Szeretnék csinálni egy nagyon egyszerű LC oszcillátort, kapcsolási rajzot tudna nekem valaki ajánlani. 20-16000 Hzig működjön.Én hiába építettem meg a tankönyvekben látható nagyon elvi kapcsolást, csak 0.1uFos kondival és 0.22-essel ment(*), már ha 4uF tetem nem! Olyan kéne, ami megy mindegy milyen LC tagokat rakok bele. Mivel a kondik kapacitását tudom, szeretnék vele indukcitivtást mérni a frekvenciamérésre visszvezetve.



Másik kérdés, szintén szinuszos jelet szeretnék előállítani, mivel szokás egyszerűen, melyik ICvel, ha kell pl PWMhez szinuszon moduláló jel? Egy potméterrel lehessen mondjuk változtatni a frekit...

*
ment... vagyis nem tudom! Egy kis trafót kötöttem be sorba 220V/60 W izzólámpával előtte és 50Hzes váltáramon 100V esett rajta 0.24A melett. Ebből az X=U/I=100V/0.24A=417ohm ami tovább = L*w (w=2*pi*50=314.15), tehát az L=X/w=417ohm/314=1.33 Henry nem? A kondi C=0.1uF L=1.33Hból a frekvencia 1/(2*pi*négyzetgyök(LC))=436Hz, tehát kb a zenei A hang frekije. A fülhallgatón nem halottam semmit, zajt se.

Köszi, sokat megtudtam!

A tranyók maximális terhelhetőségét 20 fokos tokhőmérséklet mellett adják meg, így csak egy elvi érték, "végtelen" hűtőbordával kell ennyit elviselnie. A diódákat viszont üzemi körülmények között (50, 75, 100, vagy akár 125 fokos tokhőmérséklet mellett) szokták specifikálni. Ráadásul a max. kollektor áramot 20 vagy 10-ed akkora bázisáram mellett szokták megadni leggyakrabban. Ott többet bír. A diódák nagyobb tömegűek, ezért lassabban melegszenek, ezen kívül 1 V-nál kisebb feszültség szokott esni rajtuk. Ráadásul fél periódusonként felváltva vezetnek.

3V*5A=15W. Ha ez nagyon erősen forrósította, akkor közel sem volt hatalmas az a borda.

Kis jelek erősítéséhez "elő kell feszíteni" a bázist.

Pl. ebben az áramköri modellben az Udcgen 1 V-os feszültséggenerátor adja az előfeszítést:
http://www.snyaudio.hu/spafi/elektro/es ... ations.gif

A gyakorlatban meg így:

Vagy kicsit korszerűbben így:

Lenne egy amatőr kérdésem. Végeztem egyszerű kísérletet egy tesla KU 605B tranzisztorral. 12V-os akkura kötettötem be egy 8A-rel izzóval sorba. A vezérlést pedig kimerült 4.5V-os telep adta sorbakötött potméterrel. Mértem a főáramot és a vezérlőáramot és feszt is. A tranzisztor elvileg 10A-t bir, de már már 5Anél nagyon erősen forrósodott pedig "gyári" hatalmas hűtordával együtt szedtem le egy nyákról. Szerintem huzamosan ideig jó ha 2A-t elvisel, 8A-től pedig pillanatok alatt égetett a háza és egy bordástól nagyon forró lett. Szóval 10A-es gyári áram kinyirná sacc 10-20s alatt. Lehet, hogy nem akarták a 10A-t kihasználni csak pl 2-3A-t és ezért egy a "kis" bordát tették rá, egyébként valami extra bordával kibirná a 10At is? Ehhez képest a heggesztődiódámon 100A-rel heggesztek és azok nem melegednek annyira, és még plusz hűtést sem kaptak, csak az áremvezető alu-sínek vezetnek valami kis hőt el.

