerintem is időrabló dolog, s lévén nekem a design érzékem egyenlő a nullával én nem is nagyon foglalkozom ezekkel. Aki szeret csicsázni az tegye aki meg nem, az ne. Skinek, meg stb. flancok használatára sem a Linux, sem a Windows senkit sem kényszerít. Ez inkább dívat, de aki divatmajom, az meg is érdemli. Abban igazad van, hogy sokkal több professzionálisnak mondható termék van Windows alá mint Linux alá. De azért a M$ cégét még is csak 1981 -ben alapították és 1991 -ben. Tehát 10 kőkemény marketív év előnyük volt. Abban pedig biztos lehetsz, hogy a M$ nem csak geriilla marketinget alkalmaz, hanem számtalan helyen vannak fizetett hírdetései: TV, rádió, Net, támogatjuk az AIDS elleni gyógyszereket, így meg úgy, amit persze nem teréz anyaságból tesznek A Linux csak és kizárólag gerilla marketing segítségével terjed. S ha ezt figyelembe vesszük, meg a 10 év hátrányt akkor az eredmények nem is annyira rosszak

Extra megjegyzés:
Igazán érdekessé talán majd a Google Inc. fogja tenni a világot és az egész szoftveripart. Ha igaz amit pletyka szinten hallok és 2010 környékén kidobják INGYENES operációs rendszerüket és olyan jól fog működni ahogyan eddig a Google alkalmazásoktól megszoktuk, akkor még a Linuxot is lepipálhatja. Amúgy a Google Inc. Linux friendly, bár kétlem hogy majd az ingyenes operációs rendszerüket Open Source -ként fogják kiadni. Szerintem zárt lesz a kód, mert Google sem teréz anya és nem véletlen ad minden professzionális dolgot INGYEN az ember kezébe.

Na léptem, legközelebb írok többet most valahogy nem vagyok dumás kedvemben

1, Mindez elég teoretikus... A Mac-et is, a Linuxot is sérthetetlennek tartották, és lehetetlennek tartották, hogy vírusokat, férgeket írjanak rájuk. Mégis sikerült. Ha lehet, akkor innentől csupán a "kereslet" határozza meg a motivációt.
2, Minden rendszer foltozásra kényszerül, csak ezt sok Windows-fikázók ezt szeretik hibának felróni.
A Lx-nak milyen automatizált frissítési/hibajavítási/hibajelentési rendszere van?
3, Én is használtam Linuxot, pakoltam már tele mindenfélével, és mivel egyetlen gépem van, kénytelen voltam "ugyanolyan erőforrással rendelkező számítógépen" tesztelni a két dolgot. Ugyanúgy belassult a gép, ugyanúgy gigantikus elindulási időt produkált, összeakadtak libek és hiába tudom lelőni le a processt, ha a munkám bukik vele. Arról már nem is szólok, hogy komoly, pl. nyomdai feladatra alkalmas retusprogramot, tördelőt, filmvágót, stb. nem találni Lxra. Amúgy az egyre nagyobbra és nagyobbra duzzadó, közösségi alapon (és nem kereskedelmi alapon) íródó programok és oprendszerek bizonytalanná válására csupán egy példát mondok: Firefox... Egyre több probléma van a progi CPU/mem használatával, hiába írja sok okos ember ingyen.
4, "80% -os GPL -es arányára mindig is vigyáznának" Kik? A felhasználók? Beleszólásuk nincs. A terjesztők? Nem érdekük. A Lx fejlesztői? Szóval ha jön egy fizetős ötlet, akkor bejelentkezne 4 másik önkéntes, hogy ők akkor most nekiállnak lelkesedésből ugyanazt megírni ingyen? A Lxnak nincsen ilyen értelemben gazdája, aki rendelkezne egy fejlesztő csapat felett, és parancsba adná, hogy most 75% lett a GPL-es progik aránya, és addig nem lesz új fizetős progi, amíg az arány helyre nem áll.
5, OK, akkor átfogalmazom. Ki vállalja a felelősséget a nevével azért, hogy egy libnek felülről kompatibilisnek és stabilnak kell lennie? Csak mert nekem ezzel volt a legtöbb gondom, ez effektive slendriánul van kezelve.
Abban nincs igazad, hogy az MS ügyekért, hibákért nem vállalja senki a felelősséget, volt már, hogy egy amcsiban hostolt webem MS hiba miatt nem ment, és igenis, volt ellenintézkedés az MS részéről. Attól még, hogy nem jársz olyan közegben, ahol nincs szerződés felelősségvállalás nélkül, attól még nem biztos, hogy nem létezik. A Vistáról meg csak annyit, hogy úgy volt letölthető ingyen a tesztverzió, hogy az ingyenességért cserébe nem vállaltak felelősséget. Ezt én nem rónám fel hibának, sok kereskedelmi progi ingyenes verziójában csak a support a csorbítás.
6, Szépen elbeszélsz mellettem. Egyáltalán nem mondtam ellent neked, sőt, ugyanakkor pont az a bajom, hogy ahány Lx, ahány telepítés, annyi kinézet. Ez egy újoncnál nagyon bosszantó, tanulást nehezítő dolog, ugyanakkor a testreszabás egy olyan időrabló dolog, amivel el lehet játszani órákat, de akár hónapokat is (pl. ha egyéni ikonokat, ablakokat akar vki, mert ugye szinte mindenhez kézzel kell rajzolni mindent, szabvány nem lévén...), de egyáltalán nem produktív dolog. Pl. ha cégem lenne, Lxos kliensekkel, munkatársakkal, akkor csak olyan skinezést engednék, amit szűzen telepített gépre az illető 5 perc alatt be tud magának konfigurálni.
Az utolsó szakaszhoz meg csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy egyáltalán nincs elcseszve minden. Az élet sokkal bonyolultabb, mégsem hiszem, hogy jobb lenne, ha nagyságrendekkel primitívabb életünk lenne.
Tudomásul kéne venni, hogy komplex feladatokat csak komplex rendszerekkel lehet megoldani és ezeknek a természetes velejárója a lassabb, bonyolultabb működés és a hibák. Gondolj bele, egy C64-nek még át lehetett látni a működését, vagy gondoljunk csak a Spectrum nagyon jól optimalizált "kernelére" , ugyanakkor ha a jelenlegi PC-k 1000 feladatából, beleértve a netezést, a képfeldolgozást, az erőforráselosztást, párhuzamos problémafeldolgozást, stb. maximum 1-2 alapfeladatot tudna ellátni. A Lx a Windowshoz képest még mindig egy egyszerű vmi, kb. mint a Win2000, csakhát a Win már pár körrel előrébb tart a megoldandó feladatok listájában, sokkal több problémát bevállal, mint a Lx, egyáltalán nem véletlen, ha vannak hibák a rendszerben.

