gabriel08:
Ezt nem köti egyetlen szolgáltató sem külső érdeklődő orrára hogy milyen a hálózatának belső felépítése, kapacitásai, terheltsége. Ezek bizalmas belső céges információk, ami csak azokra tartozik cégek belül akiket munkájukból kifolyólag érint, ez viszolag szűk kört érint.
Olyan elnagyolt skicceket könnyen lehet találn ami gerinchálózati WDM hálózatot ábrázolja, de ezek csomópontja a primer központok elhelyezkedéséből is adódik. Az alkalmazott technológiákról meg korábbi sajtóhírekből lehet információt szerezni, amelyekből időről-időre egy kevés infók elhullajt egy cég a külső kíváncsiskodók számára. Anno 2001-be építette ki a WDM gerinchálózatát Tíkom nX10GE kapacitással, ezt a hálózatot most 7 évvel később cserélték le, erről voltak hírek. Tavaly év vége felé, idén tavasszal épült ki egy új generációs WDM hálózat, hasonló Nx10GE kapacitásokkal, az eszközöket Huaweitől vásárolták.
Huawei Deploys NG-WDM backbone network for Magyar Telekom
http://www.huawei.com/news/view.do?id=5466&cid=42
Az épülő NG-WDM gerinc korai fázisaról a tavaszi Network Shop-on volt egy előadás, ezt a netem meg is lehet nézni, ott volt egy slide a topológiáról:
http://vod.niif.hu/nws2008/714/slide/slide_020.jpg
Ugyanígy volt tavaly sajtóhír arról hogy Tí Adatparkba vett egy Cisco CRS-1-est majd később még kettőt fő routernek az NGN hálózatához, amik nagy valószínűséggel a Victor Hugo és Horváth Mihály téri POP-okban kerültek beüzemelésre.
Csúcsfejlesztés a Magyar Telekom gerinchálózatán
http://itcafe.hu/hir/csucsfejlesztes_a_magyar_telekom_gerinchalozatan.html
Az egyre kisebb lakosú településekhez értelemszerűen kisebb kapacitású hálózati kapcsolatokat építenek ki a gerinc csomópontokhoz kapcsolódóan. Oda már nem DWDM technológia kerül, hanem mondjuk CWDM kapacitás igénytől föggően Nx10GE vagy NxGE kapacitásokkal. A még kisebb igényekhez meg manapság jellemzően gazdaságosan GE vagy 10GE Ethertnet technológiát használnak. Persze vannak még hagyományos TDM linkek is de ezek egyre inkább kiszorulnak, az IP hálózatok gerincét egyre inkább Ethernet techológián alapuló összeköttetések adják.
A felhordó hálózatáról sokkal kevésébé informatívak a cégek, bár a többség még ennyit sem árul el. Azt nem nagyon fogják az orrodra kötni honnan-hova mennek optikai szálak település szinten, bár a telefonközpontok címlistájából azért ez is nagy valószínűséggel kikövetkeztethető, persze egy optikai hálózat ennél azért kiterjetebb. Az hogy hol vannak milyen eszközök, azok portja milyen kapacitással kapcsolódnak egymáshoz, milyen terheltséggel az meg végképp nem egy publikus adat a széles nyílvánosság számára.
Késleltetésről max annyit hogy erősen a terheltség függvénye. Ha nincs terheltség akkor meg erősen a távolság függénye. A fény optikai kábelben 200 km-t tesz meg 1 ms alatt és Mo-on belül Bp-től még a legtávolabbi települések sem igazán esnek 300-400km-nél messzebb. Maguknak a hálózati eszközöknek van további késleltetésük, ami ehhez még hozzáadódik, de azért még a legtávolabbi pontoknál sem lesz ez olyan magas érték a viszonylag kis távolságok miatt. A hálózat meg központilag monitorozva és menedzselve van, ott az arra illetékesek látják hol van terheltség vagy valami gubanc és tudnak intézkedni a szükséges hibák javításáról, bővítésről.