A trenzisztor mért adatai:
100mA bázis áram 5Ares kollektor áram, a bázis fesz ekkor 0.75V
A kollektor és emitter között 2.8V esik, ez mind fűt, tehát jóhogy melegszik.
A lényeg, hogy elég kis bázis áramnál is a fesz 0.55V, ekkor alig van kollektoráram, magyarul a tranzisztor ki se nyit 0.5V alatt? Hogyan lehet akkor erősíteni pl 0-10mV között ingadozó hangjelet valami kezelhető erőségűre pl 0-10V-ra, ha ki se nyit?

Kb. 800 Ft-ért már lehet kapni digitális multimétert (pl. az elektrokontha-ban), ez mindig jól jöhet. Ezen kívül egy 0,56 ohm 2 W-os ellenállás kell még az aksiméréshez, ami kb. 20 Ft.

Sajnos azt nem tudom mi a fogyasztása. Egyszer szedtem szét, egy kis motor van benne, ami fogaskerék útján hajtja meg a gumihengert, ami kilövi a kártyákat. Mondjuk ettől még nem fogod tudni a fogyasztását. Egyébként meg hülyén csinálták meg, mert pont 3 elem kell bele, nehogy véletlenül is páros legyen. Sajnos barkácsban nem vagyok jó, és a gépet sem kockáztatnám, mert újonnan 6-8000.-Ft az ára.

Aksiméréshez sincs semmi eszközöm, így többé-kevésbé a sötétben tapogatózom, mert nem tudom, hogy az aksik e a rosszak, vagy egyszerűen csak tényleg kevesek a géphez... Arra is gondoltam, ha nagyon értenék hozzá, hogy valahogyan a motor tápellátását kihozni a házából csinálni rá egy adaptercsatlakozást, hogy 220-ról lehessen adni neki az áramot és ne kelljen elemekkel szenvedni.

A gép fogyasztását lenne jó tudni.

Olyan megoldást nem tudok mondani, ami bármilyen fogyasztóhoz minden gond nélkül használható.

Ha csak a feszültség a probléma, de áramot nem sokat igényel a kütyüd (kevesebb, mint 1A csúcsban), akkor az újratölthető alkáli a megoldás.

Ha mind a feszültség-, mind az áramigény nagy, akkor nehéz a helyzet.

Ha vállalsz némi átbarkácsolást: 4 db soros alkálit ki tud váltani 2 db Li-Fe-PO aksi (3,3 V a feszültsége, és kifejezetten nagy áramot tud leadni), sajna elég kicsi a választék, pl. ceruza méretben még nem láttam, de más méretben is csak külföldön (pl. ebay-en). 1 pár 18650-es méretűt (kb. 30 %-kal nagyobb minden irányban a ceruzánál) mindössze 6-7 dollárért lehet kapni az ebayen.

Li-Ion aksikból sokkal nagyobb a választék, ceruza méretű is van, de 3,7 V a feszültsége, amiből kettő már lehet hogy túl sok lenne, 1 db meg kevés. Azért lehet próbálkozni, ha nem túl drága a gép.

De lehet, hogy egyszerűen csak gagyik az aksijaid. Le kell mérni, hogy mennyivel csökken le a feszültsége egy ismert terhelés hatására! Ha jó, akkor frissen töltve 1,38 V-ot kell leadnia, ami 2 A terhelés hatására kb. 0,1 V-tal csökkenhet. Ha ennél sokkal jobban lecsökken a feszültsége, akkor valószínűleg hamis.

Fontos! Terhelt feszültséget mérni közvetlenül az aksik végén kell!