1. Megérné rá vírust írni: ez csak egy teória, igaz nagy benne a logika De a vírusokat is sokkal könnyebben lehetne detektálni, és az izolált eredmény sokkal hamarabb publikálásra kerülne.
2. Minden rendszer foltozásra kényszerűl, hiszen a világ változik és a követelmények is, de ezek a foltozások is köszönhetően a nyílt forráskódnak sokkal hamarabb végbe mennek Linux -on gyerekcipőbe jár? LoooL Már előbb volt elterjedtebb hibajavító
rendszere --> Internet (mert ez a legjobb) mint bármely más zártkód hívő cégnek.
3. Hasonlítottam már össze M$ rendszereket és a Linuxot. Ugyanolyan erőforrással
rendelkező számítógépen. Az esetek többségében M$ sokkal többet fagyott, mint a Linux. Arról már nem is beszélve, hogy a M$ tipikus hibakazelése, a hexa kód kékháttérrel és fordulj a termék terjesztőjéhez duma. Sok esetben az adott processzt kisem lehet lőni, mert maga a feladatkezelő fagy le. Velem Linux alatt még olyan nem történt, hogy ne tudtam volna megállapítani, egy adott processznek az azonosítóját
és a KILL parancs hatástalan lett volna. Nálam a KILL még sosem fagyott, ugyanakkor
a feladatkezelő amit M$ biztosít számtalanszor.
4. Egyre több program válna fizetőssé? Inkább úgy fogalmaznék, hogy egyre több
kereskedelmi termék is belekerülne de a programok 80% -os GPL -es arányára mindig is vigyáznának, mert ennek a rendszernek ez a lényege. Ha ez a 80%-os arány elbukik akkor elbukna azaz elmélet is amit képviselnek. Gondolom ezt Te sem gondolod bekövetkezhetőnek
5. Az, hogy a Linux fejlesztése nincs központosítva, nem jelenti azt, hogy kódjának mínősége nincs ellenőrízve. Sőt a Neten keresztül sokkal több programozó ellenőrzi
és teszteli, mint amiről a M$ csak álmodni képes! A hibás működésért eredő károkat
a M$ esetében sem vállalja magára senki. Nézzül meg azokat a szituációkat amikor egyéni vállalkozóknak nagyon sok, fontos programot kell futtatnia a gépén. Ezen programok között van olyan is, számlázáshoz elengedhetetlen. De egyszer csak működés közben valmiért elszáll. Pedig több százezret fizetett érte a vállalkozó. Ekkor mi történik? Maga a programozó (programfejlesztő cég) mondja azt, hogy a helyzet az a M$ platformjában a hiba. A M$ meg azt mondja, vegye fel a kapcsolatot annak a terméknek a terjesztőjével és vele konzultáljon. Ez aztán nagy felelősség vállalás. Labdázás az ügyféllel GRAT Arról már nem is beszélve, hogy a Vista első letőlthető
megjelenésekor azokért a háttérfolyamatokért amelyek a felhasználó háta mögött folytak ki vállalta a felelősséget? A Vistas rendszerbe be volt építve egy algoritmus amely rögtön más Vistas gépek után kutatott TCP/IP alapon (amolyan hasznos eszmecsereként). Csak hát kicsit feltünő lett az upload forgalom a usereknek, aztán a M$ nagy elnézéseket kért stb. és lightosabbra vette a figurát. Ez is nagy felelősség vállalás volt.
6. GUI --> Graphical User Interface
Linux alatt is már elég rég biztosítva van. Csak sokkal rugalmasabb és testreszabhatóbb, amely testreszabhatóságot igyekszik a M$ is mindig lekoppintani és belevinni rendszerébe.