Köszi a választ! A fogyasztó egy kártyakilövő gép (Uno Extreme) és a lényege, hogy a gépbe berakva a kártyákat egy gumihenger a kilöki a gépből a lapokat. A leírásában ott van, hogy csak alkáli elemekkel használható, különben nem fog működni. Ez igaz is. Sajnos adapterről nem üzemeltethető és szintén sajnos az aksikkal meg sem mozdul, csak lapok nélkül megy a henger benne. Az aksikat a Vateráról vettem GP márka, bontatlan csomagolásban voltak, már ha ez jelent valamit egyáltalán. Szóval az aksikkal egy lapot sem lő ki, míg az Energizer (remélem nem reklám) alkáli elemekkel szórta ki, mint a fene. Ezért muszáj hozzá izmos elem, mert anélkül nem lehet játszani vele. Esetleg tudsz tippet adni olyan aksikra amikkel tudnám helyettesíteni a nem túl olcsó alkáli elemeket?

Az alkáli elem 1,5 V-os, az aksi pedig csak 1,2 V-os, ezért "gyenge". Bár azt nem írtad, hogy mit értesz alatta. Lassan umbuldál, vagy rövid ideig, vagy a kijelző kapásból fél töltöttséget jelez?

mAh: milliamperóra. Ez töltésmennyiséget jelent. Az aksi kapacitását mAh-ban adják meg.
mA: milliamper. Ez áramerősség. A töltőt és a töltési folyamat sebességét ezzel lehet jellemezni.

Ha nem megbízható forrásból, nem márkás aksit vettél, akkor a 2700 mAh lehet, hogy egyszerűen nem igaz.
Néha a kisebb kapacitású, de jobb minőségű aksi jobban teljesít.

Léteznek újratölthető alkáli elemek is, amik 1,5 V-ot adnak le, de kicsit kisebb kapacitással. Összességében lehet, hogy jobban jársz vele, de ez a fogyasztótól igen erősen függ, amiről valamiért semmit nem írtál.

Hali!

Két kérdésem lenne (valóban amatőr kérdések, de hát valahol el kell kezdeni ): van egy készülékem, amihez kifejezetten alkáli elemeket ír használatra a gyártó. (Jogos is, mert sima vagy féltartós elemekkel szinte semeddig sem működött)
Vettem 4db 2700mAh-es aksit, de hiába töltöm fel őket, mégis nagyon gyengén "szerepelnek". Az elemekre az van írva, hogy 250mAh-el kell őket tölteni 16h keresztül. Na most az én töltőm 180mAh-t bír, viszont töltöttem 24 órát, bár hiába. Jól gondolom, hogy a töltő gyengesége miatt nem fog működni a 2700-as aksi, hiába töltöttem több ideig? Erősebb kéne neki?

A másik kérdésem, hogy egy ilyen 2700-as aksi teljesítményben hol áll mondjuk egy alkáli (Pl. Energizer) elemhez? Egyáltalán ki tudom velük váltani egy alkáli elem teljesítményét?

Szóval ez az út is nehézkes és -ahogy írtad- nincs egyszerű módszer a határ megállapítására. A snubberrel majd óvatosan kísérletezgetek, de úgy tűnik csak abban bízhatok hagytak egy kis tartalékot még a tápban a tervezők.
Kösz a választ Spafi!

Ez elvileg működhet, de nagyon kis áramfelvétel növekedést kell tudni detektálni, mert a teljes teljesítménynek csak a 2...8 %-a van a tranyón, ez ha duplázódik, az alig látszik a teljes áramban. Közben a kimenő teljesítmény is természetesen nő, így nehéz megkülönböztetni egymástól a két növekedést.

Ezen kívül a maximális áram mellett kell a feszültséget növelni, különben később nagyobb áramon meglepetés érhet.

Szokott lenni egy D-R-C snubber a tranyón, jobb híján annak a feszültségét is mérheted, és ebből következtethetsz a tranyó csúcsfeszültségére (ami ha belül van a specifikált határon, addig OK), de ez azért nem biztos módszer.

Köszönöm a válaszokat.

"A feszültséget nem lehet növelni, mert a trafó úgy van méretezve, hogy optimális visszacsatolással a névleges kimenő feszültséget adja. Néhány százalék megy, de több nem. A csökkentés inkább, de az sem sok."
Egy 5V-os telefontöltőt 13V-ra állítottam, egy 12V-os zenert rakva az opto elé. Évek óta folyamatosan működik. A névleges alá is könnyen tudtam vinni kisebb zenerrel. De pár tápot tönkretettem miközben ugyanezt a módszert próbáltam használni.
Szkópom és leválasztó trafóm nincs, ha nagyon kell a szkóp akkor hangkártyán szoktam a spectraplust használni, de úgy tűnik ez itt nem jó.
Ha állandó terheléssel a kimeneti fesz óvatos emelése közben figyelném a táp áramfelvételét, nem lehetne behatárolni a kivehető teljesítmény felső értékét? Vagy csak akkor látok hirtelen emelkedést amikor már késő?

Ez nagyon fontos, mert agyonüthet. Azaz 230/230 V-os leválasztó trafó kell (nem auto trafó).

Nincs egyértelmű és egyszerűen, univerzálisan használható módszer, például azért sem, mert az áramhatár függ a feszültségtől, és viszont. Ráadásul a bemeneti feszültségtől is függ, ami meg nem mindenhol ugyanannyi. Az biztos, hogy a tranyón fellépő túlfesz tüske az egyik korlátozó tényező, ezt érdemes egy jó (legalább 50 MHz-es) szkópon figyelni (leválasztva, ügyelve az életvédelemre). A kimeneti dióda is néha a határra van méretezve feszültségben.

Érdemes tudni, hogy alapállapotban a gyári fly-back tápokat általában nagy, 70% fölötti kitöltési tényezőre tervezik.

Megméred növekvő terheléssel, ahol leszabályoz, az a határ. A feszültséget nem lehet növelni, mert a trafó úgy van méretezve, hogy optimális visszacsatolással a névleges kimenő feszültséget adja. Néhány százalék megy, de több nem. A csökkentés inkább, de az sem sok.

Sziasztok!

Többször próbáltam telefontöltők, nyomtatók flyback tápjait saját igényeimre szabni. Párszor sikerült is a visszacsatolás módosításával, de néhánynál sajna elfüstölt a tranyó. (telítésbe került a trafó?)
Hogyan tudnám megállapítani egy tápnál mi a legnyagyobb kivehető áram és fesz értéke?

Köszönöm, kb. ennyire voltam kíváncsi
Innen már el tudok indulni, ha terveznék valamit. Miért nem mentem én elektro szakra?

Szerk. A mikrótrafó szekundere most 2 menet 25 mm2 hegesztőkábel, 400 A körül van a rövidzárási árama, 1.3 V az üresjárási fesz.
3 hajszárító + 500 W hősugárzó párhuzamosan az áramkorlátok. Majd gondolkodom valami elegánsabb megoldáson. Ellenálláshuzalból talán alkotni valamit...

Van bizony. Erre a Neten találsz leírásokat, de a lényeg az, hogy a toroid minden tekintetben jobb, kivéve az elkészítés nehézségeit, no meg az árát.

Mivel nincs benne légrés, így sokkal kisebb a szórt fluxus, de nagyobb gerjesztést lehet csinálni, azaz kisebb a voltonkénti menetszám azonos vaskeresztmetszetre vonatkoztatva. Ha kisebb a voltonkénti menetszám, kevesebb réz kell hozzá (olcsóbb), és kisebb a rézveszteség. A tekercsek közötti szigetelés problémásabb (ez persze csak nagyobb feszültségeknél érdekes). És hát a tekercselése gép nélkül szinte lehetetlen.
Az EI vasnál a tekercs külön készíthető, az osztott cséve esetén könnyű a nagyobb feszültségek elválasztása. A vasalás házilag is megoldható. De a légrés miatt kisebb a fluxus, stb. Pont fordítva mint a toroidnál. Mondjuk a légrés egyes esetekben jó is lehet: pl ha egyenáram is folyik a tekercsen. De ennek a méretezése macerásabb.