Azt nem mondom, hogy a GUI fejlesztés mondjuk X felületen egyszerűbb lenne mint M$ Windows felületen. Azt sem mondom, hogy a programfejlesztés egyszerűbb lenne Linux rendszeren mint Windows -on. De ezt az egészet maga az objektumorientáltság cseszte el, köszönet Jim -nek a C++ atyjának aki úgy látta az alapvető C nyelv túlságosan egyszerű, a programozók hamar elsajátítják és többé nem jelent megélhetést számukra a programfejlesztés. Kérdezzünk meg egy AT&T munkatársat mit gondol a C++ nyelvről. Némi mosolyt fogunk látni az arcán

Ezzel azért vitába szállnék.
Ha több lenne a Linux/Unix, és jelentősen kevesebb a Windows, akkor:
1, megérné rá vírust írni. Sokat.
2, mindenki szembesülne azzal, hogy ezek a rendszerek is hasonlóan toldozásra-foltozásra-frissítésre szorulnak, csak ennek automatizálása a Linuxon még jócskán gyerekcipőben jár.
3, kiderülne, hogy egy sok-sok telepített programmal, futó szolgáltatással egy ilyen rendszer is hasonlóan instabil, mint a Windows.
4, mivel nagy a piac, egyre több pénz lenne benne, ergo egyre több program válna fizetőssé.
5, mivel a Linux fejlesztése nincs központosítva, kódjának minősége nincs ellenőrizve (tehát pl. a libek verziói nem mindig épülnek egymásra, láttam már olyan progit, ami egy lib új verziójával behalt, a régivel meg minden más halt be...), illetve a hibás működésből eredő károkat senki sem vállalja fel.
6, a könnyen változtatható GUI miatt a kezdőknek (akiknek igenis fontos, hogy mindig belekapaszkodhassanak a következetesen azonos formai világba) igencsak nehéz lenne a tanulás.

A cikk számomra teljesen logikus. Tény, hogy a M$ márketingjének 65%-át azok az emberek teszik ki akik illegálisan használják a Win-t. Őket is meg kell becsülni jó
fiozófia, ugyanis lehet ezek az emberek nem fizetnek érte, ugyanakkor fórumokon (pl. itt) meg mindenhol pofáznak a M$ termékeiről, amely nagyban elősegíti a cég hírének terjedését mindenféle rekláminvesztáció nélkül. Azaz M$ ügyesen kiaknázza a gerilla-marketing lehetőségeit is. Az már más kérdés, hogy a terméke szinte semmit sem ér. No de a reklám nagy Úr és ez van elterjedve. Azért kivi lennék milyen lenne a világ, ha GNU/Linux lenne minden számítógépen Esetleg több lenne a számtek zseni? Aligha SZVSZ kellemesebb nyugodtabb és Serial mentesebb légkör lenne.

Kicsit reklámozom magam: :)
http://forum.terminal.hu/viewtopic.php? ... &start=621

Redmond ragaszkodik szoftverkalózaihoz. http://www.terminal.hu/cikk.php?article_id=104062