Az azonos teljesítményű trafók sokkal kisebbek súlyra és mértre is a toroidnál.

A nem hálózati, hanem hangfrekvenciás trafók (kimenő trafók) sokkal jobb minőségűek (átvitelűek) a toroidnál.
A kisebb a szórt fluxus miatt kisebb a környezetbe sugárzott mágneses zavar.

Üdv!
Egy mikrosütő trafót tekernék újra kis fesz/nagy áramok reményében.
Áramkorlátozásnak mindenképp valami induktív dolog kell a primer oldalon, vagy lehet pl. vasaló/hősugárzó is? (megfelelő számban persze )
szerk.: találtam a rezisztív megfelelőségére utaló véleményeket, jó lesz. Véleményeket azért várok

Más. A toroid illetve az EI magos trafók között van valami lényeges különbség, akár paraméterbelileg, akár gyakorlatiasan nézve? (zaj, hő, stb.)
Gondolok itt pl. egy leválasztó trafóra.

Egy feszültségvezérelt oszcillátorra azaz VCO-ra (Voltage Controlled Oscillator) van szükséged. Az analóg szintetizátorokban igen elterjedt az alkalmazásuk. Mélyebb ismereteim nincsenek ilyen oszcillátorokról, szóval nem tudok kész megoldást adni, keress utána...

Egy egyszerű kapcsolás kellene nekem, ami nem más, mint egy feszültségfüggő rezgéskeltő, ami a bemenő feszültség függvényében változtatja a kimenő frekvenciát. Olyan hanggenerátor, aminek a kimenetét a hangkártyára köthetem, tehát elég ha a teljesítménye elég kicsi és a bemenő feszültséget feekvenciává konvertálja. Pl. a bementen 3-9V lehetne és és a kimenet ha nem is lineárisan, de arányosan (lehet fordított az arányosság) a feszültséggel (szinusz, vagy négyszög, eseleg háromszöget, de még a fűrészfeszültség is jó), arányosan adná ki a jelet 1-10kHz között. Így aztán rögzíthetném WAVban a kimeneti hangjelet. Írok rá progit ami freki-idő grafikon rajzol, és a frekvenciát korrekciókkal feszültséggé, fesz-idő grafikonná konvertálja. DE az is jó, ha FM helyett AM modulációt valósítana meg.

A digitális mérlegekben lévő szenzort szeretnék rákötni és végeredményben terhelés-idő grafikon rajzolni. 4 vezeték jön ki a szenzorból, lábkiosztás érdekelne. Hogyan működik? A terheléstől függően milyen fizikai mennyiség változik?

Ok, de értitek mire gondolok.

Például 400 - 800 nm -ig szeretnék végigzongorázni mondjuk 10 nm -enként.
Már ott járok, hogy fehér fény és egy prizmát forgatok meg léptetőmotorral. De nehogy már ne legyen valami félvezető erre kitalálva...?!

Gyakorlatilag minden fényforrásnak változik a színe a feszültség (teljesítmény -> hőmérséklet) függvényében (még a lézernek is), a kérdés csak a mértéke és jellege. Pl. zöld LED-ből lehet pirosat csinálni rövid időre .

Ez itt nem lesz macera, mert rendes bekötésnél 48 V az utolsó leágazás, de így ki tudom használni, közel 24 V lesz elvileg. Majd kimérem, ha oda jutok, hogy összeépítem.

Persze hogy kisebb lesz 220/380 arányban. És lehet, hogy kicsit még esni fog (ahogy írod), mert nagyobb a primer belső ellenállás. De nem hiszem, hogy jelentős lenne. Az átváltáshoz mindenképpen jó. Annyival macerásabb, hogy hálózatot kell váltani. Ezért szokták a szekundert kapcsolni.

Na még egy kérdés.

Spektrofotométer szerű műszert fejlesztünk.
Szükségem lenne olyan fényforrásra, amely változtatni tudja a kibocsájtott fény hullámhosszát.
Például a fesz. függvényében változik a színe.
De sehol sem találok ilyet. (A hullámhossz tartomány már másodlagos kérdés)

Tanácsot kérnék!
A Ventura IV-es digitális, vezetékes (nem RF-es) sebességmérőmet felszereltem a motoromra. Amikor beindítom a motort teljesen összezavarodik, mindenfélét ír ki össze-vissza.

Nos ez egy k@ki kínai motor. A gyertyapipát már lecseréltem zajszűrősre és a sebességmérő kábelét a lehető legmesszebbre húztam a gyújtótekercstől és vezetékeitől. De ez sem hozott megoldást.
Alufóliával körbetekerni a sebességmérő vezetékét nem akarnám, mer hogy nézne akkor ki... (

Van valakinek ötlete?

Nem, matematikailag ez egy nem reguláris hálózat.



De jelentkezik, csak nem tudsz róla, mert nem végezted a számolást (a tranziens analizálását, ami maga a folyamat).

Elég lett volna egyetlen kondenzátor kisütését vizsgálni, (két soros kondi eredője is csak egy kondenzátor!) ott is pont ugyanúgy "hiányzik" az energia.

Köszönöm a segítséget! Már ebből sokat tanultam.
Több leágazásos trafóval építem majd meg, persze, cél a minél kisebb disszipáció illetve jobb kezelhetőség. Az adatlapon bemenő fesznek max 24 V váltó van megadva, de szerintem lehet, hogy a trafó nem is fogja bírni teljes terhelésnél, eh (64 VA, majd meglátom mire elég, a hűtőbordával nem lesz gond).
Ennek a trafónak két primer (és több szekunder) leágazása van: egy 220 és egy 380 V. Ha a 380-asra kötöm rá a hálózati feszt, jól gondolom, hogy a szekunder oldalon arányosan kevesebb feszültség jelenik meg (és terhelés hatására ez jobban le is esik)?

De komoly. Írtam, hogy ez elméleti kérdés, nem gyakorlati, itt csak ideális elemek szerepelnek, nincs soros veszteségi ellenállás, és nincs kapcsolási veszteség sem, és nincs induktivitás sem. Tehát konkrétan nincs a körben disszipáció, és nincs dielektromos veszteség sem. Ennek ellenére is tetemes energia tűnik el, matematikailag. Az érdekel engem, hogy ebben a modellben mi a hiba. Ha azt mondod, hogy a túlidealizáltság a probléma, akkor elhiszem. Mert egy pillanatig végtelen nagy áram folyik, de számolás közben ez nem jelentkezik.

Ez most ugye nem komoly?

Természetesen a kapcsoló ellenállásán (vagy bármi más soros ellenálláson) disszipálódik az energia. Ha a kapcsolónak nincs ellenállása, akkor matematikailag nem megoldható a számítás, mert végtelen áram folyik egy pillanatig.

Aztán olyan is van, hogy a huzalok induktív impedanciájával rezgőkört alkotnak a kondik, és a rezgés közben disszipálódik el, illetve részben kisugárzódik az energia.

Még soha nem tűnt fel, hogy szikra keletkezik, amikor kondikat egymásra sütsz?

Egy elméleti kérdés. Már régóta nem értem, hová tűnik egy bizonyos mennyiségű energia ideális kondenzátorok egymásra kapcsolása során, kiszámoltam, leszimuláltam, de ez is éppen energiahiányt mutat ki.
Konkrét rajz, szimulációval (0,5F 5V-ra töltött kondi rásütése 1F-os kondira): http://omegalabs.eu/kep/kondienergiadif.gif
A Tina persze csinál érdekes dolgokat, de más programot nem nagyon ismerek. A kondi paraméterei (a feszültségen és kapacitáson kívül) nem befolyásolták az eredményt, igazából itt ideális kondenzátorokról van szó, ideális vezetékekről, ideális feszültséggenerátorról. Ebben a példában 4,17J-nak 'nyoma veszett', legalábbis az általános számolással. Arra vagyok kíváncsi, hogy ha valóban van energiaveszteség, az hol lép fel, vagy csak szimplán rosszul számolok.
Az még hozzátartozik, hogy tranziens analízis módban vizsgáltam, 1us léptetéssel, így aztán a 2 ellenállás végképp nem szól bele.

Csak az áteresztő nagyobbra cseréje kevés lesz. Mellesleg óvatosan bánnék a táp speckójával. 30V/3A esetén 80-90W-ot kellene eldisszipálni, ami húzós, még sönttel is. Szerintem 24V váltóból (még jó nagy trafó esetén sem) sem lesz 30V DC - 3A terhelésnél. Sőt már sokkal előbb be fog brummosodni a kimenet. Mérni kellene, de ezek a határadatok ránézésre sem jók. Túl szépek.
Visszatérve a nagyobb terhelhetőségre, a garetz diódákat nagyobbra kell cserélni, nagyobb elkó kell. Evvel azonban már együtt járhat, hogy a biztosítékot kivágja (akár primer, akár szekunder). Ezért szoktak egy kis értékű soros ellenállást berakni az elko elé, majd ha feltöltődött rövidre zárják (ehhez időzítő, vagy fesz. figyelő + jelfogó kell). Az R15 terhelhetőségét is növelni kell. Lehet, hogy az U1B sem tudja kihajtani a darlingtont árammal. Általában ilyen esetekben a bemenő váltót kapcsolják át kisebb/nagyobb értékre (illetve a trafó szekundert sorba/parallel), hogy ne disszipáljon a táp, és bírja a trafó is. Szóval nem olyan egyszerű, kísérletezni kell.

A P3 pont arra való, amit írsz. Mivel az R15-nek meg a D18-nak is van tűrése, így egyszerűbb a beállítás.

A D7 akkor gyullad fel, ha áramhatárolás van. Ilyenkor az U1C kimenetén leesik a feszültség, így lehúzza a darlington bemenetét (azaz a kimenetet nulla felé), valamint az U1D (-) bemenetét is, így annak kimenete felugrik és ég a LED. Ezért sötét üzem közben.

Rajz
Kicsit utánatúrnék, lehet a neten is találnék hasonlót.

A darlington cseréjével akár nagyobb áramot is képes lenne leadni? (így 30 V 3 A max)
P3 vajon az áramhatároló finom nullára állítását hivatott megoldani? (trimmer poti; nincs írva róla semmi...)
A D7 (piros LED) vajon csak afféle referenciaként szolgál? (üzem közben sötét)

Olyan jó, hogy a doksijában éppcsak az van leírva, ami a beüzemeléshez épp elég... (tranyót tedd hűtőbordára , stb)

Naná hogy igen. Meg másokat is a Fórumon.
Köszi.


Elég, ha egy helyen kérdezed meg. Válasz is van a másikon.

sziatok legyetek szivesek segiteni nekem Gründig st2670 top gyártmányu tv nél mér egy hibát kiküszöbölem verte ki mindig a BU -t de a képernyő széthuzásának ahibályát nem találom meg kérlek segitségeteket előre is köszönöm

Maga a kapcsolás ettől függetlenül érdekel esetleg?
(Szerintem tucat dolog, nincs benne semmi különös.)

Hát, a holnap picit tolódott , de a nyomtatóban kifogyott a magenta patron, így meg szkennelni se lehet vele.
Mindenesetre nem is kell, a potikat kicseréltem az eredetikre, újramelegítettem az összes forrpontot (máásképp is néznek ki a forrasztások...), most jó.
(Lehet, hogy ott volt a hiba, hogy pillanatforrasztóval dobtam össze? Mindenestre megpróbálom majd a helipotokat még egyszer, azokkal 3x pontosabban lehetne szabályozni.)

Hja, hogy izé, az oldalon sincs kapcsrajz? Nem is néztem. :S
Terhelés nélkül sincs kb. semmi kimeneti fesz. A hűtőborda elég nagy, egy izmosabb P2 szintű hűtő kb.
Holnap rámegyek a témára, köszi!
(Egy négyes opamp a lelke. Gondolom az egyetlen 5.6 V-os Z-dióda adhatja a ref feszt?)

A hűtőborda elég nagy? Mert nélküle hamar elpukkanhat.
A DC tápfesztől kellene elindulni. A referencia fesz megvan? A fotón semmi sem látszik a felépítésből.

Először kis terheléssel méregess (néhányszor 10 mA), akkor nem melegszik annyira, az eredménynek ugyanannak kell lennie. A potikat is rakd vissza, majd ha jó, akkor cseréld le.

Kapcsolási rajz nélkül nehéz ügy. Ha nincs, vedd fel, és tedd ki.

Szép napokat!
Éleszgetnék egy HEKIT-008-at, de eddig vajmi kevés sikerrel.
Annyi módosítást eszközöltem rajta, hogy az eredeti potikat helipotokkal helyettesítettem a pontosabb beállíthatóság érdekében.
A tünet: adok neki 24 V egyenáramot (labortápról ), 5 W izzó a terhelés, nem csinál semmit, hanincs rajta és tekergetem a feszültség potiját, akkor és csak akkor ad ki magából max 1 V-ot, amíg tekerem. Áramhatároló állítás hatására egyik végén valami minimális változást mutat, de semmi érdemleges.
Merrefelé érdemes elindulnom? (Még nem forrasztgattam át a panelt, lehet valahol kontakthibás lenne? Nyomogatás hatására se változik. Megsütöttem volna valamit a beforrasztásnál?)

Chippet? Vagyis szilícium lapkát? Nem inkább IC-t keresel? Egyébként sok helyen kapható, pl. a Lomexnél is. Általában a 74LS... sorozat, meg néhány az F és S sorozatból.

nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy ttl-es logikai chippeket hol lehet beszerezni a fővározsban

Ez az első félhidas (meg úgy általában komolyabb IGBT-s teljesítményelektronikai) áramkör amit építek, így ez a 2 IGBT úgy érzem tanulópénz lesz. Kár lenne a 2 A4-esért Na meg azokat nehezebb beszerezni, ez a 2 IGBT nekem összesen került 2200 forintba szállítással együtt.

Hát ezen kicsit ledöbbentem, de hagyjuk! Ha minden jól megy, úgyis enyhén induktív terhelésre lesz hangolva, ott a dióda sebessége szerencsére alig számít.

Diódákat valóban nem szerencsés párhuzamosan kötni, bár kellően szoros termikus csatolás, vagy nagy belső ellenállás esetén jó is lehet. Viszont a B3 és az A4 között kikapcsolási energiában brutális a különbség, ezzel meggyűlhet a bajod!

http://stevehv.4hv.org/DRSSTC3.htm
Legfelső kép.
Megnéztem az A4-es verziójú IGBT diódáját, elég hasonló az SF68-hoz, csak áramra kicsi lesz. A kapcsolásban meg a tranziens szupresszorok szerintem ide lassúak. Legalább 3 SF68 kéne /IGBT, nem tudom mennyire etikus párhuzamosan kötni a védődiódákat.

Nálam jelenleg nem jön be a linken semmi.



Akkor tegyél bele olyat!

Egyébként nekem speciel erősítőbe a HGTG12N60A4D diódája sem volt elég gyors, meg kellett patkolnom 15ETH03-mal (csak 300 V, de oda elég volt), korábban meg az IRGP50B60PD1 diódájával gyűlt meg a bajom, pedig az is utrafast és soft (SiC-ra cseréltem, horror áron).